Új Tükör, 1979. január-március (16. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-21 / 3. szám
„... három évet éltem itt mint kisdiák — írja —, s még egyet mint főiskolás, Csokonai lábánál, a szent poézis áhítatában. Mert Debrecenben a legnagyobb ideológiai távolságok találkoznak; sertéskereskedői józanság és a költészet évszázados ihlete.” Ide jött Ady is a zilahi gimnázium után. „Jeles diák voltam, eminens, sőt első eminens, szomorú családi emlékek, dolgok tartottak féken. De panaszok így is voltak rám, s mikor mint debreceni jogász beálltam egy újság redakciójába, szegény mártír anyámon kívül, mindenki elmondta az elvégeztetettet.” A Kollégiumban tanult Oláh Gábor, s végezte az alsóbb gimnáziumi osztályokat Gulyás Pál és Szabó Lőrinc. Ők ketten már a közben felépült (1914) Péterfia utcai református gimnáziumban fejezték be középiskolai tanulmányaikat. A NAGYKÖNYVTÁR, azaz a Tiszántúli Református Egyházkerület Debreceni Nagykönyvtára is (régebbi néven: Református Kollégiumi Nagykönyvtár) a kollégium épületében van, félmilliós kötetszámát tekintve az ország hatodik könyvtára. Régi tudományos és irodalmi anyaga felbecsülhetetlen, unikum-, könyvritkaság-, ősnyomtatvány-, első kiadás- és kéziratgyűjteményei hallatlanul gazdagok. Második emeleti nyilvános állandó kiállításán úgyszólván minden jelentős magyar író eredeti kéziratai, első kiadásai láthatók számos íróereklyével, íróportréval és szoborral együtt. A kiállítás anyagában legnagyobb súllyal természetesen Csokonai, Fazekas Mihályés olyan írók szerepelnek, akiknek közelebbi közük volt Debrecenhez. Ez a könyvtár sok nemzedéken át volt kedves olvasó- és munkahelye az itteni irodalmároknak, diákoknak. Szabó Lőrinc Tücsökzenéjében így írt róla: Ez után a nagy bécsi nyár után, Már háborúban, állandó tanyám a könyvtár lett, a kollégiumi anyakönyvtár. Boltos ablakai az udvarra nyiltak, hol évekig annyit játszottam, jobbfelől pedig, a belső szentélyből, vén tornyai látszottak a Nagytemplomnak, öreg Károly bácsi rakta a könyveket az asztalra, s, ,Mi bajom, kérdezett dörmögve, mikor a kérőlapon ősszel hirtelen olyan változást tapasztalt a címekben. „Mi bajom?” „Hát hogy Adyt kér!” Gyújtotta a gázt s: „Züllött alak, valaha ide járt", nyújtotta a könyvet a pulton át... Züllött alak? Hm. Érdekes lehet. Olvasni kezdtem az Új verseket. NÉGYSZÁZ ÉVES JUBILEUMÁN, 1938-ban az ősi iskola elkészítette híres tanárai és tanítványai emléktábláit, domborművű arcmásaikkal. A legnagyobbaké, a Csokonai Vitéz Mihályé, a Kölcsey Ferencé és az Arany Jánosé (Nagy Sándor János művei) az épület homlokzatát díszítik. Ugyancsak ide kerültek később Fazekas Mihály és Móricz Zssigmond portréreliefjei (Csúcs Ferenc, illetve Medgyessy Ferenc alkotásai). A többi domborműves emléktábla az udvar árkádjai alatt van (csak azokét emeljük ki, akiknek az irodalomhoz közük volt): Szegedi Kiss István, Szikszay György reformátorírók; Kazinczy Ferenc, a felvilágosodás ragyogó professzorhatása, akik maguk ugyan nem voltak szépírók, de tanításaik és tanítványaik révén rányomták bélyegüket az irodalomra is: Hatvani István, Maróthy György, Budai Ézsaiás, Sinai Miklós, Kerekes Ferenc, a Ludas Matyi felfedezője és első kiadója, természettudós-polihisztor, akit Szentpétervár katedrájára is meghívtak, de kitartott a debreceni mellett, Péczely József történész és költő, a romantikus ízlés helyi útegyengetője; Jókai Mór, aki ugyan nem tanult itt, de a debreceni diákélet legnagyobb ábrázolója volt és Ady Endre (Beck ö. Fülöp műve). A keresztépület központi lépcsőházában Petőfi Sándor monumentális szobra áll, amely a budapesti Petőfi-szobor másolata. Szemközt a Kollégiummal, mintegy farkasszemet nézve az Alma Materrel, amely kitaszította, áll Csokonai Vitéz Mihály szobra. Izsó Miklós műve, az országnak talán legszebb köztéren álló szobra. Bár kissé idealizált , szinte daliás nemesúr képében ábrázolja a költőt. A művész eredeti terve hívebb volt, a sorsüldözött tüdőbajos poétát ábrázolta (a Kollégiumi Nagykönyvtár kiállításán látható), de a rátarti cívisek nem fogadták el a vázlatot. Szégyelltek volna ilyen ösztövér költő képmást a szalonna és a kolbász fővárosában. Debrecenben úgy tudják, e szobor mintázása közben megrokkant Izsó. Állítólag rádőlt munka közben a több mázsás agyagmodell. Ő vállával fogta fel az esést s tartotta meg iszonyú erőfeszítéssel a szobrot, amíg sokára segítség nem érkezett. Tény, hogy betegen hagyta el a várost és a leleplezésen (1871) nem vett részt. A kollégium homlokzata a legnagyobb tanítványok — Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc és Arany János — portréreliefjeivel A Nagytemplom A félmillió kötetet számláló Nagykönyvtár A kollégium udvara A Nagytemplom harangja Szemközt a kollégiummal Csokonai Vitéz Mihály szobra Izsó Miklós alkotása RÉVÉSZ TAMÁS FELVÉTELEI