Új Tükör, 1980. október-december (17. évfolyam, 40-51. szám)
1980-10-05 / 40. szám
apoti ajánlat Könyv ROVÁSOK Rába György versei .. tarka regéket nem gyűjthet errefelé a vándor / tájadról igazmondó harangszó kondul fülébe / rend és tisztaság” — írta Rába György Kassákra emlékezve. Rend és tisztaság, igazmondó harangszó kondulása az ő költészete is, első kötetétől, Az Úr vadászatától a most megjelent Rovásokig. Magasrendű költészet ez; szikár, pontos és puritán. „Kezem fején ezek domborzata / nézd ez az én vidékem feszült tekintet és szemnél rebegése / az én történetem s ameddig lábam ér / ott a világ vége hallgatok a volt-egyszer igazáról csak azt mondom neked amit látsz külön-külön a szivárvány, színeit”. Egyre tisztuló, tömör és szűkszavú líra, mely magába fordulva, az egyéni létezés határai között is, a nagy egész létproblémáival viaskodik. A kötetzáró Előszó a halálhoz gyönyörű összegezés. Kóda, melyben hallani véljük ifjúkori lírájának fénylő hangzatait: „Én boldogan halok egyetlen életemben / csillagomat magasztalom mert szabad léleknek születtem nem barbárnak. . Szép volt a fiatalság kiterjesztett szárnyán lebegni , a feltörő lét mennymagasában / szép volt osztatlan tájon a nádas eredetét megtalálni / ingatag kövek között életadó víz hűségét Mindegyik reggel kinyitotta nekem könyvét füsti fecskepár űzte a réti héját / magára hagyott almafa mámorosan termett tovább szép volt minden nap egyegy megvilágosodás”. Hatodik verskötete ez Rába Györgynek, aki négy évtizede van jelen irodalmi életünkben; költőként először — tizenhét esztendős korában — a Nyugatban jelent meg, a felszabadulás után pedig az Újholdban fellépett költőnemzedék egyik legmarkánsabb egyénisége. (Emellett az olasz és a francia költészet avatott tolmácsolója, kiváló irodalomtudós, nagy értékű irodalomtörténeti monográfiák szerzője.) Életművének értő elemzése és méltó megbecsülése várat még magára. (Magvető) Major Ottó csak ez, az NSZK útja is, regényekben elbeszélve, Bizóniától a Baader- Meinhof-korszakig. Böll hősei szépek és szegények, vagy csúnyák és szegények, vagy hívők és szegények, vagy gazdagok voltak, de most szegények, mert volt Hitler, volt háború és voltak a háború utáni évek, amikor sokan meggazdagodtak, de még többen nem gazdagodtak meg, egy csöppet sem. És vannak, akik nem gazdagok, de akiknek van lakásuk, vannak bútoraik, akiknek álmai nem forrón felfalt hajdani kenyerekről szólnak, a korai évek kenyeréről, vagy arról az időről, amikor eltávozást kaptak a csapattól és ez az eltávozás örökre szóló lett; akik mindig szóra nyitják szájukat, és megmondják a véleményüket arról, aki nem igazán tiszta, rendes, illedelmes és tiszteletre méltó; akik pontosan, mint a német vonatok, megjelennek a reggeli és az esti misén, mert Németország katolikus vidékein születtek, és őket Heinrich Böll talán még a diktátoroknál is jobban utálja, mert korai éveiből emlékszik, hogyan éljeneztek a tiszták, rendesek, illedelmesek és tiszteletreméltóak a diktátornak, aki egyszer s mindenkorra megtanította az írót a diktátorok gyűlöletére. Böll nem csupán Nobel-díjas író, hanem igazi nagy író is, és nem csupán nagy író, hanem német, pontosabban nyugatnémet író, talán a legnyugatnémetebb, sőt, legrajnavidékibb mind közül. Ez azt jelenti, hogy nagyon kell tudnia németül annak, aki fordítására vállalkozik, s aztán német precizitással kiirtania a magyar szövegből a germatiizmusokat, a félreértett tájszavakat, az „akadémikus”-nak vélt értelmiségit vagy főiskolást, a „groschen”-nek írt tízpfennigest és a többit Ez a kemény munka viszont — sajnos — csak Bor Ambrusnak, a legújabb és legmaibb kisregény, a Katharina Blum elvesztett tisztessége átköltőjének sikerült tökéletesen. (Európa) Székely András les körű, témavilága színes, közelítésmódja reménykeltőn sokágú. Legelsőbb tehát ember- és életismeretét kellene dicsérnem a szerzőnek, ha prózaírónál nem ez volna a természetes. Ezért inkább a rövid próza térfogatából is kicsillanó, biztos szerkesztői készségét emelem ki, amely ugyancsak vérbeli prózaírói alkatról tanúskodik, és ígér a jövőnek jelentékeny epikai eredményeket, annál is biztosabban, mivel — mint a kötet néhány hosszabb írásából is kitetszik — Csaplár Vilmos kitartón cserkészi az epika további fejlődésének útját, munkálja a prózaírás korszerű lehetőségeit. Fölfedező útja egyik nagy leleményének érzem a Hajcsik Imréné tulajdonát képező iratok című hoszszabb elbeszélését, a kihagyásos technika e végsőkig csupaszított remeklését; száraz, tárgyilagos hatósági okmányokból, sutácska, kezdetleges magánlevelekből és fűzfaversekből összeróva magasodik föl előttünk egy szívszorító nagyregény épülete — negyvenöt kurta könyvoldalba szorítva... Csaknem ilyen elemi erővel hat az olvasóra a kötet címadó históriája, és a Függelék című önéletrajzi ihletésű írás; ezek is a novellisztika szorító pontjait feszegetik, és terelik szerzőjüket — talán szándéka ellenére is — a nagyepika tágasabb terei felé. (Magvető) Bárány Tamás ártotta magát a napi politikába, szigorúan ragaszkodott ahhoz, hogy csak a megelőző századok hatalmasainak szörnyű tetteiről beszéljen, s üzenjen a jelennek és a jövőnek. Tudta, hogy milyen porszem a királyi hatalom kezében. Pár évvel később a történelem őt igazolta. Elégnek bizonyult egyetlen tollvonás és volt-nincs színház Angliában. (Európa) Köröspataki Kiss Sándor Rába György ROVÁSOK A kék szem és a rózsaszínű mellbimbó históriája ÉS SZÁJÁT NEM NYITOTTA SZÓRA Heinrich Böll kisregényei Hat, negyedszázad alatt megjelent kisregény, Böll írói és emberi fejlődésének hű tükre, a katolicizmussal való belső viaskodástól az államapparátus elleni haragig; de nem 23 A KÉK SZEM ÉS A RÓZSASZÍNŰ MELLBIMBÓ HISTÓRIÁJA Csaplár Vilmos rövid prózai írásai Végre egy mai elbeszéléskötet, ahol a részek nem gyöngítik az egészet; ahol nem a témavilág egykúrúsága variálja önnön kopárságát — végre ismét egy elbeszéléskötet, amelyet nem az ítészi szerep kényszere, hanem az elbeszélések sodra nem enged letenni a kézből! A szerencsés kezű válogatások sorsa e gyűjteményé, így együtt jóval többet ad a két elbeszélés, mint az egyes darabok, elszórtan. Ez a kemény kohézió is a hivatott prózaíróról vall, kitűnő, egyéni hangú elbeszélőről, akinek érdeklődése szó WILL SHAKESPEARE John Mortimer regénye Nem először történik, de mindig ügyes húzás, ha egy regény éppen akkor jelenik meg, amikor a belőle készült filmsorozatot vetíti a televízió. Mortimer könyve valamivel többet nyújt a hatrészes filmnél. A több millió nézőből talán kerül harmincezer olvasó, aki a keretjátékra is kíváncsi. Arra, hogy az egykor női szerepeket játszó John Rice most, a rettegett, szigorú puritánok uralma idején miként veti papírra Will Shakespeare történetét. Meg kell adni, Mortimer szócsöve, a színésztárs John Rice igazán imponálóan eligazodik abban a sok szóbeszédben, amit színészektől, szolgáktól, kocsmai ivócimboráktól, stratfordi szomszédoktól, özvegy Shakespeare-nétől hall, kicsit túlságosan is gördülékenyen mennek át ezek a mindenféle források folyékony forgatókönyvbe. De ez bocsánatos bűn a szememben, mert vannak sodróan izgalmas részek is, ahol elfelejtünk akadékoskodni, mert jobban érdekel, hogyan használták fel a gyanútlan színházat egy Erzsébet királynő ellen szervezett felkelés ideológiai előkészítésére. Shakespeare bölcs volt. Soha nem A KAUKÁZUS A NÉPEK HEGYE Boros János könyve Pirunda a Grúz SZSZK, az Abház ASZSZK területén van. Festői tengeri nyaralóhely. A feliratok abház, orosz és grúz nyelvűek. Északabbra leljük a Karacsaj—Cserkesz Autonóm Területet, mellette a Kabard— Balkar ASZSZK-t. .. S összesen legalább félszáz nép lakja a Kaukázust, s az itt beszélt nyelvek közül vagy 30—40 „őshonos”. Boros János könyve minderről zsúfolt, olykor igen nehéz. Lehetetlen volt ideális szerkezetet lelnie, hogy a „Kaukázia-tudomány” minden ága-bogával megismertethessen. A nagytáj földrajza, őstörténete, története, népesnéptöredékei sorsa, s a mai, a szovjet Kaukázusról adott baráti-riporteri kép — mindez célszerűnek tűnő részekre s fejezetekre tagolva, mégis néha parttalanul hömpölyög félezer oldalon. Több riport- és egy turistaút, számos interjú s rengeteg forrásmunka anyagát fogta össze, színes motívumokkal élénkítve, sziszifuszi türelemmel s nagy szenvedéllyel. Legfőbb erénye pedig az, hogy nem vár végleg leszűrt tudományos tételeket, hanem bőven ismertet tudósi vitákat, nézeteltéréseket, jelzi a nyitott kérdéseket, még ismeretlen tényezőket. Végül is: okos és hasznos kötet ez a Kaukázusról — ám némi hegymászói bátorság, elszánás kell meghódításához. Jómagam, stílszerűen, Pirundán olvastam el, a Kaukázus lábainál. S bár a nyaralásom idejéből elvett pár napot, ezért kárpótlást adott az érzés: nem vagyok idegen helyen. (Gon- Lázár István fi KRUKÍÍZUS é nepek hegye A KOFA ÉS A KÖLTŐ Színes szovjet film A szerelem csodákra képes. Egy kofával is megkedveltetheti Biok verseit, a harácsoló, feketéző, önző némberből is vakmerő partizánt faraghat. Ivan Samjakin író és Szamszon Szamszonov rendező feltétlenül bíznak a szerelem csodatevő erejében, az egész filmet ráépítik. Hősnőjük