Új Tükör, 1988. július-szeptember (25. évfolyam, 27-39. szám)

1988-09-04 / 36. szám

46 □ A KÖRNYEZETKULTÚRA MEGŐRZÉSE Rövid újsághír értékes, új szerzeményekkel gazdagodott a Magyar Építészeti Múze­um. Sikerült megszereznie a Lánchíd legelső szerkezeté­nek 1849-ből származó né­hány öntöttvas korlátelemét, amely Andrássy Gyula vas­gyárában készült. A lelet megszerzése érdekesnek ígérkező történetét akartam megírni, de Hadik And­rás művészettörténésszel és Pusztai Lászlóval, a múzeum vezetőjével beszélgetve, ér­dekesebbnek találtam a mú­zeum megalakulásának és működésének történetét (ami remélhetően most már csat­tanóval fejeződik be a nyolc­vanas évek végén). A Magyar Építészeti Mú­zeum alapításának gondola­ta először 1904—1906-ban merült fel. A harmincas években jött létre a Magyar Műszaki Múzeum, melynek egy része volt az építészeti gyűjtemény Az első gyűjte­ményt Kassára helyezték, és ott is maradt. A hatvanas években a Kis­­celli Múzeum kezdett építé­szeti terveket gyűjteni, majd az 1968-ban, az Országos Műemlék Felügyelőségen megalapított gyűjtemény 1975-­ben kapott múzeumi státust. A múzeum több szempontból is eltér a ha­sonló jellegű európai intéz­ményektől. A legérdekesebb részt a tervtári anyag al­kotja, melyben az európai és magyar építészet legneve­sebb alakjai képviseltetik magukat a XVII. század vé­gétől napjainkig. A fotó-, könyv-, irattárak­ anyagait (műleírások, céhlevelek, dip­lomák, dokumentumok) tar­talmazzák. A képzőművésze­ti alkotások, festmények és grafikák külön rendszert ké­peznek. A tárgyi gyűjtemé­nyek mérnöki eszközöket, építőipari emlékeket foglal­nak magukban. Az anyagok többnyire vá­sárlások, részint ajándéko­zás és leletmentés útján ke­rültek a múzeumba. A Ma­gyar Építészeti Múzeumnak négy művészettörténész, egy fotós, egy papírrestaurátor és egy gépíró munkatársa van. 1968 és 1987 között 36 al­kalommal rendeztek bemuta­tót Magyarországon, és részt vettek Ausztriában, Hollan­diában, Olaszországban és a Német Szövetségi Köztársa­ságban rendezett kiállításo­kon. Legközelebb London­ban Lechner Ödön munkás­ságáról tartanak kiállítást. A múzeum sikerek és erőfeszí­tések ellenére sem kapott még önálló épületet.­­ Bár az OMF várbéli szék­háza és a székesfehérvári ki­­rendeltség helyisége lehető­séget ad a kiállítások meg­rendezésére, a munkatársak nemrég beköltözhettek az OMF Mókus utcai épületé­be, még mindig szükség len­ne önálló épületre. Az eddigi szóba került épületeknek is megvan a maguk története — mondják keserűen a mú­zeum dolgozói. Számos műemlék épület került szóba, például a Se­lyemgombolyító, az óbudai klasszicista zsinagóga. A nyolcvanas évek elején majdnem biztosnak látszott a Sándor-palota múzeum cél­jára való átalakítása, úgy tűnt, elrendeződnek a dol­gok, azután egyszer csak el­terjedt a hír,­ hogy a volt miniszterelnöki palotából nem lesz Építészeti Múzeum. (Hogy mi lesz, az még most sem világos!) Ezek után is hosszasan sorolhatjuk a szó­ba jöhető épületeket, úgy­mint a kőbányai zsinagóga, a KÖZTI Dísz téri irodája (ide már a faragott kőtábla is el­készült). Felmerült a rákos­­keresztúri Podmaniczky—Vi­gyázó kastély ilyen célú hasznosítása, félő azonban, hogy itt kevés lenne a láto­gató. A nagy financiális igé­nyek miatt sajnos szóba sem jöhet az óbudai Gázgyár la­kótelepe, ahol kialakíthatná­nak egy olyan építészeti-épí­tőipari múzeumot, amely komplexitásánál fogva ta­lán európai jelentőségű le­hetne. Hasonlóképpen ábrándnak tűnik a Vajdahunyad-várba költözés. Ha szerényebb léptékben gondolkodunk, központi helye és építészeti értékei miatt jó megoldás le­hetne a budai városháza. Egy újabb, talán közeli re­mény a megvalósításhoz a Kereskedelmi Tervező Inté­zet által készített tervek alapján, a Zichy-kastélyban kapna helyet a múzeum. Habár az egész város „élő múzeum” — kijövet a Mókus utcai irodából, pár lépésre egymástól jelen és múlt, XVIII., XIX. századi óbudai házakkal és a mai modern toronyházakkal találja szem­közt magát az ember. Remé­lem, hogy ennyi hányattatás után a múzeum lehetséges helyeinek történetére pontot tehetünk és legközelebb az állandó helyéről tudósítha­tunk. Kiss Cs. Károly A magyar királyi törvénykezés épületének pályaterve Lőcsén . m r r f r r f r ---------P ERZSÉBET-DÍJ SZAVAZÓLAP 1998-ban az in felsorolt művészek nyújtanak számomra a legemlékezetesebb élményt: I. SZÍNÉSZNŐ:..................................................................................C':.............................. SZÍNÉSZ:.................................................................______­........................ II. FILMSZÍNÉSZNŐ:......................................................................................... FILMSZÍNÉSZ:................................................................................................ HI. RÁDIÓ*­IV MŰSORBAN SZÍNÉSZNŐ:..................................................................................................................... SZÍNÉSZ:.............................................................................................................................. tv. eri ,raéni :késnő. ....................................................................................... OPERAÉNEKES: ........­................................................................................. V. SZÍNMŰÍRÓ:.................................................................................................. (színdarab, operaszövegkönyv, film, rádió, TV alkotás írója) VI. RENDEZŐ:................................................................................................................ vH. Díszorr- és jelmezű­­rvi­ző................................................................. Vili. HUMORISTA:....­................................................................................................. (ÍRÓ, ELŐADÓ, PARODISTA) He­küldési cím: Skála Reklám Stúdió 1117 Bp., Prielle Kornélia u. 45. Az alábbi Erzsébet-díj szavazólap­okat-jogot és le­hetőséget ad arra, hogy játsszunk egy jót. Önök teljesen komolyan — mert játszani csak úgy lehet — a szavazólapocska segítségével győzelemhez se­gíthetik bármelyik kedvencüket. Akiket színházban, filmen, rádióban, tévében, operában olyannak hal­lottak vagy láttak, akik a legszebben szólaltatták meg anyanyelvünket, És akik, miközben ezt tették, olyan alakítással is megörvendeztették önöket, hogy mindenképpen méltóak arra, hogy rájuk voksolja­nak. Szavazni lehet még továbbá azokra az írókra, akiknek művét színházban, operában, filmben, rá­dióban, vagy a tévében látták-hallották. És miután az egész Erzsébet-díj a színház körül forog, nem maradhatnak ki a színház fontos emberei sem a dí­jazottak közül, tehát a rendező, a díszlet- vagy a jelmeztervező sem. Ne feledkezzünk meg azokról se, akik jókedvünkről gondoskodnak: idén első íz­ben díjazzuk a humoristákat is. Az önök ítéletei nemcsak örömhöz, hanem erköl­csi és anyagi elismeréshez is juttathatják a művé­szeket. Egy-egy nyertes az Erzsébet-díj e céra ké­szült kis szobrocskáján kívül 80 ezer forint jutalom­ban is részesül, amelynek felét valutában veheti fel. A díjkiosztó gálaest november 14-én 20 órakor a Fővárosi Operettszínházban lesz, melyet a Magyar Televízió november 18-án felvételről sugároz. ÖN A KÖZÖNSÉG! ÖN VÁLASSZON! Az itt látható szavazólapot helyezze borítékba, és jól láthatóan tüntesse fel rajta a nevét és a címét, mert a szavazók között 300 meghívót sorsolunk ki a díjkiosztó gálaestre. ÖN LEHET AZ EGYIK MEGHÍVOTT! A beküdési határidő: 1988. október 21. ........--------------— ■■ i i ....................... ...................................

Next