Új Tükör, 1988. július-szeptember (25. évfolyam, 27-39. szám)
1988-09-04 / 36. szám
46 □ A KÖRNYEZETKULTÚRA MEGŐRZÉSE Rövid újsághír értékes, új szerzeményekkel gazdagodott a Magyar Építészeti Múzeum. Sikerült megszereznie a Lánchíd legelső szerkezetének 1849-ből származó néhány öntöttvas korlátelemét, amely Andrássy Gyula vasgyárában készült. A lelet megszerzése érdekesnek ígérkező történetét akartam megírni, de Hadik András művészettörténésszel és Pusztai Lászlóval, a múzeum vezetőjével beszélgetve, érdekesebbnek találtam a múzeum megalakulásának és működésének történetét (ami remélhetően most már csattanóval fejeződik be a nyolcvanas évek végén). A Magyar Építészeti Múzeum alapításának gondolata először 1904—1906-ban merült fel. A harmincas években jött létre a Magyar Műszaki Múzeum, melynek egy része volt az építészeti gyűjtemény Az első gyűjteményt Kassára helyezték, és ott is maradt. A hatvanas években a Kiscelli Múzeum kezdett építészeti terveket gyűjteni, majd az 1968-ban, az Országos Műemlék Felügyelőségen megalapított gyűjtemény 1975-ben kapott múzeumi státust. A múzeum több szempontból is eltér a hasonló jellegű európai intézményektől. A legérdekesebb részt a tervtári anyag alkotja, melyben az európai és magyar építészet legnevesebb alakjai képviseltetik magukat a XVII. század végétől napjainkig. A fotó-, könyv-, irattárak anyagait (műleírások, céhlevelek, diplomák, dokumentumok) tartalmazzák. A képzőművészeti alkotások, festmények és grafikák külön rendszert képeznek. A tárgyi gyűjtemények mérnöki eszközöket, építőipari emlékeket foglalnak magukban. Az anyagok többnyire vásárlások, részint ajándékozás és leletmentés útján kerültek a múzeumba. A Magyar Építészeti Múzeumnak négy művészettörténész, egy fotós, egy papírrestaurátor és egy gépíró munkatársa van. 1968 és 1987 között 36 alkalommal rendeztek bemutatót Magyarországon, és részt vettek Ausztriában, Hollandiában, Olaszországban és a Német Szövetségi Köztársaságban rendezett kiállításokon. Legközelebb Londonban Lechner Ödön munkásságáról tartanak kiállítást. A múzeum sikerek és erőfeszítések ellenére sem kapott még önálló épületet. Bár az OMF várbéli székháza és a székesfehérvári kirendeltség helyisége lehetőséget ad a kiállítások megrendezésére, a munkatársak nemrég beköltözhettek az OMF Mókus utcai épületébe, még mindig szükség lenne önálló épületre. Az eddigi szóba került épületeknek is megvan a maguk története — mondják keserűen a múzeum dolgozói. Számos műemlék épület került szóba, például a Selyemgombolyító, az óbudai klasszicista zsinagóga. A nyolcvanas évek elején majdnem biztosnak látszott a Sándor-palota múzeum céljára való átalakítása, úgy tűnt, elrendeződnek a dolgok, azután egyszer csak elterjedt a hír, hogy a volt miniszterelnöki palotából nem lesz Építészeti Múzeum. (Hogy mi lesz, az még most sem világos!) Ezek után is hosszasan sorolhatjuk a szóba jöhető épületeket, úgymint a kőbányai zsinagóga, a KÖZTI Dísz téri irodája (ide már a faragott kőtábla is elkészült). Felmerült a rákoskeresztúri Podmaniczky—Vigyázó kastély ilyen célú hasznosítása, félő azonban, hogy itt kevés lenne a látogató. A nagy financiális igények miatt sajnos szóba sem jöhet az óbudai Gázgyár lakótelepe, ahol kialakíthatnának egy olyan építészeti-építőipari múzeumot, amely komplexitásánál fogva talán európai jelentőségű lehetne. Hasonlóképpen ábrándnak tűnik a Vajdahunyad-várba költözés. Ha szerényebb léptékben gondolkodunk, központi helye és építészeti értékei miatt jó megoldás lehetne a budai városháza. Egy újabb, talán közeli remény a megvalósításhoz a Kereskedelmi Tervező Intézet által készített tervek alapján, a Zichy-kastélyban kapna helyet a múzeum. Habár az egész város „élő múzeum” — kijövet a Mókus utcai irodából, pár lépésre egymástól jelen és múlt, XVIII., XIX. századi óbudai házakkal és a mai modern toronyházakkal találja szemközt magát az ember. Remélem, hogy ennyi hányattatás után a múzeum lehetséges helyeinek történetére pontot tehetünk és legközelebb az állandó helyéről tudósíthatunk. Kiss Cs. Károly A magyar királyi törvénykezés épületének pályaterve Lőcsén . m r r f r r f r ---------P ERZSÉBET-DÍJ SZAVAZÓLAP 1998-ban az in felsorolt művészek nyújtanak számomra a legemlékezetesebb élményt: I. SZÍNÉSZNŐ:..................................................................................C':.............................. SZÍNÉSZ:.................................................................______........................ II. FILMSZÍNÉSZNŐ:......................................................................................... FILMSZÍNÉSZ:................................................................................................ HI. RÁDIÓ*IV MŰSORBAN SZÍNÉSZNŐ:..................................................................................................................... SZÍNÉSZ:.............................................................................................................................. tv. eri ,raéni :késnő. ....................................................................................... OPERAÉNEKES: ......................................................................................... V. SZÍNMŰÍRÓ:.................................................................................................. (színdarab, operaszövegkönyv, film, rádió, TV alkotás írója) VI. RENDEZŐ:................................................................................................................ vH. Díszorr- és jelmezűrviző................................................................. Vili. HUMORISTA:..................................................................................................... (ÍRÓ, ELŐADÓ, PARODISTA) Heküldési cím: Skála Reklám Stúdió 1117 Bp., Prielle Kornélia u. 45. Az alábbi Erzsébet-díj szavazólapokat-jogot és lehetőséget ad arra, hogy játsszunk egy jót. Önök teljesen komolyan — mert játszani csak úgy lehet — a szavazólapocska segítségével győzelemhez segíthetik bármelyik kedvencüket. Akiket színházban, filmen, rádióban, tévében, operában olyannak hallottak vagy láttak, akik a legszebben szólaltatták meg anyanyelvünket, És akik, miközben ezt tették, olyan alakítással is megörvendeztették önöket, hogy mindenképpen méltóak arra, hogy rájuk voksoljanak. Szavazni lehet még továbbá azokra az írókra, akiknek művét színházban, operában, filmben, rádióban, vagy a tévében látták-hallották. És miután az egész Erzsébet-díj a színház körül forog, nem maradhatnak ki a színház fontos emberei sem a díjazottak közül, tehát a rendező, a díszlet- vagy a jelmeztervező sem. Ne feledkezzünk meg azokról se, akik jókedvünkről gondoskodnak: idén első ízben díjazzuk a humoristákat is. Az önök ítéletei nemcsak örömhöz, hanem erkölcsi és anyagi elismeréshez is juttathatják a művészeket. Egy-egy nyertes az Erzsébet-díj e céra készült kis szobrocskáján kívül 80 ezer forint jutalomban is részesül, amelynek felét valutában veheti fel. A díjkiosztó gálaest november 14-én 20 órakor a Fővárosi Operettszínházban lesz, melyet a Magyar Televízió november 18-án felvételről sugároz. ÖN A KÖZÖNSÉG! ÖN VÁLASSZON! Az itt látható szavazólapot helyezze borítékba, és jól láthatóan tüntesse fel rajta a nevét és a címét, mert a szavazók között 300 meghívót sorsolunk ki a díjkiosztó gálaestre. ÖN LEHET AZ EGYIK MEGHÍVOTT! A beküdési határidő: 1988. október 21. ........--------------— ■■ i i ....................... ...................................