Turista Magazin, 1971 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1971-12-01 / 12. szám
2000 KILOMÉTER CSEH-MORVIl FÖLDÖN Közép-Csehország Gépkocsink reggel vágott neki a Karlsteinbe vezető útnak. Kanyargós utakon, először a Vltava, majd a Berounka mentén haladtunk, míg a falu közepén, egy kis téren egyszerre ki nem tárult előttünk a vár fenséges képe. Karlsteint IV. Károly, a cseh történelem főalakja, cseh király és római császár építette 1348- ban és falait soha sem vette be ellenség, öt főépületéből Károly kettőt — a kerek Mária-tornyot, amit nép jellemzően ma is Éhség-toronynak nevez, továbbá a szögletes lakótornyot emeltette. Utóbbi szolgált a király lakószobáinak és a kápolnáknak elhelyezésére. A többit már az utókor ragasztotta e fialak mellé. Az egészet lőrésekkel teli, csipkézett kőfal veszi körül, sarkain őrtornyok emelkednek. A forgalom nagy, bár ősz van már. A házaikon kívül sok a külföldi turista, velünk együtt éppen osztrákok, jugoszlávok és nyugatnémetek sétálgatnak a várudvaron. Itt nyaranként színház működik, most bontják a díszleteket, teherautókra rakják a pajzsokat, vérteket, lándzsákat és sisakokat. Vrchliczícy vígjátékát, az „Egy éjszaka Karlsteinben”-t játsszák immár tíz éve egyfolytában. A darab IV. Károly féltékeny feleségéről szól, akit kiváncsivá tesz királyi férje rendelkezése, hogy Karlsteinbe nő nem teheti be lábát Apródnak öltözik, este belopódzik a várba, és ort áll férje hálószobájának ajtaja előtt. A férj persze felismeri nejét, csipkelődik vele, ugratja, majd nagylelkűen megbocsát szerelmetes nejének. Itteni szokás szerint éppen esküvő folyik a lovagteremben. Csehország minden várában lehet esküdni, persze pénzbe kerül. Hja, meg kell fizetni azt, hogy lovagtermekben esküdhetnek egymásnak örök hűséget a fiatalok. Benesovból való pár köt házasságot, szól a villanyorgona, s a Bach-muzsika fenségesen árad a komor falak fölött. Innen Konopistébe mentünk. Kis dűlőutakon, szilva- és almafák sora alatt suhantunk, többször is átvágva a Beronika széles víztükre felett. Hatalmas erdőben álló kastély volt a célunk, az osztrák—magyar monarchia trónörökösének, a Szarajevóban tragikus véget ért Ferenc Ferdinánd D’Estének vadászkastélya. Konopisté Csehország leggazdagabb vadászterülete, ezért vásárolta meg 1887-ben a trónörökös a kastélyt. Erdejében ma külföldiek terítik le a vadakat, 4 dollár egy fácán ára. Ez a legolcsóbb. Ferenc Ferdinándnak három szenvedélye volt. Mindegyiket művészi fokon űzte. Túl akarta szárnyalni az angol király Szent György-gyűjteményét, s ez sikerült is neki. Négy teremben sorakoznak a szobrok, képek, rajzok, fegyverek, amelyek mind Szent György harcát a sárkánnyal ábrázolják. Másik szenvedélye a vadászat volt. Idegenvezetőnk szerint rövid élete alatt a monarchia különböző erdeiben, nem kevesebb, mint 300 000 vadat lőtt, nagyot és kicsit. A szarvasokból csak egy metszőfogat tartott meg. Üvegszekrények sorakoznak egymás mellett, mindegyikben tálcákon szarvasfogak. Egy szekrényben katonás rendben 3200 fog van. Emeletek folyosóin és termeiben trófea, trófea mellett. Szarvas és őz agancsok, kitömött nagy- és kis vadlak, mind százas rendben. Egy nagy vaddisznófej alatt írás: „Gödöllő, 1899.” Egy kép vadásztémájú (Koppay aláírással). Ez mind, ami Magyarországot jelképezi a kastélyban. Harmadik szenvedélye a fegyvergyűjtés volt. A 15-től a 19-ik századig létezett összes fegyver megtalálható itt, szintén csak tömegméretben. Egyedi példány nincs, mindenből legalább száz darab van. Pisztoly 3000, puska ugyanennyi, a tőr, a kard, a lándzsa, a pika pedig meg sem számlálható, annyi sorakozik belőlük a folyosófalak mentén. Egy teremben csak vértek vannak. Egy lovagi vért súlya 60 kg volt és csak elől védte a testet. Legtöbbjén golyóütötte lyuk. A lóvért súlya 160 kg. volt , amihez jött még a lovas súlya. Másik teremben csak ágyú látható; spanyol gályáról való török partvédő ágyú a 16-ik századból, a Dardanellákról került ide. Kis és nagy ágyúk, köztük a Harmincéves Háború egy személy vontatta, alig pisztolynagyságúak is. A kardgyűjtemény több ezer darabból áll, damaszkuszi és toledói pengéken mindenféle nyelvű szövegek olvashatók. Imák, amelyek nem védték meg a fegyver tulajdonosát a haláltól. A termek falairól hadvezérek képei néznek büszkén a látogatókra. A trónörökös eszményképei: Tirpitz, Savoyai Jenő és Napóleon. Dél-Csehország Konopistéből délnek vettük az irányt. Ceske Budejovicében rövid pihenőt tartottunk, megkóstoltuk a híres budvár sört, amit a pilzeni mellett a világ legjobbjának tartanak. A Bedrev-tó partján fehér, szögletes bástyákkal övezett várkastélynál álltunk meg. Ez Hluboka, a Schwarzenberg család egykori rezidenciája. Külseje Windsort utánozza, Eleonora Schwarzenberg 1813- ban Angliában járt és utána 5 millió aranyért átépítette a kastélyt. A szobák fantasztikus gazdagság képét keltik, a padlók fekete ébenfából készültek, a falaikat flamand szőnyegek borítják. Minden szoba más és más. Van aranyszalon, lila, kék és rózsaszín. Az egyikben 2X2 m-es asztal áll. Kihúzva, az egész Schwarzenberg család ült körülötte , mind a 72 fő. A kályhák holland csempéből készültek, a festmények pedig olasz, flamand és holland mesterek művei. Itt is van fegyvergyűjtemény, alig kisebb, mint Ferenc Ferdinándé. Csehország leggazdagabb családjának otthonában járunk, az Őrlik ág azonban kihalt, utolsó sarja Prága hercegérseke volt, aki a második világháború alatt halt meg. Eleonóra Schwarzenberg pompát teremtett, műízlése azonban vitathatatlan. Hlubokán minden kultúráról tanúskodik. Egy másik híres várkastély nincs messze innen. Ez Rozmberkben Cesky Krumlov. Nem olyan gazdag, IV. Károly német-római császár híres vára — Karlstein