Turul 1887 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)

I. Értekezések és önálló czikkek - Csergheő Géza: Heraldikai és sphragistikai adalékok a "Harminczhat-pecsétes oklevél 1511-ből" czímű értekezéshez (három czímerrejzzal)

138 a Héder vagy Heydrich nemből származott (mint azt Nagy Iván kiemeli), úgy kétszeresen feltűnő, hogy e nemzetség már a XV-ik században a genusétól teljesen elütő czímert használt (még­pedig olyat, mely az Aba nemzetség némely ágazatáéval egyezett), s még azt is megjegyez­zük, hogy az átmenet, heroldképről közönséges czímeralakra kevésbbé feltűnő, mint egyik he­roldképről a másikra pl. «hasításról» «osztásra» illetve «czölöpről» «pólyára», mert mint tudva van, a Héder-nem s ennek legtöbb elágazása czímerül: veresben és fehérben ötször hasított pajzst használt. Eléggé ismeretes, hogy az Ujlakyak czímere már a XV-ik század elején megbővíttetett, a nélkül, hogy sisakdísze változott volna. E bőví­tett czímer: négyest pajzs. 1. Egymással szembe ágaskodó két oroszlán egy leveles koronát kö­zösen tartva: 2—3 a pólyák; 4 torony hegyes tetővel. Pajzstartók: egy-egy kettősfarkú oroszlán. Nagy Iván és Nyáry Albert terjedelmes munkáikban közölték ezen bővített czímert, Nagy Iván részben színjelzéssel. A következő czímer a Guthkeled-nem egy­iv vidékáé, tulajdonosát nem ismerjük. A hatodik a Ráskay czímerpecsét. A szerző ezt következőleg írja le: «ketté vágott czímerpajzsának alsó részében homályo­san három pólya, a felsőben pedig álló madár alak látszik.» Én következőleg írom le: osztott pajzsban felül egy madár, csőrében gyűrűt tart (ez a szerző figyelmét kikerülte), alul ötször osztott.­ A Ráskay-czímer végleges meghatározásánál óvatosan kell eljárnunk, mert e czímer négy változatát ismerjük, melyek közül kettő egymástól teljesen eltérő, mely körülmény kevéssel ezelőtt még elég ok lett volna arra, hogy e négy variáns közül hármat elvessenek. Az imént leírtuk Ráskay Ba­lázs kir. tárnokmester czímerét 1511-ből, ehhez hasonlót használ még a család egy másik tagja, Ráskay István, 1647. barabási (Ká­szony mellett Bereg vármegyében) birtokos, kinek pecsétjén egy ma­dár látható, csőrében köves gyűrűt tartva, de a pólyák, t. i. az osztó­vonalak hiányzanak. (Köl­esei Kende-levéltár.) A következő két változat, mely a családnak csak bizonyos tagjait illeti, teljesen különbözik a már leírtaktól. II. Ulászló (dátum Budae in festo beati Fran­cisci confessoris 1496.) Rutkay Péter tárnok­mesterrel együtt, Ráskay György, Mihály és János testvéreknek a következő czímert adomá­nyozza: kékben a pajzs jobb felső sarkán balra fordult ezüst holdsarlótól, a balsarkán hatágú arany csillagtól kisért természetes fehér farkas állkapocs, három felfelé álló foggal (naturalisti­cus átváltozása heraldikai farkasfogaknak, illetve a Guthkeled-nem heraldikai ékeinek). Sisakdísz a pajzsalak vízszintes helyzetben, takarók: kék­arany (Liebm. 92. 73. tb. «Buthkay I.») A negyedik változat: egy koronás halomból növekvő leány csípőre tett kezekkel, fejére illesztve három rózsa. E czímer a Turulban (1885. 119. 1.) ismer­tetve volt; ezt 1725-ben Ráskay-Soós György, Ráskay János egyenes utóda használta, ki a fiúsított sóvári Soós Margitot nőül vévén, már ennek fia, Mátyás, a Ráskay-Soós nevet s vele a Soós-czímert veszi fel.1 Színezése (minthogy ez inkább a Soós, mint a Ráskay-nemzetséget illeti) egyezik a Turulban közölt Soós-czíme­rével. Úgy látszik, hogy a Ráskayak madaras czí­merüket (osztással vagy a nélkül) már az 1496-iki adományozás előtt használták.2 A György, Mihály s János által új adományban nyert czímerrel éltek aztán ők és egyenes utódaik, de István hosszú idők multán (1647) ismét azon czímert veszi fel, melyet 151­0-ben a Balázs ága használt. Hogy e különböző czímerek használatát telje­sen megvilágítsuk, közlöm itt a Ráskayak csa­ládfájának erre vonatkozó kis töredékét: Vid. 1382—95. István. György. Mihály. András. Balázs 1517. (Czimer a farkasfogakkal.) Jári mester. 1496.­ (Czímer János. I a madárral és (Soós Margit.) Mihály. lent osztott ,\ , 1 mezövel.) Matyas Ferencz. Raskay—Soos. 1­­ Mihály 1596. András 1592. Miklós. Soós czimer. István. I István. (Czimer a madárral pólya nélkül.)­­ Ilyen fiúsítás esete, midőn 1414 körül vajai Vay István nőül veszi az utolsó Ibrányi Margitot, a névvel az történik, mi a jelen esetben, t. i. Vay István felveszi az Ibrányi nevet, de felesége czímerét teljesen mellőzve továbbra is a Vay-czímert tartja meg.­­ A Ráskayak ősi czímere kétségtelenül az volt, mi a Guthkeled-nemé, t. i. oldal­ékek, mert a Ráskayak is e nemből származnak, s megjegyzendő, — s ehhez Csánki értekezésében is elég támpontot találunk — hogy a Guth­keled-nem ivadékai ritkán s csak kevéssé tértek el ősi czímerüktől, nem úgy, mint más genusból (Aba, Boxa) származott családok s már ez okon is felette érdekes a Ráskayak «madaras czímere». László 1411. , I­IV. János 1466. II. János, Miklós.­ ­ Ötszörösen osztott pajzs nem ad pólyát, ott csak a vonalak száma jelentendő. (Lásd : a tudományra nézve korán elhalt jeles műtörténész Retberg Ralf e tárgyra vonatkozó értekezését: «Farbe oder Linie?»)

Next