Turul 1897 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló czikkek - Dr. Wertner Mór: Smaragd vajda és utódai
III szolgabírót és még előfordul 1348 május 16-ikán, midőn fivérével Ajnárddal és rokonával, Istvánnal együttesen Czudar Péterrel és Gutendorfi Jánossal egynéhány Zsámbék melletti földek dolgában egyezséget köt.A Fennebbi Beke fia Domonkosnak fiai Tamás és Smaragd (Somrák). Ez utóbbi a Kükéi nevet viseli. Halála után ( 1398) birtokait Zsigmond király 1398-ban Maróti János székely ispánnak adta. Ezeket a jószágokat a király azelőtt Atyai Vér Miklós fia Jánostól (Smaragd rokonától) elvette és Kükéi Smaragdnak adta. III. Ajnárdnak 1349 május 8-ikán a Zsámbék melletti Somodor ügyében pere van, melyet 1350 május 30-ikán Ajnárdnak időközben megtörtént elhalálozása miatt halasztottak. Jogutódja fia: János* A Kükei ágból még Ajnárd fia Ferencz fia László (1409-ben) ismeretes. b) Smaragd ága. IV. Smaragd, ki 1272-ben I. Miklóssal és I. Jánossal együttesen osztozik, máskülönben ismeretlen. 1332 augusztus 19-ikén és 1342 február 21-ikén már László nevű fiára akadunk,a kinek fia, István 1348-ban Szár Lászlóval és III. Ajnárddal együttesen Czudar Péterrel és társával egyezkedik. (Lásd fent.) c) János ága. I. Ajnárd fiáról, II. Ajnárd-ról IV. László király 1276-ban azt mondja, hogy úgy V. Istvánnak, mint ő neki is kitűnő szolgálatokat tett, melyek elismeréseül zsenge fiát, János-t, azzal tünteti ki, hogy a Száva és Baza közt lévő jobbágyai bizonyos adók alól fel vannak mentve. 1291 október 9-ikén Bácsmegye ispánja. Miután 1291 nyarán az osztrákok elleni hadjáratban részt vett s ott ki is tüntette magát, III. András király IV. László szabadalmi levelét 1291-ben megerősíti. 1297-ben már csak János «mester» , ez évben rokonától Bánczanb. Péter fia Tamástól és fiától, Páltól (a Horvátiak őseitől) valkómegyei Szat nevű ősi birtokukat kapja meg. 1310 márczius 20-ikán elmondja róla Károly király, hogy István szerb királylyal szövetkezvén, Ugrin, a király hű embere ellen, fegyvert ragadott és elvtársaival együtt a szerémi és valkómegyei vidéket mindaddig pusztította, míg a Drusma ab. Pál (a Garaiak őse) őt fogságba ejtette és Ugrin hatalmába kerítette. Hogy Ugrin mit tett vele, nem tudjuk. Nem szenved azonban kétséget, hogy birtokait elvesztette és miután a IV. László és III. András királyok által számára kiállított adományozási okiratot a bácsi káptalan 1332 augusztus 19-ikén IV. Smaragd fia László számára átírja, valószínű, hogy nem is hagyott fiutódot maga után. Láttuk, hogy IV. Béla 1258-ban Ajnárd, Smaragd és Gilét fivérek kérésére az elődeiktől a zsámbéki apátságnak tett adományozást megerősítette. Már most az a kérdés, hogy Gilét-ről mit tudunk ? A nélkül, hogy az okiratok ezt határozottan állítják, mégis hiszem, hogy e Gilét ( Cletus) utódaira a következőkben ráakadhatunk : 1258 január 20-ikán I. Gilét IV. Béla tárnoka és Mária királyné bölényvadászainak a főnöke s valamely pozsegamegyei birtokügy rendezése alkalmával a királyné kiküldöttje.2 1266-ban már (vagy talán hasonnevű fia) pozsegamegyei birtokos.3 II. Gilét 1290 június 28-ikán pozsegamegyei Zavarsia nevü birtokát Hippolit nevü tisztjére ruházza át ; az illető okmány Gilét fiairól is tesz említést, a nélkül pedig, hogy megnevezné őket.4 Gilét fia Gilét még 1296 márcziusban pozsega megyebeli nemesember és 1299 januáriusában ottani földbirtokos.5 Fiai János és Miklós János 1321 február 22-ikén és 1328 július 16-ikán valkómegyei birtokos.6 Miklós, ki 1328 július 16-ikán a tordasi birtokot megveszi,7 1330 márczius 25-ikén már a Pozsegai nevet viseli,8 1335 augusztus 8-ikán már nem él. Özvegye Klára az Aba ad. Nekcsei Demeter országbíró leánya, kinek (és örököseinek) a nevezett országbíró 1336 május 3-ikán a pozsegamegyei Szentmártont és Bresztolczot mint leánynegyedi illetményt kiadja. 1348 június 18-ikán az Oslab. Kanizsai János a pozsegamegyebeli Gilét fia Miklós özvegyének mindazon ékszert és értéktárgyat, továbbá a körösmegyei Gyerekovecz birtokot visszaadja, melyet leánya kezével együtt megkapott.10 E szerint 1 Anjoukori Okmánytár, II. k. 357. 1. 2 Anjoukori Okmánytár, V. k. 187. 1. 3 Pesty, Eltűnt vármegyék, I. k. 307. 1. 4 Anjoukori Okmánytár, V. k. 275., 383. 11. 5 Wenzel, XII k. 604. 1. 6 Wenzel, XII. k. 173. 1. 7 Wenzel, XII. k. 509. 1. 1 Wenzel, XII. k. 603. 1. 1 Anjoukori Okmánytár, I. k. 197. 1. 2 Wenzel, XI. k. 445. 1. 3 Hazai Okmánytár, VI. k. 141. 1. 2 Hazai Okmánytár, VIII. k. 280. 1. 1 Wenzel, V. k. 214. 1. X. k. 233. 1. 6 Anjoukori Okmánytár, I k. 599. 1., II. k. 7 Anjoukori Okmánytár, II. k. 367. 1. 8 Anjoukori Okmánytár, II. k. 478. 1. 9 Anjoukori Okmánytár, III. k. 191., 278. 11. 10 Anjoukori Okmánytár, V. k. 205. 1.