Turul 1912 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).

I. Értekezések és önálló czikkek - Rexa Dezső: A Kertvélyesi-család (1626-1729)

ban tanitatta. Nemes Debreceni Reform. Colle­giumban Deák volt, onnan ment a Tisza mellé, Thuri [betoldva : schola] mesterségre, onnan Hollandiai és Belgiumi Académiákra bujdosott, onnan visza lővén, ugyanazon Turi Refor. Ecclesia Predicatora lett, onnan vitték Szovátra, onnan Udvardiban . Házasodott Debreczenbül Borbély András leányát vette el. Ugy ott mindketten meg haltanak, születtenek egy néhány gyermeket, kik közzül hárman élnek, a mint érzésemre esett. A nagyobbikkal Sámuellel ismeretes vagyok, a többivel nem, a Tiszántúl együtt is másutt is laknak. Kertvétesi Istvánt, az én természet szerint való Atyámot megnevezett Bagosi András nevü Tornai Predicator, Mostoha Attya nevelte fel. Scholában is kevés ideig tanittatta, a mint is az Diákságban és Írásban nem nagy Experientiája volt, de annak nagyobb hasznát vette és azzal másoknak is használt, mint némely jobban deákul és irni tudó ember. Ugyanekkor gyermeki ide­jében mostoha Pap Attya gondviselése alatt hitták és nevezték Pap-nak, mint hogy iffjontán judicium nélkül van az ember, az consequentiákatt nem animadvertállya , és a Nemesség investigatiója is nem olly stricte volt (a mint a régi emberek referálják) mint mostanában, de az igazságos valóság, hogy igaz neve Kertvélesi, a mellyet is megbizonyíthatni az Judica Inquisitióból ; azon kivül mind nagy Atyám Kertvélesi István, mind maga édes Atyám acquisitionalis leveleibül erről még többet lássunk, ide alább , még mostoha Attya életében vett az édes Atyám magának feleséget, Felső Dobszárai Pots Lukáts Árva Leányát, Pots Judith­­a Szepesi Potsokkal osz­tályos atyafi volt . Pots Lukáts Tállyán lakott, ott születtenek két Leányi Pots Judith és Kata, az Özvegyét Tott Ezsébetet vette el meg itt Dobszán lakos Öreg Irsai András, maradott édes Attyákrul két darabbal a Tállyai hegyen álló Patots és Rohos nevü Szöllök, kő házzal és borházzal. . . » A második iv belső két levele itt ismét hiányzik, a custos és szavának nincsen folytatása. Az el­veszett szöveg kétségtelenül a naplóiró legköze­lebbi rokonságából atyját, anyját tárgyalhatta s talán anyjának­­családját, s testvérei közül a legidősebbet, (vagy idősebbeket) a kinek vagy a kiknek) neve is elveszett. Ezek egyike leány volt s férjhez ment, de kihez s hová — nem tudható ; abból, hogy a kézirat 7-ik lapján a szöveg azzal kezdődik : mind e mai napig élnek magtalanságban, meg holt 175 [sic!] esztend. megtudjuk, hogy István II. egyik elsőbb szülött? gyermekének leszármazói nem voltak s igy a kézirati feljegyzések elkallódása ezirányban a családtörténet tudománynak nem okoznak oly nagy kárt. Már sokkal érzékenyebb veszteség az, hogy elveszett az a részlet, a­melyben a Pap Istvánnak a Kertvéresi Istvánnal való azo­nossága igazoltatott, — a­mint azt naplóírónk fentebb igéri. A kézirat tényleges 7-ik (illetve 15-ik) oldalán Kertvétesi Istvánnak (II.) Póts Judittól — hacsak ez korán el nem halván, István más feleségétől — szülött gyermekeit sorolja elő. Mint emlitők, az első leánygyermekről szóló adatok elveszvén, — a második gyermekkel kezdi : «Másod rendben levő Leánya Kata. Ment férjhez Tiszt. Szentpéteri György uramhoz, kiss Debreczeni Collegiumból Szikszai Schola Mester­ségre hozatott, két esztendőket eltöltött ; annak­utána a Belgiumi Académiákon is két esztendeig volt, onnan megjővén Kupai Ecclesiába candi­dáltatott s ott lakott egynehány eszt. Onnan Tiszakesznyétem­-ben, onnan ismét Bötsre, onnan Szikszóra rendeltetvén Praedikatori tisztben mindeddig hü égessen fungált ; voltanak tizenkét gyermekei, négyen azok közzül élnek. György, Susánna, János és Joseph [ez utolsó név később ugyanazon kéztől Sámuelre helyesbítve]. György szikszai scholában, Debreczeni collegiumban tanult, onnan Nánási schola mesterségre ment ; két esztendőket eltöltvén ezen esetben vabedicált lakását ma is ott conti­nuálva nőtlenségben. [későbbi toldás :] az után külső országi Aka­démiákra ment, le jővén lett Késmárki, az után Laki Predicator, az után Szikszón leányok tanító­jává lett, rendeletlenül [sic !] élvén Pápistává lett, meghalt Egerbe circa Annum 1778. Susánna ment férhez Szakmári András szik­szai schola Mester Uramhoz, ki is most bujdosik Belgiumi Académiákra. Feleségét hatta édes Szülei curájuk alatt, János és Joseph [ez utóbbi név Sámuelre javitva] még neveletlenek, Atyai cura alatt vannak. [Későbbi toldás: Sámuel meg­holt 1738-dik eszt. még későbbi: Susanna is meg­holt A. 1760.] Harmadik rendben élő s levő gyermeke édes Atyámnak én vagyok Kertvétesi István, magam dolgairul utóbb renden irok. Negyedik rendbeli gyermek Judith [későbbi toldás: meg holt 1739-dik eszt.] Ment férhez Szikszón Bagi Jánoshoz ki is meg holt 1733 eszt. Az özvegy maradott három Gyermekeivel : Ferenc, Judith és Joseph. Ferenc Rimaszombath­ban mostan gombkötő mesterséget tanul, Judith ment férhez Szikszón Teleki Mihályhoz [betoldva: ez is meg­holt.] Joseph, az édes Anyai tutela alatt vagyon. [Betoldva: Ez felnevelkedvén katona­ságra adta magát.] Ötödik rendben Mária neveztetik, ment férhez Szikszón Légrádi Sámuelhez, gyermek nélkül­ ­ Ma Sajó-Kesznyéten Zemplén megyében, a Tisza és Sajó összefolyásánál. ife

Next