Turul 1930 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló cikkek - Follajtár József: Az Ocskói Ocskay-család II.
Chelle Jánoshoz, ki Miklós pozsonyi főispán familiárisa volt. Sok perpatvar volt az új sógorral, ki mindenáron ki akarta erőszakolni az özvegynek kijáró hitbér stb. kiadását. Nem rettent vissza még az erőszakoskodástól, s mikor István makacskodott, elfoglalta s mintegy zálogul tartotta annak Anya nevű pozsonymegyei faluját és azt sem szép szóra, sem tiltakozásra ki nem adta. A birtokot hosszú ideig, vagy húsz évig birtokolta, mi érthető is, hiszen ő a pozsonyi főispán, tehát a király embere volt, míg István — mint láttuk — előbb az Aba-családot szolgálta, utóbb pedig Csák Máté mellé állott, s így politikai ellenfelek voltak. Hogy megszűnt a politikai feszültség, István úr sietett a visszaszerzéssel, Chelle sem engedett, perpatvarkodás, majd tettlegesség lett a dologból. A hatalmasabb élt a keze ügyében állott eszközökkel, magához vett néhány várkatonát és elfogatta István urat, elverette a hajthatatlant és lezáratta. Az egésznek hatósági színezetet adott. A megkínzott ember nem hagyta annyiban, ura közbenjárásával felelősségre vonatta a főispánt, ki szörnyű rossz néven vette a házsártos ember tettét. Rögtön intézkedett, hogy a megbántott ember elégtételt kapjon. Addig pedig, míg a dolog peres része el nem dől, Chellének és társának, Sebőnek — ki rokona volt — kezeseket kellett állítaniok. A lefolytatott vizsgálat sok gazságot derített ki és Chelle ügye rosszul állott , a per kimenetele nem volt kétséges. Ekkor néhány jámbor ember közvetíteni kezdé a bonyodalmasban járókat, és fáradozásuknak meglett a gyümölcse, egyességre léptek az ellenfelek, olykép egyezkedvén, hogy Kinga asszony lemond igényéről, István úr pedig megbocsátja férje sok gonoszságát, visszavonja a pert. A következő irat is panaszos. László és Eynard, nyitrai főispánok előtt István úr szomorúan panaszolja, hogy a másik Ludhungban lakó Mókia fia, Mihály, Szent Domonkos hitvalló elmúlt ünnepén berontott a panaszt tevőnek falujába és onnan erőszakkal elhajtotta azt a négy ökröt, amely a panaszosnál zálogban volt. Mihály ugyanis férjhez adta nővérét és a lakodalomhoz kölcsön kért néhány értékes női öltönyt, nevezetesen : egy iperni kék öltönyt, egy iperni vörösszínű, arannyal hímzett széles női tunikát és egy kék iperm posztóból való övet. Az erőszakoskodó ez alkalommal elhajtott még 28 darab marhát, részben a panaszos, részben jobbágyai tulajdonát, és azokat kiadni nem akarja. Ugyancsak nagy sérelem esett István úron és a családján akkor, midőn a fenti Mihály szövetkezvén Farkas jókői alvárnaggyal és azok fegyveres szolgáival gyertyaszentelő ünnepe előestéjén (febr. 1-én) a panaszos luchungi házába, hol ő, neje, gyermekei és hozzátartozói tartózkodtak, latrok módjára betörtek, az ő és jobbágyainak ingó és ingatlan dolgait mintegy 100 márka értékben elvittek. őt és fiát, Miklóst elfogták és bilincsbe verve 25 napon át fogva tartották ; két asszonyt, a panaszos jobbágyainak nejeit meggyalázták, feleségének még az övét is elvették és pusztán, ingben elzavarták. A falut 25 napig megszállva tartották, minden gabonáját és szénáját, nemkülönben a jobbágyokéit is lovaikkal feletették és egyébként elpusztították, jóllehet ő erre okot nem szolgáltatott. A káptalan kiküldöttje, Miklós pap, Mihály nevű szolgabíróval így állapították meg a tényállást 1328-ban. Midőn Kont Miklós nádor 1366. június 29-én Nyitra városa mellett megyegyűlést tartott. Dubi Miklós fiai, Jakab és Mihály panaszt tettek Dubi Karácson fia, Miklós ellen azért, mert ez az őket jogosan megillető falunak a felét már régebb időtől fogva birtokolja nagy kárukra. Ők az elfoglalás okát szeretnék tudni. Miklós azonban, jóllehet meghívták és reá ott a törvényes napok alatt vártak, sem nem jött, sem nem küldött (t. i. megbízottat), ezért, ha elmaradását igazolni nem tudja, pervesztesnek nyilvánítják. László oppelni herceg nádornak ugyanazon a helyen 1368-ban tartott gyűlésén Jakabot elmarasztalták Beke fia, István ellenében három márkában. Ezt ő lefizette. Van erről még egy másik irat is. 1371. febr. 10-én a zobori konvent előtt Jakab elzálogosítja fel Kysdudvágzeg faluját Kossuthi Péter fia, Bekének 10 márkáért. Úgy látszik, hogy ez az előbbi pernek a folyománya. 1381. jún. 8-án Lajos király meghagyja a zobori konventnek, vizsgálja meg, mi igaz Lövő Jakab azon panaszában, hogy mikor ő pünkösd ünnepe előtti pénteken Vígvár községbe ment szent misét hallgatni, akkor dubi Szőkének mondott István felesége veszekedés undok ösztönétől sarkallva népeit, nevezetesen Beke fia, Pált, vejét felszabadítva (küldve) meg akarta ölni. A vizsgá-