Turul 1943 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló cikkek - Reiszig Ede: Az Újlaki-család. (Két közlemény)
Imre, utoljára és mint még mindig macsói bán, Zsigmond királynak egy 1417. jún. 3. Konstanzban kelt oklevelében fordul elő, amelyben Ráthmonostori László özvegyét és árváit Ozorai Pipó hadai által okozott pusztításokért kárpótolni rendeli.63 Itt jegyezzük meg, hogy egy olasz forrás szerint Frangepán Miklós második felesége Újlaki Bertalan leánya, Márta volt. Erre vonatkozólag azonban nem találtam okleveles adatot. Lászlónak három fia volt : János, István és Miklós. Az előbbi kettő az Ozorai Pipo temesi gróf, főkincstáronk és testvére, Máté részére szóló 1407. évi adománylevélben tűnnek fel először a többi családtagok között. 1419-ben Zsigmond király őket vonta felelősségre néhai atyjuk, László macsói bán által Berekszói Jánosnak okozott károkért. János utoljára 1424. nov. 27-én fordul elő, amikor a király Újlaki László bán özvegyének és fiainak Zenyéli (szenyéli) tisztje által Elek őrsi prépost birtokain elkövetett hatalmaskodások ügyében vizsgálatot rendel el. István 1429. okt. 2-tól 1430. ápr. 28-ig Lévai Cseh Péterrel együtt macsói bán volt, egyúttal pedig Baranya vármegye kormányzatát is átvette. A két bán Baranya vármegye rendeivel 1429. okt. 2-tól kezdve közel két hónapon át Újfaluban , majd Nagyfalu mellett közgyűlést tartott, ahol több peres ügyben hoztak ítéletet. István, úgy látszik, utódok hátrahagyása nélkül halt el.63 A harmadik fiú, Miklós, 1407. jún. 2. után született, mert Zsigmond királynak e napon kelt oklevelében, amely az akkor életben volt összes családtagokat felsorolja, még nem fordul elő. Első ízben 1434. aug. 29-én szerepel, midőn Pöstyén részeit (Nyitrában) Ocskay Imre fiának, Mihálynak elzálogosítja. Háromnegyed évvel utóbb már az egész Pöstyént adja zálogba neki és testvérének, Andrásnak. Az ebben az ügyben 1436-ban, majd 1437. jan. 6-án kiállított hiteleshelyi kiadványokban még egyszerűen csak mint László bán fia (filius quondam Ladislai bani de Újlak aliter de Galgóc) van feltüntetve , s ugyanígy fordul elő Pálóczi Mátyás nádor 1436. jún. 12-én kelt perhalasztó levelében is.64 1438-ban lépett közpályára s ettől kezdve közel négy évtizeden át vezérszerepet játszott a közéletben és gyakran döntő befolyása volt az események alakulására. Még Albert király uralkodása alatt lett Garai Lászlóval együtt macsói bán. 1438. júl. 13-án és szept. 8-án mindketten már ebben a minőségben szerepelnek. I. Ulászló uralkodása alatt, 1441. márc. 7-én Hunyadi Jánossal együtt Erdély vajdája volt, de emellett megtartotta a báni méltóságot is és egyben Temes vármegye főispánja lett. 1441. ápr. 19-én Kőszegen is jelen volt, amikor I. Ulászló Cilléi Frigyessel és Ulrikkal egyességet kötött s a jelenvolt országnagyok a király mellett kezességet vállaltak. Abban az oklevélben, mellyel ez év okt. 8-án a király Hunyadi Jánosnak a Déva várához tartozó Jófű birtokot adományozza, ennek érdemei mellett kiemeli azokat a nagy szolgálatokat is, amelyeket Újlaki Miklós Nándorfehérvár megerősítése és megvédelmezése érdekében tett.65 1442. jún. 28-án, amikor Kulpi (Kwlpi) nevű birtokát, mely Újlak városhoz tartozott, Tehernyei Balázsnak, a város plébánosának és rokonainak adományozza, eddig viselt méltóságain kívül egyúttal a székelyek ispánja is. Miként az előző évben elkísérte I. Ulászlót dunántúli útjára, úgy 1442-ben is szinte állandóan környezetében tartózkodott. Az 1442. aug. 17-én kiállított oklevélben ő is azoknak a főuraknak sorában van, akik kezességet vállaltak a királyért, hogy ez Erzsébet özvegy királynét Esztergomba a béketárgyalásokra jövetele, valamint ottani tartózkodása alatt nem fogja háborgatni. 1443. tavaszán Hunyadi Jánossal együtt harcolt a törökök ellen Szerbiában és az ozorai bánságban. Ugyanebben az évben a Budán tartott országgyűlés által a belföldi hatalmaskodások megszüntetésére életbeléptetett intézkedések végrehajtásával, úgyszintén a belső rend helyre-, állításával bízták meg. 1444. jún. 10-én mint Somogy és Verőce vármegyék főispánját említik A várnai vereség után Budára sietett. 1445. febr. 62 Zala vm. Okit. II. 381.—Csánki , Magyarország tört. földr. III. 98. — Zichy Okivt. VI. 449. 63 Turul, 1907. 24. — Zala vm. Okit. II. 441. — Zichy Okmt. VIII. 282. 400. 414. 431. 468. 490. 494 — Blagay-cs. I. kit. 297. 64 O. L. , Dl. 12.616. — Follajtár József : Az ocskói Ocskay-család. Turul, XLIV. 9. Gr. Teleki-cs. gyömrői k. 125. 63 Zichy Okmt., VIII. 622. 625. — Tell : Hunyadiak Kora. X. 23. — Bánffy Okit. I. 639. - Magyar Tört. Tár, XII. 196. — Magyarország és Szerbia közti összeköttetések Okit. 140. — Hazai Okit. IV. 331. 2 9