Typographia, 1882 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1882-06-30 / 26. szám

26. szám Megjelen minden pénteken SZERKESZTŐSÉG Lipótváros, hold-utcza 7. sz. KIADÓHIVATAL VIII., Sándor-utcza 32. sz. Budapest, 1882. junius 30-án ELŐFIZETÉSI ÁRA Negyedévre 1 fit osztr. ért.Typographia A MAGYAROK SZ­ACH KÖNYVNYOMDÁSZOK És BETŰÖNTŐK KÖZLÖNYE XIV. évfolyam Erscheint jeden Freitag P RAN U M ER ATI 0 NSPR El S Vierteljährlich 1 fl. österr. Währ. ntUAUI ION Leopoldstadt, Mondgas«e 7. ORGAN BUCHDRUCKER undSCHRIFTGIESSER administration VIII. Alexandergasse 32. S zemle. A mult vasárnapi rendkívüli közgyűlésre meglehetős számú tagtárs gyűlt egybe. Magáról a gyűlés lefolyásáról a hivatalos jegyzőkönyv kimerítő tudósítást fog adni; itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a napirend 2. pontjára nézve a közgyűlés módosította a választ­mány indítványát annyiban, hogy elhunyt elnökünk arczképe nem közadakozás útján, hanem egyleti költségen fog lefestetni. — Az elnök­­választás nagy lelkesedéssel ment végbe, s midőn Firzinger alelnök a kijelölő bizottság nevében lovag Falk Zsigmond urat ajánlotta egy­hangú megválasztásra, a viharos éljenzés bizonyította, hogy egyletünk tagjai általában kedvezően s örömmel fogadták a bizottság választását. A közgyűlés szőkébb bizottságot menesztett az új elnökhöz, hogy megválasztatását tudtul adva, őt a gyűlésben való megjelenésre fel­kérje; midőn Falk­ur rövid idő múlva a terembe lépett, lelkes éljen­zés fogadta s Firtinger alelnök rövid szavakban üdvözölte őt; erre az új elnök előbb magyar, utóbb pedig német nyelven rövid, de velős beszédet mondott, mely közben gyakran felhangzottak az éljenzések és a tetszésnyilvánulások egyéb jelei. Beszéde végével kijelentette, hogy miután a napirend második pontjául az elhunyt elnök arczképének megörökítését látja felvéve, eme czélra saját részéről ezennel ötven forintot adományoz. E kijelentés újabb éljenzéssel fogadtatott, mely mindaddig tartott, míg Falk ur, szívélyesen köszönve, eltávozott. Ezzel az ülés véget ért. Részünkről is kívánjuk, hogy az új elnök teljes egészségben, erőben sokáig állhasson a budapesti nyomdászok élén, egyletünk pedig virágozzék, haladjon anyagilag, szellemileg az ö­ve­­zet"sp" alatt­ .frr A jótékonysági kör múlt vasárnap délután tartotta alakuló gyűlését, melyen szintén meglehetős számmal jelentek meg a tagok. Az ideiglenes elnök Balázs Károly s után az Baue TaJ. M. röviden vá­zolták a kör alakulását, előadták, hogy a visszaérkezett alapszabályok ámbár nincsenek szentesítve, mindazáltal a tett­ef­­ódosítások inkább csak formális természetűek lévén, nem akadályozzák a kör végleges­­ megalakulását.­ Ezután Tanay J., mint ideiglenes pénztárnok, felolvassa­­a pénztári kimutatást, mely szerint: Összes bevétel ajándékokban és tagsági díjakban 102 frt 1 kr., összes kiadás körlevelekre, bélyegre és gyűjtő perselyekre 19 frt 24 kr., vagyon 82 frt 77 kr. Ehhez hozzá­adandó a Légrády személyzet által rendezett mulatság jövedelme 78 frt, összes vagyon 160 frt 77 kr. Ezen összegből takarékpénztárban van 153 frt, a pénztárnok kezeiben 7 frt 77 kr. A tagok száma 444. Ezzel kapcsolatban indítványozza, hogy egy három tagú számvizsgáló bizottság választassák, továbbá, hogy július 1-től új végleges pénztári és tagsági könyv nyittassák, mely indítványok elfogadtattak. A vá­lasztások következő eredmén­nyel ejtettek meg. Egyhangúlag meg­választattak elnökké Bródy Sándor, pénztárnokká Guth Albert, ellen­őrzé Balázs Károly, jegyzővé Bozsák Ferencz, vizsgáló bírókká Bauer János M. és Közi Sándor urak. Bródy Sándor urnak küldöttség adta tudtára megválasztatását, ki különben későbben a gyűlésen is meg­jelent, hol zajos éljenzéssel fogadták és biztosította a jelenlevőket, hogy minden lehetőt meg fog tenni a kör felvirágzása érdekében. — Indítvány tétetett, hogy a bizottság lépéseket tegyen arra nézve, hogy a »Typographia« tért engedve a kör közleményeinek, azt általán mű­ködésében támogassa. Elfogadtatott. A jelenlevők adakozás utjáni költ­ségen a kör nevében táviratot küldtek a bécsi jubileum-ünnepélyre, mire a gyűlés véget ért. c) a keresztülutazók és a saját hibájukon kívül munkanélküliekké lett tagok segélyezése; d) feltétlen kölcsönösség és a belföldi egyletek minden keresztülutazó tagjának egyenlő jogokban való részesítése az összes segé­lyezési ágakban; — továbbá: e) a már fennálló önképző-osztályok, olvasókörök és könyvtárak fejlesztése és ilyenek újonnan való alapítása; ) a tanonczok szakképzésének előmozdítása és emelése, szakiskolák segélyezése által. (Az ad d­ig terjedő pontok az egyleti alapszabályokban egyen­lően szövegezendők, míg ellenben az e és / pontok a helyi körül­ményekhez képest veendők fel, vagy más módon praecisírozhatók, a kölcsönösség gyakorlásához azonban nem kívántatnak meg feltétlenül.) 2. Az egyletek szervezése a már fönnálló határozmányok és az I. orsz. nyomdászgyülés által meghatározott beosztás szerint viendő keresztül; ez érvénynyel fog bírni a magyar könyvnyomdász- és betű­öntő-szövetség megalapításáig. .(Ámbár a II. magyar orsz. nyomdászgyülés ajánlotta a bizott­ságnak, hogy más szervezetet hozzon indítványba, a bizottság azonban különféle okok miatt indíttatva érezte magát a fennálló szervezetet, mint a­mely jelenleg legczélszerűbb, venni alapul és a szövetség meg­alapításáig az orsz. nyomdászgyülés által kilátásba helyezett új szer­vezet kidolgozását elodázni. E szerint a ma még fennálló helyi egy­leteknek okvetlenül a központi egyletekhez kell csatlakozniok.) 3. Az ily egyleteknek tagja lehet minden, a magyar koronához tartozó országokban foglalkozó könyvnyomdász, betűöntő és corrector — ez utóbbi, ha tanult nyomdász — és tartozik magát a meghatározott egyleti kötelezettségeknek alávetni. (Több h­elyen, még nagyobb városokban is, mint pl. Eszék, még mindig nem akarnak a szaktársak az egyleti élethez szokni; az úgy­nevezett házi pénztárakkal azonban nem léphet egy egylet sem köl­csönösségre és az ily házi pénztárak tagjai utazás közben gyakran a legkeserűbb szükségnek esnek áldozatul. Ezért a központi egyletek tegyék köTetess­égévé minden kerületükben lévő szaktársn­ak­­ az egy­letbe való lépést és hassanak mindenkép oda, hogy a létező akadályok elhárittassanak.) 4. A szövetség megalapításáig a hasonló alapokon nyugvó osztrák koronatartományi egyletekkel véd- és dacz-szövetség, a többi külföldi egyletekkel pedig kölcsönösségi egyezmények köttetnek. (Magától értetődik, hogy csak azon külföldi egyletekkel lépünk kölcsönösségre, melyek a mi elveinket követik; más irányú egyletekkel szemben, mint pl. a bécsi »Niederösterreichische Unterstützungsverein« — kölcsönösség nem gyakoroltathatik. Különben Bécsben is munka alatt van az osztrák koronatartományok részére szolgálandó minta­alapszabály.) 5. A szaktársak közötti szellemi közlekedést a »Typographia« közvetíti, mely a magyarországi egyleteknek hivatalos közlönye. (A lap tartásának feltételei és az egyleti vezetőségek közlemé­nyeire vonatkozólag a budapesti egylet, mint tulajdonosnak, javaslatai, természetesen mérvadók.) 6. A kölcsönösségi viszony szigorú fentartását és az egyleti vezetőségek között netán felmerülő viszályok eldöntését illetőleg egy állandó ötös bizottság fog működni, mely a legalább minden 3 évben összehívandó orsz. nyomdászgyülés által választatik. Ezek az egész szabályzat alapvonalai ; legközelebb megkezdjük a részletes határozmányok közlését és most még egyszer arra kérjük szaktársainkat, miszerint véleményeiket tartózkodás nélkül mondják ki, hogy a szabályzat újból való megvitatásánál a bizottság minden kívá­nalom és véleményre tekintettel lehessen. A minta-alapszabály. Midőn a minta-alapszabály kidolgozására kiküldött bizottság munkálatát ezennel a nyilvánosság elé bocsátja, felkéri egyúttal a tisztelt fővárosi és vidéki szaktársakat, szíveskedjenek a szabályzat minden egyes pontját beható vizsgálat alá venni és mindennemű he­lyesbítésekre vonatkozó észrevételeiket a bizottsággal közölni, vagy a »Typographia«-nak tudomására hozni. A beérkezett indítványokat és véleményeket a bizottság azonnal tárgyalás alá veszi, a szabályzatot újra megvitatja és így azt a meg­felelő módosításokkal lenyomatván, minden hazai egyletnek s szaktárs­­körnek meg fogja küldeni. A szabályzat iránya a következő általános határozmányokon fog nyugodni: 1. Főczélul a bármi szükséget szenvedő egyleti tagok irányában való humanitás gyakorlása tűzendő ki és ezen czél elérésére a követ­kező pontok határoztatnak meg: a) segélyezések minden betegségi és halálozási esetben; 5) segélynyújtás rokkantsági esetben, valamint az egyleti tagok öz­vegyei és árváinak. Budapest, junius 26-án. Ha egy felületes tekintetet vetünk egyletünk mai szervezetére, úgy fog az előttünk feltűnni, mintha azon már a legpedánsabb bíráló sem volna képes bármi csekély gáncsot is találni. Minden alkalommal szeretjük másokkal elhitetni azt, hogy bizony a mi egyletünk olyan kitűnő egy intézmény, mely ritkítja párját s mely mintájául szolgál­hatna az összes társadalomnak, és gyakran némelyek annyira elkezdik dicsérni harmadik személyekkel szemben, míg végtére maguk is elhiszik azt, mit másoknak­­ meséltek. Ha sokan azzal ámllgatják magukat, hogy egyletünk már olyan állapotban van, miszerint időpazarlás volna rajta bármit is javítani akarni, úgy vannak ismét sokan, a­kik ennek épen ellenkezőjéről vannak meggyőződve, s velem együtt azt mondják, hogy egyletünk egyoldalú, félszeg működése folytán, nem felel meg alapszabályilag is megállapított czéljának.

Next