Typographia, 1882 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1882-06-30 / 26. szám
26. szám Megjelen minden pénteken SZERKESZTŐSÉG Lipótváros, hold-utcza 7. sz. KIADÓHIVATAL VIII., Sándor-utcza 32. sz. Budapest, 1882. junius 30-án ELŐFIZETÉSI ÁRA Negyedévre 1 fit osztr. ért.Typographia A MAGYAROK SZACH KÖNYVNYOMDÁSZOK És BETŰÖNTŐK KÖZLÖNYE XIV. évfolyam Erscheint jeden Freitag P RAN U M ER ATI 0 NSPR El S Vierteljährlich 1 fl. österr. Währ. ntUAUI ION Leopoldstadt, Mondgas«e 7. ORGAN BUCHDRUCKER undSCHRIFTGIESSER administration VIII. Alexandergasse 32. S zemle. A mult vasárnapi rendkívüli közgyűlésre meglehetős számú tagtárs gyűlt egybe. Magáról a gyűlés lefolyásáról a hivatalos jegyzőkönyv kimerítő tudósítást fog adni; itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a napirend 2. pontjára nézve a közgyűlés módosította a választmány indítványát annyiban, hogy elhunyt elnökünk arczképe nem közadakozás útján, hanem egyleti költségen fog lefestetni. — Az elnökválasztás nagy lelkesedéssel ment végbe, s midőn Firzinger alelnök a kijelölő bizottság nevében lovag Falk Zsigmond urat ajánlotta egyhangú megválasztásra, a viharos éljenzés bizonyította, hogy egyletünk tagjai általában kedvezően s örömmel fogadták a bizottság választását. A közgyűlés szőkébb bizottságot menesztett az új elnökhöz, hogy megválasztatását tudtul adva, őt a gyűlésben való megjelenésre felkérje; midőn Falkur rövid idő múlva a terembe lépett, lelkes éljenzés fogadta s Firtinger alelnök rövid szavakban üdvözölte őt; erre az új elnök előbb magyar, utóbb pedig német nyelven rövid, de velős beszédet mondott, mely közben gyakran felhangzottak az éljenzések és a tetszésnyilvánulások egyéb jelei. Beszéde végével kijelentette, hogy miután a napirend második pontjául az elhunyt elnök arczképének megörökítését látja felvéve, eme czélra saját részéről ezennel ötven forintot adományoz. E kijelentés újabb éljenzéssel fogadtatott, mely mindaddig tartott, míg Falk ur, szívélyesen köszönve, eltávozott. Ezzel az ülés véget ért. Részünkről is kívánjuk, hogy az új elnök teljes egészségben, erőben sokáig állhasson a budapesti nyomdászok élén, egyletünk pedig virágozzék, haladjon anyagilag, szellemileg az övezet"sp" alatt .frr A jótékonysági kör múlt vasárnap délután tartotta alakuló gyűlését, melyen szintén meglehetős számmal jelentek meg a tagok. Az ideiglenes elnök Balázs Károly s után az Baue TaJ. M. röviden vázolták a kör alakulását, előadták, hogy a visszaérkezett alapszabályok ámbár nincsenek szentesítve, mindazáltal a tettefódosítások inkább csak formális természetűek lévén, nem akadályozzák a kör végleges megalakulását. Ezután Tanay J., mint ideiglenes pénztárnok, felolvassaa pénztári kimutatást, mely szerint: Összes bevétel ajándékokban és tagsági díjakban 102 frt 1 kr., összes kiadás körlevelekre, bélyegre és gyűjtő perselyekre 19 frt 24 kr., vagyon 82 frt 77 kr. Ehhez hozzáadandó a Légrády személyzet által rendezett mulatság jövedelme 78 frt, összes vagyon 160 frt 77 kr. Ezen összegből takarékpénztárban van 153 frt, a pénztárnok kezeiben 7 frt 77 kr. A tagok száma 444. Ezzel kapcsolatban indítványozza, hogy egy három tagú számvizsgáló bizottság választassák, továbbá, hogy július 1-től új végleges pénztári és tagsági könyv nyittassák, mely indítványok elfogadtattak. A választások következő eredménnyel ejtettek meg. Egyhangúlag megválasztattak elnökké Bródy Sándor, pénztárnokká Guth Albert, ellenőrzé Balázs Károly, jegyzővé Bozsák Ferencz, vizsgáló bírókká Bauer János M. és Közi Sándor urak. Bródy Sándor urnak küldöttség adta tudtára megválasztatását, ki különben későbben a gyűlésen is megjelent, hol zajos éljenzéssel fogadták és biztosította a jelenlevőket, hogy minden lehetőt meg fog tenni a kör felvirágzása érdekében. — Indítvány tétetett, hogy a bizottság lépéseket tegyen arra nézve, hogy a »Typographia« tért engedve a kör közleményeinek, azt általán működésében támogassa. Elfogadtatott. A jelenlevők adakozás utjáni költségen a kör nevében táviratot küldtek a bécsi jubileum-ünnepélyre, mire a gyűlés véget ért. c) a keresztülutazók és a saját hibájukon kívül munkanélküliekké lett tagok segélyezése; d) feltétlen kölcsönösség és a belföldi egyletek minden keresztülutazó tagjának egyenlő jogokban való részesítése az összes segélyezési ágakban; — továbbá: e) a már fennálló önképző-osztályok, olvasókörök és könyvtárak fejlesztése és ilyenek újonnan való alapítása; ) a tanonczok szakképzésének előmozdítása és emelése, szakiskolák segélyezése által. (Az ad dig terjedő pontok az egyleti alapszabályokban egyenlően szövegezendők, míg ellenben az e és / pontok a helyi körülményekhez képest veendők fel, vagy más módon praecisírozhatók, a kölcsönösség gyakorlásához azonban nem kívántatnak meg feltétlenül.) 2. Az egyletek szervezése a már fönnálló határozmányok és az I. orsz. nyomdászgyülés által meghatározott beosztás szerint viendő keresztül; ez érvénynyel fog bírni a magyar könyvnyomdász- és betűöntő-szövetség megalapításáig. .(Ámbár a II. magyar orsz. nyomdászgyülés ajánlotta a bizottságnak, hogy más szervezetet hozzon indítványba, a bizottság azonban különféle okok miatt indíttatva érezte magát a fennálló szervezetet, mint amely jelenleg legczélszerűbb, venni alapul és a szövetség megalapításáig az orsz. nyomdászgyülés által kilátásba helyezett új szervezet kidolgozását elodázni. E szerint a ma még fennálló helyi egyleteknek okvetlenül a központi egyletekhez kell csatlakozniok.) 3. Az ily egyleteknek tagja lehet minden, a magyar koronához tartozó országokban foglalkozó könyvnyomdász, betűöntő és corrector — ez utóbbi, ha tanult nyomdász — és tartozik magát a meghatározott egyleti kötelezettségeknek alávetni. (Több helyen, még nagyobb városokban is, mint pl. Eszék, még mindig nem akarnak a szaktársak az egyleti élethez szokni; az úgynevezett házi pénztárakkal azonban nem léphet egy egylet sem kölcsönösségre és az ily házi pénztárak tagjai utazás közben gyakran a legkeserűbb szükségnek esnek áldozatul. Ezért a központi egyletek tegyék köTetességévé minden kerületükben lévő szaktársnak az egyletbe való lépést és hassanak mindenkép oda, hogy a létező akadályok elhárittassanak.) 4. A szövetség megalapításáig a hasonló alapokon nyugvó osztrák koronatartományi egyletekkel véd- és dacz-szövetség, a többi külföldi egyletekkel pedig kölcsönösségi egyezmények köttetnek. (Magától értetődik, hogy csak azon külföldi egyletekkel lépünk kölcsönösségre, melyek a mi elveinket követik; más irányú egyletekkel szemben, mint pl. a bécsi »Niederösterreichische Unterstützungsverein« — kölcsönösség nem gyakoroltathatik. Különben Bécsben is munka alatt van az osztrák koronatartományok részére szolgálandó mintaalapszabály.) 5. A szaktársak közötti szellemi közlekedést a »Typographia« közvetíti, mely a magyarországi egyleteknek hivatalos közlönye. (A lap tartásának feltételei és az egyleti vezetőségek közleményeire vonatkozólag a budapesti egylet, mint tulajdonosnak, javaslatai, természetesen mérvadók.) 6. A kölcsönösségi viszony szigorú fentartását és az egyleti vezetőségek között netán felmerülő viszályok eldöntését illetőleg egy állandó ötös bizottság fog működni, mely a legalább minden 3 évben összehívandó orsz. nyomdászgyülés által választatik. Ezek az egész szabályzat alapvonalai ; legközelebb megkezdjük a részletes határozmányok közlését és most még egyszer arra kérjük szaktársainkat, miszerint véleményeiket tartózkodás nélkül mondják ki, hogy a szabályzat újból való megvitatásánál a bizottság minden kívánalom és véleményre tekintettel lehessen. A minta-alapszabály. Midőn a minta-alapszabály kidolgozására kiküldött bizottság munkálatát ezennel a nyilvánosság elé bocsátja, felkéri egyúttal a tisztelt fővárosi és vidéki szaktársakat, szíveskedjenek a szabályzat minden egyes pontját beható vizsgálat alá venni és mindennemű helyesbítésekre vonatkozó észrevételeiket a bizottsággal közölni, vagy a »Typographia«-nak tudomására hozni. A beérkezett indítványokat és véleményeket a bizottság azonnal tárgyalás alá veszi, a szabályzatot újra megvitatja és így azt a megfelelő módosításokkal lenyomatván, minden hazai egyletnek s szaktárskörnek meg fogja küldeni. A szabályzat iránya a következő általános határozmányokon fog nyugodni: 1. Főczélul a bármi szükséget szenvedő egyleti tagok irányában való humanitás gyakorlása tűzendő ki és ezen czél elérésére a következő pontok határoztatnak meg: a) segélyezések minden betegségi és halálozási esetben; 5) segélynyújtás rokkantsági esetben, valamint az egyleti tagok özvegyei és árváinak. Budapest, junius 26-án. Ha egy felületes tekintetet vetünk egyletünk mai szervezetére, úgy fog az előttünk feltűnni, mintha azon már a legpedánsabb bíráló sem volna képes bármi csekély gáncsot is találni. Minden alkalommal szeretjük másokkal elhitetni azt, hogy bizony a mi egyletünk olyan kitűnő egy intézmény, mely ritkítja párját s mely mintájául szolgálhatna az összes társadalomnak, és gyakran némelyek annyira elkezdik dicsérni harmadik személyekkel szemben, míg végtére maguk is elhiszik azt, mit másoknak meséltek. Ha sokan azzal ámllgatják magukat, hogy egyletünk már olyan állapotban van, miszerint időpazarlás volna rajta bármit is javítani akarni, úgy vannak ismét sokan, akik ennek épen ellenkezőjéről vannak meggyőződve, s velem együtt azt mondják, hogy egyletünk egyoldalú, félszeg működése folytán, nem felel meg alapszabályilag is megállapított czéljának.