Typographia, 1919 (51. évfolyam, 1-46. szám)
1919-07-11 / 28. szám
1919 TYPTKmAPTTra Julius li a vendégeket, ha előre fizették meg az általuk elfogyasztandó étel vagy ital árát, mert ha a fizetés utólag történt volna, zavarok álltak volna be, nem tudták volna a fizetést lebonyolítani. De azóta elmúlt egy pár hét, az aprópénzhiány a minimálisra csökkent, sőt előreláthatólag az egy-, kettő- és ötkoronások elegendő forgalombahozatalával egyszerre megszűnik ez a kényszerítő szükségesség. De azért a kávéházakban és vendéglőkben mindennek ellenére tovább is megmaradt ez a most már károsnak mondható rendszer, amely egyedüli okozója az ácsorgásnak. Meg kell szüntetni ezt a káros rendszert azonnal, hogy sok ezer proletárt megszabadítsunk attól a kálváriától, amelyet mindennap kétszer kell végigjárnia. Vissza kell állítani ezen üzemekben a revier-rendszert (a felszolgáló legyen egyúttal fizető is), amelyért kávéházi és éttermi segédek hosszú időn át a küzdöttek és amit még az októberi forradalom előtt ki is vívtak. Ennek a rendszernek a visszaállításával azonnal megszüntetjük a fölösleges és a proletáruralomra, rendkívül káros ácsorgást és sok ezer proletár hálás lesz a közellátási népbiztosságnak, ha ettől a kálváriától megszabadítja. Ezúton hívjuk föl a közellátási népbiztosságot, hogy a revier-rendszert rendeletileg léptesse életbe a vendéglőkben és kávéházakban és szüntesse meg az ácsorgást legalább ezer üzlet előtt naponta kétszer. A munkásság örömmel fogadná e rendelet mielőbbi kibocsátását Jerest Már. Az árszabályt aláírta: Ipolyságon: Polgár Ignác. Adományok: Zaka Lajos síremlékére adományoztak: Vesszősi József 25.— Takács Lajos TI 25.—, Kunicz János 25. , Ujj Sándor 25.—, Sándor István 25.—, Hodvik Ferenc 25.—, Körmöczy József 25.—, Ujváry Erzsébet 25.—, A. N. 25.—, Kultura-nyomda 139.—, Vöröscsiky László 10.— és a Pester Lloyd-nyomda munkásnői 90.— koronát — Weisz Antal (Tóth J.-né) a hadiözvegyek és -árvák alapjára 10.— koronát adományozott. A Thália-nyomda ellenőrző üzemi tanácsa fölkéri az e nyomdából bevonult szaktársakat és azok hozzátartozóit, hogy kellően fölszerelt irataikkal és a ház bizalmi által láttamozott igazolásaikkal — saját érdekükben — mielőbb jelentkezzenek a nyomdában julius havi munkabérmegtérítésükért, illetve hadisegélyjárulékaikért A segédmunkások figyelmébe! Az e hó, fiára, összehívott értekezletet a nyomdai segédmunkások nemtörődömsége miatt megtartani nem lehetett. Föltesszük, hogy e nyomdai munkásokhoz nem méltó magatartásukat saját jól fölfogott érdekükben megváltoztatják. Ezért az általános segédmunkás-értekezletet újból összehívjuk és ezt e hó 13-án, vasárnap délután 3 órakor a Szakegyesület üléstermében tartjuk meg. Egyben figyelmeztetnek a nyomdai segédmunkások, hogy az értekezlet, tekintet nélkül a megjelentek számára, minden körülmények között meg lesz tartva. Hangverseny: Egymásután négy hangversenyt rendeznek az Omniában a nyomdai munkások és munkásaők számára. Ezeken a leghírnevesebb zeneköltők népszerű műveit adják elő. Az első hangversenyen, amely e hó 13-án, vasárnap délelőtt 10 órakor lesz megtartva, az orosz muzsikát mutatják be. Műsor: 1. Tschiaikovsky: A-moll zongorahármas II. tétele (variációk). Előadják: Blau Jepe, Buttula László és Thuráni Hacker Mária. 2. Popper: Orosz rapszódia. Gordonkán előadja: Buttula László. 3. a) Rimsky-Korsakoff: Az ind vendég dala (a „Sadkó“ című operából); b) Glynka: Kétely (románc); c) Tschaikovsky: „Kinyitottam az ablakot“. Énekli: Freund Vilmos. 4. a) Rachmaninoff: Prelude; b) Tschaikovsky: Október; r) Sapellnikoff: Tündértánc. Zongorán előadja: Thuráni Hacker Mária. 5. Weeniawsky: Souvenir de Moscou. Hegedűn előadja: Blau Jenő. A második hangversenyt ugyancsak az Omnia helyiségében e hó 18-án, pénteken este 6 órakor tartják meg. Ennek műsora a következő: 1. Grieg: Szonáta, C-moll. Allegro molto. Romance. Allegro annimato, Előadják: Rozgonyi Ágnes és Kósa György; 2. a) Schubert: Frühlingstraum; b) Mozart: Veilchen; c) Brahms: Liebliche Wangen; d) Dirnel: Tavaszi dal. Dalok: Énekli: Novák Evelin; 3. a) Bach: Air; b) Hummel: Walzer; c) Tor: Aulin: Gavotte és Mustite. 4. Schumann: Farsangi tréfa. Allegro. Romance. Scherzino. Intermezzo. Finale. Zongorán előadja: Vas Sándor. — Belépőjegyül a nyomdászszakszervezeti tagsági igazolvány szolgál, amely két személyre érvényes. A majnamenti Frankfurtban a németországi betűöntők általános értekezletet tartottak. Az érekezlet főtárgya valamennyi németországi betűöntődékben dolgozó munkásokra és munkásnőkre kiterjedő árszabály megteremtésének a kérdése volt. A központi vezetőség árszabálytervezetet dolgozott ki és az értekezlet úgy határozott, hogy ez elfogadtatás végett a főnökök elé terjesztessék. A továbbiakban az értekezlet a munkanélküliek elhelyezésével és a szabadságidő újabb szabályozásának a kérdésével foglalkozott. Tarthatatlan állapotai: Az utóbbi időben mind gyakrabban fordul elő, hogy egyes szaktársak tekintet nélkül arra, hogy az üzemmenet folytonossága ezt megengedi vagy sem, ötletszerűen otthagyják a nyomdát és különböző közhivatalokban vállalnak funkciókat. Ez nincsen rendjén, mert a termeléssel is törődni kell. A szakszervezet is azon van és minden erejével arra törekszik, hogy a munkanélküli és a nyomdaüzemekben nélkülözhető szaktársak a Tanácsköztársaság adminisztrációjában intelligenciájuknak megfelelő elhelyezést nyerjenek. De az általános érdek rovására történik az, ha azok a szaktársak sem maradnak a nyomdában, akikre ott a termelés szempontjából elengedhetetlenül szükség van. Egyes nyomdákban ebből kifolyóan a legkomolyabb termelési zavarok álltak elő. Ennélfogva a nyomdai termelőbiztosok figyelmét fölhívjuk arra, hogy mindazokat a szakmunkásokat, akik az egyes népbiztosságoknál, liszthivatalokban vagy egyéb helyeken nyertek elhelyezést, de a termelés szempontjából a nyomdákban nem nélkülözhetők, hívják vissza és helyettük olyanokat bocsássanak rendelkezésre, akik a termelés szempontjából kevésbé nélkülözhetetlenek. Amennyiben a visszahívottak helyett másokat közvetíteni nem tudnának, jelentsék ezt be nekünk, hogy ezeket munkanélküliekkel pótolhassuk. Azok a szaktársak, akik a visszahívásnak nem tesznek eleget, elhagyott kondíciójukra minden további jogukat elveszítik. Az időszaki lapok ellenőrzése. A közoktatásügyi népbiztosság rendeletet bocsátott ki, amelynek értelmében időszaki lapot, tekintettel a mai nyomasztó paipirinségre, 1919 július 15-től kezdve csak az adhat ki, akinek erre a Szellemi Termékek Országos Tanácsa ezentúl engedélyt ad. Ily engedélytől van függővé tévea jelzett időponttól kezdődőleg azoknak az időszaki lapoknak megjelenése is, melyek a rendelet kihirdetésekor már megjelennek és nem vétetnek ki e rendelet hatálya alól a különböző népbiztosságok, kiadásában megjelenő időszaki lapok sem. Időszaki lapok alatt értendők: a) politikai lapok, b) szakmai lapok, c) irodalmi és élclapok, d) tudományos lapok, e) minden egyéb időközönként megjelenő sajtótermék. Minden eddig, időszaki lapok megjelenésére nézve kiadott engedély vagy a megjelenést tudomásul vevő határozat hatályát veszti. Az ezentúl megindítandó időszaki lapok kiadóinak a lap megindítása előtt, a már megjelenő időszaki lapok kiadóinak pedig jelen rendelet kihirdetésétől számított három napon belül kell „az engedélyért a Szellemi Termékek Országos Tanácsának sajtóosztályához (Budapest, V., Markó utca 25, IV. ení, 446. ajtó) írásban folyamodniok. A folyamodásnak tartalmaznia kell a következő adatokat: 1. a kiadó nevét és lakását; 2. a felelős szerkesztő nevét és lakását; 3. a nyomdát vagy más sokszorosító vállalatot, melyben a lapot készítik; 4. a lap címét, alakját, megjelenésének helyét és a megjelenés időszakait; 5. a lap politikai, szakmai, irodalmi stb. jellegét; 6. azt a helyet, ahonnét a terjesztés történik. A már megjelenő időszaki lapok kiadói a lap legutolsó számából két példányt folyamodásukhoz mellékelni tartoznak, megjelölve folyamodásukban azt is, hogy a lap hány példányban szokott megjelenni, minő és mennyi papírkészlete van és a készlet hol van elraktározva. Ha a megjelenő időszaki lapnak különböző részei más-más helyen készülnek, minden egyes nyomdát vagy más többszörösítő vállalatot is be kell jelenteni. A Szellemi Termékek Országos Tanácsa az engedély tárgyában ,a Papír- és Nyomdaanyag Hivatal meghallgatása mellett határoz. A tanács az engedélyben megszabhatja a lap alakját, a felhasználható papír minőségét, a lapot előállító nyomdát, valamint a terjesztés mikéntjét és az engedélyt egyéb feltételekhez is kötheti. E rendelet megtartásáért a lap kiadója, felelős szerkesztője, valamint a lapot netán engedély nélkül vagy az engedély feltételeitől eltérő módon előállító nyomda egyaránt felelősek. A nyomda felelősségét szocializált üzemeknél a termelési biztos, nem szocializált üzemeknél pedig a nyomda tulajdonosa viseli. A rendelet megszegői fölött forradalmi törvényszék ítél. A bankjegynyomdákat a hadügyi népbiztoséig hadiüzemeknek nyilvánította. A hadügyi népbiztosság a következő rendeletet adta ki: A hadügyi népbiztosság a Tanácsköztársaság területén lévő valamennyi bankjegynyomdát, valamint az Osztrák-Magyar Bank budapesti főintézetét és valamennyi magyarországi fiókintézetét hadiüzemeknek nyilvánítja és kötelezi azokat, hogy üzemüket a hadviselés érdekében folytassák. E rendelkezés következtében az említett üzemiek munkásai munkájukat el nem hagyhatják és ezen kötelezettségük megszegése miatt katonai büntető bíráskodás és katonai fegyelmi fenyítő hatalom alatt állanak.. . A rendelet kiterjed tehát a nyomdai üzemek mindazon alkalmazottaira, akik a bankjegynyomásnál foglalkoztatva vannak. Külföldi hírek, Ausztria. A nagy munkanélküliségre való tekintettel a kormány rendeletet bocsátott ki, amelynek értelmében az üzemek pontosan meghatározott feltételek mellett személyzeteiket fölszaporítani kötelesek. A kormánynak ezt a törekvését azonban a munkáltatók az egész vonalon keresztezik. A beállítások húzódozva történnek, úgy hogy a munkáltatók eljárása passzív rezisztenciához hasonlít. A Vorwärts azt írja, hogy ez a megállapítás a nyomdatulajdonosokra is teljes egészében ráillik. A rossz üzletmenetre való hivatkozással hétről hétre halasztják el a beállításokat és erre vonatkozóan tárgyalni szeretnének munkásokkal. A nyomdászszervezet ezzel szemben a törvény végrehajtását követeli és ez ügyben mindenféle tárgyalást fölöslegesnek jelentett ki. A faktorszövetség alsóausztriai osztálya legutóbbi taggyűlésén elhatározta, hogy a legközelebbi küldöttgyűlés elé indítványt terjeszt, amelynek értelmében a szövetség a szakszervezethez való csatlakozását mondja ki. A szakszervezet bizonyára rendkívül örül annak, hogy taglétszámát ily előkelő testülettel szaporíthatja. — Németország. Berlinben junius 14-én a nyomdai segédmunkások sztrájkba léptek. A sztrájk minden üzemre kiterjedt, úgy hogy egyetlenegy napilap sem jelenhetett meg. A sztrájkra az adott okot, hogy a segédmunkások a legutóbbi megállapodással nem voltak megelégedve és olyan drágasági pótlékot és szabadságidőt követeltek, mint aminőt a szakmunkások számára állapítottak meg. Münchenben sem maradtak tétlenül a nyomdai segédmunkások és a cselekvés terére léptek. Azonban a berliniekhez hasonlóan, a munkaadók részéről itt is ellentállásra találtak, aminek szintén az lett a következménye, hogy a kiadók a napilapokat nem jelentették meg. A segédmunkások harcának komoly következményei lettek, amennyiben úgy Berlinben, mint Münchenben egész nyomdaszemélyzetek kizárására került a sor. Lapok jelentése szerint Münchenben húsz nyomdaüzem zárta ki személyzetét. A Korrsepondenti ezt a mozgalmat nyomdatulajdonosok szűkkeblű politikájának tulajdonítja, ami a jelen esetben abban nyilvánult meg, hogy a nyomdászok 1873 óta fönnálló árszabályközösségét még mindig csak szükséges rossznak tekintik és a segédmunkásoknak 1913-ban megígért, az egész német birodalomra kiterjedő árszabály megalkotása elől mindenféle ürügyekkel kitértek. — Svájc. A gyári törvény alá eső üzemek számára kötelezővé tétetett a 48 órás munkahét. A nyomdászszövetség július 8-án és 9-én Luzernben tartott küldöttközgyűlésen a szövetség elnöke bejelentette, hogy a nyomdaiparban a 48 órás munkahét behozatala simán ment végbe, csak a gépszedők munkaideje megállapítása körül merültek föl komoly ellentétek a munkaadók és munkások között. Ugyanis a gépszedőtknyT ... már a 48 órás munkahét behozatala előtt . ifi . órás volt a munkaidejük hetenként. A gépszedők természetesen ennek a munkaidőnek megfelelő megrövidítését, a 42 órás munkahetet (éjjel 40 óra) követelik. A Solothurgban tartott tárgyalások alkalmával a főnökök a munkások ezirányú javaslatát elvetették. A küldöttközgyűlés e tárgyban újabb tárgyalásokra utasította a vezetőséget. A tárgyalások alapja ugyan most is a 42 órás munkahét, azonban a közgyűlés nem kötötte meg marsrutával a tárgyaló kiküldöttek kezét . Anglia: A szőnyegszövődékben, a pamut- és fonaliparban, a cipő- és csizmaiparban, a nyomdaiparban, valamint a közúti és vasúti alkalmazottak számára életbe lépett a nyolcórás munkanap. Követésre méltó példák: Magyarországon a rokkant- és aggkori biztosítás bevezetése a dolgozók évtizedes küzdelme dacára még ezideig nem valósult meg. A dolgozók nagy tömegei a rokkant- és aggkori biztosítást állami feladatnak tartották és ezen fölfogásnak kell tulajdonítanunk, hogy távol tartották magukat a magánúton való biztosítástól. Az osztály uralom kormányai viszont idegenkedtek ennek keresztülvitelétől. A munkásság egy kis csoportja látva a kormányok nemtörődömségét, ezelőtt 26 évvel megalakította a Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíjegyletét, mely egyesület 1918. évi jelentése szerint 200.000-nél több tagot számlál, 7000-nél több rokkantat, 2000-nél több árvát és számtalan özvegyet segélyez. Hogy átszervezett munkásság mennyire sürgősnek és fontosnak tartotta az aggkori és rokkantbiztositást, bizonyítja az körülmény, hogy a vasipari és a kocsigyártó a munkásság a közelmúltban kötött kollektív szerződésébe oly rendelkezést vétetett föl, mely szerint a munkaadók kötelesek összes alkalmazottaikat a Magyarországi Munkások Rokkant - és Nyugdíjegyletébe beíratni és értük a tagsági díjakat fizetni. Ezen rendelkezések következtében föntnevezett egylet taglétszáma körülbelül 50—70.000-rel emelkedik. A nyomdai munkásságnak is igen tekintélyes hányada már szintén tagja ezen intézménynek. Most pedig legújabban arról értesülünk, hogy a Franklin-nyomda személyzete oly értelmű határozatot hozott, hogy mindazon alkalmazottak, akik fönti egyletnek még nem tagjai, tartoznak tagul belépni. Hisszük, hogy mindaddig, amíg a Tanácskormánynak módjában lesz a mindenkire kötelező rokkant- és aggkori biztosítást megvalósíthatni. a munkásság minél szélesebb tömegei fognak belépni fönti egyesületbe akár egyénenként, akár testületileg, hogy ezzel is siettessék a rokkant- és aggkori biztosítás mielőbbi bevezetését.