Typographia, 1987 (119. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 2 FORINT 1987. JANUÁR 119. ÉVF. A NYOMDA, A PAPÍRIPAR, A SAJTÓ ÉS A KÖNYVKIADÁS DOLGOZÓI SZAKSZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA 1. SZÁM 125 évünk ÍRTA: LUX JÁNOS FŐTITKÁR Szakszervezetünk történetében fontos fordulóponthoz érkeztünk ez évben. Ötnegyed évszázadra, hogy eleink megalapították a Pest-Budai Vándor és Beteg Könyvnyomdászokat Segélyező Egyletet, és ezzel útjára indították 1862-ben a nyomdászok szervezkedését, amelynek szakszervezetünk a létét köszönheti. 125 év alatt sok minden történt. Néhány év alatt — abban az időben ez nagy szó volt — kifejlődött az első olyan szervezett munkáscsoport, amely meg tudta védeni tagsága érdekeit. A szervezet zászlajára tűzi a munkásszolidaritást, a szakképzést, a napi nyolcórás munkaidőt. 1869-ben megjelenik az első magyar munkásújság, a Typographia, s attól kezdve sajtó útján is terjeszthetik a munkások jogaiért folyó küzdelmüket. Szakszervezetünk küzdelmes léte során sok viszontagságon ment át. Számos eredmény, jó néhány buktató, különféle nézetek és belső harcok nehezítették fejlődését. Eredményei közül a legfontosabbak, hogy részesei voltak Magyarországon a marxizmus elterjesztésének, példát mutattak a többi szakmának a munkások szervezésében, felvették a harcot a munkáltatókkal. A rossz emlékű Horthy-rendszerben is bátran kiálltak tagságukért, jó néhány sztrájkot szerveztek. Az ellenforradalom utáni években, majd az azt követő időszakban következetesen antifasiszta magatartást tanúsítottak. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy utódai vagyunk a nagy elődöknek, azoknak, akik Magyarországon az első szakszervezetet létrehozták. Legutóbbi, XLII. kongresszusunkon arról döntöttünk, hogy a 125. évfordulót méltó keretek között ünnepeljük. Ennek során közreadjuk mindazokat az ismereteket, amelyek elődeink munkáiról szólnak, hogy ezzel is emléket állítsunk, megteremtsük annak lehetőségét, hogy a következő generációk is megismerhessék a magyar szervezett nyomdászok XIX. század közepétől bejárt útját. Ezt az évfordulót egyhetes rendezvénysorozattal kívánjuk ünnepélyesebbé tenni, ez egész tagságunk ünnepe, egyben fontos állomás a magyar szakszervezeti mozgalom történetében is. Mit mond számunkra 125 év tanulsága, mit mondanak az elődök küzdelmei? Mindenesetre nem csupán azt, hogy egyes korszakokban kik voltak a munkássorsot értő, értük tevékenykedő munkásvezetők. Elmondja azt is, hogy a jelenben meg kell tennünk mindazt, amit szocialista államban az ősök tisztelete, a jelen társadalom és a jövőnk is elvár. A feladat most az, hogy saját erőnkre támaszkodva, a cselekvés útját járva építsük jövőnket. Ma már négy ágazatot egyesít szakszervezetünk, feladat van bőven. Ágazatainknak és az egyes vállalatoknak, valamennyi szakszervezeti tisztségviselőnknek továbbra is számolnia kell a gazdálkodás nehezedő és változó feltételeivel, az importanyag-ellátás gondjaival. Ezért különös jelentősége van minden területen a rugalmas alkalmazkodásnak, a tényleges piaci igények és a lehetőségek optimális összehangolásának — szükség esetén a rangsorolásnak —, a termelési szerkezet korszerűsítésének és a szelektív fejlesztésnek, az egyes ágazatok és vállalatok közötti szorosabb együttműködésnek. A nyomda- és a papíripar a hazai igények kielégítésére koncentrálva, törekedjék az exportképesség további fokozására. A műszaki haladást, az elektronizáció terjedését, az anyag- és energiatakarékosságot, az élőmunka hatékonyabb foglalkoztatását egyaránt a versenyképesség és a gazdaságosság szolgálatába kell állítani. A gazdálkodás megjavításának fő irányait az MSZMP Központi Bizottságának 1986. november 20-i határozata jelölte meg. Ennek szellemében kell az új esztendőben valamennyiünknek munkálkodni. A lap-, folyóirat- és könyvelőállítás terén a mennyiség növekedése helyett várhatóan tovább fokozódik a lakosság, az olvasók igénye a gyors és reális tájékoztatás, a minőség javítása, a kereslethez jobban igazodó szerkesztőségi, kiadói, nyomdai és terjesztői tevékenység iránt. Dinamikusan nő a piac igénye a több és esztétikusabb csomagolóanyag iránt. E feladatoknak csakis a népgazdasági, vállalati és egyéni érdekek összehangolásával, fegyelmezettebb és szervezettebb munkával, a hatékonyabb együttműködéssel tudnak ágazataink és vállalataink eleget tenni. Mindebben számítunk alapszervezeteink és szakszervezeti tisztségviselőink aktív és kezdeményező, felelősségteljes közreműködésére és támogatására. Az elnökség ülése A múlt év utolsó elnökségi ülésén elsőként a nyomda- és papíripar VII. ötéves tervének jellemzőiről, az 1986. évi tervek végrehajtásának tapasztalatairól kapott tájékoztatást a testület, majd az 1987. évi gazdasági és szakszervezeti feladatokat ismertették. Tájékoztató hangzott el a könyvkiadás 1987-es gazdálkodási elképzeléseiről is. Az elnökség a sokoldalúan és lényegretörően előterjesztett témákat megvitatta és tudomásul vette. Az ülés napirendjének második témája a „kiváló vállalat" pályázati rendszer korszerűsítésére vonatkozó ajánlás volt, ami ugyancsak élénk eszmecserét váltott ki. A következő előterjesztésben szakszervezetünk 1987. évi költségvetése szerepelt az elnökség előtt. A testület jóváhagyta a pénzügyi elképzeléseket. Ugyancsak jóváhagyták a januárban, Balatonfüreden tartandó egyhetes szktitkári tanfolyam tematikáját. Szóbeli előterjesztés hangzott el szakszervezetünk megalapítása 125. évfordulójának ünnepi előkészítéséről, majd tájékoztató következett a XLII. kongresszus határozatainak időarányos végrehajtásáról. Végezetül a két elnöki ülés között végzett munkáról hangzott el szóbeli tájékoztatás. Javuló szociális ellátás az Egyetemi Nyomdában Az Egyetemi Nyomdában a fejlesztés, az új technika és technológia a kollektíva szorgalmával, a jó gazdálkodással, a piaci igényekhez való alkalmazkodással párosul. A több éve tartó munka eredményeként nemrég befejezhették azt a mintegy tízmilliós beruházást, amellyel az úgynevezett szociális blokk lett valósággá. A több mint 400 éves nyomda a főváros közepén található. A nyomda legfelső emeletén alakították ki a kultúrtermet, ebédlőt, tálalót, ott kapott helyet az orvosi rendelő. (Tervezik a fogászati rendelést is.) A nyomda dolgozói októberben kommunista műszakot tartottak, amelynek munkabérét — csaknem 58 ezer forint — a kulturális és szociális blokk berendezésére ajánlották fel. Számottevő az az öszszeg is, amely a Garasin Rudolf nevét viselő papírraktári szocialista brigád felhívása alapján, a hozzájuk csatlakozó szocialista brigádok felajánlottak. Mint a felvételen is látható, méreteiben tágas ez a létesítmény. Az ünnepélyes avatás november 7-én volt, a vendégek között ott találjuk Lux Jánost, szakszervezetünk főtitkárát is. Az új szociális és kulturális létesítménynek olyan jelentősége is van, hogy otthont kap itt a kollektíva politikai és kulturális rendezvényeinek minden formája. Felélénkülhet a KISZ-fiatalok mozgalmi élete, helye van már baráti, társadalmi, kulturális és szórakozási rendezvényeiknek. CSENGERI ERVIN Az avatóünnepség elnöksége (balról-jobbra) ifj. Lázár István KISZ-titkár, Sümeghi Zoltán igazgató, Riebl László, az Ipari Minisztérium főosztályvezetője, Nagy Ernő szb-titkár, Lux János, szakszervezetünk főtitkára, Pekli Ferenc, az MSZMP VII. ker. bizottságának képviselője és Sándor József, a nyomda párttitkára Kongresszusi ajánlásaink a megvalósulás útján Szakszervezetünk múlt év januárjában tartott XLII. kongresszusa számos, a gazdasági szabályozást, az életszínvonalpolitikát és egyéb területeket érintő kérdésben felelősen átgondolt ajánlásokkal fordult a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusához. Az iparágainkat, ágazatainkat érintő és a tagságunkat foglalkoztató közérdekű gondok többségét a februárban megrendezett összszakszervezeti kongresszus küldöttei is megvitatták, s ajánlásaink egy része megoldandó feladatként a központi határozati dokumentumban is tükröződik. Örömmel tapasztaltuk, hogy a SZOT titkársága gondosan megvizsgálta valamennyi szakmai kongresszus ajánlásait, s a felvetett közérdekű problémák témáivá váltak a Minisztertanács és a SZOT-titkárság együttes üléseinek is. Szakszervezeti kezdeményezésre megállapodás történt, s jogszabályokban is megjelent, hogy 1987. január 1-jétől a vállalati munkavédelmi és munkabiztonsági beruházások teljes mértékben, a környezetvédelmi beruházások egy része mentesül a felhalmozási adó alól, míg a szociális-jóléti-kulturális célú beruházások ugyanezen adója lényegesen, 50%-ról 15%-ra csökkent. Jelentős eredménynek tekintjük, hogy változatlanul biztosítja a kormány a kedvezményes szakszervezeti üdültetés támogatását (ez csaknem 600 millió forint évente), ezzel sikerült megőriznie szociálpolitikai vívmányunkat. A tagság jelzései alapján a SZOT elnöksége úgy határozott, hogy 1987-től visszaállítják a kéthetes (14 napos) családos üdülést a főidényben is. Ajánlásaink többsége csak hosszabb távon, a népgazdaság anyagi forrásainak bővülésével összhangban oldható meg. Visszatérő gond pl. iparágaink területén a gazdálkodás szempontjából a népgazdasági és vállalati érdekek összhangjának megteremtése a tőkés export vállalásában és teljesítésében, elsősorban annak gazdaságtalan jellege miatt. A mozgalom e téren is eredményesen tölti be jelző szerepét az állami szervek felé. A múlt évben több kormányzati intézkedés született az exportérdekeltség ösztönzése érdekében, mint pl. az exportnövelő hitelek folyósítása, az exportszerkezet fejlesztésére létrehozott pályázati rendszer stb. tekintetében. Jó néhány vállalatunk sikerrel pályázott, s eredménynek tekinthető, hogy 1986-ban javult a dollárkitermelési mutatónk, több év után javult az export gazdaságossága iparágainkban. Tény azonban, hogy a kérdés továbbra sem tekinthető megoldottnak. Egymásra utalt és épülő ágazataink másik közös gondja és problémája az ipar és a kulturális területen működő vállalatok eltérő érdekeltségéből és szabályozásából származó és állandósult feszültség. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1986 tavaszán áttekintette a könyvkiadás helyzetét, s állást foglalt amellett, hogy e megkülönböztetett kultúrpolitikai terület érdekeit egyeztetni kell a csatlakozó ágazatokkal, s a politikai és kultúrpolitikai célokkal összhangban biztosítani kell további fejlődését. Ennek nyomán az állami szervek megkezdték a támogatási és kulturális járulékrendszer korszerűsítését, a könyvárrendszer rugalmasabb kialakítását, a kiadói és terjesztői struktúra hozzáigazítását a változó követelményekhez. Megkezdődött és folyamatban van a foglalkoztatási rehabilitáció egész szervezeti, irányítási és érdekeltségi rendszerének felülvizsgálata. Intézkedések, rendeletek születtek pl. már a vállalatok foglalkoztatási és teherviselési kötelezettségeire, a rehabilitációs alap képzésére, a rehabilitációs célú átképzésekre. Előkészítés alatt áll az országos rehabilitációs központ létrehozása, további rendeletek kimunkálása a foglalkozási rehabilitációval összefüggő társadalombiztosítási feladatok és juttatások megoldására. (Folytatás az 5. oldalon.) Felajánlás A Globus Nyomda kollektívája levélben kereste meg az Országos Béketanács elnökségét. Ebben azt írják, hogy szocialista brigádjaik és a vállalat kollektívája megkülönböztetett Figyelemmel kiséri az 1987. január 31-re kitűzött XI. Országos Békekonferencia előkészítését. Hisszük, hogy az emberi közösségekből nem halhat ki a szépség, a jóság, a tisztesség és a megértés igénye. Tudjuk, csak szavakkal, aggodalommal nem jutunk messzire, cselekvő támogatást vár az Országos Béketanács! Ezért annak a fontos és érdemes küldetésnek a tudatában, amelyet a békekoferencia teljesíteni hivatott, a Globus Nyomda Május 1. és Misztótfalusi Kis Miklós szocialista brigádja közös akarattal arra kötelezi magát, hogy a békekonferenciához szükséges nyomatokat társadalmi munkában, igényes kivitelben elkészíti. A Magyar—csehszlovák Barátság szocialista brigád a szakszerveti bizottsággal és a vállalati KISZ-alapszervezettel közös műsoros békegyűlést tart e nagyfontosságú tanácskozás alkalmából.