Typographia, 1996 (128. évfolyam, 1-12. szám)
1996-01-01 / 1. szám
2 TYPOGRAPHIA 1996. JANUÁR LÁTOGATÁS AZ ÁPV RT.-NÉL Privatizáció előtt, privatizáció után Az ÁVÜ és az ÁV Rt. jogutódjaként létrejött ÁPV (Állami Privatizációs és Vagyonkezelő) Rt. szervezetén belül a Telekommunikációs és Humán Infrastruktúra ügyvezető igazgatósága foglalkozik a nyomdaipar privatizációjával. Az igazgatóságon belül egy-egy ügyintézőhöz 3-4 nyomda tartozik, nekik kell a magánosítást levezényelni. Mi Rózsa Zsolt portfóliómenedzsert kerestük meg, akihez például a Pátria, a Globus, a Zrínyi nyomdák privatizációja is tartozik, felelős. - A privatizáció menetét illetően melyek az általános leszűrhető tapasztalatok? - Egyes nyomdák iránt nagyobb az érdeklődés, míg mások iránt kisebb. A társaság gazdasági, piaci helyzete nagyban befolyásolja az érdeklődést. Fontos tényező egy-egy nyomda, fekvése, munkájának ismertsége és színvonala, a piacon betöltött szerepe. A privatizációra váró vállalatok vezetői gyakran panaszolják, hogy túl szigorúak a feltételek, drágán kínálják a nyomdákat, amelyeket szinte lehetetlen készpénzért eladni. Kik határozzák meg egy vállalat érdekét, milyen szempontok alapján? - Szakemberek bevonásával az ÁPV Rt. határozza meg egy-egy vállalat értékét. Több szempont alapján minősítünk, de az üzleti érték mindenképpen viszonyítási alap, egyébként a piac minősíti a társaságokat. - Adják-e olcsóbban a nyomdát, ha ez a pályázat első vagy második fordulójában nem kel el? Ha egy pályázat eredménytelenül zárult, nem biztos, hogy üzletileg voltak rosszak az ajánlatok. Előfordulhat, hogy jó ajánlat érkezik, de nem felel meg a kiírás ún. „formai” feltételeinek. Mindenesetre továbbgondoljuk, milyen újabb megoldásokat lehetne találni az értékesítésre, változtak-e a lehetőségek. Egy-egy privatizációs pályázat kiírásának feltételeit egyébként a törvény határozza meg, ez szabályozza a többi között, hogy milyen keretek között mozoghat a kárpótlási jegy, az E hitel, a készpénz felhasználása. Lízinget inkább kisebb cégeknél alkalmazunk, vagy azoknál, amelyeknél már sikertelen eladási kísérletek történtek. Mennyire vonják be a dolgozókat a privatizációba? Mennyiben kísérhetik figyelemmel sorsuk alakulását, illetve mennyiben szólhatnak abba bele érdek-képviseleti szerveik közvetítésével? - Egy-egy pályázat kiírásakor mind a szakszervezettel, mind a szakmai szövetséggel napi kapcsolatban vagyunk. Kérjük véleményüket, megpróbáljuk ennek figyelembevételével elkészíteni a pályázatokat. A legtöbb helyen megfordul az ott dolgozók fejében, hogy MRP-szervezetet hoznak létre, ez azonban anyagi lehetőségek híján a nagy, tőkeerős befektetőkkel versenyezve nem mindig jöhet létre. Egyébként törvény szabta kötelességünk, hogy az érdekképviseletekkel is konzultáljunk és tájékoztassuk, illetve a véleményeket figyelembe véve hozzuk meg a döntéseket. Korábban is kötelességünk volt az értékesítést megelőzően tájékoztatni a dolgozókat, az érdek-képviseleti szervezetet. A kapcsolat most jóval szorosabb lett. Mindenképpen párbeszédet kell kialakítani. A dolgozói véleményeket csatolni kell a döntést előkészítő anyaghoz. - Milyen típusúak ezek a vélemények? - Jellemző, hogy az emberek a munkájukat féltik. Azután ahol több telephelyen dolgoznak, szeretnék, ha megmaradnának ezek a telephelyek, hiszen nem mindegy, hogy - például a Globus Nyomda esetében - Budapestről Rétságra kell-e munkába járni, vagy pedig fordítva. Különösen vidéken okozna nagy gondot a nagyobb nyomdák telephelyeinek megszüntetése. Ezenkívül fizetésük javítását is várják a dolgozók a privatizációtól. Az az új tulajdonos, aki nyomdáját hosszabb távon szeretné működtetni, a lehetőségek szerint javít is a dolgozók anyagi helyzetén, hiszen nem érdeke, hogy a jó szakemberek elvándoroljanak. Előfordult, hogy az új tulajdonos a működő nyomdát bezárta, vagy más célra hasznosította? Hogy csak azért vásárolta meg, hogy a piacaitmegszerezze és ezzel megszüntesse a konkurenciát, hogy az ingatlant jó áron hasznosítsa? Én jelenleg nem tudok ilyenről, de ez nem jelenti azt, hogy nem fordulhat elő. A nyomdák értékesítésekor az is a célunk, hogy azok a továbbiakban is nyomdaként üzemeljenek. Ennek érdekében már a szerződésbe olyan klauzulákat és szankciókat építünk be, amelyek az előbb említett törekvéseket gátolják, így például kikötjük a vevőnek, hogy kötelesek a foglalkoztatási szintet megtartani és befektetni a társaságba. Általában sikerül is olyan irányba terelni a pályázókat, hogy érdekeltek legyenek a korábbi profil megtartásában, a nyomda üzemeltetésében. - Figyelemmel kísérik a privatizált nyomdák sorsát? - Természetesen figyeljük, hogyan teljesítik a szerződésben vállalt feltételeket. Különösen érdekel ez minket akkor, ha hosszú távon törlesztendő részvételre vásároltak. Egy üzem, egy vállalat értékét a beruházások volumene is növelheti. Ám a privatizációs folyamatot bizonytalansági tényezőként élik meg sok helyütt, ezért ily módon nem növekszik a cégek értéke. Nagy beruházások általában nem szoktak történni, de a szinten tartásra feltétlenül szükség van. Ahol a társaság anyagi lehetőségei engedik, ott fejlesztenek. De ügyelni kell arra, hogy például egy jelzálog, nagyobb hitel, ahonnan a menedzsment pénzt szerezhetne a beruházáshoz, ne kösse meg a leendő befektető kezét, illetve ne vegye el vásárlókedvét. Az ilyent igyekszünk elkerülni. - Ebbe mennyiben szólhat bele az ÁPV Rt.? - Az ÁPV Rt. nem szól bele a napi operatív működésbe. De vannak az alapító okiratban lefektetett határok, döntési jogkörök, amelyek szerint a menedzsment, az igazgatóság vagy a közgyűlés hozhatja meg a szükséges döntéseket. - Melyek azok a nyomdák, amelyek még privatizálásra várnak? - Az Alföldi, az Athenaeum, az Egyetemi, a Globus, a Pátria, az Offset, a Szikra, a Zrínyi, a Statiqum, a Karcagi, a székesfehérvári Vörösmarty Nyomda privatizációja nem fejeződött be. A felsoroltak között vannak olyanok, amelyeknek csak kisebbségi portfoliói vannak nálunk, ezek értékesítését elkezdjük. Ami a többségi tulajdont illeti, az Alföldi, az Egyetemi, a Globus és az Offset Nyomdáról van szó. A Szikráról már tudja a közvélemény, hogy abban a Postabank és az Állami Nyomda konzorciuma szerzett többségi tulajdont. A Zrínyi Nyomdánál még egy döntés hiányzik. Arról van szó, hogy a portfoliónkba tartozó Zrínyi részvényeit az MBFB-nek (Magyar Beruházási és Fejlesztési Bank) adjuk. A Pátria 51 százaléka a harmadik fordulóban kelt el, az MRP vásárolta meg, 44 százalék még állami tulajdon. Pillanatnyilag ennek értékesítését szeretnénk elérni, az MRP érdekeit is szem előtt tartva a lehetőségek szerint. Az MRP-nél egyébként az a gond, hogy a vételárat még hosszú időn keresztül törleszteni kell. Az lenne az ideális, ha más nyomdákban is az MRP mellé tőkeerős partnereket találnánk, akik befektetnének, felújítanának. A Globus Nyomdának, amely csomagolóanyagokkal foglalkozik, erős konkurenciával kell megharcolnia a piacokért. Az első privatizációs pályázat most fejeződött be. Mire ezek a sorok megjelennek, már talán az újabb pályázat is ki lesz írva. Reményeink szerint értékesítjük a 90 százalék feletti állami tulajdont, hiszen jelentős ingatlannal és nagy tudású szakembergárdával rendelkeznek. A székesfehérvári Vörösmarty Nyomda a kisebbek közül való, nekik Dunaújvárosban is van részlegük. Külön-külön pályáztatjuk meg őket. A Vörösmartyt már többször pályáztattuk, a dunaújvárosi nyomdát még egyszer sem. A Kossuth Nyomda sikeres privatizáció volt. Ott a társaság menedzsmentjéből és az MRP-szervezetből álló konzorcium szerezte meg a többségi tulajdonrészt, ők vásárolták meg az 50 százalék plusz egy szavazatot biztosító részvénycsomagot. A pályázatra benyújtott ajánlatuk egyébként egy hitel konstrukció volt. Sokan úgy gondolják, lelassult a privatizációs folyamat. Az ügyintézőknél lévő cégeket az év végéig egyszer meg kell pályáztatni. Ez azt jelenti, hogy a harmadik negyedév folyamán nagyon sok pályázat fog kimenni, és ez a gyorsítás irányában hat majd. - A politika mennyire szól bele a privatizáció folyamatába? Próbálták-e önöket valamilyen módon befolyásolni? - Én ilyesmivel nem találkoztam. Mi a lehetőségeink szerint a legjobb szakmai tudásunk szerint igyekszünk eljárni. P. K. ÁLLAMI PRIVATIZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZELŐ RT.____________ 1133 BUDAPEST, POZSONYI ÚT 56. • LEVÉLCÍM: 1399 BUDAPEST, PF.: 708 TEL.: 269-8600 • FAX: 149-5745 • TELEX: 20-2892