Udvarhelyi Híradó, 1995. július-december (6. évfolyam, 52-101. szám)
1995-11-14 / 90. szám
Palota és kunyhó Nem nyújt nagyon vonzó látványt a Székelytámadt vár szomszédságában, a Horea utca sarkán meghúzódó, szinte romhalmaz viskó, amelynek ablaküvegeit nemrég még nylondarabok helyettesítették, de ma már a szél akadálytalanul nyargalászhat ki-be a házba. Nem lakhatott nagy kényelemben az a család sem, amely itt meghúzódott. Crişan Viorica családjáról van szó, aki hatodmagával — 4 gyerekével (közülük a legkisebb 8 hónapos) és élettársával—lakott itt három évig. Nemrég a Polgármesteri Hivatal lakásgazdálkodási osztálya, a Budvár utcai "tömbházak" egyikében utalt ki részükre egy földszinti lakást, amely nem nyújt sokkal nagyobb "kényelmet", mint az előző. Amolyan se ajtaja, se ablaka lakás ez is, amint Crisan Viorica mondotta, "az ablakot én tetettem be, az ajtót úgy vettem 20.000 lejért egy cigánytól" (aki persze, ki tudja honnan szerezhette azt — szerk. megj.). Hogy miből él ez a családi Sem az asszony, sem az élettárs nem dolgozik (állítólag) és mindössze abból a gyereksegélyből tengetiknapjaikat, amit a két kicsi után kapnak ( mivel a harmadikat a csíksomlyói árvaházba utalták be). A két nagyobbik (7 és 8 éves) után nem kapnak segélyt, mivel ők nem járnak iskolába. Marad még a guberálás: a szemétből kiszedett fél literes üvegekért 50 lejt fizetnek az üzletekben, mondja az asszonyság. Visszatérve a Horea utcai házra: az magántulajdon, állítólag egy Sinka Lajos nevezetű emberé, akit a cigányasszony útbaigazítása szerint sem sikerült megtalálnom. A Polgármesteri Hivatal városrendészeti osztálya csupán annyit tehet, hogy, ha az épületet a tulajdonos lebontja, nem ad ki új építési engedélyt arra a területre. Addig viszont tehetetlen az ügyben. Esetleg, ha statikai szempontból az épület olyan állapotban van, hogy bármikor összeomolhat, felszólítja a tulajdonost, hogy bontsa le házát. Addig is az épület turisztikai nevezetessége marad a városnak, a Székelytámadt vár közelében. éS B.R. ! A vajdasági magyarok jelenéről Az elmúlt hét végén Tóth Horti Gábor, a vajdasági ZENTA város polgármesterének vezetésével küldöttség érkezett Székelykeresztúrra, a testvérvárosi kapcsolatok dokumentumainak véglegesítésére és a szerződés ünnepélyes megkötésére. Mivel Tóth úr a Vajdasági Magyarok Szövetségének alelnöke is, megkértem, hogy tájékoztasson a vajdasági magyarok életéről: — Mi foglalkoztatja ma leginkább a vajdasági magyarokat? — A vajdasági magyarság nagy várakozással tekint az Amerikában folyó tárgyalásokra, ugyanis ettől várja sorsának jobbrafordulását. Jövőnk építése szempontjából nekünk a legelfogadhatóbb a "kombinált autonómia" megteremtése volna, a dél-tiroli helyzethez hasonlóan. A jobb megértés érdekében egy példával illusztrálom: a Dél-Tirolban megtermelt javak 90 %-a ottmarad és ott használják fel. A Vajdaság által termelt javak 97 %-át Belgrádba viszik. — Kiben bízik ma a vajdasági magyarság? — Nehéz kérdés. Az előző évek összetartozása megbomlott. A VMDK vezetősége elállt a vajdasági magyarok igényelte képviselettől, mert lemondott a területi autonómiáról. — Ön miben,lát kiutat? — A Vajdasági Magyar Szövetség által felvázolt kombinált autonómiában, amelyben benne van a területi autonómia is. Területi autonómia nélkül a vajdasági magyarság napjai meg vannak számlálva. — Ennek megvalósítására lát-e biztató jelt? — Érdekvédelmi szervezetünk az európai normák alapján kell felvállalja népünk érdekeit. Azokat a jogokat, amiket Szerbia a Horvátországban élő szerb kisebbség számára kevesell, nem sokallhatja a vajdasági magyarságtól. Azt is el szeretném mondani, hogy az anyaország számára kényelmes megoldás, amikor a világ előtt arra hivatkozik, hogy a Vajdaság beilleszkedik az európai normákba. — Mostanában elég sokat hallunk a menekült-áradatról... — A Vajdaság kemény tél előtt áll. Saját lakosságának sincsenek meg a mindennapi élethez szükséges alapvető feltételei. Emiatt az önkormányzatok többsége nem tud menekülteket fogadni és hatalmas nyomás nehezedik rájuk. Jelenleg a Vajdaságban több mint 120.000 menekült él. Ezek kb. száma az ismertebb településeken: Szabadkán 4.000 felett, Topolyán 3.000, Adán 300, Kanizsán 300, Zentában 140. Az állam most is ígért segítséget, de , akárcsak 1991 -92-ben, most sem adott semmit. Jelenleg nagy probléma Baranya és Kelet- Szlovénia kérdése. Ha a mostani béketárgyalások után békés úton csatolnák is Horvátországhoz, akkor is újabb szerb menekültekre kell számítani. Sok helyen nem is várják meg a horvát adminisztráció megérkezését. Ez a kb. 100.000 menekült szintén a Vajdaságba jönne, ahol az élet már így is nagyon nehéz. — Mi a helyzet a közoktatás terén? — Az iskolaigazgatókat is a szerbek nevezik ki. A tanterv nem megfelelő. Változtatni kellene rajta. Zenta város önkormányzata kérte a Szerb Köztársaság Kormányát, hogy megfelelő törvénymódosításokkal tegye lehetővé az integrált iskolahálózat kialakítását. Novemberben a többi magyar önkormányzat is kérni fogja ugyanezt. László Miklós UDVARHELYI HÍRADÓ - 90/1995 1995. november 14. Tíz nap Athénban — A nyár végén én is részt vettem Marosvásárhelyen az országos iskolás fotókiállításon és filmfesztiválon, ahol kitűnő eredményeket értünk el — mondta Fazakas Szabolcs, a Tamási Áron Gimnázium Xll-ik osztályos tanulója, a székelyudvarhelyi Cimbora Ház fotó- és filmkörének tagja. — Ezen a megmérettetésen a Tamási Áron Gimnáziumról készült filmemet a Kaptunk egy különdíjat diáinkért is (téli felvételek a Hargitán). — Úgy tudom, teljesítményedet a Tanügyminisztérium egy görögországi kirándulással jutalmazta. Mondanál erről pár szót? — Nagyon meglepődtem, nem is gondoltam arra, hogy ilyen csodálatos kirándulással jutalmazzák sikeremet. Ezt a tíz napot Athénban töltjük. Alig várom november 26-át, az utazás napját. Nagyon boldog vagyok. — További terveid? — Szeretném folytatni ezt a tevékenységemet a jövőben is, talán a tanulmányaimat is ezen a téren fogom folytatni. Nagyon vonzódom a filmezéshez. A Cimbora Ház szakirányítóját, Balázs Ferencet is megkerestem. — Nagy elégtételt jelentett ez számunkra. Az országos második díj nem kis teljesítmény Szabolcs részesokra viheti a szakmában. Tanulóink a filmeket kölcsönzött eszközökkel készítették, nagy nehézségek árán. Örülnénk, ha saját felszerelésünk lenne, legalább egy kamera és egy állvány. Ennek ellenére is bizonyítani tudtunk, remélem így lesz továbbra is. Városunkban két kábeltévés társaság is működik, a jövőben az ehhez hasonló tehetséggel rendelkező gyerekeknek talán helye lesz. & Fekete B. Zoltán Hogy mik vannak!? A címet az ÚH-ból kölcsönöztem. A fenti cím alatt egyik cikkben arról ír a szerző, hogy már Székelyföldön, Sepsiszentgyörgyön is lehet felfújható gumibabát kapni. Másik számban arról tudósít egy másik szerző, hogy milyen nagyszerű utcai verekedés volt a Sportcsarnokban, és hogy a tavaly az egyik versenyt Sepsiszentgyörgyön rendezték. Megint Sepsiszentgyörgyön! És arról még nem volt szó az UH-ban, hogy Sepsiszentgyörgyön van topless bár, sztriptíz bár is, sőt,volt peep-show is! Hajaj! Fejlődünk! És, miközben félünk végigmenni este az utcán, a "harcosokat" szponzorok díjazzák, nem elhanyagolható összegekkel... De láttam egyebet is, szintén Sepsiszentgyörgyön, ami megérdemel néhány sort! Nevezetesen a Tamási Áron Állami Magyar Színház 1995-96-os évadra szóló műsortervét, íme a teljes lista: Szép Ernő — Vőlegény, komédia; Rejtő Jenő — Bolondóra, bohózat; Presser Gábor — A padlás, musical; Moliére — Scapin furfangjai, vígjáték; Szilveszteri kabaré; Gogol — Háztűznéző, vígjáték; Bulgakov— Búsképű lovag, komédia. A legutolsó helyen pedig ennyi szerénykedik: "Egy kortárs magyar dráma". Utána: a színház fenntartja a műsorváltoztatás jogát. Én nem akarom sem a szerzők, sem a darabok hírét-nevét, színvonalát, irodalmi értékét bírálni, de nem lehet azt mondani a Székelyföld színházáról, hogy nagy műfaji változatosságra törekedett volna! Röhöghetnek a góbék egy évadon keresztül, ha bírják hasizommal és pénzzel! Forrai Tibor Meg akarta ölni a haragosát A 34 éves Virág Vendel Csíkszentmártonban született, 12 osztályt végzett. Nős, két kiskorú gyermek apja. Családjával Tusnádfürdőn telepedett le. Az utóbbi időben munkanélküli volt. 1995. február 8-án az Olt vendéglőbe tért be egy-két üveg sörre. Ismerősével, Dávid Györggyel nagy mennyiségű italt fogyasztott. Ahogyan gyűltek az üres üvegek az asztal mellett, úgy fajult el a baráti beszélgetés is előbb vitává, majd pedig veszekedéssé. Kölcsönös fenyegetések hangzottak el az asztalnál, azonban még nem került sor tettlegességre. Este 11 óra körül Virág Vendel elhagyta a vendéglőt és kótyagos fejjel hazafelé indult. Tudta, hogy otthon vendégei vannak. Hazatérve, úgy-ahogy ellátta a vendégeit, majd azok lefeküdtek, Virágban pedig egyre forrt a düh. Végül is úgy döntött, hogy megöli haragosát, Dávidot. Dávid György egy fél órával Virág után távozott a vendéglőből. Lassan hazafelé bandukolt. Közben Virág otthon kést vett magához, be akart térni a vendéglőbe, gondolván, hogy ott ráakad még haragosára. Majd megváltoztatta útirányát, és az állomás felé haladt. Tudta, hogy ott lakik Dávid. Véletlenül találkoztak az úton. Virág kijelentette, hogy ezúttal nem szabadul meg tőle az őt sértegető volt barátja. Pillanatok alatt előkapta kését a ruhája alól, és rátámadt Dávidra. Eltökélt szándéka volt, hogy szíven szúrja ellenfelét. Dávid az utolsó pillanatban észrevette a támadást és reflexszerűen maga elé kapta a kezét. Ez a mozdulat mentette meg életét. A kés rácsapódott tenyerére és mély sebet ejtett rajta, majd , mivel így megtörte erejét, a mell bal felső részét sebesítette meg. Dávidot elöntötte a vér. Virág megijedt és futásnak eredt. Dávid megpróbálta követni, mintegy 15 métert szaladt utána, azonban rosszul lett, meg kellett állnia. Valahogy hazavánszorgott, elsősegélyben részesítették, és előbb a tusnádfürdőt majd a Csíkszeredái megyei kórházba szállították. Virág miután észrevette, hogy áldozata már nem követi, lelassította futását és rövid töprengés után hazafelé indult. A véres kést az Oltba dobta. Mivel Dávid az orvosi vizsgálat után 47 napos kórházi kezelésre szorult, örök életére 10 %os nyomorék marad; a hatósági szervek megindították Virág Vendel ellen a nyomozást. Gyilkossági kísérlet vádjával letartóztatták és a Csíkszeredai megyei rendőrkapitányság zárkájába szállították, ahol vizsgálati fogságban várja aktacsomója lezárását. Pillanatnyi dühe következtében csődbe jutott élete, felesége és két gyereke évekig várhatják haza a rácsok mögé került késelőt. Kovács László