Udvarhelyi Híradó, 1996. október-december (7. évfolyam, 78-103. szám)
1996-10-01 / 78. szám
1996. október 1., kedd közélet, gazdaság HívAdó Előnyös kapcsolatok Szolgáltatás, külföldi segítséggel Sokat hallunk, olvasunk mostanában a testvérvárosi, testvérmegyei kapcsolatokról. A lakosságot nemcsak a baráti kézfogások, ünnepségek érdeklik, hanem elsősorban az, hogy ezeknek a kezdeményezéseknek milyen konkrét következményei lehetnek, mennyire járulnak hozzá a helyi adottságok, lehetőségek kihasználásához. Kolumbán Gábortól, a Hargita Megyei Tanács elnökétől arról érdeklődtem, hogy mit jelent számunkra ez a testvérmegyei viszony, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével van kialakulóban. Már konkrét eredményekről is beszélhetünk, hiszen testvérmegyénkben közel 200 székelyföldi fiatal tanul, és ezen a téren egyre jobbak a feltételek. A múlt heti magyar küldöttség látogatását megelőzően, részt vettünk Nyíregyházán egy vezetéstudományi konferencián, ahol a testvérmegyénkkel ismerkedtünk. Egyebek között ebben az egyetlen magyarországi megyében van már egy működőképes infrastrukturális hozzáférhetőségi, úgynevezett internet-információs rendszer, amely a helyi kábeltévék hálózatát használja, és amelyet a megyei tanács és a helyi önkormányzatok közösen hoztak létre, mint közszolgáltatást. Ezt a technológiát szeretnénk áthozni Hargita megyébe, kiépítve itt is egy hasonló hálózatot. Szeptember 29-én azok a szakemberek jönnek hozzánk, akik ezt ott kivitelezték. Kábeltévé-stúdiókat fogunk meglátogatni és a magyar szakemberek bemérik, hogy az itteni hálózat műszakilag megfelel-e erre a célra. Amennyiben ez lehetséges, akkor a Megyei Tanács a jövő évi költségvetésébe belefoglalja az új közszolgáltatás létrehozásának költségeit. A turisztika fejlesztése nagyon érdekli a magyarokat, ezen a téren rendkívüli lehetőségeket kínál számunkra a mi megyénk. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország keleti térségében van, tehát gazdaságilag is "közelebb áll" hozzánk, mint a nyugati zóna, ezért nagyobb a megértés. A mi gondjainkat könyebben megértik, mert ők is hasonló helyzetben voltak pár évvel ezelőtt. Hozzánk képest sokkal fejlettebbek, úgynevezett portalan útjaik aránya 80 % fölött van, fejlett a megye infrastruktúrája. Onnan kb. nyolc óra alatt ide lehet jönni és ez is nagy lehetőséget kínál... Kapcsolataink előnyére válik a földrajzi fekvés, mert a magyar testvérmegye határmenti régió és a jövőben hatékonyan részt fog venni a román-magyar, a Kárpátok és eurorégió együttműködési programban, a velük való viszonyunk pedig számunkra előnyt jelenthet. — A külföldiekkel való együttműködés terén mindig felmerül az a lényeges kérdés, hogy miként lehet részben semlegesíteni a romániai jogi keret hiányosságait? — A törvények hiányosságai minden külföldről jövő beruházást érintenek. Ezek a kérdések felmerülnek a területek birtoklásánál stb. Ismert az a nacionalista jelmondat, hogy "nem adjuk el az országot". De ezek a szempontok egyre hátrább szorulnak, és úgy gondolom, hogy gyökeresen meg fog változni a helyzet ezen a téren. Az őszi parlamenti választások után — remélhetőleg — más politikai légkör lesz Romániában, és a külföldi beruházásokat pozitívan érintő intézkedéseket megszavazza majd az új országgyűlés. ja Fülöp D. Dénes Kit kellene megbüntetni? Az UH 1996. szeptember 19- én megjelent, 75. számában teszik fel a kérdést: Kit kell megbüntetni? Szó van arról, hogy a Tomcsa Sándor utcában, a csövek lerakásánál olyan útszakaszt hagytak maguk után, ahol nem lehet közlekedni. Az UH írt még a pincebotrányról és az Orbán Balázs utcai fahíd állapotáról is. Az előbbiekért a közüzemeken verték el a port, az utóbbiért nem tudni ki a ludas. A választási kampány alkalmával a kiragasztandó plakátok helyét nem tartották be. Itt felvetődik a kérdés, hogy a Polgármesteri Hivatal kit fog megbüntetni? A Polgármesteri Hivatal ezt megoldja, de mit szándékozik tenni a Hunyadi utca lakóinak kérelmeivel, amikor az már január óta folyik és még csak a levelezési szakaszban tart? A legutóbbi válasz szept. 19-én érkezett, ami nem tartalmaz semmit. Habár, az Önök lapjában jelent meg olyan elgondolás is, miszerint kárpótlást fizetnének a károk helyrehozásáért, de ezzel is elhallgattak. Az utolsó átiratban az áll, hogy tervbe van véve egy elterelő út készítése, továbbá a forgalom és a magas sebesség korlátozása, hogy el lehessen kerülni a rázkódásokat. Ki fogja ellenőrizni, hogy a sofőrök ezt be is tartsák? Nem képesek a város belterületét ellenőrizni, ezen a részen havonta egy rendőrt, ha látunk. A karambolok egymást érik a Cuza Voda és a Tamási Áron utcák kereszteződésénél. De nekünk nemcsak ez fáj, hanem az is, hogy a rázkódástól a házak megrepedtek, a kapuk, kerítések pedig ki fognak dőlni. Ennek nemcsak a rázkódás az oka, hanem az is, hogy az utat legyalulták. A kapuoszlopok dőlnek ki, a téglakerítést ki kellett támasztanunk, mert ha kidől, akkor a forgalmat akadályozza és a gázcsövet is elszakítja. Az egyik kéményt le kellett bontani, a másik is meg van dőlve. Ezeknek a javítása sok pénzbe kerül, mindezt az utolsó átiratunkban is feltüntettük. Két idős ember nyugdíja nem elég ezek fedezésére, ha beleszámítjuk a gyógyszerek árát is. Ez az egész csak annak tulajdonítható, hogy csináltak egy utat nekünk, de a mi beleegyezésünk nélkül. Minden civilizált országban meg szokták tárgyalni az érintett felekkel a problémákat — például a Gyula—Békéscsaba útvonalon egy falut kellett kikerülni, mivel az érintettek nem egyeztek bele az építésbe. A székelyudvarhelyi terelőutat olyanok tervezték és szavazták meg, akik nem is idevalósiak. Tehát az út megépült, a sok pénzt elköltötték és az eredmény nem megfelelő. Azzal biztatnak, hogy egy aszfaltréteg ráhúzásával a gond megoldódna, de ez nem lehetséges, mert az alap nem szilárd. Mindezt elkezdte a régi Tanács és átvette az új. A régi nem törődik, mert már nem döntőképes, az új pedig, jogosan, csak az elrontott problémát tudja orvosolni. Tehát feltevődik a kérdés: kit kell megbüntetni? Mert itt emberek voltak becsapva és megkárosítva. Bakk Albert Hunyadi János u. 19 sz. Milliárdok helyett (folytatás az első oldalról) A lassú magánosítási folyamat miatt, a helyi költségvetésbe az idén sem folyik be az a 700 milliós összeg, amelyet a privatizálandó cégek illetékként kellene lefizessenek a pénztárba. Azonban mégis van remény, hogyha a Bútorgyár magánosítási folyamata felgyorsul és az átírás már az idén megtörténik, mert akkor 3- 400 millió átiratási illetékkel lenne gazdagabb a városi kincstár. Ezzel pedig már lehetne valamit kezdeni. Míg a helyi önkormányzatok még a pótköltségvetés aprókon- milliók bain morgolódnak, addig az ország illetékesei, máris a jövő évi költségvetést osztogatják. Az előzetes adatok szerint Hargita megyének a jövő esztendőre ismét rendkívül kevés pénzt szántak, úgyhogy az újonnan megválasztandó képviselőknek, szenátoroknak lesz amiért lobbizniuk. Abban ugyan hiába bízunk, hogyha az ellenzék győz, akkor ők majd sokkal több pénzt adnak megyénknek. Mindenesetre e hónap elején a helyi tanácsoknak össze kell állítaniuk a jövő évi költségvetési tervezetüket. Jes Kész is. Nem kapnak működési engedélyt Zöldségpiaci tervek Az elmúlt heti tanácsülésen újra napirendre tűzték a központi piac felújításának megvitatását. Már régebb tervbe vették, hogy a Csíkszeredáihoz hasonlóan befedik, de mindeddig erre nem került pénz. Nemsokára lejár a piac bérleti szerződése, s ha a bérlő meg akarja azt hosszabbítani, bizonyos befektetéseket kell eszközölnie; a meglévő épületek helyiségeiben felújítási munkálatokat kell elvégeznie. Ezek egyikében működne az állategészségügyi laboratórium is, egy másik helyiségben pedig (amely már hónapok óta üresen és kihasználatlanul áll) tejtermékeket árusítanának. Az illetékesek arra ugyan gondoltak, hogy jó, ha az állategészségügyi laboratórium a piacon fog működni, de arra viszont nincsenek meg a feltételek, hogy a magántermelők húst is árulhassanak. Ugyancsak az elmúlt heti tanácsülésen a városatyák megvizsgálták a Megyei Postahivatal ama beadványát, amelyben azt kérték, hogy a Győzelem út 8. szám alatti tömbház földszintjének helyiségeit díjmentesen adják nekik. A földszint jelenleg a közüzemek tulajdonát képezi, és a városatyák nem is szándékoznak ezen változtatni, a Postának pedig bérleti díjat kell fizetnie a használatért. Bizony rosszkor jött ez a kérés, hiszen éppen most van a legtöbb baj a távközlési szolgáltatásokkal. A tanácstagok felvetették annak a lehetőségét is, hogy a szóban forgó helyiségeket egy olyan jövendőbeli vetélytársnak, telekommunikációs szolgáltatásokat végző cégnek adják, amely jobban kiszolgálja az előfizetőket. Amint arról egyik előző lapszámunkban szintén írtunk, az augusztusi tanácsülésen elnapolták az Autopress-Simo Kft-nek a szemételszállítási díjak emelésére vonatkozó kérését (a Polgármesteri Hivatal és a jogi személyek szemételhordási díjáról van szó), a múlt heti ülésen azonban egyhangúan elfogadták a javaslatot. — Annyi haszna volt ennek a halasztásnak — jegyezte meg Szőke László tanácstag —, hogy az előre kért 59 %-os árdrágítás helyett megelégedtek 39 százalékossal is. Ami azokat a cégeket illeti, amelyek nem kötöttek szerződést a szemételszállításra, jó, ha tudják, hogy a jövő évben a Polgármesteri Hivatal nem fogja meghosszabbítani a működési engedélyüket. Végül a városatyák elfogadták a november 3-i választásokon a Székelyudvarhelyen működő választókörzetek kijelölésére vonatkozó javaslatot. Jó tudni, hogy bár más városokban elkezdődött a választói lapok kézbesítése, ez városunkban azért késik, mert a Polgármesteri Hivatal új választási névjegyzéket állít össze, mely alapján kiállítják a közel 30.000 választói lapot. m. K. Cs. L. HOBO Földes László, a Hobó Blues Band együttes vezetője október 5-én, szombaton este 19 órától az Ati- Beta stúdiótermében bemutatja: Légy ostoba! című József Attila-estjét. Az előadás zenéjét szerezte: Mártha István. Rendező: Jordán Tamás. Beléptidíj: 3000 lej. Jegyek elővételben az Ati-Béta pénztáránál. István király A Marosvásárhelyi Színház október 7-én, hétfőn este 19 órától a Művelődési Házban megtartja a tavalyi évadról elmaradt bérletes előadását. Műsoron Sík Sándor: István Király c. tragédiája. A tavalyi bérletek érvényesek, jegyeket pedig a Művelődési Ház pénztáránál lehet vásárolni. Pályázat A sajtótörténeti kutatások fellendítése érdekében a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete pályázatot hirdet a '96-os Évkönyv megszerkesztésére. Az Évkönyvnek lehetőséget kell nyújtania elkészült sajtótörténeti tanulmányok (írott sajtó, rádió, tévé) megjelenésére, fogja át az 1995-96-os esztendő sajtótörténeti eseményeit és tükrözze a MORE tevékenységét, tartalmazzon adatbankot. Ugyanakkor felhívjuk kollégáinkat, amennyiben témánkhoz illő kéziratuk van, jelentkezzenek vele. A kötet nyomdába küldésének határideje: 1996. december 15. A pályázótól várjuk az Évkönyv szerkezetének kidolgozását, a kéziratok összegyűjtését és kötetbe szerkesztését, valamint az Évkönyv költségtervét (nyomdai költségek, szerzői és szerkesztői honorárium) Új járatok Több vidéki olvasónk azzal a kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz, hogy Miklósfalvánál megrongálódott a fahíd, így megszakadt a közlekedés, Muzsna, Derzs és Kányád falvak elszigetelődtek a várostól. Az autóbusz-állomás illetékesei elmondták, hogy szeptember 27-től a vállalat újraindította járatait. (fdd) Tanulók Háza A székelyudvarhelyi Cimbora Ház október 1-jén megkezdi tevékenységét, amit majd naponta 8—20 óra között folytat. A megnyitó október elsején de. 9-kor, illetve du. 15 órakor lesz. A Csíkszeredai Népi Művészeti Iskola székelyudvarhelyi fafaragó részlege 1996. szeptember 30-án megkezdi tevékenységét. A II. és III. évfolyam a régi órarend szerint működik. Az I. évfolyamra jelentkezni lehet szeptember 30. és október 21. között minden hétfőn 16 órától. Bővebb felvilágosítás a Tanulók Házánál (Szentimre utca 17. sz. alatt) naponta 8—12 óra között. Telefon: 212268. Betegségek! — A szeptemberi szeszélyes időjárásnak köszönhetően városunkban megjelentek a virózisos megbetegedések, a torokgyulladások, befelső légúti megbetegedések, a légcsövi betegségek. A nyersen fogyasztott gyümölcsök és zöldségek miatt, főleg idősebbeknél, a nem megfelelőképpen működő epe mondta fel a szolgálatot. Ugyancsak a zöldség és gyümölcsfogyasztás rovására írhatók fel a hasmenéses megbetegedések. Egy régóta nem észlelt betegség, a sárgaság is felütötte a fejét. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk a nyers gyümölcsök és a zöldségek higiénikus fogyasztására. Vigyázni kell továbbra is a gombákkal: a génmutációk miatt a jónak ismert gombák is lehetnek mérgezőek. Gombaevés után kimondottan veszélyes az alkoholfogyasztás! Az esős, csapadékos időjárás okozta betegségek ellen a legjobb védekezés az, hogy aki tud, öltözzön fel — tájékoztatott dr. Arros Melinda. (rá.)