Udvarhelyi Híradó, 1997. április-június (8. évfolyam, 25-50. szám)
1997-05-05 / 35. szám
4EHÍRAdó gazdaság Megnövekedett az ellenőrző vizsgálatok száma A trichinosisról Az a három cikkem a trichinosisról, mely megjelent az Udvarhelyi Híradóban az elmúlt évben, mondhatom, hogy nagyon eredményes volt. Megelégedéssel nyugtáztam, hogy íme, ha az embernek megmagyarázod a dolgokat, akkor majd tudatosan fog cselekedni. Tudniillik a rendszeres ellenőrző vizsgálatok száma megnövekedett: 1996-ban a székelykeresztúri állatorvosi élelmiszerellenőrző körzet 1617 próbát vizsgált meg, míg az idén, az első negyedévben 415-öt (ebből három vaddisznó és egy medve). A megvizsgált próbák mind trichinamentesek voltak. A hús elkészítési, illetve kezelési módja természetesen lényegesen befolyásolja a fertőződés, illetve a kártétel fokát. Az izomtrichinák a hús szokásos elkészítési módjával szemben eléggé ellenállók, de tíz percen át 60 Celsius-fokon biztosan elpusztulnak. A sózás és a párolás a trichinákat esetenként hat hét alatt pusztítja el. A forró füstöléskor, a meleg hatása és a krezoltartalom (a füstben létező anyag) szintén megöli az élősdiket, de csak a hús felületén. Tehát a sózás, a pácolás és a füstölés végeredményben nem válik be az izomtrichinák ártalmatlanná tételére, jobb a fagy és a hő hatása. Ezek szerint mínusz 25 Celsius-fokon 240 óra alatt elpusztulnak a húsban levő trichinák, ha a húsdarab vastagsága nem haladja meg a 25 centimétert; ennél vastagabb húsdarabhoz 480 óra szükséges. A gyorsfagyasztással kezelt húsban mínusz 30 Celsius-fokon 24 óra alatt pusztulnak el az élősdik. De mivel azoknak, akik sertést vágnak, nem nagyon van lehetőségük, hogy a húst mínusz 30 Celsius-fokra lefagyasszák, feltehetjük a kérdést, hogy érdemes-e nyers terméket (füstölt kolbászt, sonkát stb.) fogyasztani? Főleg, ha szem előtt tartjuk, hogy az utóbbi öt évben a trichinosisban megbetegedett emberek száma egyre növekedett. Nagyon fontos, hogy a vizsgálathoz szükséges húsmintákat elsősorban a rekeszoszlopból, annak más része közeléből vegyék, mert ott a trichinák a leggyengébb fertőzöttség esetén is megtalálhatók, valamint azért, mert a lárvák továbbjutását a kötőszövetes részek megakadályozzák. Végeredményben a jelenlegi technikai körülmények között nem marad más hátra, mint megvizsgálni a húspróbát a hagyományos trichinoszkóp segítségével, vagy lemondani a nyers és füstölt termékek fogyasztásáról. Dr. Gál Lajos főállatorvos, Székelykeresztúr Csökkent a kereslet Édes, akár a tej Köztudott, hogy február 18-tól felszabadították a tej és tejtermékek árát, viszont egy nappal korábban a Hargita Tejipari Rt lemondott az állami támogatásról, közölte Bodó János, a székelyudvarhelyi Tejipari Vállalat igazgatója. E két ok miatt hirtelen a háromszorosára ugrott a termékek ára, viszont a vásárlóerő ugyanakkora maradt, mint a liberalizálás előtt. Ezért általában minden tejtermék iránt csökkent a kereslet, és visszaesett a vállalat termelése. A tavaly ilyenkor nem volt elég tej, most pedig az eladás a gond. Április 10-től tehát csökkent a tejtermékek értékesítési ára: a tejgyár bemutató üzletében például 1800 lejbe kerül egy liter tej. Ugyanakkor nagy a versengés, a magánvállalkozók is ugyanabból az övezetből vásárolják fel a tejet, ahonnan a Tejipari Vállalat már 43 éve. Az udvarhelyi gyárnál felvásárláskor 1200 lejt fizetnek a tej literéért, de a termelők szerint ez is kevés. Közben a kormány csökkentette a külföldi élelmiszerek vámilletékét, és majd eldől, hogyan tovább. Bodó János igazgató véleménye szerint az élelmiszernek olcsóbbnak kellene lennie. Jelenleg hazánkban nagyon drága az élelem a nyugati országokhoz viszonyítva, és a lakosságnak a fizetése 80 százalékát a mindennapi betevő falatra kell költenie. Az udvarhelyi Tejipari Vállalathoz a vásárlóktól nem érkezett panasz az előállított termékekkel kapcsolatosan. Néha a tej csomagolóanyagával, a fóliával szokott baj lenni, de egyébként nem volt minőségi visszautasítás. A Hargita Tejipari Rt termékeit szeretik és keresik nem csak Székelyudvarhelyen, hanem nagyobb városokban is. ss Dávid László "Jobb így, az állami támogatás nélkül Jó minőségű termékekért Február 15-től megvonták a húskészítmények támogatását, tájékoztatott Graur Domita mérnök, a Hargita megyei Húsfeldolgozó Vállalat székelyudvarhelyi fiókjának igazgatója. Azelőtt a vágóhídra kerülő állatok — sertés és szarvasmarha — feldolgozási költségének egyharmadát az állam fedezte. Jelenleg a sertést kilogrammonként 5500 lejért vásárolják fel a tenyésztőktől, főleg Maros megyéből. gyi szempontból. Az udvarhelyi kirendeltség nem tartozik az államnak, rendszeresen fizeti az áfát és a társadalombiztosítást is. Ugyanakkor a vezetőség azon igyekszik, hogy ne tartozzon az állattenyésztőknek se. Mivel A kész termék ára az előbbinek a két és félszerese. Ráadásul az elektromos energia és az üzemanyag is kétszer drágább mint régebben. Az üzletekbe kerülő hús és húskészítmények ára fedezi a költségeket. A vezetőség nemrég leépítette a személyzetet — tizennyolc alkalmazott lett munkanélküli —, hogy a többinek tudja biztosítani az országos átlagfizetést, vagyis a havi 400.000 lejt. A Húsfeldolgozó Vállalat mindig jövedelmező volt. Az igazgatónő hogy nagy a termelőképessé- nagy a versengés, a vállalat véleménye szerint jobb így, dem ipari mennyiségben alkalmazottainak egyetlen hogy megszűnt az állami tá- tudja feldolgozni az állatokat célja, hogy jó minőségű termogatás. A gyár előnye a kis-, és a termékeket szigorú méheket állítson elő. vállalkozókkal szemben, an ellenőrzik állategészségüsS Dávid László 1997. május 6., kedd Megtévesztő körlevél A végösszeg Bár a két csődbe jutott romániai magánbank vezetősége kézzel-lábbal tiltakozik, az elmúlt hónap végén a Román Nemzeti Bank megvonta a működési engedélyüket. A Dacia Felix Bank és a Hitelbank már több mint kilenc hónapja haldoklik, a lakosság pedig aggódva várja, hogy visszakapja felelőtlenül kezelt pénzét Szakemberek véleménye szerint a két pénzintézetet a rosszul kihelyezett hitelek és a vezetők felelőtlensége juttatta csődbe, de ez a magyarázat bármennyire is igaz, a betéteseket egyáltalán nem vigasztalhatja. Bár a legnagyobb "halakat" őrizetbe vették, a konkrét kárpótlás várat magára. Milyen garanciákat kért a Román Nemzeti Bank, vagy jobban mondva, miért nem kért garanciát a két pénzintézettől tevékenységük indításakor? Szóval most, április 22-én, az egész országban, így a székelyudvarhelyi kirendeltségnél is, leálltak a banki műveletek, nem számítják a kamatokat. Dénes Berta, a Hitelbank igazgatója arról tájékoztatott, hogy jelenleg a betétek tőkésítése van folyamatban. Ez azt jelenti, hogy a letétbe helyezett összegeket és annak eddigi kamatjait összeadják, és név szerint feltüntetik. Tehát minden személy neve után egy végelszámolást jelentő összeg kerül. A Hitelbank kirendeltségének ajtaján most egy olyan román nyelvű szöveg olvasható, mely szerint a Román Nemzeti Bank a 135/1996-os törvény alapján, a tízmillió lejig terjedő betéteket visszafizeti a magánszemélyeknek. Ez a szöveg részlet abból a körlevélből, amelyet 5-ös számmal jelöltek, és amelyet a Hitelbank bukaresti központjában adtak ki, április 23-án, Emil Ciofian elnök aláírásával. Az udvarhelyieknek tehát a Csíkszeredai banknál kell érdeklődniük, de előre felhívom figyelmüket, hogy ez teljesen fölösleges. Ugyanis én kedden délben (április 29-én) telefonon beszéltem Farkas Lajossal, a Román Nemzeti Bank Csíkszeredai kirendeltségének igazgatójával. Kérdésemre elmondta, hogy őket semmiről nem tájékoztatták, és az ügyben semmivel sem tudnak többet, mint amennyit az írott és elektromos sajtó közölt. Az igazgató afféle manipulációnak tekinti a Hitelbank elnökének körlevelét, amely csak arra jó, hogy meggyűjtse az emberek baját, megsétáltassa őket; az ügyfelek állandóan telefonálnak, személyesen érdeklődnek a bankban, de konkrétan még nem lehet rajtuk segíteni. Az igazgató véleménye szerint, miután tisztázódnak a feltételek, lesz egy visszaigénylési időszak, amikor az ügyfelek feliratkozhatnak; a Román Nemzeti Bank, a 135-ös törvény értelmében, valószínűleg a Takarékpénztárnak folyósít majd pénzt, hogy a magánszemélyeknek visszafizesse a tízmillió lejig terjedő betéteket. Egyelőre tehát még mindig várni kell, és az idő a betétesek ellen dolgozik, hisz — amint már említettem — április 22-től még kamatot sem számolnak az elherdált és a papíron elfekvő összegekre. ss Fülöp D. Dénes A Nyugat “szemétkosara“ lettünk? Mindenki turkál Nemcsak városunkban, hanem az egész országban egyre látogatottabbá válnak a használt ruhát forgalmazó boltok, a “turkálók“, mert a lakosság többsége már nem tudja megvásárolni a jövedelméhez képest magas árakon forgalmazott új árut. Az életminőséget vizsgáló Központi Intézet jelentése szerint hazánk lakói a tavaly jövedelmük 20%-át költhették ruházati cikkek vásárlására, de ez az arány — az életszínvonal rohamos romlásának következtében — az idén már 4-5 százalékra csökken. A szegényedés eluralkodásával egy időben egyre többen nyitják ki az olcsó külföldi árut kínáló turkálók ajtaját. A nyugatiak által eldobott ruhák között nemcsak kopottak vannak, hanem újak is, hisz a módos emberek könnyen túltesznek az olyan ruhaneműkön, amelyek már nem divatosak. A vásárlók — aránylag olcsón — sokszor hozzájutnak egy jó minőségű nadrághoz, blúzhoz, pulóverhez. A fejlett országokban a ruhákat külön erre a célra elhelyezett ládákban gyűjtik össze. Ezeket a gyűjtőakciókat a szegények megsegítésének nevezik, és ilyenkor általában nagy mennyiségű ruhanemű gyűl össze. Ezután következik a csomagolás és a forgalmazás. Általában nagybani kereskedők indítják útjára a szállítmányt, alacsony áron. Egészségügyi és minőségi bizonylatot is csatolnak a csomagokhoz. A romániai felvásárlók csak a szállítás költségeit fedezik, és a feltüntetett értékre 30%-os vámot fizetnek. A csomagok ezután kerülnek az üzletekbe, ahol a ruhák árára rászámítják a kereskedelmi adalékot. A használt ruha forgalmazása egyeseknek jól jövedelmező tevékenységnek bizonyul, mert nehéz, szinte lehetetlen ellenőrizni a megszabott árak törvényességét. Városunkban, tudtommal még nem létezik olyan bolt, ahol ipari, műszaki cikkeket is forgalmaznának, de Bukarestben már lehet nyugatról kiselejtezett tévét, rádiót, mosógépet, hűtőt és egyéb háztartási gépeket, ipari termékeket vásárolni. Sokan nehezményezik, hogy országunk lassan Nyugat-Európa "szemétkosarává" válik, de a bukaresti Központi Fogyasztóvédelmi Igazgatóság véleménye szerint, a lakosságot nem fenyegeti semmilyen veszély a használt ruhák viselésével. Azonkívül az emberek alapvető joga, hogy ott vásároljanak, ahol nekik tetszik. A turkálók létezése egyelőre nem zavarja a lakosságot, mert — amint említettem — az új árut egyre kevesebben tudják megvásárolni. Jó lenne megérnünk, hogy elnéptelenedjenek az olcsó árut forgalmazó üzletek, de erre egyelőre elég kevés a remény... sS F. D. D.