Udvarhelyi Híradó, 1998. július-szeptember (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-07-02 / 51. szám
ÍR Abc gazdaság 1998. július 2., csütörtök Még nem adnak kölcsönöket A Takarékpénztár egyelőre nem tud kedvezményes kamatú hiteleket folyósítani magánszemélyeknek lakásvásárlásra vagy -építésre - nyilatkozta hétfőn Constantin Cioscu alelnök. A Takarékpénztár 201 milliárd lejt kért erre a célra, azonban a Területrendezési Minisztérium költségvetésében 170 milliárd lej van előirányozva. Az idén 225 milliárd lejre lenne szükség a hitelek folyósítására, melyből 201 milliárd lej az 1996-97-ben kért kölcsönök kamatkülönbségeinek a fedezésére szükséges. A minisztérium és a pénzintézet vezetői úgy egyeztek, hogy kedvezményes kamatú hiteleket a lakosság számára csak a költségvetés kiegészítése után nyújtanak. Az árvízkárosultak előnyben részesülnek majd ilyen kölcsönök igénylésekor, viszont nekik is eleget kell tenniük a hitelfeltételeknek, mutatott rá Constantin Cioscu. / Környezetbarát járműveket! Július 1-jétől Romániában már nem jegyzik be a forgalomba azokat az importált személygépkocsikat és haszonjárműveket, amelyek három és fél tonnánál könnyebbek és szikragyújtású motorjuk van, ha nem felelnek meg a környezetszennyezés csökkentését előíró EURO-2 szabványnak. Az EURO-2 az Európai Unióban érvényes szabvány 1996-99-re, amely megenged bizonyos széndioxid-, mikrorészecske-, gáz-, zaj- és egyéb szennyezési szintet. Ez az intézkedés egyaránt vonatkozik az új és a használt gépkocsikra. Az országba behozott járműveknél az első átírás előtt ellenőrzik, hogy a motor megfelel-e a szennyezéscsökkentést előíró szabványnak. Nem elég, ha az autónak katalizátora van, hanem föl kell mutatni az európai szabványt és hitelesítést igazoló iratokat is - jelentette ki Ioan Tiganas, a Román Autóiktatóhivatal (RAR) vezérigazgatója. A jelenleg forgalomban levő járművekre nem érvényes ez az intézkedés, addig közlekedhetnek a közutakon, ameddig le nem írják azokat, július 1-je után várhatóan csökkenni fog a külföldről behozott járművek száma, ugyanakkor az autópiac környezetbarátabb lesz. Az intézkedés hátrányosan érinti a használt autókat forgalmazó magánszemélyeket, ugyanis ők többé nem importálhatnak 1996 előtt gyártott kocsikat. A külföldi járművek vásárlói számára a RAR jegyzéket fog kiadni azokkal a gépkocsitípusokkal, amelyek megfelelnek az EURO-2 szabványnak. Ugyanakkor a hivatal vezetősége szabályzattervezetet akar benyújtani a kormánynak, mely szerint minden autótulajdonos akkora adót és illetéket fizessen, amilyen mértékben kocsija szennyezi a környezetet. Románia személygépkocsiparkja átlagban tizenkét évnél öregebb, és nyolcvan százalékát a Daciák alkotják. 1996-ban 9484 járművet (7685 személygépkocsit) hoztak be az országba, a tavaly pedig 7157 (5319) autót importáltak. Németország nagyszebeni főkonzulátusa értesíti az érdekelteket, hogy 1998. július 20-tól felfüggeszti a Németországból hozott gépkocsik forgalmi engedélyének törlését. Mindazoknak, akik addig a dátumig nem törlik a forgalomból a Németországból hozott gépkocsikat, ahhoz a németországi hatósághoz kell fordulniuk törlésért, amelyek nyilvántartják az illető járműveket. Csak egyet fogadtak el A kormány igényelte hét törvénytervezet közül csak egyet fogadtak el a Képviselőház rendes ülésén, éspedig, amelyik a munkaerő országos ügynökségének a megalakítását, megszervezését és működését írja elő. Ezt már a Szenátusban is jóváhagyták. Az országgyűlési képviselők a múlt héten megkezdték három tervezet cikkelyenkénti vitáját (a büntető törvénykönyv módosítására, a helyi pénzügyre, illetve a köztulajdonra vonatkozóakat), míg a másik hármat még a szakbizottságok tárgyalják (a koncessziót, a miniszteri felelősséget, illetve a nemzeti kataszteri hivatal és intézet megalakítását előírót). Az elkésett tervezeteket a július 6-9-i rendkívüli ülésen fogják megvitatni, ha addig elkészülnek a szakbizottságok alapbeszámolói. Ugyanakkor a rendkívüli ülésre a kormány két törvénytervezet megbeszélését javasolja a Szenátusban, sürgősségi eljárással, a nemzeti lakásügynökségre vonatkozót, illetve a független energiahivatal felosztását előírót. Továbbá a parlament a Román Televízió vezetőtanácsának összetételét javasolja vitára a két ház együttes ülésén. (Mediafax) Ilyennek látják Romániát Zűrzavar, korrupció és hazugság A Soros Alapítvány kérésére nemrégiben elkészített CURS közvéleménykutatás szerint Romániában az általános helyzetet teljes csőd (23%), rendszertelenség (13%), nélkülözés (11%), korrupció és hazugság (8%) jellemzi. A megkérdezettek 47%-a úgy véli, hogy a középréteghez tartozik, 33%-a pedig az alsóbb rétegek felé közeledik. 13% a legalsó rétegbe sorolja önmagát, 4% úgy véli, hogy a felső rétegben a helye. A közvéleménykutatás alanyai szerint az emberek 64%-a román társadalom hibájából kénytelen tengődni, 19% önnön lustasága miatt nélkülözik, és 9%nak egyszerűen nem volt szerencséje. A megkérdezettek több mint fele (52%) úgy véli, hogy jelenleg a dolgok rossz irányba haladnak, csupán 25% érzi az ellenkezőjét; 23% nem tudta, mit feleljen a kérdésre. A legtöbben (82%) nagyon kevésnek tartják a pénzt, amit kapnak, 76% nincs megelégedve az ország politikai életével, 58% kifogásolja a települések karbantartását és tisztaságát, 52% az emberközti kapcsolatok, valamint a szórakozási lehetőségek hiányát kifogásolja, és 51% elégedetlen a közszállítással. A megkérdezettek 46%-a nincs megelégedve életvitelével, 17% pedig elviselhetetlennek tartja azt. 29% úgy gondolja, hogy a közeljövőben életvitelét illetően semmi nem fog változni, 28% kijelentette, hogy csakis rosszabbul fog élni, és csupán 23% reménykedik a jobb sors eljövetelében. 43%-nak a családi jövedelem csak a legszükségesebbeket fedezi, míg 31%-nak ez a jövedelem erre sem elég. Csak 18% jelentette ki, hogy a családi jövedelem egy elfogadható életvitel fenntartására elégséges. A megkérdezett lakosság az áraktól (34%), a betegségektől (28%), és a környékbeli háborúktól (17%) fél. A román lakosság a következő intézményekben bízik a legjobban: 85% az egyházban, 69% a katonaságban, 55% a magán- és közszolgálati televíziókban, 54% a Takarékpénztárban, 42% a polgármesteri hivatalban, 37% az állami vállalatokban. A múlt évben elvégzett közvéleménykutatáshoz viszonyítva a a katonaságiba vetett hit csökkent, míg a Takarékpénztárba és a televíziókba vetett bizalom újdonságnak számít, mivel tavaly ilyen válasz nem is létezett. 69% az értelmiségiekben hisz, 47% az újságírókban, 35% az igazgatókban, 34% a magánvállalkozókban és 34% a rendőrökben. A megkérdezettek 41 %-a úgy véli, hogy a kormány gazdaságpolitikája nem fog pozitív változásokat hozni a jövő évben, 31% hisz ebben, és 28% nem tudott véleményt mondani ezen kérdéskörben. Sz. Zs. Régiók lehetősége Ma egy hete a Képviselőház elfogadta azt a törvényt, amely a regionális fejlesztés támogatását tűzi ki célul, valamint a hátrányos helyzetű régiók lemaradásának gyors kiküszöbölését. Az Európai Unió azok számára, akik csatlakozásukat kérik az EU-hoz, kétezertől évente átlag 1500 dollárnyi támogatást ígér elképzeléseik megvalósítására. Ez a törvény gyakorlatilag egységes és kiegyensúlyozott fejlesztést, támogatást biztosít különböző régiók számára , abból a célból, hogy az elmaradásokat és különbségeket ki lehessen egyensúlyozni, és az egyes régiók közös elképzeléseit lehessen összehangolni, elsősorban a gazdasági fejlődés megvalósítása céljából - tájékoztatott Antal István országgyűlési képviselő. - Nem az adminisztratív leosztás szerint határozzák meg elsősorban a régiófejlesztési célokat, hanem a kölcsönös érdekek függvényében. A megyei tanácsok, valamint Bukarest tanácsa eldöntheti - az érdekelt helyi önkormányzatok egyetértésével -, hogy egy bizonyos övezetet fejlesztési régiónak minősítsenek. Egy ilyen régió átnyúlhat a megye határain is. Nyilván a kormány jóváhagyásán keresztül kapcsolódnak be a települések az országos régiófejlesztési tervbe. Az országos régiófejlesztési tanács - miután elemezte a különböző fejlesztési stratégiákat - jóváhagyja majd azokat a terveket, amelyek ezek megvalósítását célozzák, ugyanakkor létrehozza az országos régiófejlesztési alapot, és szabályozza azokat a mutatókat is, amelyek meghatározzák a fejlesztési alap felhasználását. A Képviselőház ipari szakbizottságának javaslatára a regionális fejlesztési tanácsba bevonják a megyei tanácselnökök, illetve a megyei jogú városok képviselői mellett - a városi és községi tanácsok egy-egy képviselőjét is minden megyéből. Az országos régiófejlesztési tanácsnak az elnöke - körforgásos alapon - évenként más-más megye által megbízott személy lesz. A tanácsban a különböző megyék prefektusai tanácskozási joggal vehetnek részt; a törvény elsősorban az önkormányzatok szerepét hangsúlyozza. Románia számára ez a törvény előrelépést jelent, mivel végérvényesen tisztázza a régiók szövetkezési lehetőségét és jogát. Jakab Árpád 4300 munkahelyet jelentene Az elmúlt hetekben a fővárosi lapok hasábjain többször is megvitatták az amerikai Bell Helicopter Textron társaság azon törekvését, hogy bekapcsolódna a vidombáki helikoptergyár privatizációjába. Tavaly ősszel az Állami Vagyonalap megkötött egy szerződést, aminek véglegesítése elég sokáig húzódott; a sajtóban sok ellentmondásos, különböző értékelést tartalmazó hír jelent meg ezzel kapcsolatban - tájékoztatott Antal István országgyűlési képviselő, aki a szakszervezetek kérésére az elmúlt héten részt vett egy, a gyár jövőjéről tartott tanácskozáson. - Miután tájékozódtunk erről a kérdésről, kihangsúlyoztuk, hogy támogatjuk a szerződés megvalósítását. Szerintünk Románia számára nagyon fontos az, hogy egy tőkeerős amerikai csoport jelen legyen a román hadiparban - nyilatkozta Antal István. Azok az értékelések, amelyek napvilágot láttak a bukaresti lapokban is, miszerint másfél milliárd dollárt kell hogy kifizessen a román hadipar a majdani vegyesvállalatban legyártandó 96 helikopterért, nem fedték pontosan a valóságot. Ugyanis ezt a másfélmilliárd dollárt tíz év alatt kell kifizetni az amerikaiaknak, ez idő alatt pedig sokkal több hasznot hoz az országnak. Nagyszámú munkaerőt foglalkoztatnának: 4300 új munkahelyet jelentene ez a Brassó környékieknek, 1500 személyt katonai helikoptergyárban foglalkoztatnának, 1300 személyt civil helikopterek gyártására és 1500 személyt a beruházások, fejlesztések megvalósítására alkalmaznának. Az a tény, hogy Brassó környéki munkaerőt foglalkoztatnának a vidombáki modernizálások kivitelezésében, valamint az, hogy egy tőkeerős amerikai cég jelenik meg a romániai piacon, egyaránt előnyös számunkra. A Bell Helicopter magával hozná a többi amerikai céget is, azokat, amelyek az elmúlt időszakban eléggé szkeptikusan viszonyultak a romániai beruházásokhoz. Hosszú távon elsősorban a Brassóban és vonzáskörében létező iparvállalatok számára lenne igen fontos az amerikai cégek bejelentkezése. Ez egy világos jelzés lenne az Egyesült Államok irányába, hogy Romániában a privatizálás - beleértve a hadiparban eszközölt külföldi tőke beáramlási lehetőségét is - jó úton halad. Az Állami Vagyonügynökség is világosan jelezte, hogy a kormány által jóváhagyott programot kivitelezi. A költségvetés jóváhagyása után a Hadügyminisztérium előkészítheti azt a megrendelést, amely az amerikai cég részéről feltétele a vidombáki helikoptergyár felvásárlását előirányzó szerződés aláírásának - mondotta Antal István. Jakab Árpád