Udvarhelyi Híradó, 1999. október-december (10. évfolyam, 77-101. szám)
1999-11-25 / 92. szám
■ Ki hitte volna, hogy például a Beatles, a Led Zeppelin, Elvis Presley, a király és még sokan mások sátánista zenét játszottak? ■ Legalábbis ez derült ki abból a könyvből, amit Corrado Balducci, napjaink egyik legismertebb démonológusa írt Sátánizmus és rockzene címmel ■ Mindehhez tudni kell, hogy nemrégen két denveri iskolás - állítólag Marylin Manson zenéjének hatására - lemészárolta néhány iskolatársát, majd mindketten öngyilkosok lettek . Erre kitört a botrány, aminek előzményei is vannak: számos országban a heavy metal műfajt képviselő zenekarokat, kiadókat arra kötelezték, jelöljék meg a borítón, ha a szövegviláguk sátánizmusra hajlik ■ Az sem mellékes, hogy bizonyos zenekarok koncertjein öngyilkosságokat, gyilkosságokat követtek el - szándékosan vagy akaratlanul ■ Ezért is perbe fogtak néhány együttest és kiadót. A könyv két részből áll - az egyikben a sátánnal, a sátánizmus jelenségével foglalkozik a szerző, míg a másik részben kifejezetten azokkal a zenekarokkal, amelyek a sátánizmus burkolt vagy nyíltabb változatát képviselik. Már a rockzene kezdeteiről úgy vélekedik Balducci, hogy innen eredeztethető a később oly nagy méreteket öltő sátánista rock keletkezése. Pontosan Elvis Presley-vel kezdi, a királlyal, akit „a szex felmagasztosításával" vádol, a szerzetekben a szex tabuinak ledöntését. Ő volt az első olyan zenész, „aki megtestesítette minden kamasz vágyát az uralkodó vallási és szexuális tabuk elutasítására" - olvasható a könyvben (Jean-Paul Regimbalt idézi az író). Ez abban csúcsosodott ki, hogy a sátánista fekete misék alkalmával gyakorta rendeztek szexuális orgiákat - tűnik ki a szövegből. A könyv második részében a soft rock harddá (nehézzé) - heavy metállá - alakulását veszi lencse alá Balducci. Három fontos mozzanatot említ: tökéletesített ritmus (beat - „szexuális ösztönök felkorbácsolása"), ősi, ezoterikus és az egyértelműen sátánista vonásokat. Népszerűbbnek tartják magukat Jézus Krisztusnál, és továbbra is szilárd meggyőződésük, hogy eszméik gyökeresen átformálják a nyugati világzenéjét és erkölcsiségét - írja a szerző. Az egyik albumuk borítójára, a Sergeant Pepper's Lonly Heats-re a modern sátánizmus atyjának arca is felkerült, és Ringó Star a következőket nyilatkozta erre: „Úgy éreztük, kötelességünk egybegyűjteni azokat a személyiségeket, akiket különösen tisztelünk". A Szent Szék képviselője, az egy Sátánizmus a rockzenészek körében I (la®®®), a Situim ■ Otanav Pa®© a ■■ ------------■*-------------------^----------------------w---------'S»-------- rő („közvetlen tábori vatikáni államtitkár, Balducci intenzív madás a hallóidegekenkeresztül az ember egész valója ellen... iszonyatos idegfeszültséget okoz, zabolázhatatlan frusztráltságérzetet, elviselhetetlen menekülési vágyat") és az ütőhangszerek féktelen tombolása („az őrjöngő tömeg elleni végső támadás"). Ezzel kapcsolatban a szerző felsorolja a legfontosabb zenészeket: Alice Coopert, a Cream három tagját - Eric Claptont, Jack Bruce-t, Ginger Backert Jimmy Paget és Jimi Hendrixet. Majd az acid rock elemzése következik: segítségével „a szexet felváltja, vagy hozzátársul a kábítószer". Balducci konkrét dalpéldákat is felsorol: Beatles - Yellow Submarine, Rolling Stones - Brown Sugar. A neves demonológus szerint a Beatles volt az első olyan zenekar, amely „a sátán evangéliumát hirdető" tudat alatti üzeneteket közvetített, az 1968-banmegjelent Devil's White Album című lemezével. Az üzenetet a tudat nem fogja fel, a tudatküszöb alatt értelmeződnek, oda raktározódnak el az ilyen hatások. A Beatles igencsak kiaknázta a fiatalok lázadásának valamennyi szenetszemében a Rollings Stones még rosszabb helyzetben van, mint a vetélytársa, a Beatles, ugyanis Mick Jaggert a The Order of The Golden Dawn (Arany Hajnal Rend) nevű, illuminátusokhoz kötődő szabadkőműves szektában „avatták fel" sátánnak, „két boszorkány" sugallatára. Talán ennek is tulajdonítható, hogy a Stonesnek számos olyan dala született, amely a Sátánról szól: Simpathy for the Devil, Dancing with Mr. D. Ugyanebben az időszakban hasonló ízlést képviseltek a The Who és a Black Sabbath együttesek. Az utóbbinak neves vezetője, Ozzy Osbourne a színpadi show-k alkalmával több alkalommal denevérek fejét harapta le, és a Sabbath „zenéje az igazi sátán rock". Jimmy Pagenek köszönhetően a Led Zeppelin is igen fontos szerepet töltött be a sátánista rock terjesztésében; „a Starway to Heaven című dal boszorkányságon alapul". De nemcsak a dal, hanem az a gesztus is sokat lendített Page „sátánista karrierjén", hogy ő vásárolta meg Aleister Crowleynek, (sz. 1875. október - mh. 1947. december 1.) a modern sátánizmus atyjának angliai kastélyát. Crowley számos sátánista könyv szerzője, és ő hozta létre a Szicíliában működő Thelemaapátságot, más nevén a Sátán kolostorát is, ugyanakkor a The Book of Law-jában (A törvény könyvében) „a 666-os nagy fenevadjának" vallotta magát. A továbbiakban a szerző felsorolja azokat az együtteseket, amelyek nyíltan a sátánizmust vállalták fel: Iron Maiden, Angel Witch, Motley Crüe, Mercyful Fate, azaz King Diamond, ő „az egyetlen gyakorló sátánista, aki ezt be is ismeri". (Egy idei Metal Hammerben viszont azt nyilatkozta King Diamond, hogy ő sem a Sátánt, sem Istent nem részesíti előnyben, számára fontosabb a saját tapasztalata és a hit az igazságban, amit senkire sem erőltet.) A felsorolásból talán kimaradt még Marylin Manson (nevét Marylin Monroe és Charles Manson összevonásával alakította; ez utóbbi 1969. augusztus 18-án Sharon Tate színésznő és négy vendégének brutális lemészárlásával vált hírhedtté: a közvélemény a megtestesült Sátánnak tartotta), aki ugyancsak okkult dalaival szerzett hírnevet, no meg az Egyesült Államokban, Denverben történt gyermekgyilkosság miatt is a figyelem középpontjába került. A dalszövegek elemzésekor a szerző a tudat alatti üzenetek fontosságát emeli ki: ilyen tartalommal rendelkezik az Eagles Hotel Californiája vagy a Wasted Tormne-ja, az L. Z. Stairway to Heaven, Rock and Roll, Over the Hills far away dalai. Szintén egyértelmű sátánista üzeneteket tartalmaznak: az AC/DC Hell's Bells-je (A pokol harangja), Highway to Hell-je (Autósztráda a pokolba); az Iron Maiden The Number of The Beast-je (A fenevad száma); KISS - The God of Thunder (A mennydörgés istene); Megadeth - The Skull Beneath The Skin (Koponya a bőr alatt); Motley Crüe - In the Biginning (Kezdetben). Minden rockimádó döntsön maga a könyv jelentőségéről, igazságértékéről. Balducci egyszerűen olyan részleteket emelt ki, amelyek valamilyen formában utalnak a sátánizmusra, de az ezzel vádolt együttesek többségét nézve azért megállapíthatjuk, hogy tévesen diagnosztizál a szerző. Szerintem a rock örök és halhatatlan, és a legjavának semmi köze a sátánizmushoz. (Fülöp Lóránt) FMHI Új Hobo-album, -könyv és -koncert Hobo (Földes László) új albuma, a Csavargók tízparancsolata ezekben a napokban került a boltokba adta hírül a ShowTime Budapest az MTI-nek. Az album a Rock Hard Records Kiadó gondozásában jelent meg. Hobo a több mint húsz éve létező Hobo Blues Banddal csaknem húsz lemezt jelentetett meg eddig, s a blues magyarországi veteránjának már több szólólemeze is készült. Ezek között volt az Allen Ginsberggel, a Magyarországon is járt, azóta elhunyt amerikai beatköltővel készített lemeze. Legutóbb két évvel ezelőtt jelent meg Nemek háborúja címmel albuma. Nagy sikert aratott Rolling Stoneskönyvével, amelyre gyakran hivatkoznak szakmabeliek is. Új albumának ötlete - Hobo saját bevallása szerint - 1988-as amerikai útján született San Francisco és Seattle között, útban Jimi Hendrix sírja felé. Az album egy olyan szövegnek a része, amely csak kisebb részben hangzik el zene társításával: nagyobbik fele könyv formájában jelenik meg, amely ugyanezt a címet viseli. A Csavargók tízparancsolatának könyvváltozata már novemberben kapható lesz a boltokban. A lemez tíz dalának, „tíz parancsolatának" zeneszerzői a Hobo Blues Band tagjai. Rajtuk kívül Marosi Zoltán és Szabó Tamás (szájharmonika), valamint Szarka Tamás, a Ghymes együttes tagja vett részt az album elkészítésében. Közben a Hobo Blues Band már készül következő nagy, karácsonyi koncertjére, amelyre 1999. december 25-én este nyolc órakor kerül sor a Petőfi Csarnokban. (MTI) itttot thetyi 4b*+bó, 1999. mwmA 2.9.. uSzoUok 9