Udvarhelyi Híradó, 2003. október (14. évfolyam, 190-212. szám)
2003-10-30 / 211. szám
MA(JAZZI\ 4 ______ A Muß) mfa ©[fern Mim Vass kalapos nem „vaskalapos Tomp, filc, fej, nemez, karima, dísz - olyan szavak ezek, amelyek a kalaphoz kapcsolódnak. A kalapkészítés régi mesterség, hiszen már az ősember is hordott kezdetleges fejfedőt, ami védte a hidegtől és a tűző naptól - napjainkban már nagyon sokféle kalap létezik. Udvarhelyen ma a Szarkakő utcában lakó, 65 éves Vass Attila kalapos készít fejfedőket. Takaros kis műhelyében jártam, ahol a kalapkészítés fortélyairól beszélgettünk - cégérével ellentétben Vass Kalapos nem „vaskalapos”, hiszen egy kedves ember mutatja meg műhelyét és beszél szakmájáról. A fejet védeni kell - ezt már az ősember is tudta, ezért bőrből, posztóból készített süveget magának. A formázott kalapkészítés a németektől indult, nem véletlen tehát, hogy a szakszavak is magyarosított német szavak. Amikor a kalap szó eredetéről faggatom, Attila bácsi egy régi könyvet vesz elő, melyben az áll, hogy tévesen a szláv kolub vagy klobuk szóból eredeztették, de ősmagyar szó. Hozzáteszi, hogy ezt csak a magyarok tartják így, valószínűleg a németeknek is van egy verziójuk „hat” szavukra... Apáról fiúra szállt a mesterség Vass Attila édesapjától tanulta a mesterséget gyermekkorában, abban az időben Udvarhelyen rajta kívül még két elismert kalapkészítő volt, Keszler Albert és Fecső Gyula. Az idősebb Vass Temesváron egy kalapszalonban dolgozott, ott ismerkedett meg feleségével, aki női kalapokat készített. 1940-ben, a bécsi döntés után hazaköltöztek Udvarhelyre, és itt nyitottak műhelyet. A fiú, Vass Attila, miután édesapjától gyerekkorában eltanulta a mesterséget, érettségi után indult munkát keresni az ország különböző városaiba kalaposmesterekhez, de nem kapott. Hazajött, és 1990-ig raktárosként és beszerzőként dolgozott. Ekkor elővette régi tudását, és felcsapott kalaposnak - azóta Szarkakő utcai műhelyében készít és javít szebbnél szebb kalapokat. Van itt mindenféle: csinos, színes női kalapok, sportos fejfedők, cowboykalapok, nagy karimájú, fekete cigánykalapok, sötétzöld és khakiszínű vadászkalapok. Cilinder, vadászkalap, cowboykalap A finomabb kalapok alapanyaga a filc, ami nemes szőrökből készül: nyúl, teve, nerc, hód stb., de a legjobb a vadnyúlszőr, az a legtartósabb. A szőrből nemezeléssel készül a kalap két része, a fej és a karima. A formára ráfújják és összepréselik, így készül el a tulajdonképpeni nyersanyag, a tomp. Ezeket már a XIX. század végétől géppel készítik, régebben minden kalapos elkészítette magának a filctompokat - a filc német szó, tulajdonképpen nem ezt jelent. A ma elterjedt kalapok gyapjúból készülnek, Vass úr is gyapjúkalapokkal dolgozik, a tompokat gyárban vásárolja (ennek ára a kalap végső árának 60%-át teszi ki). Igény inkább sport- és vadászkalapokra van. - A vadászkalap és a sportkalap között annyi a különbség, hogy a sportkalapok ünnepi alkalommal is használhatók, szalaggal, zsinórral vannak díszítve, a vadászkalapok pedig hagyományosan zsinórral, makkokkal - meséli Attila bácsi. - A dísz a férfiaknál mindig balról, a nőknél jobbról van. Aztán vannak a régi fekete kalapok - a kis karimás, magasabb fejű kalapok - a székely harisnya mellé. Vidékünkön ezt viselték régen, de különböző színekben, ahogy a kliens kéri. A vadászkalapok bal felén van egy anyagdarab a kalap anyagából: erre kerül a jelvény, a toll, a vadszőr vagy amivel a vadász díszíti. A cilinder már a századelőn kiment divatból - ilyet már édesapja sem készített. - Hál'istennek! - mondja Attila bácsi. - Az nagyon nehéz volt, mert az eredeti cilinder alapanyaga nem a nemez, hanem a selyem - eredeti hernyóselyem kell hozzá. Csak a karima és a tető készült kemény kartonból vagy nemezből. A cowboykalap divatja a westernfilmek és a Dallas óta töretlen, igaz, hogy főleg nyugati turistákon lehet látni. A kalap elkészítése A tomp belső fele keményítőbe kerül, ebbe belemártják vagy rákenik, majd megnyomják - 24 óra múlva következik a különböző méretű faformára (ez általában hársra) való ráfeszítés. Az emberek feje nem egyforma, a kalap meg kell álljon a fejen, nem szabad belógjon a szemhez. A ráfeszítés gőzzel történik, felforrósodik, ekkor a karimarész feltűrődik. A fejrész nyújtása után következik a karima nyújtása, kihúzása, formázása. A karima és a fejrész találkozását hívják bantnak, erre egy lekötőzsinór kerül - ezzel függesztik fel a szárítóba, ahol további egy napot áll 40-50 fokos melegben. Száradás után körbevágódik a karima, a helye lecsiszolódik, és következik a kidolgozás, a rávasalás a karimaformára. Megint megszárad, ekkor a fejrészt gőzölik, lesimítják, majd tetejét betűrik - ezt a gőzben kell végezni, mert ha hidegen tűrik, később kiugrik. Legutoljára kerül a kalapba az ízlap és a bélés, kívül a díszítés. Angol elegancia esernyővel Két angol zsokékalap és egy rugós, összenyomható cilinder is van az üzletben. Ezeket nem Attila bácsi készítette, hanem turkálóban vásárolta dísznek. Ő a kis karimájú sportkalapokat szokta hordani - ismerősei szoktak viccelődni a nevével, de mint mondja, a reklámnak is jót tesz... - Az angol filmekben meg lehet figyelni, hogy majdnem minden angolnak van a fején kalap: ha munkába megy, akkor sapka, ha elegánsan jelenik meg valahol, akkor kalap - mondja mosolyogva. - De azt is meg lehet nézni - s én ezt minden vásárlónak elmondom -, hogy a kalap a fején van, s az esőernyő a karján. Tehát a kalap nem eső ellen van! Mert ha megázik és összenyomódik, az úgy marad, azt nem tudja kinyomni - csak ha szétszedem, újra formára teszem, s újra kivasalom. Tehát az ernyő elmaradhatatlan... Katona Zoltán Erre a formára kerül az anyag A kalap nyersanyaga: a tomp Négynapos filmmustra Vásárhelyen A marosvásárhelyi Kultúrpalotában november 5. és 9. között rendezik meg tizenegyedik alkalommal az Alter-Native nemzetközi rövidfilmfesztivált. A meghívott ország Lengyelország lesz, ugyanakkor a rövidfilmek versenye mellett idén is láthatjuk a legújabb román és magyar nagyjátékfilmeket. A Marosvásárhelyi MADISZ szervezésében idén egy különlegessége lesz a fesztiválnak, ugyanis a lengyelországi filmesek a rendezvény fő meghívottjai. Ez több lengyel rövidfilmet, két plakátkiállítást, könyvbemutatót, illetve lengyel rendezők és filmkritikusok részvételét jelenti - tudtuk meg Gáspárik Attilától, a filmfesztivál egyik ötletgazdájától, mindenesétől. Idén rekordtermés volt a beküldött filmekből: a tavalyi 250 benevezett rövidfilm után most kb. 450 alkotást neveztek be, ebből úgy 50 kerül versenybe és bemutatásra. A legerősebb most is a román és magyar mezőny, de nagy volt az amerikai, illetve az ázsiai jelentkezés is. A verseny mellett a fesztiválon természetesen az utóbbi években készült fontosabb magyar és román filmeket is levetítik. Íme egy lista ezekről: Jött egy busz... (rendezte: Schilling Árpád, Török Ferenc, Bodó Viktor, Pálfi György, Mundruczó Kornél - nov. 5., 16.30); Maria (r.: Călin Netzer - nov. 6., 21); Kelj fel, komám, ne aludjál! (r.: Jancsó Miklós - nov. 7., 21.30) - a Jancsótrilógia tovább folytatódik, Pepe és Kapa - képünkön - még „kalandoznak”: Vlad, a halhatatlan (r.: Adrian Popovici - nov. 7., 23.15); Tesó (r.: Dyga Zsombor - nov. 8., 16); Rengeteg (r.: Fliegauf Benedek - nov. 8., 22.45); Libiomfi (r.: Végh Zsolt, Kálmánczhelyi Zoltán - nov. 9., 12.20); Pejkó (r.: B. Nagy Tibor - nov. 9., 11.15, kisterem). Kiegészítő programként lesznek kiállítások és koncertek is, fellép a Grencsó Trió, valamint a Paniks nevű, szerb-magyar népzenét játszó együttes is. (Katona Zoltán) – vered fel? : A Izgalmas, figyelemfelkeltő, érdekes témák! Társalgó Asztalos Ágnessel és Baloga Tamás Erikával szerda délutánonként 4-től 5 óráig a Star Rádióban! e-mail: pepitarad3.ro Udvarhelyi Híradó, 2003. október 29., szerda Haza bölcse bélyegen 200 éve született Deák Ferenc, a „Haza bölcse”. A híres magyar politikus 1803. október 17-én született a Zala megyei Söjtörön. Tanulmányait Kőszegen, Keszthelyen, Pápán végezte, majd Győrött jogot hallgatott. 1833-ban pozsonyi követnek jelölték. 1848. március 20-án elvállalta az igazságügyi tárcát, élete fő műve viszont az osztrák-magyar kiegyezés előkészítése volt. 1876. január 28-án halt meg, százezrek kísérték utolsó útjára. Eddig e jelentős személyiségről csupán egyetlen, 16 filléres címletű forgalmi bélyeg készült 1932-ben, Márton Ferenc rajza alapján. Ez annál is meglepőbb, hogy a magyar történelem és kultúra jelentős személyiségei több alkalommal helyet kaptak a magyar posta bélyegkibocsátásában. A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége a 200 éves évforduló alkalmából egy emlékív kiadásával emlékezik. Az emlékív a XIX. századi jeles festő, Borsos József (1821-83) Deákról készített kései arcképét ábrázolja. Remélhetőleg ez a tény is hozzájárul ahhoz, hogy a figyelem a „Haza bölcsére” irányuljon. (Kápolnási Lajos)