Ügyvédek lapja, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)
Nízám mely szerint felperes atyjának ,megölése által nem vesztvén a tartásnak a lakáson kivüli alkatrészeit, az ezekre vonatkozó egyenértékű megtérítése iránti keresetét elutasította. — — — — 16 Ha a közös birtokban a gazdálkodást a tulajdonostársak nem együtt, hanem azoknak csak egyike folytatja, az egyedül gazdálkodó tulajdonostárs a birtok állagában önkényüleg tett csak olyan változtatásoknak értékét számíthatja fel a maga javára, amely változtatások illetve beruházások a birtok értékét feltétlenül emelik. Ilyennek nem tekinthető a belsőségeknek diszkertté történt átalakítása — — — — 18 A baleset bekövetkezte után házasságra lépett özvegy, férjének elhalálozása folytán szenvedett kárát nem igényelheti a kártérítéssel tartozó egyéntől — — — — — — — — —— — — — 23 Felperes a baleset idejében férjétől különválva élt, miután nem bizonyította, hogy férjétől tartásdíjat kapott, vagy részére tartásdíj fizetésére férje bíróilag kötelezve volt volna, ilyen körülmények között férjének elhalálozása folytán tőle tartásdíj el nem vonatván, e czímen kárt nem szenvedett, következően kártérítéshez nincs jogos igénye.— — 25 Az építkezési ügylet kereskedelmi ügyletet nem képez és így arra a kereskedelmi törvény intézkedései nem nyerhetnek alkalmazást. — Köz-, törvényi perekben állandóan követett bírói gyakorlat szerint: valamely szerződési kötelezettségnek nem a szerződési időben való teljesítése esetére kikötött kötbér túl magas összegét a bíróság hivatva van méltányosan mérsékelni. — — — — — — — — 26 Alperes a felperesnek kiskorú fiát cséplőgéphez fogadta fel annak a polyvának hordására, amelyet még egyszer kellett a gépen keresztül bocsátani és felperes fia tényleg a gép alól a polyvát hordta és azt ismét a gépre vitte fel. A polyvának a gépre való felhordása és "közvetlenül a gép szájánál lerakása éppen olyan veszélyes munka, mint a gépen álló kéveadogató munkája s igy a felperes fiát ért balesetre, amely a cséplőgépnél munkaközben történt s a géptulajdonosnak a balesetért való felelősségére az 1902. XIV. t.-cz. 26. §-a alkalmazandó, amely szerint abban az esetben, ha a munkás az idézett törvény 25. §-a szerint nincs biztosítva, a gép tulajdonosa a cséplőgépnél alkalmazott etetőt, a fűtőit s a gépen álló kéve-adogatót köteles a gazdasági munkássegélypénztárnál rendkívüli tagul felvétetni, ha pedig a gép tulajdonosa azt a biztosítást elmulasztja, ebből eredő kárért az etetőnek, fűtőnek vagy kéve-adogatónak akkor is felelős, ha a munkaközben bekövetkezett baleset körül őt különben semmiféle gondatlanság nemterheli — — 31 Az ajándékozási ügylet felbontásnak nincs helye vastag hálátlanság okából, amennyiben az utolsó bántalmazás miatt azatya megbocsátott, mert ez által a többi előző bántalmazás is megbocsátottnak tekintendő 36 Vasúti balesetből folyó kár megállapításánál a (kalauz) órapénze figyelembe nem vehető, mert az csak eventuális jellegű jövedelem — •— — 41 A közjegyző az általa kirendelt helyettesének átadott értékneműek letételéért vagyonilag felelős. A letételről szóló elismervénynek a letevő birtokában tétele egymagában nem bizonyíték arra, hogy a letét a közjegyzői helyettes által nem fizettetett vissza — — — — — 44 Kétségtelen ugyan, hogy az, ki a szabadalomtulajdonosának engedélye nélkül valamely szabadalom tárgyát előállítja, forgalomba hozza,vagy tiltott módon használja, a szabadalombitorlás kihágását követi el, azonban csak akkor, ha a szabadalom tulajdonosa szabadalmát törvényes, alapon szerezte meg — — — — — —— — — — — 49 Az, hogy valamelyik fél által fizetett készpénz jogilag haszonbérnek vagy óvadéknak minősül-e, nem ténykérdés, hanem a megállapított ténymények alapján eldöntendő jogkérdés — — — — — •— -— 49 A perrel való fenyegetés, mely nem más, mint a törvényes lépések kilátásba helyezése, nem képez oly okot, mely ,a létrejött jogügylet érvénytelenítésére alapul szolgálhatna — — — —- — — — 50 Az annuitásos kölcsön lejárat előtt rendes felmondás mellett (6 hó, 1 év) bármikor visszafizethető — — -— — — — — — — 51 Ha a vasúti munkásnak munkaképessége teljesen elveszett, kártérítés alapjául csak az élvezett napibér szolgálhat. Akilométerpénz figyelembe nem jöhet — — — — — — — — —— — — 52 Családi jog. Az állandó törvénykezési gyakorlat szerint kibocsátható a visszatérésre vonatkozó birói felhívás akkor is, ha az együttélést a felperes szakította is meg, mert ez esetben úgy tekintendő, mintha tettét megbánta volna. Az 1894. évi XXXI. t.-cz. 77. §-a a) pontjában meghatározott bontó oknak leglényegesebb jellemzője az életközösség helyreállítására kötelező birói végzésnek szóló engedelmesség megtagadása, tehát tulajdonképen nem az elhagyás ténye, hanem a visszatérés megtagadása tekintendő bontó oknak — — — — — — — —— — . Igaz ugyan, hogy a gyermekek vagyontalan és munkaképtelen szüleiket eltartani kötelesek, azonban agyermekek az eltartást elsősorban csak természetben kötelesek adni, annak ellenértékét csak akkor, ha a szülőknek alapos oka van a természetben való eltartást el nem fogadni — —- — — — — -— — — — — — — . Az elmebetegség miatt gondnokság alá helyezett házastárs cselekményei, tekintet nélkül arra, hogy azok az elmebetegség tartama alatt, avagy annak keletkezése előtt merültekfel, mindaddig, míg a gondnokság meg meg nem szüntettetik, bontó okul nem szolgálhatnak s a házasság megszüntetése bontó okok alapján egyáltalán nem kérelmezhető —- — — 17 A házasság tartama alatt született gyermek törvénytelenitése iránti perekben, a döntő ténykörülménytnem azon kérdés képezi, váljon a gyermeknek törvényesen vélelmezett fogamzási idejében az anya a férjen kivül mással is közösült-e Ivagy nem, hanem az, hogy a gyermek fogamzása idejében és az alatt az idő alatt a férj nejével nem közösülhetett és illetően nem közösült — — — .— — —- — — — — .17 A házasfelek között létrejött olyan megállapodások, melyek a házasság elbontását czélozzák, joghatálylyal nem bírnak. Az elvált vétkes nő férje nevét nem viselheti; a férj nevének viselése ennek beleegyezésével sem engedhető meg vétkes nőnek —— — —— — — — — 17 Házassági perekben az alperesként perbe vont fél, az 1881 :LIX. t.-cz. 12. §. esetén kivül is, ügyvédi képviselet nélkül saját személyében járhat el, ha azonban valamely birói határozat ellen jogorvoslattal kíván élni, ebbeli beadványának szabályszerű meghatalmazással ellátott ügyvéd által ellenjegyezve kell lennie — — —- — — — — -— 21 főszám Az a házastárs, aki egy idegen személylyel ágyasságban él, a házasság felbontását a H. T. 77. §. a) pontja alapján jogszerűen nem kérheti 22 Már kifizetett tartásdíj, mely a nőt férje házánál megillető természetbeni tartás egyenértékűnek tekintendő, a férj részéről többé vissza nem követelhető — — — — — _— — — — — —24 Peres felek a váczi püspöki szentszéknek 1895. május 4-én kelt ítéletével a férj házasságtörése miatt, ágy és asztalra nézve egymástól örökösen elválasztattak. Alperesnek az a ténye, hogy ez időponttól kezdve felperestől különválva él, minthogy e tény birói ítéleten alapszik és felperes nem mutatta ki,hogy a birói Ítélet hatályon kivül helyeztetett, az 1894. évi XXXI. sI.-czikk 80. §-ának a) pontjában itt bontó okot nem állapítja meg — — — — — — — — — — — ■—-30 Tekintve , azt, hogy alperes Horvátországban született és ennélfogva, minthogy egymagában az akörülmény, hogy alperes a házasság kötése idején Magyarországon lakott, magyarországi községi illetőségét meg nem állapítja, horvátországi községi illetőségűnek vélelmezendő. Horvátországban községi illetőséggel biró magyar állampolgárok házassági perében pedig a magyar biróságok az 1894: XXXI. t.-cz. 147. és az ebben felhívott §§. rendelkezései értelmében el nem járhatnak — 31 Az 1894: XXXI. t.-cz. 94. §-ának abból a rendelkezéséből, melynek értelmében az elvált vétkes nő férje nevét nem viselheti, nyilvánvaló, hogy a vétkesnek nyilvánított alperes férje nevét már a törvénynél fogva egyáltalában, tehát abban az esetben sem viselheti, ha attól biróilag kifejezetten nem is tiltatik ,el és így a birói eltiltás merőben felesleges 36 A házastársak mindenike külön vagyonáról szabadon rendelkezik. Ebből a szabad rendelkezési jogból következik, hogy a házastársak mindenike a közös tulajdonukat képező ingatlan vételárának az őt megillető részét, a másik félre való tekintet nélkül, felveheti és nyugtathatja — — 39 A N. T. 85. §. 3. bekezdése értelmében viszonkereset nélkül felperes. • csak abban tíz esetben nyilvánítható vétkesnek az eme törvényhelyen megjelölt egyéb feltétel fenforgása mellett is, ha alperes a felperes vétkessé nyilvánítását a per folyamán kéri, az elsőbíróság ítélete ellen közbevetett felebbeztésében előterjesztett kérelem, mint elkésett, figyelembe nem vehető — — — — — — — — — — 40 Jogszabály az, hogy a férj a feleségét társadalmi állásának és vagyoni viszonyainak megfelelő tartásban részesíteni (köteles, amely tartás alatt nem pusztán az egy fedél alatt való együttlakás, hanem az élelmezés, ruházati gyógykezeltetés és egyéb szükséglet is értendő. A nő „ nincs elzárva attól, hogy az élelmezésre, ruháztára s egyéb szükségleteire megkívántató pénzösszeg megadását a férjétől akkor is követelhesse, ha a házasfelek puszta együttlakást és egy háztartásban élést meg nem szakitották s íigy az egy házban és egy lakásban való házassági együttélés meg nem szakítása a kereset elutasítására jogszerű indokul nem szolgálhat :— — — — — — — — — — — 40 / A közszerzemény iránti igények mindaddig, míg a házasfelek közti házasság biróilag felbontva vagy érvénytelenítve nem lett, avagy az halál folytán meg nem szűnt, nem érvényesíthetők. A házassági életközösség megszüntetése nem bír azzal a megkívánt jogi hatálylyal, amely a házasság birói felbontásához fűződik — — — — — — — 40 Az 1894: XXXI. t.-cz. 76. §-ában megjelölt házasságtörés, az erre nézve kifejlődött állandó birói gyakorlat szerint, csak a házasfelek együttélésének ideje alatt elkövetett, esetekben alkalmazható mint önálló bontó ok — — — — — — —— — — —— — 41 Az 1894. évi XXXI. t.-cz. 77. §-ának b) pontja azt rendeli, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó házasfél, az életközösségnek egy év alatti leendő visszaállítására hirdetményileg hivassák fel. Ebből következik, hogy az erre irányuló felhívást egyszerre és nem részletekben kell és szabad közzétenni — — — -—• — — — — — — — 41 Ha a házassági kötelék peres felek közt jogerősen fel nem bontatik, a vagyonjogi kérdések, mint a pernek melléktárgyai tekintetében sem hozható ugyanazon per keretében törvényszerű határozat és az eljárásnak a kötelék felbontása tekintetében történt megszüntetése szükségkép maga után vonja az eljárásnak megszüntetését a többi ezzel összefüggő mellékkérdésekre is —- — ■ — —- •—- — — — 45 Az 1894. évi XXXI. t.-cz. 89. §-a értelmében a házasság fennállása alatti vagy a kötendő házasság okából a házastársának adott ajándékot a házasság felbontása esetében csak a nem vétkes házastárs követelheti vissza; ezen most idézett rendelkezés, megszorító kivétel hiányában, megfelelő igény esetében, minden az 1894. évi XXXI. törvényczikk hatályba lépte után, annak alapján eldöntendő bontó perre kiterjed, annál is inkább, mert azzal a törvény a bontó okhoz kötött és azzal együtt hatályos érdemetlenségi okot állapít meg a vétlen házastárssal szemben, amely a házassági törvény hatályba lépte előtt már bevégzett és teljesedésbe ment ajándékozási szerződésre nézve visszaható erőt azért nem tartalmaz, mert a jogügylet keletkezése és annak következményei tekintetében visszafelé mit sem változtat meg, hanem az ajándékozástól, mint a szerzési ténytől függetlenül, a házasság felbontásának jogkövetkezményeként bizonyos feltételek mellett annak tartalmát erőtleníti meg — — — — — __ — — 49 Habár a házassági törvény 3. §-a szerint az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő jegyes a másik jegyesnek a kötendő házasság czéljából tett kiadások erejéig tartozik kártérítéssel, azon törvényszakasz egyéb, a jegyes által okozott s az általános jogszabályok szerinti elbírálás alá eső károk megtérítése iránti igények érvényesítését ki nem zárja . 50 A gyermek törvénytelenségének kimondását csak az apa kérheti, az örökösök csak akkor, ha kimutatják, hogy a gyermek létezéséről az apa nem tudott, vagy cselekvőképtelenség, vagy elháríthatlan akadály által a kereset beadásában akadályozva volt. Az örökösödési perben azonban a születés törvényességét, kifogás útján, a nélkül is megtámadhatják. — — — —’ — — — — — — — — 51 Örökösödési jog és eljárás. Az ági vagyon jövedelme szerzeményi vagyont képez, arra tehát az ági örökösök igényt nem tarthatnak — — —- — -—- — —. 5 | Anyagi jogszabály, hogy az özvegyi jogból folyóan a férj hagyatékából járó anyagi előnyökre igényt jogosan és sikerrel csak az az özvegy nő támaszthat, aki férjével házastársi közösségben élt, arra érdemtelenné nem vált, avagy az a nő, akinek a házastársi, életközösség megszak