Ügyvédek lapja, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

N­­ízám mely szerint felperes atyjának ,megölése által nem vesztvén a tar­tásnak a lakáson kivüli alkatrészeit, az ezekre vonatkozó egyenértékű megtérítése iránti keresetét elutasította. — — — — 16 Ha a közös birtokban a gazdálkodást a tulajdonostársak nem együtt, hanem azoknak csak egyike folytatja, az egyedül gazdálkodó tulajdonos­társ a birtok állagában önkényüleg tett csak olyan változtatásoknak értékét számíthatja fel a maga javára, a­mely változtatások illetve be­ruházások a birtok értékét feltétlenül emelik. Ilyennek nem tekint­hető a belsőségeknek diszkertté történt átalakítása — — — — 18 A baleset bekövetkezte után házasságra lépett özvegy, férjének elhalá­lozása folytán szenvedett kárát nem igényelheti a kártérítéssel tartozó egyéntől — — — — — — — — —­­— — — — 23 Felperes a­ baleset idejében férjétől különválva élt, miután nem bizonyí­totta, hogy férjétől tartásdíjat kapott, vagy részére tartásdíj fizeté­sére férje bíróilag kötelezve volt volna, ilyen körülmények között fér­jének elhalálozása folytán tőle tartásdíj el nem vonatván, e czímen kárt nem szenvedett, következően kártérítéshez nincs jogos igénye.­­— — 25 Az építkezési ügylet kereskedelmi ügyletet nem képez és így arra a ke­reskedelmi törvény intézkedései nem nyerhetnek alkalmazást. — Köz-, törvényi perekben állandóan követett bírói gyakorlat szerint: vala­mely szerződési kötelezettségnek nem a szerződési időben való tel­jesítése esetére kikötött kötbér túl magas összegét a bíróság hivatva van méltányosan mérsékelni. —­­ — — — — — — — 26 Alperes a felperesnek kiskorú fiát cséplőgéphez fogadta fel annak a poly­­vának hordására, a­melyet még egyszer kellett a gépen keresztül bo­csátani és felperes fia tényleg a gép alól a polyvát hordta és azt ismét a gépre vitte fel. A polyvának a gépre való felhordása és "közvetlen­ül a gép szájánál lerakása éppen olyan veszélyes munka, mint a gépen álló kéveadogató munkája s igy a felperes fiát ért balesetre, amely a cséplőgépnél munkaközben történt s a géptulajdonosnak a balesetért való felelősségére az 1902. XIV. t.-cz. 26. §-a alkalmazandó, amely sze­rint abban az esetben, ha a munkás az idézett törvény 25. §-a szerint nincs biztosítva, a gép tulajdonosa a cséplőgépnél alkalmazott etetőt, a fűtőit s a gépen álló kéve-adogatót köteles a gazdasági munkássegély­­pénztárnál rendkívüli tagul felvétetni, ha pedig a gép tulajdonosa azt a biztosítást elmulasztja, ebből eredő kárért az etetőnek, fűtőnek vagy kéve-adogatónak akkor is felelős, ha a munkaközben bekövetkezett bal­eset körül őt különben semmiféle gondatlanság nem­­terheli — — 31 Az ajándékozási ügylet felbontásnak nincs helye vastag hálátlanság oká­ból, amennyiben az utolsó bántalmazás miatt az­­atya megbocsátott, mert ez által a többi előző bántalmazás is megbocsátottnak tekintendő 36 Vasúti balesetből folyó kár megállapításánál a (kalauz) órapénze figye­lembe nem vehető, mert az csak eventuális jellegű jövedelem — •— — 41 A közjegyző az általa kirendelt helyettesének átadott értékneműek letéte­léért vagyonilag felelős. A letételről szóló elismervénynek a letevő bir­tokában tétele egymagában nem bizonyíték arra, hogy a letét a köz­jegyzői helyettes által nem fizettetett vissza — — — — — 44 Kétségtelen ugyan, hogy az, ki a szabadalom­­tulajdonosának engedélye nélkül valamely szabadalom tárgyát előállítja, forgalomba hozza,­­vagy tiltott módon használja, a szabadalombitorlás kihágását követi el, azon­ban csak akkor, ha a szabadalom tulajdonosa szabadalmát törvényes, alapon szerezte meg — — — — — —— — — — — 49 Az, hogy valamelyik fél által fizetett készpénz jogilag haszonbérnek vagy óvadéknak minősül-e, nem ténykérdés, hanem a megállapított tény­­mények alapján eldöntendő jogkérdés — — — — — •— -— 49 A perrel való fenyegetés, mely nem más, mint a törvényes lépések ki­látásba helyezése, nem képez oly okot, mely ,a létrejött jogügylet ér­vénytelenítésére alapul szolgálhatna — — — —- — — — 50 Az annuitásos kölcsön lejárat előtt rendes felmondás mellett (6 hó, 1 év) bármikor visszafizethető — — -— — — — — — — 51 Ha a vasúti munkásnak munkaképessége teljesen elveszett, kártérítés alap­jául csak az élvezett napibér szolgálhat. A­­kilométerpénz figyelembe nem jöhet — — — — — — — — —­­— — — 52 Családi jog­. Az állandó törvénykezési gyakorlat szerint kibocsátható a visszatérésre vonatkozó birói felhívás akkor is, ha az együttélést a felperes sza­kította is meg, mert ez esetben úgy tekintendő, mintha tettét meg­bánta volna. Az 1894. évi XXXI. t.-cz. 77. §-a a) pontjában meghatáro­zott bontó oknak leglényegesebb jellemzője az életközösség helyreállí­tására kötelező birói végzésnek szóló engedelmesség megtagadása, tehát tulajdonképen nem az elhagyás ténye, hanem a visszatérés megtagadása tekintendő bontó oknak — — — — — — — —­­— — . Igaz ugyan, hogy a gyermekek vagyontalan és munkaképtelen szüleiket eltartani kötelesek, azonban a­­gyermekek az eltartást első­sorban csak természetben kötelesek adni, annak ellenértékét csak akkor, ha a szülőknek alapos oka van a természetben való eltartást el nem fo­gadni — —- — — — — -— — — — — — — . Az elmebetegség miatt gondnokság alá helyezett házastárs cselekményei, tekintet nélkül arra, hogy azok az elmebetegség tartama alatt, avagy annak keletkezése előtt merültek­­fel, mindaddig, míg a­­ gondnokság meg meg nem szüntettetik, bontó okul nem szolgálhatnak s a házasság meg­szüntetése bontó okok alapján egyáltalán nem kérelmezhető —- — — 17 A házasság tartama alatt született gyermek törvénytelenitése iránti pe­rekben, a döntő ténykörülményt­­nem azon kérdés képezi, váljon a gyer­meknek törvényesen vélelmezett fogamzási idejében az anya a férjen kivül mással is közösült-e Ivagy nem, hanem az, hogy a gyermek fogam­zása idejében és az alatt az idő alatt a férj nejével nem közösülhetett és illetően nem közösült — — — .— — —- — — — — .17 A házasfelek között létrejött olyan megállapodások, melyek a házasság elbontását czélozzák, joghatálylyal nem bírnak. Az elvált vétkes nő férje nevét nem viselheti; a férj nevének viselése ennek beleegyezésével sem engedhető meg vétkes nőnek —­­— — —— — — — — 17 Házassági perekben az alperesként perbe vont fél, az 1881 :LIX. t.-cz. 12. §. esetén kivül is, ügyvédi képviselet nélkül saját személyében járhat el, ha azonban valamely birói határozat ellen jogorvoslattal kíván élni, ebbeli beadványának szabályszerű meghatalmazással ellátott ügy­véd által ellenjegyezve kell lennie — — —- — — — — -— 21 főszám Az a házastárs, a­ki egy idegen személylyel ágyasságban él, a házasság felbontását a H. T. 77. §. a) pontja alapján jogszerűen nem kérheti 22 Már kifizetett tartásdíj, mely a nőt férje házánál megillető természet­beni tartás egyenértékűnek tekintendő, a férj részéről többé vissza nem követelhető — — — — — _— — — — — —­24 Peres felek a váczi püspöki szentszéknek 1895. május 4-én kelt ítéletével a férj házasságtörése miatt, ágy és asztalra nézve egymástól örökösen elválasztattak. Alperesnek az a ténye, hogy ez időponttól kezdve felperestől különválva él, minthogy e tény birói ítéleten alapszik és felperes nem mutatta ki,­­hogy­ a birói Ítélet hatályon kivül helyeztetett, az 1894. évi XXXI. sI.-czikk 80. §-ának a) pontjában itt bontó okot nem állapítja meg — — — — — — — — — — — ■—-30 Tekintve , azt, hogy alperes Horvátországban született és ennélfogva, minthogy egymagában az a­­körülmény, hogy alperes a házasság kötése idején Magyarországon lakott, magyarországi községi illetőségét meg nem állapítja, horvátországi községi illetőségűnek vélelmezendő. Hor­vátországban községi illetőséggel biró magyar állampolgárok házas­sági perében pedig a magyar biróságok az­ 1894: XXXI. t.-cz. 147. és az ebben felhívott §§. rendelkezései értelmében el nem járhatnak — 31 Az 1894: XXXI. t.-cz. 94. §-ának abból a rendelkezéséből, melynek értel­mében az elvált vétkes nő férje nevét nem viselheti, nyilvánvaló, hogy a vétkesnek nyilvánított alperes férje nevét már a törvénynél fogva egyáltalában, tehát abban az esetben sem viselheti, ha attól biróilag kifejezetten nem is tiltatik ,el és így a birói eltiltás merőben felesleges 36 A házastársak mindenike külön vagyonáról szabadon rendelkezik. Ebből a szabad rendelkezési jogból következik, hogy a házastársak mindenike a közös tulajdonukat képező ingatlan vételárának az őt megillető részét, a másik félre való tekintet nélkül, felveheti és nyugtathatja — — 39 A N­. T. 85. §. 3. bekezdése értelmében viszonkereset nélkül felperes. • csak abban tíz esetben nyilvánítható vétkesnek az eme törvényhelyen megjelölt egyéb feltétel fenforgása mellett is, ha alperes a felperes vétkessé nyilvánítását a per folyamán kéri, az elsőbíróság ítélete ellen közbevetett felebbeztésében előterjesztett kérelem, mint elkésett, figyelembe nem vehető — — — — — — — — — — 40 Jogszabály az, hogy a férj a feleségét társadalmi állásának és vagyoni viszonyainak megfelelő tartásban részesíteni (köteles, a­mely tartás alatt nem pusztán az egy fedél alatt való együttlakás, hanem az élelme­zés, ruházati­ gyógykezeltetés és egyéb szükséglet is értendő. A nő „ nincs elzárva attól, hogy az élelmezésre, ruháztára s egyéb szükségle­teire megkívántató pénzösszeg megadását a férjétől akkor is követel­hesse, ha a házasfelek puszta együttlakást és egy háztartásban élést meg nem szakitottá­k s íigy az egy házban és egy lakásban való házassági együttélés meg nem szakítása a kereset elutasítására jogszerű indokul nem szolgálhat :— — — — — — — — — — — 40 / A közszerzemény iránti igények mindaddig, míg a házasfelek közti házas­ság biróilag felbontva vagy érvénytelenítve nem lett, avagy az halál folytán meg nem szűnt, nem érvényesíthetők. A házassági életközös­ség megszüntetése nem bír azzal a megkívánt jogi hatálylyal, a­mely a házasság birói felbontásához fűződik — — — — — — — 40 Az 1894: XXXI. t.-cz. 76. §-ában megjelölt házasságtörés, az erre nézve kifejlődött állandó birói gyakorlat szerint, csak a házasfelek együtt­élésének ideje alatt elkövetett, esetekben alkalmazható mint önálló bontó ok — — — — — — —­­— — — —— — 41 Az 1894. évi XXXI. t.-cz. 77. §-ának b) pontja azt rendeli, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó házasfél, az életközösségnek egy év alatt­i leendő visszaállítására hirdetményileg hivassák fel. Ebből következik, hogy az erre irányuló felhívást egyszerre és nem részletekben kell és szabad közzétenni — — — -—• — — — — — — — 41 Ha a házassági kötelék peres felek közt jogerősen fel nem bontatik, a vagyonjogi kérdések, mint a pernek melléktárgyai tekintetében sem hozható ugyanazon per keretében törvényszerű határozat és az eljá­rásnak a kötelék felbontása tekintetében történt megszüntetése szük­­­­ségkép maga után vonja az eljárásnak megszüntetését a többi ezzel összefüggő mellékkérdésekre is —- — ■ — —- •—- — — — 45 Az 1894. évi XXXI. t.-cz. 89. §-a értelmében a házasság fennállása alatti vagy a kötendő házasság okából a házastársának adott ajándékot a házasság felbontása esetében csak a nem vétkes házastárs követelheti vissza; ezen most idézett rendelkezés, megszorító kivétel hiányában, megfelelő igény esetében, minden az 1894. évi XXXI. törvényczikk hatályba lépte után, annak alapján eldöntendő bontó perre kiterjed, annál is inkább, mert azzal a törvény a bontó okhoz kötött és azzal együtt hatályos érdemetlenségi okot állapít meg a vétlen házastárs­sal szemben, a­mely a házassági törvény hatályba lépte előtt már bevégzett és teljesedésbe ment ajándékozási szerződésre nézve visszaható erőt azért nem tartalmaz, mert a jogügylet keletkezése és annak következményei tekintetében visszafelé mit sem változtat meg, hanem az ajándékozástól, mint a szerzési ténytől függetlenül, a házas­ság felbontásának jogkövetkezményeként bizonyos feltételek mellett an­nak tartalmát erőtleníti meg — — — — — __ — — 49­­ Habár a házassági törvény 3. §-a szerint az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő jegyes a másik jegyesnek a kötendő házasság czéljából tett kiadások erejéig tartozik kártérítéssel, azon törvényszakasz egyéb, a jegyes által okozott s az általános jogszabályok szerinti elbírálás alá eső károk megtérítése iránti igények érvényesítését ki nem zárja .­ 50 A gyermek törvénytelenségének kimondását csak az apa kérheti, az örö­kösök csak akkor, ha kimutatják, hogy a gyermek létezéséről az apa nem­ tudott, vagy cselekvőképtelenség, vagy elháríthatlan akadály ál­tal a kereset beadásában akadályozva volt. Az örökösödési perben azon­ban a születés törvényességét, kifogás útján, a nélkül is megtámad­hatják. — — — —’ — — — — — — — — 51 Örökösödési jog és eljárás. Az ági vagyon jövedelme szerzeményi vagyont képez, arra tehát az ági örökösök igényt nem tarthatnak — — —- — -—- — —. 5 | Anyagi jogszabály, hogy az özvegyi jogból folyóan a férj hagyatékából járó anyagi előnyökre igényt jogosan és sikerrel csak az az özvegy nő támaszthat, a­ki férjével házastársi közösségben élt, arra érdemtelenné nem vált, avagy az a nő, a­kinek a házastársi, életközösség megszak

Next