Új Barázda, 1921. február (3. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-26 / 46. szám
2 ....................................... Indítvány Alulírottak ezennel kinyilatkoztatjuk, hogy a keresztény-keresztyén kisgazda- és földmivespárt ellen több oldalról megindított bomlasztási kísérletekkel szemben mi továbbra is rendületlenül és férfiasan kitartunk azon elvek mellett, melyeket pártprogrammjában lefektetett. Nem látjuk szükségét annak, hogy a párt programmjától bármely irányban eltérjünk. Pártnál már ez időszerint is megvalósíthatónak tartja a következőket: 1. A gabona begyűjtésénél a múlt évi decemberi megállapodás pontos betartását; 2. a házhelyek, kisbérletek, közlegelők, általában a földbirtokreform törvényeinek sürgős is erélyes végrehajtását és a végrehajtási rendeletnek sürgős kibocsátását. Mindezeket még az új adótörvények végrehajtása előtt. 3. A közigazgatás reformjáról szóló törvény haladéktalan megalkotását s úgy ennek, mint a 2. pont alatti törvények végrehahajtásának tárgyi és személyi garanciájaként a jelenleg üresedésben levő belügyminiszteri tárcának vártunk tagjaiból leendő haladék nélküli betöltését és általában a közélet tisztaságát. 4. A mezőgazdasági termények tekintetében a belföldi szabadforgalomra való áttérést. Különösen az új gazdasági termések szabad forgalmát és ennek előkészítésére a vonatkozó rendelet kibocsátását lehetőleg már március havában. 5. A kisüstök általányozási adózás melletti engedélyezését a gyümölcs és törköly feldolgozására, amelyek feldolgozása régebben is szokásban volt. 6. A tervezett vagyonváltsági törvényben a nem háborús szerzeményű földbirtoknak és felszereléseinek a lehetőség hatásáig való kímélését. Lehetőleg háború előtti értékének alapul vételét. E kívánságunk sürgős teljesítésének követelésében teljesen egyetértünk. Elannyira egységesek és tántoríthatatlanok vagyunk, hogy eme kívánságunk teljesítésének megtagadása, vagy elodázása esetén nem volnánk abban a helyzetben, hogy a kormányt támogathassuk. Felkérjük, megbízzuk, és felhatalmazzuk nagyatádi Szabó István pártvezérünket, hogy fenti kívánságun azat illetékes helyen nyomatékosan előtárja, biztosítván őt arról, hogy erre irányuló lépéseiben kívánságaink megvalósítására irányuló törekvéseiben őszinte bizalmunkat bírja és a legteljesebb támogatásunkra számíthat. / /40 aláírás.1 Kun Béla: Nem tudja megakadályozni. Fényes László: Micsoda magyar nemzeti érdek ez ? Polonyi Dezső: Sose voltak magyarok. (Zaj.) Balla Aladár: Ezáltal tesznek bennünket magyarokat gyűlöltekké!* Tomcsányi Pál Vilmos igazságügyminiszter a sajtócenzura -új szabályairól tájékoztatja a pártot. Csak egyes pontokra fog kiterjedni a sajtóellenőrzés, amire a sajtótörvény s az újabb törvények fölhatalmazást nyújtanak. Készül a sajtótörvény reformja, hogy a sajtóvétségek üldözése bíróilag gyorsabb s hatékonyabb legyen. Mihelyt ez meglesz, megszüntetik az előzetes sajtóellenőrzést. (Helyeslés.) A párt tudomásul veszi. Tomcsányi Pál Vilmos és nagyatádi Szabó István miniszterek s Mayer János elnök a kormányvita befejezése végett a föliratkozott szónokokat kérik, hogy töröltessék magukat. (Helyeslés.) A párt hozzájárul. Tomcsányi Pál Vilmos igazságügyminiszter a rekvirálások körül történt panaszok orvoslásáról tájékoztatja a pártot, mely szerint a katonaságot kivonják a begyűjtési akcióból s más karhatalommal helyettesítik, de csak ellenszegülés esetén. Dömötör Mihály a rekvirálások rendszere ellen szól. Mayer János felvilágosítja a szólót, hogy az elnöki tanácson megállapodtak, hogy a gabonagyűjtés ügyében megtartják a decemberi egyezményt. A párt sürgős követeléseit Szijj Bálint a következő indítványt terjeszti elő köztetszéssel találkozói megokolással, mány kinevezéséről szóló leiratát vették tudomásul, azzal, hogy a kormányt hazafias működésében támogatják. Zalavármegye átiratával kapcsolatban a törvényhatóság elhatározta, hogy felír a nemzetgyűléshez és kéri annak minden egyes tagját, hogy e komoly időkben, félretéve minden pártszempontot, fogjanak össze a pénzügyi és gazdasági újjáépítés sürgős munkájában. A hadiváltságról szóló törvényjavaslat a bizottságokban A nemzetgyűlés egyesített pénzügyi és véderőbizottsága Klebelsberg Kunó gróf elnöklésével ma délután öt órakor ülést tartott, amelyen általánosságban letárgyalta a hadiváltságról szóló törvényjavaslatot. A javaslatot általánosságban valamennyi felszólaló elfogadta. Iklódy-Szabó János ismertette a javaslatot. — Gaál Gaszton a világháború tartama alatt a külföldön távollevőkre is kiterjesztené a hadiváltságot. — Nagy János (egri) arra az álláspontra helyezkedik, hogy a hadiváltságot a papokra és papjelöltekre is terjesszék ki. — Gyomory György a vasúti alkalmazottakat ajánlotta a bizottság figyelmébe Ezek közül nem lehet hadiváltság alá vonni azokat, akik a hadiforgalomban tevékenykedtek. — Szabóky Jenő azt kívánta, hogy a hadseregszállításból eredő nyereséget vonja ez a javaslat a lehető legerősebb megadóztatás alá. — Huszár Károly azon a nézeten várt, hogy a fiadlnyereség erősebb megadóztatását bele kell venni a javaslatba. Beliska Sándor honvédelmi miniszter válaszolt az egyes észrevételekre. Nagy János álláspontját magáévá teszi. A vasutasokról az ő véleménye szerint is ki lehet mondani azt, hogy egy tekintet alá esnek a közalkalmazottakkal. — Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter rámutatott arra, hogy a hadiváltságról szóló törvény közvetlen célja rém az, hogy a hadinyereséget megadóztassa. Erre a hadinyereségadóról szóló törvény hivatott. Nagy elismerését fejezte ki ezután Exner Kornél államtitkárnak, a törvényjavaslat megalkotójának és kiemelte, hogy ez az első javaslat, amelyet nem osztrák vagy német mintáról másoltunk. Az általános vita befejeztével az egyesfelszólalókból bizottságot alakítottak, amelynek az lesz a feladata, hogy a javaslaton az egyes felszólalások értelmében a kívánt módosításokat megejtse. A gabottm szabad forgalmú Károly a következő indítványt nyújtja be általános helyeslés között: „A párt szükségét látja, hogy a jövő gabonaterítésforgalmáról szóló intézkedések már most előkészíttessenek. E célból e határ azza, hogy a pártszövetség másik pártjával együtt bizottságot küld ki amely a közélelmezési kormánnyal tárgyalásokba bocsátkozik a termékértékesítés módozatainak megbeszélésére. A jövő gabonatermés értékesítés tekintetében a pán a szabadforgalom elvi álláspontra helyezkedik. Átmenetileg csak az igazi ellátatlanok ellátásáról gondkodjék az állam, akik a drágaságot másokra hárítani nem tudják. Ezek ellátására szolgáló készletekről az állam úgy gondoskodjék, hogy a bevásárlási ár és az ellátási ár közti különbözet terhe arányosan oszlassanak meg a termelőosztály és a többi adózó osztályok között. A közélelmezési minisztérium az uj gazdasági esztendő küszöbén föloszlatandó s az átmeneti intézkedések eszközlésére közélelmezési hivatal szervezendő a földmivelésügyi miniszter fennhatósága alatt.* A párt az indítványt egyhangúlag elfogadja. Meskó Zoltán elnök az ülést bezárja. Hadik nem tárgyalt uj jpártalakitásról Hadik János gróf az alábbi nyilatkozat közzétételét kéri: — Most érkeztem vidékről a fővárosba s olvasom egyes lapokban hogy én Zichy János grófal, Kürthy Lajos báróval, Vázsonyi Vilmossal és másokkal egy uj párt megteremtésén fáradozom. Nem tudom, van-e ilyen szervezkedés, de én részemről semmiféle pártalakítási munkában részt nem vettem és tanácskozásokat senkivel sem folytattam. Kunágotaiak küldöttsége a földmivelésügyi miniszternél Csandavármegye legnagyobb községe, Kunágota képviselőtestületének küldöttsége Kiss Menyhért dr. a Hazánk felelős szerkesztőjének vezetésével felkereste nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minisztert és kérte a házhelyek és kisbérletekre vonatkozó törvény sürgős végrehajtsát. A miniszter meghallgatta a küldöttség panaszát és megígérte, hogy sérelmeket orvosolja. Borsai megye felirata a nemzetgyűléshez Bonot varmegye törvényhatósági bizottsága ma evaegyenes rendes közgyűlést tartott. Az alispán elöntésének meghallgatása után a miniszterelnöknek a kor yi BARÁZDA Szombat, 1921. február 26. A„monopóliumaikkal a kormányt"akarják terrorizálni a szövetkezetek ellen Joffh Elemér leleplezi Sándor Pálért hajszáját — Az „új Barázda" tudósítójától — a felelősséget a nemzetgyűlés és a közvélemény előtt. Nincsenek monopóliumok — Ámde itt van a monopólium kérdése. A szövetkezeti intézmények szerény szárnypróbálgatásait újabban a monopólium jelszavával igyekeznek letörni azok, akik eddig igazán monopolizálták a közgazdasági életet De kérdem, hogy ez esetben hol a monopólium? Miért monopólium a kelenföldi konfekciós műhely Budapest, február 25. Sándor Pál képviselő, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés (OMKE) elnöke, tegnapelőtt folytatta a Szterényi báró által megkezdett támadást a szövetkezetek ellen. Vádjairól Balogh Elemér, a Hangya vezérigazgatója a következőket mondta munkatársunknak: 1r Az ország ruhaellátása — A nemzetgyűlés tegnapelőtti ülésén Sándor úr képviselő úr beszédében a bérbeadása akkor, ha azt a szövetkezeti Hangyáról is megemlékezett a Kelenföldi Ruhagyárral és az Élelmiszer Felhozatali Szindikátussal kapcsolatban. Ezzel alkalmat nyújtott arra, hogy bizonyos fogalmakat és eszméket tisztázzunk. — A Kelenföldi Konfekciós Műhely az állam tulajdona. Eddig a Kereskedelmi Bank érdekköréhez tartozó Nemzeti Textilművek Részvénytársasága bérelte, de miután ezen részvénytársa ág elvesztette a megszállott területeken működő gyárait és felszámolt a konfekciós telep bérbeadása isrsól időszerűvé vált. A Hangya szövetkezet a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetével, a Hangya Textilipari Vállalatával és a Kereskedelmi Bankkal 25—25 százalékos arányban társulva, ajánlatot nyújtott be a kormányhoz a konfekciós telep 10 éves bérletére, kötelezvén magát, hogy a polgári konfekció mellett elsősorban a hadsereg szükségletét ellátja. Ezen érdekeltségnek az Élelmiszerszállító R.-T.Stern képviselő úr, ha nem tudunk visszaemlékezni arra, hogy annak idején, amikor a botrányok kipattantak, ő. a közérdek legfőbb őre, ezt az ügyet a képviselőházban szóvá tette volna. Miért nem akkor és miért most ? Megnyugtathatom egyébiránt a képviselő urat, hogy egy 35.000 főből álló, hadsereg felruházása távolról sem olyan kitűnő üzlet, mint volt a hadseregszállítás a békeidőben, nem is szólva a háborúról. A hadsereg felruházását, mint hazafias kötelességet, de mindenesetre csak mint terhet vállaltuk, a fősulyt azonban a polgárok millióinak ellátására fektettük. A nem létező monopóliumok folytonos hangsúlyoztatásának célja csak a kormány terrorizálása lehet nehogy az állami üzemekben és üzletekben szövetkezeti intézményeket is részeltesse. Samu nem tagja s tudtommal a Kereskedelmi Bank sem adott neki álrészesedést. — Ez röviden a tényállás. Azt hiszem, hogy akkor, amikor a szövetkezeti intézményeknek nemcsak joguk, de kötelességük, hogy a köztisztviselők százezreit és a kisgazdák és munkások millióit konfekcionált ruhával ellássák. Sándor Pál képviselő úr nem veheti zokon tőlünk, hogy ajánlatunkat megtettük. Az sem áll, hogy újoncok volnának ezen a téren, mert a Hangyánk már hét éve él fenn a konfekciós műhelye, amellyel már eddig is szép eredményeket ért el. A kormánynak sincs oka arra, hogy ajánlatunkat elutasítsa A fogyasztóknak altruisztikus alapon való kielégítése — mert hiszen a gyártási haszon oroszlánrésze végeredményben vásárlási visszatérítések alakjában a fogyasztóhoz kerül vissza — továbbá a fogyasztónak a termelővel való összehozása oly közgazdasági előny, amelyért a kormány emelt fővel vállalhatja Intézmények nyerik el és miért nem az, ha más céget ér ez a kitüntetés ? Avagy úgy gondolná Sándor Pál, hogy az állami konfekciós műhely senkinek se adassék ki, vagy talált nyílt pályázat útján a legtöbbet ígérőnek ? A képviselő úr, úgy látszik, nem emlékszik a hírhedt posztócsalásokra, amelyek a háború alat ezen műhelyben is lejátszódtak, és amelyeknek szintén némi részük van a hadsereg összeomlásban és végeredményben a forradalomban, bolsevizmusban ? Mert, ha gondolna rá,kkor mint nemzetgyűlési képviselő és a közérdek szószólója, csak helyeslőleg vehetné tudomásul, ha a kormány a fősúlyt a bérlők erkölcsi milyenségére fektetné. Viszont ne vegye rossz néven Sándor Pál Az élelmiszeruzsora ezen / Az Élelmiszer Felhozatali Szindikátus ügyének folyt hánytorgatása is élénken jellemzi ,ezt a törekvést. Amikor a román csapatok kiüntették Csonkamagyarországot, nehogy a lánckereskedők a visszavonuló hadsereg nyomában ellepjék a kiürített falvakat és tűrhetetlenül felhajtsák az élelmiszerek árait: a közélelmezési minisztérium egy szindl-