Új Barázda, 1921. május (3. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-05 / 97. szám
2 ma psm Csüüörtök, 1921. máj ns 5. A miniszterelnök beszéde Bethlen István gróf miniszterelnök rögtön válaszolt az interpellációra Programmbeszédében szándékosan hagyta ki a kormány kereskedelmi és ipari politikáját, mert a kormány gazdasági programmját a költségvetésben fogják kifejezésre juttatni. Az 1920—21-ik évi költségvetés még az előző kormány munkája. De az 1921—22. költségvetésben mindezek a kérdések benne lesznek. Ezt a költségvetést szakminiszterek már megbeszélik és így e tekintetben végleges kijelentéseket nem tehet. Haladás a szabad forgalom felé A kereskedelem és ipar terén az az általános irányelv, hogy a kormány nem akar kereskedelem- és iparellenes irányzatot követni. Programbeszédében hangoztatta,hogy a keresztény magyar intelligenciát a gazdasági pályák felkeresésére akarják szoktatni. Ebből azután világosan következik, hogy nem vádolható a kormány azzal, hogy bármilyen irányban is kereskedelemvagy iparellenes politikát követne. A kereskedelemben és iparban a kormány általános elvül tűzi ki a szabad forgalom felé haladást. Hogy ez milyen mértékben sikerül, ez nemcsak tőlünk, hanem a szomszédos államoktól is függ. Vámvédelem az iparnak Az ipar terén a főelv a magyar ipar védelme. Evégből vámvédelemben fog részesülni a magyar ipar. A közép- és kisipar életképességét továbbra is fenn fogjuk tartani. A közszállítási szabályzatot szigorúan szem előtt tartjuk. Vasúti beruházások A közlekedési viszonyok és a szociális kérdések rendezése ugyancsak benne van a kormány programmjában. A beruházásokra nézve kijelentem, hogy legelső a vasúti beruházás. Az államvasutat újra a régi színvonalra kívánom emelni. A mozdony- és kocsiparkot kiegészítjük A kereskedelmi minisztérium 900 millió koronát kap erre a célra az 1921—22. évi költségvetésben. Az államvasút egyik-másik vonalán megépítik a második vágányt, elsősorban a nemzetközi vonalakon, úgy a Belgrád—Budapest -Bécs vonalon. Erre 102 millió koronát fordítunk. A személyzet és munkásság fizetésrendezésére 33 millió, a vasúti és javítóműhelyek újabb fölszerelésére 60 millió koronát, a budapesti rendezőpályaudvar céljára pedig tizenhét és félmillió koronát adunk. Az államvasutak összesen 1340 millió koronát kapnak beruházási célokra. Ennek az összegnek tetemes része a Máv bevételeiből megtérül. Villamosítják a vasutakat A kormány foglalkozik a vasutak villamosításának kérdésével és már a folyó évben abban a helyzetben lesz, hogy tíz-tizenötmillió koronát fordíthat három kisebb vonal átalakítására. A Szentendre—visegrádi, a Qöd—aszódi és a Nagytétény—ercsi-i vonalat nemsokára átadhatják a forgalomnak. Az állami vasgyáraknál nagy olvasztótelepet létesítenek 78 millió korona beruházással. A posta, távirda és távbeszélő hálózatot továbbra is fejleszteni fogjuk. A pénzügyi helyzet a postánál javult és a postai díjak alacsonyak. A kormány a szállítási eszközöket tökéletesíti, a műszaki berendezéseket kiegészíti, Budapesten az önműködő távbeszélő állomások behozatalára megteszi az intézkedéseket és bevezeti a modern drótnélküli távíróintézményt. Ez egy milliárdot vesz igénybe. Ezt a munkaprogrammot fokozatosan, évről-évről kívánjuk teljesíteni, út- és hídépítési célokra 56 millió koronát irányzott elő a kormány, hidak javítására 80 milliót, felrobbantott hidak helyreállítására 30 milliót, fahidak átépítésére 4 milliót, Budapesten az állami, hidak javítására 7 milliót. Ezen a téren a kiadás 131 millió lesz. Kérem a Házat, hogy egyelőre ezeknek az adatoknak tuddomásulvétele mellett vegye az interpellációra adott választ tudomásul. (Élén, éljenzés) Czegrlédy Endre és a Ház köszönet- fél vették tudomásul a választ. A többi interpelláció Bohosdy András a házhelyek kérdését teszi szóvá. Kerületében a veszprémi püspökség földje a képviselőtestület szerint alkalmasnak látszott házhelyeknél U] BARÁZDA jaira és a házhelyet ebből jelölte ki. Azonban a veszprémi püspökség kijelentette, hogy a földet nem hajlandó átadni, majd olyan helyet jelölt ki, amit el nem fogadhattak. Kéri a földmivelésügyi minisztert, hogy a panaszokat sürgősen orvosolja. (Helyeslés.) Az elnök az interpellációt nem adhatja ki a miniszternek, minthogy ez csak egy kérvény Ezt a kérvényt tessék a miniszternek átadni. Somogyi István a hatvani parcellázás ügyében interpellál és kifogásolja, hogy ennél a parcellázásnál a "rokkantak és földmivesek nagy része nem kapott földet. Paczek Géza a munkaügyi és a népjóléti miniszterhez terjeszt elő interpellációt a hadirokkantak illetményei ügyében. Letenyy Pál azt teszi szóvá, hogy a nagybirtokosok egyes vidékeken azokat a munkásokat, akik házhelyekért, vagy kisbérléiért jelentkeztek, teljesen kiszorítják a munkából és más vidékről hozatnak inkább munkásokat, úgy, hogy a jelentkezők most munka nélkül állnak és a legnagyobb nyomorúság elé néznek. Az interpellációt kiadják a földmivelésügyi miniszternek. Végül Usetty Ferenc azoknak a kitüntetett hadviselteknek érdekében interpellál, akik nem kapják meg a pótdíjakat. Bentska Sándor honvédelmi miniszter azt válaszolja, hogy a panaszok sürgős orvoslása érdekében átírt a belügyminiszter úrhoz és kérte, utasítsa Budapest város törvényhatóságát ennek sürgős elintézésére. (Éljenzés) Az ülés három órakor ért véget. Általánoskenyérpótadóval kell megoldani az ellátatlanok szükségletének biztosítását A földeves társadalom a gabonaadó és őrlési vám ellen Külügyi nyilatkozatok a nemzetgyűlés pénteki ülésén — As „aj BarCuuia“ tudósítójától — Budapest, május 4. A kormány tagjai holnap délután minisztertanácsot tartanak és ezen fogják tárgyalni a gabona szabad forgalmának, valamint az ellátatlanok lisztszükséglete biztosításának ügyét. A földműves társadalomban igen nagy nyugtalanságot keltettek azok a hírek, amelyek a kormány közélelmezési terveiről nyilvánosságra jutottak. Eszerint az lenne a terv, hogy az ellátatlanok szükségletének biztosítására a gabonát természetbeli adó alá vennék és ezenkívül még őrlési vámot is vetnének ki a lisztre. A tervezet szerint a cséplésnél kellene a gabonaadót leróni. Ez az adó, amely a gazdaságok nagysága szerint aránylagosan emelkednék, átlagosan tizennégy százalék lenne, az őrlési vám pedig tizenöt százalék. Ez azt jelentené, hogy úgyszólván a termés egyharmad részét kellene a gazdának átadnia. Ez ellen a földmíves társadalom a leghatározottabban tiltakozik. Követeli mindenekelőtt az ellátatlanok számának az eddiginél szigorúbb megállapítását , és minden olyan egyénnek e keret ,ből való kihagyását, aki munkájából megélhet és jövedelmét megfelelően , emeltetni bírja. De követeli azt is, de hogy amennyiben az ellátatlanok részére az állam lisztet akar biztosítani, ezt ne egyetlen osztálynak és egyetlen terrhelési ágnak a megter- cmelésével, hanem az egész adózó társadalommal fizettessék meg. Leghe■ lyesebbnek tartják tehát, ha általános kenyérpótadó formájában teremtik elő a szükséges költségeket, a gazdáktól azonban a gabonát rendes szabad forgalmi áron vásárolják meg. A költségvetés vitáját pénteken folytatja a nemzetgyűlés. Ez alka■ lommal szólal fel Apponyi Albert gróf, aki főleg a külpolitikára vonatkozó fejtegetéseket fog előadni. Valószinű, hogy a pénteki ülésen Bethlen István gróf miniszterelnök és Bánffy Miklós gróf külügyminiszter is felszólalnak és méltatni fogják azokat a beszédeket, amelyek az angol törvényhozásban Magyarország igaza mellett elhangzottak. Hétfőn kezdik el az új pénz kibocsátását A régi pénzt levonás nélkül cserélik be Budapest, május 4. A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amely szerint a pénzforgalom rendjének biztosítása érdekében a 10.000, 5000, 1000, 500 és 100 koronáról szóló államjegyeket forgalomba hozza. A kibocsátás kizárólag az Osztrák-Magyar Bank felülbélyegzett 10.000 és 1000 koronáról szóló jegyeinek kicserélése végett történik. A kicserélést az Osztrák-Magyar Bank budapesti főintézete és magyarországi fiókintézetei, külföldön és a megszállott területeken pedig a pénzügyminiszter által külön intézkedéssel megjelölendő helyek végzik. A bankjegyeket teljes névértékben, minden levonás nélkül cserélik ki állam jegyükre. A kicserélés határideje május 9-től május 25-ig terjed. Milyen lesz az a pénz ? A 10.000 koronás állam jegyképe . Magyarország védasszonyának mell-r képét ábrázolja, dicsfénytől övezett , fején a magyar szent koronával, válón Szent István palástjával és jobb kezében az ország jogarával; bal karján a dicsfénytől övezett isteni kisdedet tartja, aki jobb kezét áldásra emeli, bal kezével pedig az országalmát tartja. Az állatríijegy felírása a következő: ■ Tízezer korona. Ez az államjegy, amely Magyarország függő adóssá fgának része, a törvény határozataihoz képest mindenki által, valamint minden közpénztárnál fizetéskép teljes névértékben elfogadandó. Budapest, 1920. évi január hó 1-én. Dr. Korányi Frigyes pénzügyminiszter. Az államjegyek utánzása a törvény szerint bűnt éltetik. Az 5000 koronás államjegy rajza Hungária mellképét ábrázolja, fején a magyar szent koronával és vállán palásttal. Az 1000 koronás államjegyen Szent István királynak mellszobra látható; a király fején koronát, vállán palástot visel, feje körül dicsfény sugárzik. Az 500 koronás államjegy a honalapító Árpád fejedelem mellképét viseli. A 100 koronás államjegyet Mátyás király mellképe diszíti. mt petit titok már, hogy a legideálisabb háziszer, melylélkül senki sem tud hosszabb ideig meglenni, a valódi Dianauesborszesz, úgy bedörzsölésre, mint belső használatnál egy pohár vízbe vagy cukorra cseppentve, biztos eredménnyel használható fájdalomérlaptóul, frissítőszerül. a Egy kis üveg ára 24 korona 3 Egy közép üveg ára 65 korona ! 1 Egy nagy üveg ára 130 korona Mindenütt wr*nd tál Budapest, jájus 4. A bor. Rossz világ !ért a borra. Nem elég, hogy a természet ellene fordult, mert nem fakadnak a tőkék, nem lesz termés, hanem a fináncok is rátámadnak. Rókának nézik s két bort akarnak róla lehúzni. Most, hogy 70 koronával felemelték a bortermelési adót, attól a termelőtől is beszedik a 70 koronákat, akinél már nincs meg a készlet s aki a 14 koronás adót már kifizette érte. Mivel pedig a törvény szerint az fizeti a 70 koronás adót, akinél van a készlet, a vevő is megfizeti ugyanazt az adót, aki a termelőtől megvette a bort. Kétszer fizet hát 70 koronát a szegény bor, melyre úgyis kongatják már a lélekharangot, mert nem lesz többé jó ára — hála a külföldi piacot elzáró kiviteli politikának. Az illetékes bizottságok eljátszották a külföldi piacokat a magyar bor számára. Kérjük Hegedűs miniszter urat, a fináncok atyamesterét, ne engedje hát, hogy az alkonyatát élő magyar bortermelésről dupla adót húzzon le az éhes finánc. Aztán követelje meg tőlük azt is, hogy tartsák be a törvényt s 3 hektoliterig ne követeljenek 70 koronás adót a termelőktől. Hegedűs szereti a muzsikát. De mi lesz a muzsikából, ha nem lesz bor. Ha bor nem lesz, nóta se lesz. Nóta nélkül meg komédia a muzsika . .. mwWwwwwwwwwwwwwwm Az angol felsőház csütörtökön tárgyalja a magyar békeszerződést Londonból táviratozzák. A felsőház a trianoni békeszerződés tárgyalását 3-ikáról május 5-ikére halasztotta, mivel a felsőház elnöke csak ekkor tér vissza a legfelsőbb tanácsban folytatott tárgyalásairól. A felsősziléziai lengyel felkelés továbbtart A német városokból érkező jelentések szerint a lengyelek puccskísérlete — legalább is első szakaszában — kudarccal végződött. A felkelők visszavonultak a falvakba, ahol újra gyülekeznek. A szövetségesközi bizottság elnöke a veszélyeztetett városokban elrendelte az ostromállapotot. A lengyel felkelők a legnagyobb kegyetlenséggel végzik ki a rendőrparancsnokságok embereit, Antonien Hülleben tizennyolc rendőrt gyilkoltak meg és hulláikat kegyetlenül megcsonkították. Nagyobb összeütközés volt Kartowitzban az olaszok és a fegyveres lengyelek között. Az összeütközésnek számos áldozata volt. A pályaudvaron géppuska és gyalogsági tüzelés támadt. A utasok közül többen megsebesültek. Az olasz csapatok parancsnoka, egy őrnagy, a lengyelekkel vivott súlyos harcokban halálosan megsebesült. \ Az olasz kommunisták felgyújtottak egytemplomot Triesztből táviratozzárc: Asrigo- Veronában kommunisták megtámadták a plébániát és a templommal együtt felgyújtották, a katolikusok lapjának nyomdáját pedig elpusztítoták. A veronai ébredők erre elhatározták, hogy addig egy lapot sem engednek megjelenni, ami" a katolikus újság újramegjelenését nem biztosították.