Új Barázda, 1921. augusztus (3. évfolyam, 169-192. szám)
1921-08-06 / 173. szám
1 . Vitézi telkek: etadása — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójátólA veszprém megyei Dég községben tegnapelőtt bocsátották birtokába Vitéz László Péternek és Vitéz Dégi Imrének azokat a telkeket, amelyeket a község határában Festetics Sándor gróf és az Altruista Bank ajánlottak fel. Az ünnepségen a kormányzót Magasházy László őrnagy, első szárnysegéd képviselte, a vitézi széket pedig Csécsi-Nagy Imre tábornok, megyei székkapitány. A birtokokat Magasházi őrnagy adta át azzal, hogy a két új birtokos ünnepélyes vitézzé avatása Szent István napján lesz Budán. Hunkár Béla főispán, majd Csécsi-Nagy tábornok szólott még az ünnepeltekhez. Vaja szabolcsmegyei községben özvegy Vay Ádámné grófnő 15 katasztrális hold földet adott vitézi telek részére. Az adományt a kormányzó nevében most adták át meleg ünnepség keretében vitéz Csengtty Imre hajdúnánási tiszthelyettesnek. A vitézi szék kiküldöttei voltak vitéz Tókos László vezérkari őrnagy, vitéz Reviczky József ezredes és vitéz Vak Károly őrnagy a nemzeti hadsereg részéről és Jármy Béla dr. főispán a polgári hatóságok részéről. A szép ünnepségnek méltó befejezése volt az egyházi aktus, amelynek keretében Molnár Mihály vajai református lelkész megáldotta vitéz Csengery Imrét és családját. Megalakult a veszprém megyei vitézi szék Múlt hó 30-án alakult meg Veszprémben a megyei vitézi szék, amelynek kapitánya ideiglenesen Csécsi-Nagy Imre tábornok. A megyei vitézi szék tagjai Hunkár főispán, Bibi alispán, a megyei gazdasági egyesület és a gazdasági albizottság képviselői, a megyei katonai parancsnok, valamint az ideiglenesen megbízott járáshadnagyok. A megyei vitézi szék a megalakulása alkalmából sürgönyileg fejezte ki hódolatát a vitézi intézmény főkapitánya, az ország kormányzója iránt. díK TU- BARÁZDA Budapest, augusztus 5. Fáj a feje. A liberális sajtónak nagyon fáj hirtelen, hogy nincs feje a nemzetgyűlésnek. Ez a gyengéd féltés azonban csak apa való, hogy a sorok között rúgjanak a nemzetgyűlésen. „Miképpen legyünk bizalommal — írja az egyik „régi“ újság — olyan nemzetgyűlés iránt, mely belső ziláltsága miatt még elnököt sem tud választani. „Ez az üresség — úgymond — a nemzetgyűlés tartalmatlanságát is szimbolizálja.“ Nem gondolják t. laptársaink, hogy nem csupán Prónay alezredesnek, de nekik sem szabad a nemzeti szuverenitás birtokában levő nemzetgyűlést sértegetni ? / Vagy ez is sajtószabadság / ? 1l budapesti cseh misszió kémirodát tartott fönn Bécs, augusztus 5. A Reichspost közli a budapesti cseh misszióhoz beosztott Szendrő Ottó volt cseh főhadnagy .pyist levelét, amelyet a misszió főidőkéhez, Emminger Jaroszlavhoz intéz. A levél elmondja, hogy a misszió tulajdonkép nem volt egyéb, mint kémkedési szervezet. De nemcsak a katonai misszió dicsekedhetik ezzel az érdemmel, hanem a politikai osztály is, Stihanecz Vencel követségi tanácsos vezetése alatt. A cseh és külföldi lapokat Magyarország kárára a fehér terrorról szóló hírekkel tájékoztatták. Ezek a híresztelések azután Prágából kellően kidolgozva Párisba jutottak, ahonnan utat találtak a világba. Szendrő végezetül bejelenti a nyílt levélben a cseh hadseregből és a követségből való kilépését Pártértekezleten jelölik ki a nemzetgyűlés elnökét Gaál Gaszton és Huszár Károly előtérben — A belügyi államtitkárság betöltéséről is szó van — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — Budapest, augusztus5. A kisgazda- és földmivespártkiküldött bizottsága nagyatádi Szabó István parlamenti szobájában ma délelőtt folytatta megbeszéléseit a nemzetgyűlés elnöki méltóságáról. Mivel a pártban általános az a kívánság, hogy Gaál Gaszton jelöltessék az elnöki állásra, másrészről az alelnökséget — teljes joggal — a keresztény nemzeti egyesülés követeli, az a megállapodás történt hogy pártértekezlet döntsön a jelölt személyében titkos szavazás útján Ezzel elejét akarják venni minden érzékenykedésnek, mert a párt közóhaja előtt nyilván minden érdekelt tényezőnek meg kell hajolnia. Ha a pártértekezlet Bottlik József jelölése mellett döntene, aki — értesülésünk szerint — hosszabb időre úgy sem vállalná a súlyos feladatot, akkor az alelnöki kérdés megoldása egyszerűbb lenne, mert a keresztény nemzeti egyesülés számára Bottlik helye megürülne. Erre a tisztségre az egyesülés pártja ma Huszár Károlyt jelölte. Nagyatádi Szabó István délbelt Bethlen István gróf miniszterelnököt kereste föl, akivel közölte a párt vezetőivel folytatott megbeszélések eredményét. Értesülésünk szerint a földmivelésügyi miniszter szóbahozta ezzel kapcsolatban a belügyi államtitkárság kérdését is, melyet a kisgazda- és földmivespárt egyik tagjával töltenének be, aki egyébként még nem viselt állást a kormányban. Intézkedések a délvidéki területek átvételére Bánffy Miklós gróf külügyminiszter Patacsi Dénes nemzetgyűlési képviselőnek a baranyai kérdésről ma hozzá intézett sürgős interpellációjára kijelentette, hogy Nyugatmagyarország átadása nem történik meg addig, amíg a szerb megszálló csapatok Baranyát, Baját és a szegedi háromszöget ki nem ürítik. Jelentette a nemzetgyűlésnek, hogy az antanttal történt megállapodások értelmében Nyugatmagyarország átadása, továbbá a délvidéki területek kiürítése a közeljövőben megtörténik. A kormány a szerbek által kiürítendő területre bevonuló csapatok egységes vezetésével Soós Károly altábornagyot, volt honvédelmi minisztert bízta meg. Ezen a területen bizonyos tekintetben ő bízatott meg a rendes polgári közigazgatás bevezetésével is. A polgári közigazgatás teljes helyreállítására kormánybiztosként Kiszely Gyula dr.-t fogják kinevezni és pedig az összes felszabadult területekre kiterjedő jogkörrel. A kormánynak idevonatkozó rendelete a közeli napokban jelenik meg a hivatalos lapban. A kiürítés és a bevonulás megkezdésének pontos idejét még nem lehet tudni, annyi azonban bizonyos, hogy e hónap végéig valószínűleg 27-ig már be is fejeződnek. A budapesti ellenőrző ántantbizottság tagjaiból a déli területek átvételére külön bizottság alakult. Ez a bizottság Gorton angol tábornok vezetésével ma elhagyta a fővárost és Pécsre utazott, ahol átveszi a kiürítendő területeket, azután átadja a magyar hatóságoknak. Tekintettel arra, hogy Gorton tábornok vezetője annak a missziónak is, amely Nyugat-Magyarország kérdésében intézkedik, feltehető, hogy a nyugatmagyarországi kérdés rendezése szeptember elejére marad, amikor már a magyar csapatok bevonultak Baranyába. A nyugatmagyarországi képviselők nem mondanak le mandátumukról Nyugatmagyarország átadásnak kérdésével kapcsolatban politikai körökben felmerült az a köndés, vájjon a nyugatmagyarország?A képviselők lemondjanak-e mandátumukról, vagy sem. A nemzetgyűlés minden pártja osztja azt az álláspontot, hogy ezek a képviselők maradjanak továbbra is a magyar nemzetgyűlés tagjai, egyrészt azért, mert annak idején a választások Nyugatmagyarországon az ántant tudtával történtek, másrészt pedig, mert a mandátumról való lemondás olyan önkéntes jogfeladás volna, ami magyar szempontból semmiképpen sem helyeselhető. A miniszterelnök felel Beniczkynék Beniczky Ödön nemzetgyűlési képviselő egyik reggeli lapban mentegette legutóbbi parlamenti szereplésének okait. Bethlen István gróf miniszterelnök Beniczky cikkére félhivatalos úton megállapítja, hogy ha Beniczky most, amikor nem miniszter, oly súlyosnak látja a felhozott eseteket, akkor azok éppen olyan súlyosak voltak már akkor is, amikor mint miniszter ő volt értük felelős. A jelenlegi kormány a saját felelősségét így értelmezi. Beniczky azt állította, hogy a miniszterelnök az ő interpellációja előtt nem intézkedett. Erre vonatkozólag a miniszterelnök kijelenti nyilatkozatában, hogy a vizsgálat Apponyi Albert grófnak az izsáki esetre vonatkozó bejelentése után nyomban megindult, ki is fejeztetett s az intézkedések folyamatban voltak, amikor Beniczky interpellált. Bethlen István miniszterelnök nyilatkozatában végül megállapítja és bizonyítja, hogy Beniczky Ödön nem a jogrend védelme érdekében szállott síkra, mert az az álarc, amit felvett nagyon is átlátszó s a jogrend védelmének ürügye alatt a jelenlegi rendszert politikailag akarta aláaknázni. Szándéka nyilvánvaló volt, ezt pártkülönbség nélkül felismerték. Clémenceau cáfolni akarja Windischgraetzet Több reggeli lap közli Clémenceau volt francia miniszterelnök Batthyány Tivadarhoz intézett táviratát, melyben kijelenti, hogy a Windischgraetz Lajos herceg által a magyar parlamentben idézett beszédeket nem mondotta el. Windischgraetz Lajos herceg erre vonatkozólag a következő nyilatkozatot tette: — Clémenceau beszédét párisi tartózkodásom ideje alatt eredeti parlamenti naplókból írtam ki. Clémenceau beszéde eredeti naplójának megszerzése iránt a lépéseket már megtettem. Ezek birtokában bizonyítani fogom, honnan idéztem Clémenceau szavait. Úgy ezen napló szövegét, mint az általam említett Károlyi- féle memorandumok szövegét a nyilvánossággal közölni fogom, mihelyt ezek eredetije birtokomban lesz. Sréter István Interpellál a szerdai ülésen Sréter István nemzetgyűlési képviselő, volt honvédelmi miniszter a nemzetgyűlés szerdai ülésén interpellálni fog Siposs Gyula nyugalmazott ezredes ügyében. Siposs Gyulát ugyanis Székesfehérvár díszpolgárává választotta meg annak ellenére, hogy katonai becsületügyi bíróság foglalkozott a Károlyi-forradalom és Szombat, 1921. augusztus 6. a kommunizmus alatt tanúsított magatartásával. Ügyét átutalták a polgári ügyészséghez, amely kihallgatások nélkül ejtette el ellene a vádat. Ebbe az ügybe belekeverték Sréter István nevét is s interpellációjában kérni fogja mentelmi jogának felfüggesztését, hogy a bíróság előtt kényszerítse Siposs Gyulát bizonyításra. Az ügy mögött egyébként a királykérdésben elfoglalt álláspontja miatt indított politikai hajszát lát. Ulaint megeskették vallomására * ————— Almássy Baresse grófnő visszavonult a Tisza-pertől A főtárgyalás nyolcvankettedik napja - Az uj Barázda tudósítóidtól — A tárgyaláselején Ulain tegnapelőtt tett hasonló nyilatkozat*' után Polónyi is bejelentette, hogy Ulainnal szemben kölcsönös becsületsértésért és rágalmazás címén eljárás megindítását kérte. Fényes László és Kéri-Krammer ezt követőleg bírálják Ulain vallomását. A tanú Kéri szerint többek között megemlítette, hogy a katonai fogházban a vádlottak között beszélgetés folyt az ablakon keresztül. Ez semmi esetre sem úgy történt, ahogy a tanú előadta. Amikor az elnök Vágó Wilhelmtől az iránt érdeklődik, hogy voltaképpen hogyan is folytak le azok a beszélgetések, Vágó félvállról felel. Nem tudja — úgymond — a részleteket, a beszélgetések azonban tényleg megtörténtek. A többi vádlottak kérdezősködése során Lengyel László megállapítja, hogy Ulain őt vallomásában befolyásolni akarta, amire a tanú azt feleli, hogy legfeljebb azt mondhatta neki, csak az igazat vallja. Ezután a tárgyalás végéig rendkívül hosszas vita fejlődött ki Ulain megesketésének kérdésében. A királyi ügyész kéri, a védők ellenzik a megesketést. Ez utóbbiak leginkább azon az alapon, hogy e perben a tanú nem csupán elfogult, hanem szinte szikrázó gyűlölettel van eltelve a vádlottak, sőt a védők iránt is. A védők okfejtése közben az elnök többszörösen kénytelen a rendreutasítás eszközéhez fordulni, különösen Gál és Polányi védőkkel szemben. Szilassy Pál királyi ügyész a védők után újból a megesketés mellett szólal fel. Mielőtt a bíróság határozathozatalra visszavonulna, még Ulain áll fel és kér a bíróságot, hogy pár mondattal kiegészíthesse vallomását. Megjegyzéseiben egyszerre Károlyi Mihálynéra fordítja a szót, akinek — mondotta a tanú — az Astoriában sokak jelenlétében ült az ölébe egy hadnagy. Usainnak ennél a bejelentésénél Fényes és Kéri Krammer, mintegy az elnök szerepét igényelve, röffennek rá Ulainra: Pfuj, szégyelje magát) Nem átall-e nőt így megsérteni ? Ulain: Nem nő az kérem, hanem gonosztevő. Ebben a tárgyban valami szerelmi levelezésről tudok, amelyet egy katonatanácsi tag intézett Károlyi Mihálynéhoz. Az elnök rendreiliasztja Ulaint és a vádlottakat is, a bíróság tanácskozásra vonul vissza, amely után kihirdeti, hogy Ulaint meg fogja esketni. Ennek megtörténte után az elnök felhatalmazására Ulain felmegy az ügyészi emelvényre és ott mint Almássy Denise grófnő jogi képviselőn foglal helyet. Az elnöktől nyomban szót kér és a következőket mondja: Almássy grófnőt a perben semmiféle egyéni szempont nem vezette és ő a sértett jogán vett részt a tárgyaláson, azzal a szándékkal, hogy e joggal, mint kötelességgel fog élni. A bíróság állásfoglalása folytán eldöntött kérdés, hogy mint pótmagánvádló nem járhat el tovább, ennélfogva nem találja indokoltnak, hogy a perben tovább is szerepeljen. A grófnőt a saját testét ért sérelem nem indítja a megtorlás gondolatára és — fejezi be Ulain — ebből a teremből azzal a megnyugvással távozom, hogy a magyar bírói kar ma is azon a magas vonalon áll, amelyen mindenkor volt a múltban. Ezzel az utolsó öt nap tanúja távozik a teremből. A tárgyalást szombaton reggel folytatják. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy Isteni Erők Igazságban, Hiszek Magyarország tajta átadásában.