Új Barázda, 1921. szeptember (3. évfolyam, 193-217. szám)

1921-09-02 / 194. szám

2 azt írja, hogy a magyar csapatok m­ár átlépték az osztrák határt és már arról is jelentések érkeznek, hogy Pozsony közelében összeütközések történtek. A Magyar Távirati Iroda megjegyzése: A Rote Fahne című bécsi kommunista lapnak az a vádja, mintha magyar csa­patok az osztrák határt átlépték volna, nyilvánvalóan csak ürügyet akar szol­gáltatni a kommunisták ama régi tervé­nek megvalósítására, hogy a fel­fegyver­zett munkásság Nyugatmagyarországra benyomulhasson. Egyes cseh sajtóorgánumok különböző híreket közölnek arról, hogy a Nyugat­­magyarországon legutóbb lefolyt esemé­nyek a királykérdéssel volnának össze­függésben, hogy az akció élén Friedrich István állana, akit a felkelők főparancs­nokukká választottak volna és hogy Friedrich a cseh határ mentén is szem­lét tartott volna. Mindezekkel a híresz­telésekkel szemben megállapítható, hogy a királykérdés a legutóbbi nyugatmagyar­­országi események során még csak szóba sem került, továbbá, hogy Friedrich Istvánnak semmiféle vezető szerepe Nyu­­gatmagyarországon nincs, sőt Friedrich hivatalos felszólításra Nyugatmagyaror­­szágról el is utazott. A cseh határ men­tén megtartott szemléről szóló hír eszerint ugyancsak a mesék birodalmá­ból való. Az osztrák csendőrség vissza­vonult Gyanafalváról Bécs, szeptember 1. Bécsújhelyről jelenti a Neues Wiener Tagblatt. Gyanafalvát az osztrák csend­őrség feladta. Gyanafalva és Fehring között a vasúti összeköttetés megszakadt, mert a magyar bandák felszaggatták a síneket. Szentmargitfalvát, Vulkapordányt és Cinfalvát osztrák csendőrség­­ meg­szállta. Akik a nyugatmagyarországi felkelőkhöz akartak csatlakozni A főkapitányság az éjszaka folyamán telefonértesítést kapott, hogy a Nyugati­pályaudvar körül egy többnyire fiatal­emberekből álló nagyobb c­soport készü­lődik, hogy a vasúton plyugatmagyar­­ország felé utazzék. A főkapitányság ér­tesülése után azonnal­i detektívek mentek ki a helyszínre és az ott levő egész transzportot behozták a főkapitányságra. A fiatalemberek, akik többnyire egye­temi hallgatók és munkások voltak, el­mondották, hogy Nyugatmagyarországra akartak utazni és az ottani felkelő lakos­sághoz akartak csatlakozni Nyugatma­­gyarország megvédése érdekében. A rend­őrség, miután a fiatalemberek szándé­kukról lemondottak, elbocsátotta őket. Bethlen miniszterelnök nyilat­kozata egy hollandi újságírónak Hága, szeptember 1. A Hollandsch Nieuwsbureau külön tu­dósítója bőven számol be a nyugatma­­gyarországi helyzetről és jelentését ki­egészíti a magyar miniszterelnök nyilat­kozataival. Bethlen István gróf a leve­lező előtt kifejtette azokat az indokokat, amelyek Magyarországot állásfoglalásra késztették. — A magyar kormány — mondotta — már hetekkel ezelőtt szigorú intézkedéseket tett arra nézve, hogy Nyugatmagyaror­­szágon erőszakosságok ne történhessenek. Mindenkit visszatartottunk, akiről gondol­hattuk, hogy oly szándékkal utazik Nyu­gatmagyarországra, hogy ott felkelést szer­vezzen. Már tíz nappal az átadási ter­minus előtt állandó rendőri ellenőrzést gyakoroltunk azon egyének felett is, kik­ről feltételezhető volt, hogy nem sürgős ügy kényszeríti őket Sopronba vagy vi­dékére utazni. Schober kancellár nyilatkozata az osztrák külügyi bizottságban Bécs, szeptember 1. A külügyi bizottság ülésén Schober szövetségi kancellár a nyugatmagyaror­szági kérdésről a következőket mondotta: ~­ Azok az események, amelyek múlt Nyugatmagyarországon leját­szódtak, minden pártatlanul gondolkodó embert sajnálkozással és felháborodással kell, hogy eltöltsenek. — Mihelyt az első híreket kézhez kaptam, nyomban jegyzéket intéztem a főhatalmak bécsi képviselőihez, amelyben hivatalosan közöltem velük a történteket és kértem, hogy kormányuknak hozzák haladéktalanul tudomására az eseménye­ket és hassanak oda, hogy Magyarország azonnal rászoríttassék, hogy a békeszer­ződések határozatainak teljes terjedel­mükben eleget tegyen. — Nyu­gatmagyarország átadása sem a békeszerződésekben, sem a nagyköveti értekezlet határozataiban nincs függővé téve kártalanítási igények előzetes tel­jesítésétől. A magyar kormány nem jogo­sult arra, hogy a kérdéses területet két zónára ossza, és e zónák egyikének az átadását megtagadja. — A magyar miniszterelnök — mon­dotta ezután Schober — kétségbevonja, hogy reguláris magyar csapatok részt­­vettek volna az ellenállásban. Evvel szemben alkalmam nyílott arra, hogy a magyar kormányt figyelmeztessem arra, hogy Nyugatmagyarországot, bandák (!) alakulása fenyeget és hogy sürgős segít­séget kérjek. Valamennyi előterjeszté­semre mindannyiszor megnyugtató biz­tosítást nyertem. — A nyugatmagyarországi tartomány­­főnököt, aki a tábornoki bizottság meg­hívására Nagymartonba ment, telefonon megbíztam, hogy az általunk megszállt részek igazgatását vegye erélyesen a ke­zébe. — A soproni szövetségesközi­ tábor­noki bizottság tudvalévően azt a határo­zatot hozta, hogy nem Ausztriának a dolga, hogy Nyugatmagyarországot ka­tonailag megszállta. Franciaország, Nagy­­britannia és Olaszország bécsi képviselői kedden délután megjelentek nálam és közölték velem, hogy nézetük szerint Ausztriának ragaszkodnia kell a szövet­ségesközi tábornoki bizottság utasításai­hoz. — Mind a mostani, mind a korábbi osztrák kormány ismételten lépéseket tett abban az irányban, hogy az ánnánt kellő karhatalmat bocsásson rendelkezésre, azonban eredmény nélkül, nyilván a ma­gyar kormánynak Párisban nyújtott érte­sítései következtében. — Felelősségemnek és kötelességem­nek teljes tudatában hangsúlyoznom kell, szerencsének tartom, hogy mi nem vo­nultunk fel katonasággal, mert az ellen­állásra és a magyar katonai erőkre való tekintettel, kétségtelenül több száz embe­rünk elvesztését siratnánk. — Tegnap este — végezte előadását a kancellár látogatást tett nálam Grátz dr. volt magyar külügyminiszter, aki Magyarország sajnálkozásának adott kifejezést a történt incidensek felett és bejelentette nekem a magyar kormány­nak olyan lépését am­ely alkalmas lenne arra, hogy a mostani nehéz helyzetből kivezető utat találhassunk. ÚJ BARÁZDA Péntek, 1921. szeptember 2. Új magyar párt a Felvidéken Prága, szeptember 1. A Felvidéken új magyar párt alakul, melynek neve „A Felvidék polgári pártja". A párt követeli, hogy a köztársaság el­nökét korlátlan népszavazással válasszák, hogy a mai parlamentet újjászervezzék, hogy gazdasági szakembereket nyerjenek meg a parlamenti munka számára. A törvényjavaslatokat terjesszék jóváhagyás végett a választók elé. Követelik továbbá a kantonrendszer bevezetését, külön kisebbségi minisztérium megalakítását. Berlinben tüntettek -i köztársaság mellett­­ Bécs, szeptember 1. Berlinből jelentik: Tegnap nagy,tünte­tés volt a köztársaság mellett, amelyen mintegy háromszázezer ember vett részt. Az óriási tömeg felvonulása ellenére a tüntetés minden rendzavarás nélkül folyt le. A vidéki kislakás-építés ügye­­ Az Országos Központi Hitelszö­vetkezet behatóan foglalkozik a megoldás módjaival — Az ÚJ BARÁZDA tudósítói­tól — Budapest, szeptember 1. Ismeretes, hogy a nemzetgyűlés három­száz millió koronát szavazott meg kis­lakások céljaira és a kereskedelemügyi kormány feladatává tette az építkezések gyors megindítását. Ezzel a kérdéssel áll kapcsolatban a házhelytörvény végre­hajtása is, melynek alapján eddig már körülbelül 5000 házhelyet utalt ki a föld­­birtokrendező bíróság. Az Országos Központi Hitelszövetke­zet legutóbbi kongresszusán, mint annak­idején megírtuk, szintén beható vita tár­gyát képezte a falusi lakáskérdés meg­oldása. A kérdéssel Horánszky Dezső udvari tanácsos vezérigazgató jelenleg is behatóan foglalkozik és olyan meg­oldást akar találni, amely szövetkezeti alapon birkózik meg az akadályokkal és Megindítja a falusi építkezéseket Az elő­készületek már olyan fokon vannak, hogy a megvalósítás feladatairól komolyan lehet beszélni. Sőt újabb megfontolás tárgyát képezi az is, hogy miként lehetne az Országos Központi Hitelszövetkezet­nek a nagy állami építkezési akcióba is bekapcsolódnia. Győrben háromszáz kislakás építi A városok lakáshiányának a megszün­tetésére is sürgős intézkedéseket tett a kormány. Győri tudósítónk szerint Győr város rendkívüli közgyűlése ma Farkas Mátyás polgármester elnöklésével elhatározta, hogy az úgynevezett városréti területet a rajta levő baraképületekkel megveszi az ágyúgyártól és a barakokból 203 egy­­szoborkonyhás lakást állít elő. Kijelen­tette még a város, hogy hajlandó száz két szobából és konyhából álló lakást építeni. horvát anyanyelvű az elszakítás ellen Sopron, szeptember 1. Ma délelőtt hatszáz főből álló küldött­­ség jelent meg a horvát nyelvű Kophá­­záról S­áray főkormánybiztos előtt. A küldöttség szónoka, Zwitckó Mihály biz­­t­oította a kormánybiztost a község tör­hetetlen magyarságáról és kérte, hogy ve­zesse a küldöttséget az ántáni misszió elé, hogy ősi hazáinkhoz való ragaszkodásukat a misszió előtt is tolmácsolhassák A kormánybiztos meleg üdvözlő szavai után a küldöttség a vármegyeház udva­rán gyülekezett, ahol Zsembery főispán­nak memorandumot nyújtottak át az án­­tanihoz való juttatás céljából, amelyben Magyarországban való megmaradásu­kat kívánták. A küldöttség békés rendben és Magyarországot éltetve vonult haza. Sztrájk tört ki a brennbergi szénbányában A Sopron szomszédságában fekvő brennbergi kőszénbányában általános sztrájk tört ki, ami által Sopron szén-, villany- és gázellátása veszélyeztetve van. ­.­A szövetségközi bizottság határjavításokat követel a jugoszlávoktól Magyarország javára Bécs, szeptember 1. Belgrádból jelentik. A Jugoszlávia és Magyarország közötti határ rendezésére kiküldött szövetségesközi bizottság Magyarország javára határ­­megváltoztatásokat követelt. A tegnapi minisztertanács elhatározta, hogy ragaszkodik a trianoni békeszerződés legszigorúbb végrehajtásához. h külügym­iiszter fistti mond­e Kiszivárgott h­írek szerint I­ánffy Miklós gróf kü­ü­gyminiszter a va­­sárnap tartott íj miniszteri tanácson az osztrák külügyi bizottság­ határozata folytán, amely arra vehetett, hogy az Ausztriával fogalím tárgyalások eredménytelenek maradtak, felaján­lotta lemondását. A minisztertanács felkérte a külügyminisztert, hogy állá­sát továbbra is tartsa meg. Elter­jedt híresztelésekkel szemben beava­tot helyen megállapítják, hogy Bánffy Miklós gróf állásában továbbra is megmarad. ,a kirel­ fi jászberényi földmívesiskola huszonötéves jubileuma Az U­ BARÁZDA tudósítójától . A jászberényi m. kir. földművesiskola záróvizsgával kapcsolatosan ünnepelte fennállásának 25 éves jubileumát. Az ünnepélyen a földmivelésügyi minisztert Brédl Sándor miniszteri tanácsos képviselte, a mezőgazdasági szakoktatási ügyosztályt Sztankovics Já­nos miniszteri­­ tanácsos, Jásznagykun­­szolnok vármegyét Koller Andor dr. vár­megyei tb főjegyző, a vármegyei gazda­sági egyesületet" Bathó János közjegyző és Vállas István földbirtokos képviselte; jelen volt Jászberény város tanácsa Fried­­válszky Ferenc dr. polgármester vezeté­sével, a jászberényi redemptus közbirto­kosságnak nagyobbszámú küldöttsége, számos jászberényi és vidéki gazda, va­lamint Jászberény város összes taninté­zeteinek és hivatalának képviselői. Az ünnepélyt a tanulóifjúság dalköre kezdte meg a „Hiszek egy Istenben” kezdetű nemzeti imával. A vizsga meg­nyitása után Lachmann József igazgató ismertette az iskola huszonötéves fenn­állásának történetét, valamint ez elmúlt tanévre vonatkozó adatokat. Majd rövid elméleti vizsga következett s azután ki­merítő gyakorlati vizsga részint a major­ban, részint a szántóföldön, hol a gaz­dák figyelmét főleg a tárcsás borona és talajtömörítő ragadta meg. Az ezután tartott közös ebéden szá­mos felköszöntő hangzott el Horthy Miklós kormányzó öröméltóságára, nagy­atádi Szabó István földmivelésügyi mi­­niszterre, Apponyi Albert grófra, akiknek üdvözlő táviratot is küldtek. Ebéd után tűzoltógyakorlat következett, továbbá megtekintették az iskola idei terményei­ és termékeiből összeállított mezőgazda­­sági kiáltást. Az ünnepély legszebb pontja volt a tanulóifjúság Gazdakörének ezután tar­tott díszgyűlése. Ezen Gazdakör a ta­vasszal létesült, tisztán t­anulók részére és célja a hazánkban annyira nélkülözött összetartási és szövetkezési szellem ápo­lása, önképzés és önművelődés, ének, sza­valat és gazdasági irányú vitatételek elő­adása és megbizátása, önálló gazdasági munkák (megbizátása) kidolgozása tekin­tetében, végül, hogy a tanulók, akik az életben gyakran vezető szerepet játsza­nak a gazdatársadalomban, már itt némi gyakorlatot szereznek, miként kell egy gyűlést összehívni, a tárgyalást, jegyző­könyvet stb. vezetni. A díszgyűlés rövid lefolyása a követ­kező volt: A Himnusz eléneklése után az igazgató röviden vázolta a Gazdakör célját, üdvözölte a vendégeket és átadta a gyűlés vezetését az ifjúsági elnöknek. Ezután az ifjúsági elnök vezetése mellett következtek felváltva szavalatok, dalok (irredenta és népdalok), két gazdasági vitatétel és végül a tanulók búcsúszavai és a Gazdakör ülésének bezárása. A záróvizsgát és ünnepélyt bezárta a miniszter képviselőjének, Brédl Sándor dr. miniszteri tanácsosnak magasszár­­nyalásu beszéde, melyben teljes elisme­réssel adózott az ifjuság munkája iránt. A Szózat eléneklése után az ünnepély véget ért. ­ Heves ütközet folyik Szakaria­ mellett Konstantinápoly, szeptember 1. Görög forrásból érkestetttéírek szerint a Szakaria melletti ütközet a legheve­sebben folyik. A kemalisták szakadat­lanul újabb és újabb tartalékokat vet­nek a harcba. A kemalisták hírei sze­rint a harc a Szakaria partjai mellől lassan átterjed az Iddzsa, Katrandzsa és Gökszu folyók vidékére.

Next