Új Barázda, 1922. április (4. évfolyam, 75-98. szám)
1922-04-01 / 75. szám
' '- ' •■ «... .1.11 .“. . . . ... ". "* .'• ' ' 1 *“ - - *- '.... " került tovább kiépíteni, sőt újakat létesíteni. _ — Ezek az alkotások — úgymond — s ,ezek a tények bizonyítják legj jobban, hogy a Hangya ma is megfelel megboldogult nagy alapítónk gondolatvilágának.. Kérdem, melyik kereskedtéseli vállalat áldoz többet a közérdemi"s intézmények létesítésére? A zajosan megtapsolt elnöki megnyitó után Balogh Elemér vezérigazgatói előterjesztette az igazgatóság jelentését és ezzel kapcsolatban ismertette az állammal kötött megállapodást, annak okait és célját. Hangsúlyozta azonban, hogy az állami gyámkodást nem tartja egészséges dolognak és azt a «Hangya» igazgatósága csupán kényszerűségből fogadta el, mert a volt pénzügyminiszter az 1920:XXXV 1. t.-c.-t olyképpen magyarázta, amely elzárja a szövetkezeteket legtermészetesebb hitelforrásoktól, az áruelőleggyűjtéstől. Az állami támogatást csak átmenetinek tartja, addig, amíg ezeket az elvi keérződéseket a kormánnyal a szövetkezetek megnyugvására elintézni sikerül. Megemlékezett a Hangya-Ipar és «Futura» rt. működéséről, továbbá a világ szövetkezeti központjainak azon mozgalmáról, amellyel Európa gazdasági és pénzügyi rekonstrukciójából részüket kivenni óhajtják. Végül utalt arra az óriási munkára, amelyet a "Hangya» a legutolsó két és fél év alatt végzett és azon reményének adott kifejezést, hogy a vidéki szövetkezetek vezetőivel vállvetve sikerülni fog a Hangyát oly tökéletes intézménnyé fejleszteni, amely minden téren kifogástalanul fogja hivatását teljesíteni. Percekig tartó taps és éljenzéssel fogadta a közgyűlés Balogh Elemér felszólalását, amely után Nigriny György dr. szólt elismerő szavakkal a jelentéshez. Indítványt terjesztett-e elő, miszerint a közgyűlés fejezze ki úgy az igazgatóságnak, mint a tisztviselői karnak teljes elismerését a Hangya kiváló vezetéséért. A megjelentek nevében kijelenti, hogy a szövetkezetek közvéleménye az áruelőlegek fentartásához tántoríthatatlanuul ragaszkodik s kéri az igazgatóságot, hogy ez irányban tegye meg a kellő lépéseket. Végül indítványozta, hogy Rubinek Gyula emlékezetét jegyzőkönyvileg örökítse meg a közgyűlés. (Élénk tetszés.) Kaliwoda Ferenc felügyelőbizottsági elnök a bizottság jelentését olvasta fel, majd Balogh Elemér vezéigazgató a zárszámadásokat terjesztette elő, amelyet a közgyűlés Felber Lajos (Versegh) felszólalása után egyhangúlag elfogadott. Dömötör László dr. indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy Nagyenyeden felállítja a Hangya képviseletét. Közben betöltötték a megüresedett igazgatósági és felügyelőbizottsági helyeket. Dessewffy Emil grófot, Ivánka Oszkárt, Balogh Elemért, Bernát István dr.-t, Grivnn János dr.-t, Huszár Károlyt, Ipolyi Keller Gyulát, Mayer Jánost, Szűry János dr.-t, Térfi Bélát igazgatósági tagokká, Kaliwoda Ferencet, Appel Aurélt, Czobor Lászlót, Láng Józsefet és Spett Ferenc dr.-t, Telegdy Károlyt, Zaleski Jenőt, Förster Aurélt és a lemondott Pallavicini György őrgróf helyébe Mutschenbacher Emil dr., OMGE igazgatót egyhangúlag megválasztották. A napirend befejezte után Meskó Pál gyújtó hatású beszédben szólította fel a megjelenteket, hogy törekedjék minden egyes szövetkezet úgy a saját, mint a központ alaptőkéjének a gyarapítására. Hosszasan ecsetelte beszédében azokat a küzdelmeket, amelyeket a közeljövőben kell megvívni a nyerészkedő tőkével szemben. Egyúttal rámutatott arra, hogy minden község ma saját gazdasági érdekeit tartja szem előtt, ha azokat a gazdasági erőforrá t soént az általa alapított legfontosabb szervezetnek, a szövetkezetnek rendelkezésére bocsátja, a is dajkamesének tartja azt a dolgot, hogy a falusi tulipántos ládák szinültig vannak telve bankóval s olykor-olykor azokat a ruhaszárító kötélen kell szárítani, de annyi bizonyos, hogy a jövő nagy gazdasági harcaiban különösen a falusi földművelőnek érdekében áll, hogy a maga kereskedelmi szervezetét erősítse minden fölösleges nélkülözhető pénzével. El kell határoznia minden szövetkezetnek azt, hogy a község valamennyi tagját belépteti a szövetkezetbe ,és az alaptőkét a mai viszonyoknak megfelelően megsokszorozza. A nagyhatású beszéd után Dessewffy gróf elnök melegen üdvözölte a kormány megjelent képviselőit, Mayer János és Térfi Béla minisztereket, Schandl Károly dr. államtitkár is rövid, lelkes beszéddel berekesztette a közgyűlést. 350 éve dohányoznak Magyarországon Edison húsz szivart is elszív egymásután — Apaffy ruhákrendelete — Amikor tilos volt a pipaszó — A dohány mint gyógyszer — Az ÚJ BARÁZDA tudósitájától — Három sírig hű társa még a legszegényebb embernek is akad — tartja a közmondás : a vén feleség, az aprópénz, meg a pipa. A két elsőtől ugyan szívesen szabadulna az, akit megáldott vele a sorsa, de a gondűző pipát a világ valamennyi professzora sem verhetné ki a hozzászokott fogsor közül. Hiába olvassák rá, hogy méreg, mi több, halálos méreg a dohányban rejlő nikotin, a pipás ember menten visszavághatja : „A méreg, méreg, de igen lassú, belefér egy emberi ételbe 11. Kossuth Lajos például tizenhat éves korától kilencven éves koráig nagy pipás volt, anélkül, hogy ezt a szenvedélyét akár testi, akár szellemi fogyatkozással fizette volna meg. Edison, a híres amerikai feltaláló húsz szivart is elszív egyhuzamban, amikor a fejét nagyon töri valamin s maga mondja, hogy százhárom évet megért apja is e,és dohányos volt, a nagyapja meg éppen bagózott. Úgyis hiába való, nem is az a célunk vele, hogy leszoktassuk a dohányos embert a szenvedélyéről, érdekes azonban közelebbről megismerkedni a dohány közelebbi természetével. A nikotin, amely a dohánynak kellemes zamatját, erejét adja, mint mondjuk, igen erős méreg. Főként a szívre és a gyomorra hat, ezért van, hogy a megrögzött, túl sokat dohányozók nem egyszer rosszul lesznek. A dohányzás azonban hihetetlen gyorsasággal terjedt el a XVI. századba, amikor az amerikai tengerészek elhozták hozzánk Európába az ismeretlen növényleveleket. Hozzánk Bornemissza Pál erdélyi püspök hozta be 1508-ban az első nyers dohányt, a török követ pedig 1572-ben az első száraz dohányt és a XVII. század második felében olyan rohamosan fejedt hazánkban a dohányzás szenvedélye, hogy egymásután négy erdélyi országgyűlés látta jónak szigorú rendelkezéseket hozni ellene. I. Apaffy Mihály erdélyi fejedelem eleinte maga is hódolt az új szokásnak, de amikor észrevette, hogy a pipázás árt neki, elhatározta, hogy a „tubákfüst szívást ezután eltávoztatja s másoktól is eltiltja’. Kiadta a rendeletet a „tubáknak exstirpáltattásáról", amelynek értelmében a dohányt „sem termeszteni, sem porul, vagy pipával vélte ez hazában élni nem szabad“. Akit pipázáson értek, hat forintot fizetett, ha közember volt, ötvenet, ha nemes (ami igen nagy pénz volt abban az időben). A debreceni tanács 1665-ben tizenkét forint bírsággal sújtotta azt, aki pipára gyújtott. E tilalmak jórésze onnan eredt, hogy a pipás emberek vigyázatlanságából sok tűzveszedelem származott városainkban. Bánfa város levéltára érdekes okiratot őriz. Sárisky András, bártfai polgár ünnepélyesen írásba foglalta, hogy a dohányzás szenvedélyéről lemond, ha pedig visszaesnek ebbe az istentelenségbe, akkor — megfogadta — negyven forint bírságot fog fizetni. A dohánykivonat éppen azért, mert igen erős méreg és pusztítja a szervezetet, a leghatásosabb élősdiellenes szerek közé tartozik. Nemcsak az ember és az állat élősködőit irtja ki, hanem a növények parazitáit is. E célra szolgál a magyar dohányjövedéki hivatal által forgalomba hozott dohánykivonat, a Thanaton. A juhmd gyógyítására is igen alkalmas a dohányfőzet. De csak a legnagyobb óvatossággal szabad használni, tekintve a nikotin hatalmas mérgező erejét. Avatatlan emberre ne bízzuk a kezelést. Magyary-Kossa Gyula dr. sokat foglalkozik ezzel a gyógyítási móddal és a következő dohányfürdőt ajánlja: Hetven és fél kilogramm dohánylevelet 50 liter vízben kifőzünk és a főzés után még 200 liter vizet, egy kilogramm karbolsavat és ugyanannyi hamuzsírt adunk hozzá. Nyáron az állatokestét a különféle legyek és dongók elleni védelemrtü dohányfőzettel szokták mosni, bolhák és tetvek ellen is. Ilyenkor nem feledjük, hogy a dohányfőzetnek nem szabad ötszázalékosnál erősebbnek lenni, mégis könnyen megtörténik, hogy a dohánylével mosott tehénnek a teje dohányillatú lesz. Emberi betegségek gyógyítására a nikotint ma már egyáltalán nem használják. Részint nagy mérgessége, részint kiállhatatlan szaga miatt, azonkívül a dohánylé hamar megromlik. Ha rövid a takaró ... Meskó Pál a Hangya mai közgyűlésén lelkes és viharos tetszéssel kísért beszéddel hívta fel a fogyasztási szövetkezeteket arra, hogy igyekezzenek megsokszorozni, ha lehet, megszázszorozni az alaptőkéjüket. Ezen a módon lehetne tökéletesen biztosítani a szövetkezetek pénzügyi önállóságát és a mindenkori kormányoktól való függetlenségét. A szövetkezetek takarója (az alaptőke) rövid lévén, a szövetkezetek lába kibúvik a takaróból. Ebből azonban nem az következik, hogy a lábakat kell lemetszeni. Ellenkezőleg: a takarót, az alaptőkét kell megnagyobbítani, mert a szövetkezet nem a köszvény által összezsugorított öregember, hanem életerővel teli, fejlődő ifjú, akinek nyújtózkodnia kell! Ezzel a fényes ötletével megbuktatta Meskó Pál azt a közmondást, hogy addig nyújtózkodjk, ameddig a takaród ér. Megbuktatta a régi szállóigét az az új szövetkezeti jelszó, hogy ha rövid a takaród, százszorozd meg az alaptőkét! A közélelmezési kormány nyilatkozata a „Futura“ hasznosságáról Bod államtitkár válássá a gabonakereskedők vádjaira A gabonakereskedők tegnapi értekezletén, mint már jelentettük, szokatlan és érthetetlen kifakadások hangzottak el a Futura Magyar Áruforgalmi Részvénytársaság működése ellen. Stux malom igazgató kijelentéseire, amelyek megokolatlan vádakkal illeték a Futurát, Bod János dr. közélelmezési államtitkár a következőket felelte: — A Futura sokkalta olcsóbban vásárolt az ellátatlanok részére, mint a kereskedők. Megtörtént — úgymond — hogy amikor a búza ára kétezerháromszáz korona körül volt, kereskedői érdekeltség jelentkezett, hogy ezer vagon búzát hajlandó szállítani az államnak — ámde csupán kétezerötszáz koronájával. A Futura ugyanekkor kétezerháromszázötven koronával volt képes a búza métermázsáját beszerezni, ami az általa kalkulált kisebb haszonban és mérsékeltebb költségekben leli magyarázatát. Hosszasan, adatokkal bizonyítja be az államtitkár, hogy a Futura mai szervezete éppen nem túlságosan költséges. Ezek az adatok legközelebb hozzáférhetők lesznek és ekkor mindenki meggyőződhetik a valóságról. Újabb hadifoglyok érkeztek a csóti táborba Az Oroszországban sínylődő túszokközül március harmincadikán mintegy százötven tiszt és tíz közlegény érkezett a csóti leszerelő táborba. A túszok az egészségügyi szempontból szükséges internálás után térhetnek vissza családjukhoz. A minsztertanács foglalkozik a kerületek beosztásáról szóló rendelettel — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — Budapest, március 31. A kormány tagjai ma délután Bethlen István gróf miniszterelnök elnöklésére minisztertanácsra gyűltek össze. A minisztertanács ma este letárgyalja a választókerületek beosztásáról szóló rendelettervezetet, amelyet Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter terjeszt elő. A Keresztény Kisgazda, Földmíves és Polgárpárt intézőbizottsága tegnapi ülésén még nem fejezte be a hivatalos jelöléseket és éppen ezért azok a hírek, amelyek arról szólnak, hogy egyes volt nemzetgyűlési képviselőket nem jelölnek újból, nem megbízhatók. A sajtó egy részében különben egyes vidéki kisgazdaszervezetek mozgalmáról célzatos tudósítások jelentek meg. A mozgalomról nagyatádi Szabó István a következőképpen nyilatkozott: — A mozgalom tulajdonképpeni vezetői, a régi komoly kisgazdák egyáltalában nem akarnak ellenzékieskedni. A mozgalom megindítói a kormánypártban alá akarják támasztani a párt alaptételeit. — A mozgalomnak az a része, amely, a párt programmjának megvédésén kívül a különböző vidéken előálló bajokat, élelmezési nehézségeket, munkaalkalmak hiányát teszi szóvá, mind olyan kérdéssel foglalkozik, amelyek orvoslására a kormányban és a pártban is megvan a legteljesebb hajlandóság. Ami a jelölések dolgát illeti, a párt eddig is meghallgatta a vidéki szervezetek kívánságait, nem akar senkit egy kerületre sem oktrojálni. Minden olyan mozgalom, amely egyes jelöltek mellett történik, teremészetesen elbírálás tárgya lesz az intézőbizottságban, mint ahogy eddig is minden esetben figyelembe vettük a vidék kívánságát. Választási mozgalmak Sopron. Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter vasárnap tartja Sopronban programmbeszédét. Szeged. Teleki Pál gróf, a szegedi I. választókerületnek kormányzópárti jelöltje, programmbeszédének megtartására ma délután Szegedre érkezett. Szín: Sréter István volt honvédelmi miniszter, a színi kerület volt országgyűlési képviselője ma nyílt levelet intézett választóihoz, amelyben bejelenti, hogy a felajánlott mandátumot nem vállalhatja.