Új Barázda, 1923. március (5. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-01 / 48. szám
2 ért, hogy idegen valutát kapjunk. A kivitelre fordítandó állatállomány igen nagy részét köti le a jóvátételi szolgáltatás és ezért mindenesetre oda kell hatni, hogy a szolgáltatások legalább megfelelő időre kitolassanak. A pénzügyminiszter ezután a kisebb tárcák költségvetéséről szólott. A földmivelésügyi tárca költségvetése A földmivelésügyi tárca — úgymond — 2,6 milliárddal szerepel. A kiadásokat elsősorban a vízügyi munkálatok és kísérletek emésztik föl, de jelentékeny összeget fordítanak a mezőgazdasági szakoktatásra és a lótenyésztés szükségletei is nagy összeggel szerepelnek. Ittgondoskodnak a földbirtokrendező bíróság költségeiről is. Ezek a kiadások a földbirtokreformmal állanak összefüggésben. Nem akkor csinálunk jó földbirtokreformot, ha drágán adminisztrálunk, hanem akkor, ha valóban olyan adminisztrációt állítunk be, amelyet áthat a földreform végrehajtásának szükségessége és azt hiszem, ez megvan a földmivelésügyi miniszter személyében. A Máv költségvetése nem mutat fel hiányt és ami hiány mutatkozik, az voltaképpen csak beruházás. A posta aránylag nagy jövedelmet mutat föl, 1,6 milliárdot. A pénzügyi kibontakozást illetőleg az a legfőbb baj, hogy az állam állandóan kénytelen a bankóprést igénybe venni, hogy a kiadásokat fedezze. Bizonyos, hogy ezt állandóan nem lehet folytatni. A mi legtöbb célunk, a pénz rosszabbodásának a megszüntetése, mert szükségképpen rontja egész gazdasági életünket. A bankjegy emelkedésével nemcsak a drágaság emelkedik, hanem újabb és újabb igények jelentkeznek a közalkalmazottak részéről, amit én természetesnek tartok. Azonban mégis a tisztviselők legnagyobbfokú áldozatkészségére van szükség. Meg kell komolyan fontolni, mi az, amit a tisztviselőknek adhatunk és meddig terjed a nemzet áldozatkészsége. Nem elég ehhez az, hogy gondoskodjon a fedezetről a pénzügyminiszter, tekintetbe kell venni az adózó teherbíróképességét is. A hadsereg 16 milliárddal szerepel a költségvetésben. A zsoldos hadsereg rendszere, amelyet a békeszerződés reánk kényszerít, nagyon nehézzé teszi a hadsereg fenntartását. És ezen nem tudunk változtatni. Itt van még a jóvátételi szolgáltatás kérdése. Magyarország az egyetlen állam, amely jóvátétel nélkül is nagyon súlyos külföldi adósságokkal van megterhelve. Mi is megegyezéseket és engedményeket kérünk, ha Anglia is kénytelen megegyezést emlegetni. Szükségünk van tehát olyan külcsönre és ez irányban nemsokára megtehetjük a kezdő lépéseket, amely nemcsak az államháztartásunk szilárdságát biztosíthatja, hanem külföldi adósságaink rendezését is lehetővé teszi. Az elmúlt nyolc hónap alatt 171 milliárdot vettünk a fegyintézettől igénybe, de vigyáznunk kell, hogy ne menjünk szertelenségekbe. Minél később jön azonban a külföldi kölcsön segítsége, annál nehezebb a helyzet. Külső kereskedelmi mérlegünk most már csak 36 millió aranykorona hiányt mutat A mérleg tehát állandóan javul, ami a behozatal csökkentésére és a kivitel emelésére vezethető vissza. A kiviteli tilalmi listát egészen el kell törölni. A cél a szabad gazdálkodásra való áttérés. A Devizaközpont fenntartására szükség van. Nem tűrhető, hogy egyesek nem szolgáltatják be kellő időben azt a valutát, amelyet kézhez kapnak, mert ezzel ártanak pénzünk értékelésének. A hitelkérdés A hitelhiánynak az oka a valuta változósága és ezen csak állandó értékű pénzzel és jó gazdasági helyzettel lehet segíteni. Egyes jelenségeknél bizonyos korlátozó intézkedések szükségesek. A közvélemény az úgynevezett kosztpénzzel szemben a beavatkozást óhajtja. A kosztpénz a beteg közgazdasági élet folyománya. A kormányzat foglalkozik különböző intézkedésekkel, amelyek orvoslást jelentenek. A lakbérek kérdésében a szabad gazdálkodáshoz való átmenet felé elhatározó lépést kell tenni. A költségvetésnek minden egyes problémája a pénz értékének állandósításán és az államháztartás rendezésén fordul meg. A gazdasági élet egészségessé tételére vonatkozóan két vélemény alakult ki.. Az egyik azt mondja, hogy elsősorban az államháztartást kell rendezni, a másik szerint, elsősorban a termelést kell fokozni. Az egyik részről a termelés fokozását kívánják tekintet nélkül abankóprésre, viszont a másik rész meg akarja szorítani a bankjegyforgalmat nem törődve senkivel. A kormánynak tekintetbe kell venni az adott helyzetet és olyan irányt kell követni, amely megvalósítható. Mi célokat tűzünk ki és úgy akarjuk megvalósítani, hogy senkinek se fájjon túlságosan. Mindig reméltem, hogy bizonyos külföldi kölcsönhöz is hozzájuthatunk. A segítség azonban késik. Az európai helyzet az utóbbi időben nem kedvező. Újból hangsúlyozhatom, hogy nem szabad elhatároznunk semmiféle olyan új kiadás és új terhek vállalását, amelyeknek megfelelő új bevételekről nem gondoskodunk. A gazdasági harc, amelyet folytatunk, nem emberek harca emberek ellen, hanem rajtunk kívül álló természeti erők ellen kell küzdenünk és ha ettől a hittől át van hatva mindenki az országban, akkor minden magyar erő egyesülni fog, hogy szolgálja a nagy célt. A minisztert beszéde végén lelkes ünneplésben részesítették és számosan üdvözölték. Szünet után áttértek az Interpellációkra Kiss Menyhért a lakáshivatalok működéséről interpellálta a népjóléti minisztert. Strausz István a Devizaközpont működését bírálta. Kállay Tibor pénzügyminiszter megnyugtatta az interpellálót, hogy a devizaellátás terén mutatkozó nehézségeket az európai események okozzák, de ezek a bajok rövidesen megszűnnek és a kereskedők, meg iparosok kérelmét teljesítheti a Devizaközpont. Vihar a „Szovat“ körül Nagy Ernő és Dénes István interpellációi után izgalmas jelenetek zavarták meg a tanácskozás rendjét. Rupert Rezső ugyanis két napilap ügyét tette szóvá és azt kérdezte, nyilatkozzon a kormány, részesülnek-e ezek a lapok támogatásban? Beszédét a szocialisták és a radikálisok állandó közbeszólásokkal kísérték. A jobboldalon ülő képviselők hevesen tiltakoztak, amidőn Rupert azt állította, hogy a Szózat nem saját erejéből, hanem köspénzekből él. Több szociáldemokrata képviselő sértő megjegyzéseket tesz Patacsi felé. Patacsi Dénes erélyesen utasítja vissza a szélsőbaloldal támadását. Drózdy Győző közbeszólására ezt válaszolja: — Várjunk csak, majd én is beszélek. Nekem dicsőség, hogy ilyen ember gyaláz! Nagy Ernő Rakovszky Iván belügyminiszter felé kiált valamit. A belügyminiszter ingerülten ugrik fel helyéről: — Kikérem magamnak ezt a durva hangot! — vágja vissza Nagy Ernőnek. (Nagy zaj.) Az elnök a nagy izgalomban nem tudja helyreállítani a rendet és az ülést felfüggeszti. Szünet után Rupert még hosszasan beszél. Interpellációjának előterjesztése után Zsilinszky Endre, a Szózat főszerkesztője, erélyesen visszautasítja a lapjára szórt rágalmat. Rakovszky Iván belügyminiszter tiltakozik az ellen, hogy Rupert a kormányzó személyét vonta be a vitába. Faracsi Dénes személyes kérdésben válaszol Rupertnek arra a kijelentésére, hogy nem is volt a fronton, kijelenti, hogy az első ezüst vitézségi érmet akkor kapta, amidőn mint szakaszvezető a második szerb offenzívában éjjel két órakor a Száván elsőnek kelt át. (Éljenzés.) A montenegrói második offenzivában kapta a kis ezüstöt, Litzmann tábornok pedig a német vitézségi éremmel tüntette ki. (Éljenzés.) Drózdy Győző Kiskomárom körül a földreform végrehajtása tárgyában interpellált. Csili József az új harangok forgalmi adójának elengedését kérte. A többi interpellációt elhalasztották. Az ülés fél hat órakor ért véget, azok a régi elméletek, amelyeket az összes nagy pénzügyi politikusok vallottak, ma csak úgy lennének megvalósíthatók, ha azt az állapotot állítaná vissza, amely a háború előtt volt. A mai helyzetben azonban teljesen osztani kell a pénzügyminiszter nézetét abban, hogy itt csak a kereskedelem és a nagymértékben fejlesztett munka aahatja meg azokat az erőket, amelyek a pénzügyi helyzetet a normális állapotokba viszik vissza. Eckhardt Tibor: — A pénzügyminiszter által beterjesztett költségvetés örvendetes meglepetést okozott, mert sokkal jobb, mintsem azt reméltem. A most beterjesztett költségvetésből azt a meggyőződést lehet meríteni, hogy az eddigi kitartással haladva előre, sikerülni fog pénzügyi és gazdasági egyensúlyunkat helyreállítani. A gyakorlati keresztülvitel azonban sokszor igen nagy nehézségekbe ütközik, sőt fájdalmas műtétet is tehet szükségessé, azonban a beteggel szemben még ilyen műtétet is nem egy esetben kötelesség alkalmazni, így felfogásom szerint a tisztviselői létszám csökkentése minden lepésbehozatal lehetetlenné tétele, igényeinknek megszorítása és t. szabad gazdasági versenynek helyreállt, és terén a kormánynak, amely teljesen világosan és helyesen látja az utat, le kell vonni a következményeket. A támadásoktól nem szabad visszariadni, mert ha a népszerűségnek ez a politika nem is válik hasznára, az ország megmentése csak így érhető el. Mi, akik világosan látjuk a helyzetet, lelkesen fogjuk a kormányt támogatni minden munkájában. Hainprecht megválasztásának ügyében folytatják a vizsgálatot A nemzetgyűlés második számú bíráló bizottsága Hajós Kálmán elnöklésével ma folytatta Rainprecht Antal nemzetgyűlési képviselő megválasztásának érvénytelenítése iránt beadott panasz tárgyalását. A bizottság vizsgálatot rendelt el annak igazolására: Igaz-e az, hogy Királyszentistván, Litér és Sólyom községekben a képviselő saját személyében a választóknak tényleg bort hozott abból a célból, hogy rászavazzanak és hogy Királyszentistván községben ennek következtében Tamás János és Károly, Litér községben Varga László és Sólyom községben Alikó Gábor tényleg rászavaztak-e ? A bizottság a vizsgálat foganatosítására PatayTibor bizottsági tagot jelölte ki. Új főispánok Horthy Miklós kormányzó a belügyminiszter előterjesztésére Almásy Sándort, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánját a biharvármegyei főispánt teendők ellátásával bízta meg. A kormányzó a belügyminiszter előterjesztésére Hadházy Zsigmond nemzetgyűlési képviselőt Hajdú vármegye és Debrecen szabad királyi város főispánjává nevezte ki. UJBAMíteiM 15-33. márciuss, csütörtök ICiallás s 193 és fél milliárd bevétel s 152*8 milliárd Az évi költségvetés számszerű adatai A költségvetés jobb, mintsem remélték — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — Kállay Tibor pénzügyminiszter szerdán délelőtt nyújtotta be a magyar állam költségvetését az 1922—23. számadási évre. A költségvetés sommázata szerint a rendes kiadások a következő tételeket ölelik fel: Kormányzó tiszteletdíja 12.000.000, kormányzóság 184.157.000, nemzetgyűlés 108.104.000, állami adósságok 22.129,377.000, nyugellátások 1.870,707.500, legfőbb állami számvevőszék 19.357.000, közigagatási bíróság 25,141 000, földbirtokrendezés 43,886 000, miniszterelnökség 125,155.000, külügyminisztérium 2.208,896.000, belügyminisztérium 8.208,942.000, pénzügyminisztérium 16.901,157.000, kereskedelemügyi minisztérium 1.092,185.000, földmivelésügyi minisztérium 1.997,139.000, népjóléti és munkaügyi minisztérium 5.005,972.000, vallás- és közoktatásügyi minisztérium 6.249.766.000, igazságügyi minisztérium 2 429,144.000, honvédelmi minisztérium 12.766,330 000, összesen: 81.377,415.500 K. Levonás (tekintettel arra, hogy a háború előtti adósságok felosztása még folyamatban van és így az előirányzat kölcsönszolgálatok egy része az 1922/23. évben kifizetésre még nem kerül) 14 000.000.000. Marad összesen: 67377,415500 K. Az állami üzemek rendes kiadásainak összege: 124.405.183.500 K. A rendkívüli kiadások pedig 44.625.556.200 K. A beruházások összesen: 24.424.585.000 K. A rendes bevételek összesen: 98.939,782.000 koronát tesznek ki. Az állami üzemek rendes bevételei pedig 148.693,871.000 K. A rendkívüli bevételek összege: 4.108.563.200 K. A költségvetéshez mérleg is van csatolva, melynek főbb tételei a következők: Az állami budget összes kiadásai 118.423.656.700 koronára rúgnak. Az összes bevételek ezzel szemben: 103.048.345.200 koronát tesznek ki. Az állami üzemek összes kiadásai: 75.031.668.000 koronát, összes bevételei pedig 49.754.089.000 koronát tesznek ki. Az összes állami bevételek 152.802.434 200 koronát, az összes állami kiadások pedig 193.455.324.700 koronát tesznek ki. A hiány tehát 40.652.890.500 korona. Az állami budget rendes kiadásainak és rendes bevételeinek különbsége 31.562.366.500 korona fölösleget, az állami üzemek rendes kiadásainak és rendes bevételeinek különbsége pedig 7.273.679.000 korona hiányt mutat fel. Kállay Tibor pénzügyminiszter beszédéről több képviselő nyilatkozott. Az elhangzott nyilatkozatok közül érdekesek a következők: Temesváry Imre: — A pénzügyminiszter a lehető legreálisabban tárta fel Magyarország pénzügyi helyzetét és kijelentette azt, hogy A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 69777/XIV/1922. számú újabb vásártar- tási engedélye alapján agykátonolyó évi március hó 8-ával kezdődőleg minden csütörtökön • általános állatketi vásár lesz, melyre lovak, szarvasmarhák, borjuk, sertések stb. felhajthatók és árusíthatók. ■ ABADIE :'4 ''.A r.L-nél':'■ . T ' ■ ' valódi francia szi.arka-hüvely; Alkalmi bútorvásár! 'risz,'',l'.á.k egyszerűbb és finmebl; !■’vitelben, a legjutányosabb árak mellel! beszerezhetsz Pártos fiát, Budapest, VI., Alndrássy ut 32. (Bejáratsz Eötvös utcából.j