Új Barázda, 1923. március (5. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-22 / 66. szám
- V, 17 *** aa /s#”" " ill /rd 1/ Mrwmv 1 /1 u — — -i S3S‘13. március 22. csütörtök Ara 13 korona Budapest, T. évf. 60. saatap IXOFIZETÉSi AH Ali : negyedévre 850.— Korona, SSEKIJESZTŐSÉO: VI. Kerület, Ontva 10. .ifin egy Iiónapra 300.- Korona. Egyes példányaiéin Heebelesik hétfő kivételével mind a nap lS8101’ éjjel 14°~71 Ara 15.— Korona. Hirdetéseket meghatározott i»C|ür«5«u». uouw andemin auawmaap KULDrtHIVATAI,: VI. Kerület, ó-utca 10. uSzn milliméter illjseabae sierint v««* fel a Kladdhivatal Talefon ufimolt: 4*-49, 198—04. éjjel 140-71 013 A mai napon 013 ponttal jegyezték a magyar koronát Zürichben. Pénzünk értéke alig egy héten belül ismét mintegy 25 százalékkal csökkent. Nyomon követi ezt a valutaromlást természetesen az árucikkek megfelelő drágítása is, pedig a magyar korona belső vásárlóképessége idáig sem állott arányban a zürichi jegyzéssel. Hónapokon át sikerült állandósítani a valutánkat s idehaza az árak mégis megkétszereződtek, megháromszorozódtak. Mi meg sem várjuk már Zürichet, előre megyünk a magunk pénzértékének a devalválásában és ebben az őrült futamban a tőzsdei spekuláció vezet. A tőzsdén már a 012-es koronát is megjátszották s a koronának a spekuláció által megrajzolt pályafutásához igazodott a kereskedelmi élet is. Bízvást elmondhatjuk tehát, hogy a pénz értékcsökkentésében a spekulációnak káros, rontó szerep jut. Annál szükségesebb és sürgősebb feladat a tomboló tőzsdei spekuláció szigorúbb ellenőrzése és megfékezése, mert ma minden tőke a börzére szalad s a gazdasági élet a kielégíthetlen hitelszükségletek miatt egyre növekedő nehézségekkel küzd. Kinek volna kedve pénzét termelő vállalkozásba fektetni olyan viszonyok között, amikor a tőzsdén egy hét alatt is megszerezheti a törvényes kamat évi összegét?! Ha nem tudják megfékezni az eszeveszett nyerészkedő lázt, mely a társadalom nagyobb zömén már úrrá lett, megakad a munka és a gazdasági élet menthetetlenül elzüllik. Mert a széles körre kiterjedt tőzsdei nyerészkedő játék nemcsak, hogy elvonja a tőkét az alkotó munka tereitől, nemcsak, hogy kiöli a munkakedvet, de ezenfelül még olyan gyorsan szerzett vagyonokat hoz létre, amelyeket azután pazarolva szórnak ki az új gazdagok a külföldi piacokra, luxustárgyakért és piperecikkekért. Nagyban hozzájárul az új gazdagok fényűző életmódja ahhoz, hogy külkereskedelmi mérlegünk 75 ezer millió korona paszszívával zárult. Szigorúbban és gyökeresen kell tehát korlátozni a fényűzési cikkek behozatalát is. Nem tűrhetjük, hogy konjunktúralovagok költséges igényeinek kielégítéséért külföldre dobálják a pénzünket és ezzel is rontsák a valutát. A sors keresztje amúgy is rajtunk van. Fájdalom, a háború és a forradalmak szörnyű következményeit nem háríthatjuk el magunktól. De legalább azt igyekezzék megakadályozni a kormány vasmarokkal és meg nem alkuvó eréllyel, hogy az elfajult spekuláció és ennek gazdasági következményei a megszilárdulás érdekében hozott óriási áldozatainkat hiábavalókká ne tegyék. A mezőgazdasági munkásszerződéseket a pénz elértéktelenedése folytán meg lehet változtatni A Ház folytatta a mezőgazdasági szociális javaslat tárgyalását — Este nyolc óráig Interpelláltak a képviselők — A nemzetgyűlés mai ülése — az ő választott bíráik felváltva kerülnek be a bíróságba. Különböző jelentések beterjesztése után a Ház folytatta a gazdasági munkaviszonyból felmerült ügyekben a közigazgatás hatáskörébe tartozó eljárás szabályozásáról szóló földmivelésügyi törvényjavaslatot. Temesváry Imre örömmel fogadta el a javaslatot, amely biztosítja a telek törvényes védelmét. A munkaadók nem használhatják fel gazdasági fölényüket a munkássággal szemben és az erősebb fél nem nyomhatja el a gyengébbet, a mezőgazdasági munkásságot. Csik József örömmel látja, hogy sok személyes kérdés mellett is mindinkább gyakrabban szerepelnek napirenden a szociális természetű javaslatok. A munkaviszony szabályozására szociális szempontból óriási szükség van. Mindenkinek arra kell törekednie, hogy a tőke és a munka között megszűnjön az áldatlan harc, mert ennek a két tényezőnek nemzeti szempontból nem szabad egymással üzemetbe helyezkedni. A munkabérmegállapító bizottság elnökségét szerinte hivatásos bíróval kellene betölteni. Perlaky György: A törvényjavaslatra igen nagy szükség van. A munkások régi óhaja és vágya az volt, hogy a munkaadó és munkás között felmerülő vitás, kérdéseket együttesen békéltető bizottságokban intézhessék el. A vitás ügyeknek békés úton való elintézése feltétlenül jó hatással lesz arra a viszonyra, amely a munkás és munkáltató között jelenleg van és ezen megértés alapján a munkakedv is emelkedik. A törvényjavaslat közvetlenül jó hatással lesz az általános jólétre is. Csik József kifogásolta, hogy bizottság elnöke a közgazdasági hatóság vezetője. Kötelességének tartja, hogy a közigazgatást megvédje, mert nagyon sok helyen tapasztalta, hogy a közigazgatási tisztviselőknek van annyi szociális érzékük, mint amennyi az ellenpárton ülő képviselő urak némelyikének. Járásbíró azért nem alkalmas az elnöki szék betöltésére, mert nagyon sok járás területén nincs járásbíróság, ahol pedig nincs, ott az ügyes bajos felek kénytelenek volnának a szomszéd járásba menni, hogy panaszaikat a járásbíróságon előadják. A vitás ügyeknek kilencven százaléka többnyire igen sürgős intézkedést tesz szükségessé, amelyet esetleg rögtön kell foganatosítani, úgy, hogy halasztásnak helye nem lehet. Azonkívül éppen az a legnagyobb baj, hogy a bíróságnak nincs végrehajtási joga és igen gyakran rögtön kell intézkedni. A főszolgabírónak, mint közigazgatási személynek, meg van az intézkedési joga és rögtön orvosolni tudja az esetleg felmerülő bajókat. . A tárgyalást különben ülnökök alkalmazásával kell vezetni, ezek az ülnökök a mezőgazdasági bizottság tagjai, tehát választott emberek, akik kötelességüket teljesíteni tudják. A főszolgabíró felváltva köteles behívni az egyes ülnököket a mezőgazdasági bizottság tagjai közül. A munkásság körében sokkal nagyobb megnyugvást kelt, ha nem mindig ugyanazok ítélkezni!... ha Nem lehet majd azt állítani, hogy a főszolgabíró mindezeket lekenyerezte, vagy pedig, hogy a nagybirtokossal mindegyik, mondjuk érdekközösségben van és ez az érdekközösség vezeti az ülnököket. A javaslat hetedik szakasza igen fontos és szükséges intézkedést tartalmaz. Ez a szakasz ugyanis kimondja, hogy mindazokat a szerződéseket, amelyeket régebben, vagyis hónapokkal ezelőtt kötöttek, a pénz elértéktelenedése miatt meg lehet változtatni. Erre eddig nem volt meg a törvényes alap. Ha tehát januárban megkötik a szerződést a tavaszi vagy őszi munkálatokra és pénzben állapítják meg a járandóságokat, úgy, hogy a pénz elértéktelenedése következtében a kellő időben a munka teljesítése lehetetlenné válik, akkor a felek azzal a kéréssel fordulhatnak a bizottsághoz, hogy állapítsa meg a pénz elértéktelenedésének megfelelő újabb járandóságot, vagyis a régi értéknek megfelelő összeget. Ez a javaslat férfias és erős lépés és feltétlenül meghozza azt az áldást, amelyet tőle várunk. Azok az ékek, amelyek a munkások és munkaadók között jelenleg vannak, letompulhatnak. A javaslatot örömmel üdvözli és elfogadja. (Élénk helyeslés ) Drózdy Győző szokásához híven hoszszan és unalmasan bírálja a javaslatot. Beszédje közben többször arat vihart. Csontos Imre: A kisebbség el van paktálva arra, hogy olyan javaslatot is, amelyet a legnemesebb szándék szül, elgáncsol. Ezzel nem használnak a szegény munkásságnak, hanem ártanak nekik. A közigazgatási hatóságnak kötelessége, hogy becsületes lélekkel bírálja el a vitás ügyeket. Ha pedig nem jár el becsületesen, ott van felette a felettes hatóság. A javaslatot elfogadja. (Helyeslés.) Szakács Andor szintén a javaslat mellett szólal fel. A Ház a javaslat vitáját a csütörtöki ülésén folytatja, során elsőnek Beilinger Ferenc tette szóvá a zalaegerszegi tábor ügyét és válaszolt Éhn Kálmánnak a tábor élelmezéséről mondott beszédjére. Éhn Kálmán bejelentette, hogy a tábor élelmezéséről újabb bizonyítékokat fog a Ház elé terjeszteni. Fábián Bélfi az Oroszországban túszként visszatartott hadifoglyok fogságban töltött idejének a hadiévekbe való beszámítását kéri a honvédelmi minisztertől. Az Oroszországban túszként visszatartott hadifoglyoknak ugyanis a minisztériumok hadiévként csak az 1918 évet bezárólag számítják be. Beltmnka Sándor honvédelmi miniszter: A törvény rendelkezése szerint a hivatásos katonáknál csak 1919 évig bezárólag lehet beszámítani a hadiéveket. Valami méltányos elbírálásra volna szükség és ez a kérdés maga tulajdonképpen a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozik. A sokat szenvedett katonatisztekkel szemben a maga részéről a legmesszebbmenő támogatást teszi kilátásba. (Helyeslés.) Rupert Rezső egyesek címének és doktori diplomájának elkobzásáról interpellált hosszasan. Kiss Menyhért az Iparművészeti Főiskola ügyében, majd a Lakáshivatalról terjesztett elő interpellációt. Kótsy Anna után Kiss Menyhért a munka nélkül maradt vasmunkások ügyében szólalt fel. Hébikt Ede politikai foglyok szabadonbocsátását és az internálási rendelet módosítását kérte. Batuváry Géza igazságügyminiszter azt válaszolta, hogy a forradalmak által feldúlt állami és társadalmi rend helyreállítása végett a forradalmak után a kormányok kénytelenek voltak rendkívüli intézkedéseket tenni. (Élénk helyeslés.) Ezeket a rendkívüli intézkedéseket az első nemzetgyűlés mindjárt törvényeseknek ismerte el. Lakó Imre a tőzsdeértékpapírforgalmi osztály működésének átmeneti felfüggesztését kérte, továbbá az értékpapírforgalmi adónak emelését, azonkívül pedig az uzsoratörvény és a kamatszolgáltatásról szóló törvénynek oly értelmű módosítását, amelyek a mai gazdasági viszonyoknak megfelelnek. Az albérlők érdekében Lukács György szóvá teszi, hogy a lakásbérlők lakásuk egy részét uzsorát szerű áron albérletbe adják és így nemcsak ingyen lakást, hanem a rendes polgári hasznot megengedhetetlenül túlhaladó jövedelmet is biztosítanak maguknak. Kérdi a népjóléti minisztert, hajlandó-e a bérlőket is az albérletbeadás körül megfelelő korlátozásoknak alávetni és intézkedni, hogy az albérlők által fizetett bérösszegek a főbérlők által fizetett bérösszegekhez arányosíttassanak. Vass József népjóléti miniszter rámutat az albérletek kérdése rendezésének kényességére. A béruzsora ellen a lakásrendelettervezetben védelmet nyújtanak. Az albérlet összegét az egész bérletért fizetett összeghez viszonyítják. Az albérleti kérdés csak a kislakások kitermelésével lehet a fejlődés nyugodtabb irányába segíteni. Adják bérbe a vagyonváltságföldeket Eőry Szabó Dezső az összkormányhoz azt az interpellációt intézte, hajlandó-e a vagyonváltságföldeket, amelyek 1922 szeptember 1-je óta az állam tulajdonát képezik, sürgős intézkedéssel az erre rászorult kisembereknek egyelőre ideiglenesen bérbeadni, mégpedig olyképpen, hogy ahol a tárgyalóbizottság munkájával elkészült, annak a javaslata értelmében, ott pedig, ahol a tárgyalóbizottság még nem működött, vagy munkájával nem készült el, a községi elöljáróság által megállapított igénylőknek, lehetőleg egyezség útján, ennek hiányában a mezőgazdasági kiküldöttek által megjelölt helyen. (Heveslés.) Az interpellációt kiadták a kormánynak. Három más interpelláció elhangzása után Szabó Sándor Polgár községben a földbirtokrendezési eljárás során tapasztalt mulasztásokról akart interpellálni, de interpellációjának elhalasztását kérte, mert a minisztertől ígéretet kapott, hogy lehetőség szerint orvosolni fogja ezeket a kérdéseket. Az ülés este nyolc órakor ért véget. Az interpellációk Budapesten az ujságárusbódékban kapható az ..UJ BARAZDA"