Új Barázda, 1923. március (5. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-24 / 68. szám

t ' . ’ I ~♦ » CTMMZ1KI... 1033. március 34. szombat Nagy drágulás és élénk forgalom a vásárcsarnokokban 1840 korona egy kilá zsir — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — Pénzünk értéktelenedése ugyanolyan következményeket vált ki nálunk, mint annak idején a német márka nagymér­tékű esése Berlinben és még azelőtt az osztrák korona rohamos sülyedése Ausztriában. Mindenki siet szabadulni készpénzétől és a közönség megostro­molja az üzleteket, elsősorban is az élelmiszerpiacot. A vásárcsarnokokban főleg a zsír iránt mutatkozik nagy ke­reslet, a hentesek panaszkodnak, hogy nem tudnak elég sertést vásárolni. A zsírt azonnal elkapkodják, míg a hús a nyakukon marad. A zsír kilója 1840 korona. A sertéskaraj a legutóbbi két nap alatt mintegy 200 koronával drá­gult, most 1200 korona az ára. A comb, a lapocka és a tarja 1120 ko­ronába kerül. A marhahús ára mér­téket tart a drágulásban, az elsőrendű marhahús kilója 1100 koronába kerül. Szintén drágult a tojás is, de mind­össze egy koronával, 30 korona da­rabja. A vaj kilója 2360 korona. A zöldségpiacon is megindult a drágu­lás. A karalábé 70, a saláta darabja 40, a hagyma kilója 75, a burgonya 34 koronába kerül. Balesetek az állatvásáron •- Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — A makói állatvásártér a minap súlyos balesetek színhelye volt. Az egyik szem­lére állított ló valamitől megriadt és arconrúgta Baranyi Eszter 14 eszten­dős kisleányt, aki vérbeborulva esett össze. Igen súlyos sérülésével kórházba kellett vinni. Kevéssel utóbb másik szerencsétlenség történt. Barta Márton csanádpalotai la­kos a felhajtott állatok körül nézelő­dött, amikor egy arra haladó kocsihoz kötött csikó feléje rúgott és Barta fe­jét találta. Halálos sérülésével őt is kór­házba szállították. A hatóságok vizsgá­latot indítottak annak a kiderítésére, hogyan eshetett meg a két súlyos bal­eset. A poroszok feloszlatják önvédelmi szervezeteiket A német jóvátétel és Amerika Ladridorf nem vett részt a pucsmozgalomban Tegnap kihallgatták a német puccs miatt letartóztatott néppárti vezére­ket, akiknek legnagyobb része tisztek­ből állt. A porosz országgyűlésen a belügyminiszter nyilatkozott a meghiú­sult puccsról s azt elitélte. Az összes rendbiztosító szervezetek ,—­­ úgymond — távoltartották magukat az összeeskü­véstől és minden ellenkező híresztelés­sel szemben megállapította, hogy Lu­­dendorff tábornok is kívül maradt a puccsisták mozgalmán. A poroszok leg­közelebb feloszlatják önvédelmi szerve­zeteiket. Az amerikai kereskedelmi kamara egyébként szükségesnek tartja a német jóvátételi kérdés méltányos tisztázását.­­Az a tervük, hogy szakértők állapítsák meg Németország egész adósságának összegét és azt azután nemzetközi köl­csön alakjában számítolják le. A fran­cia delegáció kívánságára a határozati javaslatot újból megszövegezik. PERMETEZŐGÉPEK vörösrézből, valamint alkatrészek és összes pincegazdasági felszerelések legolcsóbban kaphatók NAGY IGNÁC CÉGNÉL Budapest, VII., Károly-körút 9. Április 10-ig tart a nemzet­­­gyűlés húsvéti szünete Szünet után a mezőgazdasági munkabérek szabályo­zásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalják — A nemzetgyűlés mai ülése — A szokásos elnöki előterjesztések után a mentelmi bizottság jelentésének a tárgyalására tért át a Ház. Klárik Ferenc mentelmi jogát Kalmár Simon­nal szemben elkövetett rágalmazás miatt felfüggesztették. A többi képviselő men­telmi jogát a mentelmi bizottság ja­vaslatára a Ház nem függesztette fel. A kivándorlási bizottság jelentésének az elfogadása után Putnoky Sándor a kérvényi bizottság jelentését terjesz­tette be­­a kérvények és feliratok első számú sorjegyzékéről. A Ház a beérke­zett kérvényeket pártolólag tette át az egyes szakminisztereknek, azokat a kér­vényeket pedig, amelyek időközben tárgytalanná váltak, a nemzetgyűlés irattárába helyezte el. A napirend kimerítése után az elnök javasolta, hogy a Ház legközelebbi ülését Húsvét után, április 10-én, kedden délelőtt tizenegy órakor tartsa és ennek az ülésnek a napirendjére tűzze a mezőgazdasági munkabérek sza­bályozásáról szóló törvényjavas­latot. Most hosszabb napirendi vita kelet­kezett. Szakács Andor az elnök napirendi javaslatával szemben azt indítványozta, hogy a nemzetgyűlés maradjon együtt a fontos gazdasági kérdések tárgyalá­sára. Szakács hosszadalmas, fejtegeté­sekbe bocsátkozott és az elnök kényte­len volt figyelmeztetni, hogy csak a napirendi javaslathoz van joga szólni. Nagy Emil meggyőződése szerint a húsvéti ünnep nem alkalmas arra, hogy ezeket a nehéz kérdéseket beszédekkel oldják meg. Itt a szakkérdések egész sora vár elintézésre és ezeket csak a bizottságokban lehet megoldani. A hús­véti szünetet tehát használják fel a kép­viselők arra, hogy előkészüljenek a bi­zottsági vitára. Farkas István után Eőrs Czabó Dezső a nyugodt politikai légkör szükségessé­­gét hangoztatta. Am­ikor a nemzetgyűlés gazdasági kérdéseket tárgyal, akkor soha sincs érdeklődés. Véleménye sze­rint a kormány erős kézzel tartja a kormányzás gyeplőjét.­­ Egy hang a baloldalról: Beszéljen a kosztpénzről! Eöri Szabó Dezső: A kormánytól megnyugtató kijelentéseket hallottunk, hogy a tőzsde kinövéseit m­egrendsza­­bályozza. Vallási szempontból is szükséges — fejezi be szavait Béri Szabó Dezső — hogy a nagyhetet a képviselők otthon töltsék. Ezért az elnök napirendi in­dítványát fogadja el. A Ház nagy többséggel így határo­zott. Az ülés végén Szestovszky Béla elnök hosszabb beszéd keretében em­lékezett meg a nagy évforduló esz­tendejének harmadik országos jelentő­ségű emléknapjáról, idősebb Andrássy Gyula gróf szüle­tésének századik évfordulójáról. Petőfiben, a nép fiában — úgymond — a nagy érzések gyűjtőszava lanto­sát, Madáchban, a középosztály szü­löttében, keleti fajunkat jellemző szem­lélődő hajlam legkiválóbb képviselőjét, Andrássy Gyula grófban pedig a »pro­­videnciális« államférfiú cselekvő ener­giáját tiszteljük. Ezután méltatta An­drássy Gyula gróf közéleti érdemeit és politikai munkásságát. Az ülés végén az elnök boldog húsvéti ünnepeket kívánt a nemzetgyűlés tag­jainak. Az ülés egynegyed két órakor ért véget. Az acélkripta Egy banktisztviselőt tréfából bezártak a páncélszobába Mentők és tűzoltók izgalmas munkája — A segítség idejében érkezett Newyorkból jelentik az alábbi bor­zalmas esetet: Az egyik nagy bankban üzletgírás után, egy Zempleton nevű tisztviselő és társa, Di Giacomo hozzá­fogtak a fölnyithatatlan záró páncél­szoba bezárásához. — Most bezárlak — mondotta tré­fás hangon társának Templeton és ez­zel szinte önkénytelenül meglökte a pán­célszoba ajtaját. Azután visszament író­asztalához. Nem vette észre, hogy az ajtó a helyére lendült s az óra, amely szabályozza az ajtó kinyithatásának ide­jét, egyidejűleg működésbe lépett. Az ajtó tehát úgy be volt zárva, hogy másnap reggel nyolc óra előtt nem le­hetett kinyitni. * Csak később vette észre könnyelmű tettét, mert a titkos zárat nem lehe­tett többé kinyitni. Nyomban telefonál­tak a rendőrségnek, a tűzoltóságnak, értesítették azt a vállalatot is, amely a páncélszekrényt szállította, innen azon­ban azt a szomorú felvilágosítást kap­ták, hogy a páncélszekrény légmentes, a bezárt ember csak pár óráig élhet. Rövidesen, megérkeztek a tűzoltók, va­lóságos faltörő kosokkal, hatalmas fú­rókkal támadták meg a páncélajtót, de azt még megkarcolni sem tudták. Erre rettenetes erejű elektromos fúrókat hoz­tak, amelyeknek segítségével az ajtó te­tején sikerült egy apró lyukat fúrni. Rövid vártatva megérkezett egy kór­házi főorvos is, aki oxigént eresztett be a kis nyíláson. A tűzoltók és az önkéntes mentőmunkások ezalatt hos­­szas munka után olyan nyilast vágtak a rettenetes acélbordán, hogy azon egy villamoslámpát nyújthattak be az acélkriptába. Giacomo arcra borulva fe­­kü­dt a földön a szoba közepén. New­­man dr., amikor annyira tágították már az acetylén lámpák segítségével a vas­­fal nyílását, hogy azon keresztül jut­hatott, bemászott a páncélszobába s örömmel állapította meg, hogy az acél­kriptába zárt tisztviselő él. Nyomban mesterséges légzést alkalmazott, sike­rült is az elájult embert felélesztenie, azonban a kiállott izgalmaktól s az elektromos fúrók borzalmas zajától va­lósággal megsüketült. Sikkasztás miatt főbelőtte magát egy nagyváradi oláh alezredes Nagyváradról jelentik: Leauna oláh ez­redes, a 17. hadosztály intendánsa, főbe­­lőtte, magát és nyomban meghalt. A had­testparancsnokság ugyanis nemrégiben át­­vizsgáltatta az élelmezési hivatalok ügy­vitelét és a bizottság két és fél millió lej hiányt állapított meg. A nyomozás kiderí­tette, hogy a hiányzó hatalmas összeg legnagyobb részét Leanna alezredes elkár­tyázta. Egy Manu nevű alezredest nyom­ban letartóztattak, mert az a gyanú ellene, hogy hamis nyugtákkal szintén nagyobb összegeket vett fel néhai hivatali fölöttesé­től, az öngyilkos alezredestől. BIBÉK Bécsi táncosok lepik el a fővárost A főváros tiltakozik az ingyanélttk ideözönlése ellen A főváros pénzügyi bizottsága pén­teken délelőtt Sipőcz Jenő dr. helyet­tes főpolgármester elnöklete alatt ülést tartott. Vasek Ernő dr. napirend előtti felszólalásában a polgármester figyel­mét felhívta a gazdasági életben ész­lelhető felfordulásra. Felemlítette, hogy azok a táncosok,, akik Bécset tönkre­tették és azután Berlinbe tódultak és a márka árfolyamát rontották, most Bu­dapestre tették át nemzetközi szállásu­kat és itt dolgoznak a magyar korona rontásán. Tudomása van arról, hogy Budapest összes szállóiban és penziói­ban ilyen külföldi sikerek húzódnak meg és a rendőrség nem ellenőrzi kellőké­pen ezeket az élősdi szélhámosokat. Felkéri a polgármestert, hogy sür­gősen járjon el abban az irányban, hogy a rendőrség figyelmét is hívja fel a sikerek nemzetgazdasági szem­pontból veszedelmes miunkájára. Sipőcz Jenő dr. helyettes főpolgár­mester válaszolt a felszólalásra és meg­ígérte, hogy a kormánynál el fog járni ebben az ügyben, azonkívül felhívja a rendőrség figyelmét is, mert vélem­énye szerint ahány ponttal a köre,la esik, annyi darab húst vágnak le a szen­vedő Magyarország testéből. A sike­rek ellen feltétlenül kemény eszközök­kel küzdeni kell. — Verőfényes, tavaszi az idő. Az Időjárástani Intézet jelentése sze­rint hazánkban eső sehol sem volt, az ég derült, reggel helyenként ködös. A hőmérséklet mindenfelé emelkedett s reggel már csak szórványosan sülyedt a fagypont alá. Deret azonban még több helyről jelentenek. Egyelőre vál­tozás nem várható. — A Magyar Nemzeti Szövetség országos közgyűlése. A Magyar Nem­zeti Szövetség március 25-én, Vi­rágva­­sárnap, délután 5 órai kezdet­el tartja meg országos évi közgyűlését Pestvár­­megye tanácstermében. Tárgysorozat a következő: Hiszekegy. Perényi Zsigmond báró országos elnök megnyitója. Az igaz­gatóság jelentése: előterjeszti Ok­oli­­csányi László ü­gyv. elnök. A szövetség 1923. évi munkaprogram­mja: e­ste jel­eti Szörtsey József országos igazgató. Je­lentés a Szövetség külügyi működésé­ről, előterjeszti Krisztics Sáf­dor főtit­kár. Jelentés a szövetség 1922. évi belföldi működéséről és pénzügyi hely­zetéről. Előterjeszti Majoros István he­lyettes -igazgató. A választmány kisor­solt egyharmada helyett uj tagok vá­lasztása. A számvizsgáló tagok megvá­lasztása. Az alapszabályok módosítása. Indítványok. — Meghalt Újhelyi Imre. Meg­döbbenve vesszük a hirt, hogy az Uj Barázda és a Vasárnap kitűnő munkatársa, Újhelyi Imre, a magyar­óvári gazdasági akadémia nagynevű, nyugalmazott igazgatója, az országos hirű agrártudós, hosszas szenvedés után meghalt. Régóta betegeskedett és orvosainak minden erőfeszítése sem volt képes megmenteni­e az életnek. Újhelyi ferfi csupán a modern gazda­nevelésnek volt egyik hervadhatatlan munkássága, harcosa, hanem a kuta­tások terén is mindig előljárt és számos szakkönyvével és a hírlap­irodalom gazdagításával vette ki részét mezőgazdasági­­kultúránk fejlettebb alapokra való helyezéséből. Kivált a tejgazdaság volt az a terület, ahol örök alkotások biztosítják Újhelyi Imre nevének maradó voltát. Ma temették nagy részvétellel.­­ Kétszeresére drágul a patika. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a népjóléti miniszter a gyógyszerek árának száz százalékkal való emelését engedé­lyezte. Ez az kis drágulás március 24-én lép életbe.

Next