Új Barázda, 1926. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1926-01-01 / 1. szám
2 ügyi műszaki bizottság-, amelyben minden egyes szomszédos állam képviselői benn vannak és amelyben mód van arra, hogy ezeknek a sérelmeknek az orvoslását kérjük. Az államtitkár úr nyilatkozata végén kijelöntette, hogy egyetlen körsig belterületén azűr vár, mert ide-n gondoskodtak gátak emelésével a védekezésre. Ez a körülmény közigazgatásunkat i dicséri. A Az Országos Földbirtokrendező Bíróság nyilvános tárgyalásai Az Országos Földbirtokrendező Bíróság (Budapest, V., Markó utca 16.) újabban a következő ügyekben tűzött ki nyilvános tárgyalást. Sorra kerül: 1926. évi január hó 7-én, délután 4 órakor: Szamosújlak és Gyűgye községek földmegváltási ügye. (Hadik Barkóczy Endre gróf hitb. birtokos váltsága, Haentjens Haan Pálné, Vállyi Nóra majtisi ingatlanaira és esetleg Isaak Elemér penyigei ingatlanainak váltsága). 1926. évi január hó 8-án, délután 4 órakor: Tiszaszentmárton község földmegváltási ügye (Szabolcs vm.) (Közlegelő juttatás.) Tálya község földmegváltási ügye. (Kapcsolatos Bettka Imre vagyon válságával. A IV. számú tanácsban január hó 7-ik napján délután 4 órakor(emse, Piska, Luzsok községek földmegváltási ügyében a 14.056—925. O. F. B. sz. Ítélet folytán foganatosított póteljárás eredménye. 1926. évi január hó 8-án, délután 4 órakor Tiszarád és Temese községek földmegváltási és ármegállapítási ügye (kapcsolatos Haas Ignác és Liphtmann Mór váltságával). A 111. számú tanácsban január hó 5. napján, délután fél 5 órakor: Papác község földbirtokrendezési ügye. január hó 6. napján: Szentkozmadombja község földmegváltási ügyében a tárgyaló bizottság javaslata. január hó 8. napján: Borszörcsök község földmegváltási ügyében a tár. ARN tizenkettedszer ítélt el. Ibarosííós Javíthatatlan tolvaj, aki közel Húszéves volt börtönben Székesfehérvárról jelentik: Juhász János sárszentmihályi cipészsegéd két hónappal ezelőtt betört Beyel cipészmester házába is hatmillió korona értékű holmit ellopott. Juhász a tárgyaláson töredelmesen bevallott mindent. Nem kevesebb, mint 12 alkalommal ítélte el a székesfehérvári törvényszék. Először három heti fogházra, majd kétévi, majd 21 napi, ezután két évi, ötödik alkalommal félévi börtönre, majd másfél évre, újóbban két és fél évi börtönbüntetésre ítélték. Később már fegyházzal sújtották, egyszer négy, majd egy, azután két évre, 10. és 11-ik alkalommal háromhárom heti fogházat kapott, most pedig a 12-ik büntetést mondták ki reá, háromévi fegyházbüntetést. Kevés megszakítással mintegy 16 esztendőt töltött börtönben s most újból három évre hűvösre került. Gyermekstragédia Effi kisfiú lelőtte a barátját Ma délelőtt a Kerepesi-úti Ehmanntelepen Edelmann Dezső 12 éves tanuló barátjával együtt töltött fegyverrel játszott. Játék közben a fegyver véletlenül elsült és a golyó Edelmann Dezsőt a fején súlyosan megsebesítette. A mentők életveszélyes állapotban szállították kórházba. VIMMZM 1926 .jnuár 1, péntek A tagosítás a kisbirtokosok érdekeit szolgálja A pénzügyminiszter másfél milliárdot utalt ki a tagosítási alap javára írta PESTHY PÁL m. kir. igazságügyminiszter A tagosítás lényegileg abban áll, hogy a birtokosnak a község határában különböző dűlőkben elszórva fekvő több kisebb-nagyobb mezőgazdasági földjeit ezekkel becslés szerint tökéletesen azonos értékű s rendszerint egy tagban kihasított ingatlannal cserélik ki. Ezzel kapcsolatban a felesleges utakat, mesgyéket megszüntetik, új úthálózatot létesítenek, hogy minden gazda jó uton hozzáférhessen tagjához. A birtokhatárokat tartós birtokjelekkel megrögzítik. A kisbirtokosok érdekében a kisebb tagokat a község belsőségeihez közel, a nagyobb tagokat pedig távolabb hasítják ki. Emellett ügyelnek arra is, hogy a szántókat, réteket, legelőket stb. a határ legmegfelelőbb helyein helyezzék el. A tagosításnak ily módon való foganatosítása, különösen ha egyszersmind a vízmosásokat megkötik, a kopár területeket befásítják, a szükséges vízrendezéseket, csatornázásokat s lecsapolásokat is foganatosítják, a tagosított községi határ vagy határrész gazdaságilag legmegfelelőbb kihasználását teszi lehetővé s igen nagy mértékben mozdítja elő a több és jobb termelést. A tagosítás leghasznosabb a kisgazdákra nézve azért, mert az addig 10 -15 darab földje helyébe kapott egy tagnak megmivelése nagy munka-, idő- és anyagmegtakarítással jár s lehetővé válik a termés mennyiségének és minőségének fokozása. Amennyire a helyzetet látom, kisbirtokosaink mindinkább tudatára jutnak annak, hogy a tagosítás nagymértékbenT.il •' T -A é-■' * '< * ni szén, míg szétszórtan levő 10—15 darab földjének megnövelése nagy idő s a munka- és anyagtöbblet reáfordítását követelte meg a kisbirtokostól s ez a fokozott fáradozás rendszerint még sem tette lehetővé az összes földek kellő megmunkálását, addig a tagosítás következtében a kisbirtokos sok felesleges munkától szabadul, gazdasági felszerelésének az egyik, földről a másikra hurcolása közben beállott kopásból, rongálódásból származó értékveszteségét megtakarítja, a tagon a S&P-SÉ-i munkákat a szükséghez vagó járáshoz képest és felváltani mindig keze ügyében lera eszközeivel, sőt a tagot ezt növelheti. A tagos! ideje s alkalma vs arra, hogy egy tag|| leggazdaságosabb kilsősége felől gondolkozzál. ' 85 i dálkodási módokat tanulmányo 255 s ezek alkalmazásával arra törekedjék, hogy tagján a lehető legjobb minőségben s a lehető legnagyobb mennyiségben termelje terményeit. A tagosításnak a kisbirtokosok érdekei szempontjából kétségtelen előnyeivel szemben rendszerint hátrányul hozzák fel azt, hogy jégverés esetén a tagosításkor kiosztott tag minden termése megsemmisülhet, ami rendszerint ki van zárva akkor, ha a birtokos ingatlanai a határ különböző részein szétszórtan feküsznek. Ámde ez a hátrány részben látszólagos, részben a jégverés okozta kár könnyen pótolható. Ugyanis katasztrofális jégverés nem gyakori jelenség s igy elég ritka eset, hogy ugyanazon gazda tagjának egész termését a jégverés egymásután többször is megsemmisítse, másrészt a jég által okozott kár a jégkár elleni biztosítás segítségével könnyen kipótolható. A mondottakból kétségtelenül következik, hogy ott, ahol az ingatlanok eldaraboltsága nagyobb mérvű, különösen a kisgazdaságok érdeke a tagosításnak — még áldozatok hozásával is — foganatosítása, mert ez az áldozat jó befektetés, amely idővel biztosan és burásan visszafizeti a gazdának a ráfordított költségeket. Azonban a tagosítás nem csupán magángazdasági érdekeket szolgál, nemcsak az egyes gazdasági egyedek jólétét fokozza, hanem egyik legfontosabb közgazdasági tényező is. Ugyanis, ha a gazda a tagosítás következtében jobb és több terményt termel s bocsát a közfogyasztás rendelkezésére, azzal nemcsak a gazda jóléte fokozódik, hanem a többi társadalmi osztály helyzete is javul és gyarapodik az ország közvagyona is. A gazdatársadalom ugyanis a jobb és több termelés következtében kiadósabban tudja táplálni a fogyasztást, az ipart és a kereskedelmet, köztartozásait könnyebben és gyorsabban tudja kiegyenlíteni s ezzel hozzájárul úgy a közjólét fokozásához • intazáltak! ' *■ tás . . . __ .asuUul A tagosítás ezen nagy közgazdasági jelentőségénél fogva a kormányzat a világháborút megelőző időben a tagosítás költségeinek állami előlegezésével s állami előleg visszafizetésének megkönnyítésével s ezzel kapcsolatban engedélyezett bizonyos kedvezményekkel igyekezett a tagosításokat elősegíteni. A háború, a forradalmak, a megszállás, valamint pénzünk vásárló erejének rendkívüli megromlása folytán a tagosítási költségek állami előlegezésére szolgáló tagositási állami alap pénzkészlete elértéktlenedett s az állam nehéz pénzügyi helyzete megakadályozta ennek az alapnak a szükséglethez mért táplálását. 1914. évi szeptember hó 1-e óta az új állam nem előlegezi a tagositási költségeket, úgy, hogy azóta a tagositási eréttségeket a tagositó érdekeltség kény- telén azok felmerülésekor azonnal fedezni. Ez időszerint 48 község tagositási ügye van folyamatban s ezeknek a tagositási eljárásoknak egy évi költsége körülbelül 400.000 aranykoronára, vagyis mintegy 6 milliárd papirkoronára tehető. Habár az ország mai súlyos helyzetében ily nagy összeget nem is tud a tagosítási állami alap rendelkezésére bocsátani, a kormányzat mégsem zárkózott el mereven a tagosítási állami alapnak lehetséges mérvben dotálásától szért a pénzügyminiszter 1.450.000.000 papíroskoronát utalt be a tagosítás állalul alapba. Ez az összeg azonban jóformán csak arra elegendő, hogy az alap az Országos Földbirtokrendező Bíróság által az 1920: XXVI. t.-c. 92. §-a, illetve az 1924:VII. t.-c. 23. §-a alapján hivatalból elrendelt tagosítások költségeit előlegezze. Azonban minden törekvésem arra irányul, hogy mihelyt az ország pénzügyi helyzete megengedi, az állam, a tagosítási állami alapot a kérelemre folyamatba tett tagosítások költségeinek előlegezésére szükséges összeggel támogassa. Addig is, míg ez megtörténhetik, a változott helyzethez képest meg kell változtatni a tagosítási költségek viselése, kivetése, beszedése, behajtása és kezelése tárgyában fennálló szabályokat. A vezetésem alatt álló igazságügyminisztérium birtokrendezési osztóiva utasításomra rendelettervezett készített, amely szabályozza a hivatalból elrendelt tagosítások költségeinek állami előlegezésénél követendő eljárást s kimondja, hogy az egy éven belül előlegezett összegeket a következő év elején a tagosító érdekeltség köteles a tagosítási állami alapnak visszatéríteni. A kérelemre megindult tagosításoknál pedig a rendelettervezet kimondja azt az elvet, hogy a tagosítási költségeket előlegezni is a tagosító érdekeltség köteles , hogy ezeknek a költségeknek fedezésére szükséges összegeket az állami adminsztráció teljes kikapcsolásával a tagositó érdekeltség által választott kezelő bizottság szedi be és kezeli. A rendelettervezet lehetővé teszi azt is, hogy esetleges károsodások elkerülése céljából a tagosítási költségeket a tagosító érdekeltség — bíróilag jóváhagyott elhatározásához képest — gabonának természetben szolgáltatásával fedezzék, vagy papírkorona helyett aranykoronában állapítsák meg. Egyébként a tagosítás különös gondoskodásom tárgya s rajta vagyok, hogy a tagosításokat minden rendelkezésemre álló eszközzel előmozdítsam, s reméllem, hogy az állam pénzügyi helyzete egy-két év múlva lehetővé teszi, hogy •a tag'"'01 ” " mi alap legalább a szegényebb közértkbert " képes lesz a ta ' gosítási költség k előlegezésére. A világegjobb Earmoaik^ Hegedül, Citerái, Hai onnamiai, Beszélőgépjei, cimbalomjai, továbbá az összes ^ szerek ^ gyárban atoki Árjegyzéket Ingyen kfcUd Mogyoróssy Gyűl m. kir. szabadalmazott hangszergyé Budapest, Viki Rákóczi-ut 71. Tel.: József 16—£* Minden újságárustól követeli az „UJ BHRJÍZDÁ“-t ! Első Keresztény Biztosító Intézet ! • ‘ --------''■J-JBBLB ' '..........'■-----J*Ji-L-!-----------|■■ Igazgatóság: Budapest, IV., fővám tér 2. ( ICJ fenti egségek: Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Miskolc, Szeged, Székesfehérvár, Szombahely.