Új Barázda, 1927. július (9. évfolyam, 146-172. szám)
1927-07-01 / 146. szám
1927 (alius 1, péntek DIRAM) ^5 MEZŐGAZDÁSZ* és. műtrágyafélék belértékéről, vásárlásáról és eltartásáról hl A műtrágyák közé tartoznak a nitrogéntartalmúak is. Ezek közé soroljuk mindama mesterséges trágyaféléket, amelyekkel a növényeknek egy másik, szintén nagyon fontos táplálóanyagot adhatunk, a nitrogént. A nitrogénműtrágyák értékes alkotórésze tehát a nitrogén. Hatóalkotórészük a nitrogénnek valamelyik megfelelő vegyülete. A nitrogén, mint ilyen, mint elemi test, nem növényi táplálóanyag. Ha az volna, nem lenne szükség még külön is nitrogén műtrágyákra. Mégpedig azért, mert a levegőben sok a nitrogén. Ezer liter levegőben egy kg. körüli mennyiségben találunk szabad — elemi állapotban lévő — nitrogént. Eme, a levegőben lévő szabad nitrogént, a legtöbb mivelési növényünk felhasználni, értékesíteni nem tudja és ezért használ a gazda foszforsavas műtrágyákkal együtt, nagyon sokszor nitrogénműtrágyákat is. A különböző nitrogénműtrágyákban más-más alakban találjuk a nitrogént. A más-más alakú nitrogént a növény nem képes egyforma gyorsasággal felvenni, illetve értékesíteni s ezért gyorsan-lassan vagy igen lassan ható nitrogénműtrágyákat ismerünk. A növény a legkönnyebben és a leggyorsabban tudja felvenni az olyan nitrogént, amely salétromsav — salétromsavas só — alakjában van a talajban. A salétromsav sóit a tudomány nyelvén nitrátoknak nevezzük. Salétrom nagyon sok ismeretes. De műtrágyául ezek közül csak nagyon keveset használunk. Mégpedig a chilei — vagy csilisalétromot, a norvég — más néven a mészsalétromot és újabban az ammóniálisalétromot. Mindeme az előzőkben felsorolt nitrogénműtrágyákban a hatóalkotórész a nitrátnitrogén. Ennek is kg.-onként éppen úgy megvan szabva a piaci ára, mint a többi növényi táplálóanyagoknak. Egyegy mázsa nitrogénműtrágya — salétrom — piaci árát tehát szintén úgy számítjuk ki, hogy az egy kg. salétromnitrogén árát megszorozzuk az egy métermázsa (ICO kg.) salétromban foglalt kg.-ok számával. A megfelelő minőségű chilisalétrom műtrágya 16 százalékos. Ez azt jelenti, hogy száz kg. chilisalétrom tartalmaz 16 kg. nitrogént. Ha egy kg. salétromnitrogén ára 10.030 korona, a műtrágya métermázsája 160 ezer koronába kerül. A talajra szórt és az ebbe belemunkáltsalétromnitrogén, a növény számára ugyanaz, mint az ember számlára a kész — megsütött vagy megfőzött — étel. Vagyis ezt a nitrogéntközvetlenül, haladék nélkül fel tudja használni. Azonnal felveszi és saját szervezetének kiépítésére és sejtjei megtöltésére használja fel. A talaj azonban a salétromnitrogénnel szemben úgy viselkedik, mint a szitába öntött víz. A szitában a víz csak nagyon rövid ideig marad meg. Aránylag akkor még a legtovább, ha a szita nyilásai nagyon finomak és aprók. Minél nagyobb nyílású a szita, annál hamarább folyik ki abból a víz. Ez az oka annak, hogy mindig fejtrágyaként használjuk a salétromokat. Azaz olyankor hintjük el, amikor a kérdéses területen lévő növényzet már kikelt, illetőleg akkor, amikor kiültetjük a palántákat — dohány —. Ez utóbbi esetben az öntözővízben oldjuk fel a salétromot. A különböző salétromokból egyszerre mindig csak keveset hintünk el. Kéthárom ízben adunk egyszer-egyszer keveset, mint egyszerre a szükséges, illetve a megállapított, egész mennyiséget. Ennek okát már megírtuk. A chilei salétrom úgy található egyes lelőhelyeken mint a kősó. Átkristályositás útján megtisztítják, s így jut forgalomba. Németországban újabban mesterségesen is gyártják s ez utóbbi a trágyapiacon német salétrom elnevezésen ismert. A norvég salétrom: olyan salétromsavas mész, amely Norvégiában vizierők felhasználásával levegőből és mészkőből készül. Ennek értéke is függ százalékos nitrogéntartalmától. A nővérzetnek aránylag könnyen felvehető mésztáplálékot is ad. A legújabb időben gyártott ammóniáksalétromról még majdkésőbb lesz szó. Nitrogén műtrágyákat alkalmazzuk az ammóniák bizonyos sóit is. Az ammóniumsókban a nitrogén ammónium alakjában található. A tudomány nyelvén ammóniák nitrogénnek nevezik ezt. Az ammóniáknitrogén a növényre nézve szintén értékes, de azok ezt nem képesek olyan gyorsan felvenni, mint a salétromnitrogént. Az ammóniumsók — eme nitrogénműtrágyák — a talajban átalakulnak, átváltoznak, s a legtöbb növény csak ekkor veszi fel belőlük a szervezetük felépítéséhez okvetlenül szükséges nitrogént. S mert a tárgyalt átalakuláshoz bizonyos időtartam kell, az ammóniákinitrogént tartartalmazó nitrogénműtrágyák hatása lassúbb, mint a salétromoké. A talaj az ammóniáksókkal szemben másképen viselkedik, mint a salétromokkal. Az ammóniák sóit a talaj ugyanis megfogja, megtartja. Azok abból nem vesznek el oly módon és oly könnyen, mint a salétromsav sóinak nitrogénje. A gazda ezért az ammóniikműtrágyákat — ammóniumsók — olyan esetben használja, amidőn a talaj növényi nitrogéntáplálék készletét óhajtja szaporítani. S természetesen akkor hinti el, amidőn még van arra idő, hogy a növény számára felvehetővé alakuljon. A leggyakrabban használt ammóniák nitrogén műtrágya a kénsavas ammóniák. Ez rendesen húsz százalékos. Vagyis egyszáz kg.-ja húsz kg. olyan nitrogént tartalmaz, amely benbe ammóniumsó alakjában található. Németországban újabban nagyobb mennyiségben gyártják a sósavas ammóniákat is műtrágyázási célokra. Eme műtrágya nitrogéntartalma 25 százalék. Trágyázó hatása majdnem ugyanolyan mint a kénsavas ammóniáké. De bizonyos kényesebb növények — dohány, cukorrépa, burgonya — nem való. Az aránylag lassan — vagy nagyon lassan ható nitrogénműtrágyák eme növényi táplálóanyagot olyan alakban tartalmazzák, amely mint ilyen nem növényi táplálék. (Folytatjuk.) WAVVVWWMMWVVWVvVWWWWVWI Főszerkesztő: MESKO FÁI. Fömonkat&rs ; HÉJJ IMRE dr. Felelős szerkesztő; PERLASY GYÖRGY, Kiadja az UJ BARAZDA LAPKIADÓ RT. Felelős kiadó: BAK IMRE igazgató Sok ezer vevőnkkel, akik értesítésünkre várnak, közöljük, hogy idei 14 napos nyári Corvin-Vásárunk hétfőn, július 4-én, délelőtt 10 órakor kezdődik. Megint: bámulatosan olcsó árak. Megint: csak jó minőségek — silány árut nem tartunk. Holnap e lap hasábjain bővebb tudósítást közlünk. IoTPIS