Új Barázda, 1930. szeptember (12. évfolyam, 198-222. szám)
1930-09-02 / 198. szám
2 ORORJIZM madtak a rendőrlegénységre, kikre néhány percen át valóságos kőzápor hullott. Irásra kardot rántott és kardlappal ! A rendőrség természetesen a tárna- t verte szét a támadó munkásokat. Véres összeütközés a Városligetben A következő negyedórákban az egész Andrássy-út feketéllett a tömegtől. A munkásoknak a külvárosokból megindult beözönlése még egyre tart és a tömeg már egészen ellepi azAndrássy-út úttestét, a gyalogjárókon a békés emberek már nem tudnak közlekedni, a tömeg a Liget felé igyekszik, melynek útjain már ezrek tüntetnek, ordítoznak, ellepik a virágágyakat, letaposnak mindent, fákat törnek ki s úgy várják az újabb munkáscsoportok érkezését. A rendőrségnek itt az Iparcsarnok előtt van elhelyezve egy nagyobb osztaga. A rendőrök békésen szemlélik a tömeg felvonulását, majd itt is a munkásság kihívó és támadó magatartására indult, meg a tisztogató munka, melynek során először gyalogos rendőrök iparkodnak rendet teremteni, később azonban, miután a nagy tömeggel szemben tehetetlennek bizonyult néhány gyalogos rendőr, lovas attakkal kezdik oszlatni a tömeget. — Pfuj, le vele, abcug! — ordítja a tömeg és kövekkel kezdi dobálni a rendőröket. A rendőrattak kardlappal, látszólag megtisztítja az Iparcsarnok előtti teret, amikor jelentés érkezik, hogy a valósággal fellázított munkásság a Vilma királyné útnál megtámadta a gyalogos rendőröket. Erre a hírre egy szakasz lovasrendőr kivont karddal vágtában igyekezett az Aréna után végig, hol már a munkásság padokat, kocsikat tört szét, autókat rongált meg és ártatlan járókelőket vert véresre. A lovasrendőrök kivont karddal rohantak a tömegre és néhány perc alatt szétoszlották a tüntetőket. A főkapitány az utcán Budapest székesfőváros főkapitánya, Bezeg-Huszágh Miklós, maga is személyesen járta végig mindazokat a helyeket, ahol tüntetéstől tartani lehetett. A rendőrosztagok parancsnokai röviden mindenütt tájékoztatták a főkapitányt az eddigi eseményekről. Amikor Bezeg-Huszágh Miklós Andréka Károly főkapitányhelyettes kíséretében az Iparcsarnok elé ért és látta a rendőrség szorongatott helyzetét, intézkedett, hogy újabb erősítések érkezzenek a Ligetbe. A tömeg ezalatt egy autót, melyben külföldi újságírók ültek, megtámadott, kikergette a benne ülőket, a kocsi gummikerekeit felvágta, úgy, hogy az használhatatlanná lett. A rendőrség segélykérésére most két páncélautó érkezett rendőrökkel megrakva azIparcsarnok elé. A tüntető tömegek nagy abcugolással fogadták a páncélautók megérkezését menteni, de csak későre tudták a feldühödött tömeg gyűrűjéből megszabadítani. A tömeg most a Benczúrutcai villák kerítésein ugráltak át, behatolt a magánlakásokba, öszszetört és összezúzott mindent, ami keze ügyébe akadt. Egy másik tüntető csoport a Podmaniczky utca és Csengeri utca magánlakásait kezdte szétrombolni. Mihelyt a rendőrség, a fosztogatásokról tudomást szerzett, nyomban páncélautókat küldött a helyszínére,melynek megjelenése után azután a tüntetők szétoszlottak. Felgyújtanak egy autót Az Iparcsarnok előtt szétvert tömeg, valamint azok a munkások, kiknek felvonulása az . Andrássy úton még mindig tartott, a városligeti nagy játszótérre igyekeztek, hová gyűlést hirdettek a szociáldemokraták. Miután a szocialisták, látva a munkásság hangulatát, a betiltott gyűlést nem akarták megtartani. Vajdahunyad vára előtt az egyik szocialista városatya felszólította a munkásságot, hogy most már nyugodtan széledjen szét és menjen haza. A munkások azonban nem hallgattak vezetőjük szavára, hanem nagy ordítozással továbbfolytatták a tüntetést. A rendőrtisztek csoportja mellett állott Kiár Zoltán bizottsági tag is, aki autójából kiszállva csendesíteni akarta a tüntetőket. A tömeg ekkor azt követelte, hogy Kiár Zoltán autójával, továbbá egy másik autóval, melyben külföldi újságírók ültek, hajtasson neki a lovas rendőröknek. Miután Kiár ezt vonakodott megtenni, hátulról valaki furkósbottal úgy fejbeütötte, hogy koponyája hat centiméter hosszúságban beszakadt. A tömeg ezalatt felborította Kiár autóját, motorját öszszetörte és felgyújtotta. Az autó hatalmas lángokkal porrá égett. A rendőrség parancsnoka ekkor intézkedett, hogy a rendőrök szorongatott helyzetükben kardhasználaton kívül lőfegyverüket is használhassák. Fegyverhasználat: egy halott és sok sebesült A tömeg ekkor az Aréna-út és a Városliget sarkán egy 8-as számú villamoskocsit felborított és összetört. A rombolást ismét rendőri, attak követte és atüntetőket visszaszorították a Mezőgazdasági Múzeum előtti térre. A rendcsinálás természetesen nem ment simán,a tüntetők megtámadták a rendőrséget, amely szorongatott helyzetében a fenyegető tömeg láttára lőfegyvert használt és a tömegbe lőtt. A sortűznek egy halottja és számos súlyos sebesültje van. A munkás, akit holtan találtak meg, Dányik János 28 éves állványozó, gyomorlövést kapott és azonnal meghalt. Összerombolják a Weinsgrubervendéglőt A fékevesztett tömeg dühe ettől kezdve nem ismert határt. A rendőrség, mely mindvégig igen nagy türelemmel nézte a tüntetést, sok esetben teljesen tehetetlennek bizonyult, így a tigeti Weingruber-vendéglőnél a fellázított tömeg valósággal szétrombolt mindent. Oszlopokat döntött ki, márványasztalokat tört darabokra, székeket, padokat zúzott össze, majd óriási szitkozódások között indult el a város szíve felé. Peyer Károly szociaista vezért, a tüntetés főrendezőjét véresre verik A szocialista vezéreknek itt már nem volt hatalmuk a tömeg felett s Peyer Károlyt, tehát pontosan azt a szocialista képviselőt, aki a tüntetés nyugodt lefolyásáért felelősséget vállalt, megtámadták a botokkal felfegyverzett munkások és véresre verték. Peyer Károlyt néhány párthíve igyekezett szorongatott helyzetéből ki szeptember, kedd Üzleteket fosztogat a tömeg A Városligetből befelé áramló szörnyű sokaság most ,már az üzletekre vetette magát. Az Aradi- és Csengeriutca lehúzott üzletredőnyei közül igen sokat feltéptek, a kirakatokat bezúzták és megkezdődött a fosztogatás. A rendőrség mindenütt a legerélyesebben igyekezett rendet teremteni. Igen sok helyütt fegyverhasználatra került a sor és az összeütközésnek minden vonalon számos súlyos és könnyebb sebesültje lett. Amikor a tüntetők ismét kiértek a Teréz-körútra, nekiestek az Edisonkávéház ablakainak és azokat kövekkel beverték. A hatalmas kirakatablomáb- fák szörnyű nagy robajjal estek darabokra és a tüntetéstől valósággal megrészegült tömeg a székeket és asztalokat kezdte itt is szétverni. Ezután a' kávéházzal' szembenlévő Stern-féle cipőkereskedés kirakatait zúzták öszsze és pillanatok alatt fosztották ki. A kirakatban levő összes cipőket percek alatt széthordták. Ezalatt az Andrássyi úton a tüntetők beverték a villák ablakait, autóbuszokat állítottak meg és rongáltak össza és a villamosjáratot is annyira veszélyeztették, hogy a 48-as villamosjáratot, továbbá az Andrássy út autóbuszjáratait be is szüntették. Az óriási zavargások ésösszeütközések hírére természetesen a rendőrség mindenütt megerősítette kirendelt osztagait és intézkedés történt, hogy délutánra, amennyiben a rend helyre nem állna, a csendőri és rendőri készültségen kívül, katonaság is álljon rendelkezésre. Tüntetők lőtték agyon Dányik Jánost . A rendőrség a tüntetők ligeti csoportjának szétszórása után megállapította, hogy a meghalt Dányik János állványozó munkást, ki látszólag csendesen szemlélte a tüntető csoportokat, az egyik csoportból eldördült revolverlövés ölte meg. Dányikon már segíteni nem lehetett, mert mire a kihívott' mentők megérkeztek", meghalt. Egy halott, száz, súlyosés többszáz könnyű sebesült Délután 4 órára, mire a városban a rend látszólag helyreállt, a tüntetésnek állítólag három halálos áldozata van. Az egyik Dányik János, a másik Kiár Zoltán soffőrje, akit a tüntetők agyonvertek, a harmadik egy, munkás, kinek személyazonosságát még nem lehetett megállapítani. Különböző kórházakban körülbelül száz súlyos sebesült fekszik. Természetes, hogy a sebesültek számáról tiszta képet e pillanatban még nem lehet adni. A mentők összeállítottak egy névsort azokról, akiket részben ők szállítottak kórházba, részben ők részesítették elsősegélyben. Ezt a névsort alább közöljük azzal a megjegyzéssel, hogy igen sokan vannak olyanok, akik sebesülten tűntek el a tömegben és siettek haza lakásukra, hogy ott kötözzék be sebeiket. Ezeknek a száma sokkal több, mint amennyit a mentők kimutatása jelent. Mester Istvánné, Komlós Jenő, hírlapíró, Berényi Imre hírlapíró, Blaschke Rezső, Kardos Gyula, Kiss Mária, Frischhorn Jakab, Puskás Imre, Olasz Kálmán, Agg Ferenc, Gyenge István, Andor György, egy 22 év körüli napszámos külsejű férfi, Kldi Zoltán dr. Szabó János, Kovács Endre, Balog István, Ugró Ferenc, Abri László, Kovács János, Dányik János, Flseken Samu, Halasi Pál, Barta Bertalan, Víg Albertné, Kovács József, Dobra György, Kovács Ferenc, Rokaviczky János, Erdélyi Béla, Ocsenás Géza, Pikrin Mihály, Salgó Andor, Medvegy Endre, Polgár Endre, Zagora János, Jeney Hugó, Klemcsik Sebő, Mahala Károly, Egri Dezső, Majer Antal, Szirmai László, Mahál Gyula, Kasza István, Kovács Béla, Reidelbach Margit, Müller Ferenc, Kovács Károly, Bakszus Mihály, Tok József. Molnár László a’ könnyű 'Sebesültek számát Azonban még látszólag sem lehet megmondani, mert' legtöbben saját' lakásukra vitették magukat. A késő délutáni órákban a körúton még mindig tömegesen sétálnak a tüntetők, a rendőrség azonban éberen vigyáz mindenre, és erélyesent oszlat szét minden csoportosulást. ' ' '' Liebe Ádám, Horváth József, Molnár Lajos, Barsai András, Korcsmáros László, Tamási Vince, rendőrfőtörzsőrmester, Máté György, rendőrfőtörzsőrmester, Ehrenfeld Ignác, Zibár Antal, Varga János, Gajza Kálmán, Kovács, Kecskemét, Grósz Ignác, Ungár Béla, Ecet Béla, Cseng Pál, rendőrőrmester, Fehérvári Lajos, Baumgartner Lipót, Fekete Kálmán, Vajda Gyula, Kis Mátyás, Kovács Albert, Offenhand Jakab, Erdős József, Lukits András, Radics József földműves, Kunszentmárton, Szilády Gergely, lovasrendőr, Sztanya Ferenc és Szakács Péter. A sebesültek névsora BEIFELD JÓZSEFI BANKHÁZA Budapest, VII., Károly-:Korn. l.| Alapittatott 1874. -*■ Alapittatott 1874.U A m. Mr. osztálysorsjáték főárusitóhelye. Legmagasabb árban geszert- i Olasz és szerb sorsjegyeket, Jj Kényszerkölcsönkötvényeket, Arany, ezüst pénzeket és érmeket,| Tösredékrészvényeket, Dódért, sokolt és egyéb idegen pénzeket.