Új Barázda, 1938. április (20. évfolyam, 14-17. szám)

1938-04-03 / 14. szám

4 UJBANIZDA 1938 április 3. A tejkérdésben még ebben az év­ben radikális rendezés lesz — nyilatkozott Rosta tanácsnok Délelőtt 12 órakor lesz a nagyvásá­rtelepi záróra Az Új Barázda munkatársa a tejkérdéssel kapcsolatban felke­reste Rosta János dr.-t, Budapest közélelmezési tanácsnokát, aki a következőképpen nyilatkozott: — Hivatalbalépésem óta állan­dóan azon dolgozom, hogy Buda­pest tejellátásának kérdését úgy a fogyasztóközönség, mint a gaz­dák felé a lehető legjobb módon megoldjam. Súlyos és nehéz akadályok gör­dülnek állandóan utamba, azon­ban feltétlenül tudom, hogy a földművelésügyi minisztériummal karöltve még ebben az évben a tejkérdésben radikális rendezés lesz. Fontos, hogy egy milliós város lakosságának egészséges, a higié­nia minden feltételének megfelelő tej álljon olcsó árban rendelkezé­sére. Ez érdeke a magyar gazda­­társdalomnak is, mert a főváros lakosságának tejfogyasztása az össztejtermelés jelentős részét te­szi ki. Állandó jó fogyasztót jól kell kiszolgálni. A radikális ren­dezés felöleli majd a tejvállala­­tok fúzióját, az okszerű üzemveze­tést és a tejcsarnokok legkisebb tejeladási mennyiségének meg­határozását. Minden várható sza­bályozás a fogyasztók és a tejter­melő gazdák érdekét fogja szol­gálni. További kérdésünk a nagyvá­­sártelepi zárórára vonatkozott.­­ Sajnos, ebben a kérdésben nem oszthatom a gazdaközönség­nek azt az óhaját, hogy a nagy­vá­sártelepi záróra délelőtt 10 óra legyen. Nekem, mint a főváros közélelmezési tanácsnokának azt is kell tekintenem, hogy a kevés pénzzel rendelkező kiskereskedők a délelőtti órákban többször is elmehessenek vásárolni a Nagy­­vásártelepre, mivel ezek egy­szerre nagyobb mennyiséget vá­sárolni éppen pénztelenségük miatt nem tudnak. Jól tudom, hogy a spekulatív elem mindig később megy vásá­rolni, számítván arra, hogy a késő reggeli órákban olcsóbban tud majd vásárolni. A kisgazdák árusítási ügyét a gazdáknak kellene jól megoldani, hogy a vevőre nem talált árut mint lehetne a kisgazdák megká­rosítása nélkül eladni. Ha a zár­órát akármilyen koránra is tűz­nék ki, mindig lesznek türelmet­len eladók, akik az árusítási idő vége felé odaadják lényegesen ol­csóbb áron terményeiket. Erre kellene a megfelelő módot megta­lálni, hogy a kisgazdák érdekeit tökéletesen megvédhessék. Egyébként a közeljövőben a nagyvásártelepi zárórát délelőtt 12 órában fogom megállapítani. Ezt az időt éppen a kisgazdák délelőtt 11 óráig tartó árusítása miatt kell elrendelnem és ez az egyik oka annak, hogy még ko­rábbi zárórát nem tudok beve­zetni. Ezeket mondotta Rosta János dr. tanácsnok. Minden szavából kiérzett a fővárosi polgárok ér­dekeinek megvédése és mégis sze­retettel beszélt a magyar gazdá­ról, mint aki érzi, hogy a föld ne­héz munkából élő népével is tö­rődni kell. A Hangya Központ közgyűlése A Német Birodalom ötévi gazdasági mérlege Balogh Elemér dr. m.­­kir. titkos tanácsos elnökletével tartotta meg XXXIX. évi közgyűlését a Han­gya Központ március hó 29-én. Ezt megelőzően március hó 28-án délután volt a választmányi ülés, amelyen Wünscher Frigyes dr. vezérigazgató tájékoztatta a szö­vetkezet képviselőit az elmúlt év fontosabb ügyeiről és ismertette a legközelebbi év munkatervét. A közgyűlésen Balogh Elemér dr. megnyitó beszéde után Wün­scher Frigyes dr. az általános gaz­dasági viszonyokról és a Hangya munkásságáról beszélt. Bejelen­tette a vezérigazgató, hogy az ér­tékesítő mozgalmat tovább fej­lesztik, mert tudatában vannak annak, hogy ezzel a kisemberek érdekét szolgálják. A Hangya Központ áruforgalma 1937. évben 80,053.756.62 pengő volt. Ez a for­galom a tavalyival szemben 15,47 százalékos emelkedésnek felel meg. Az egyes árunemekben kifejlő­dött forgalom igen élénk volt. A ruházati forgalom 1935. évi öt és félmillióval szemben 1937-ben kb. 12 millió pengőre emelkedett. Az olcsóbb áruellátás szempontjából rendszeresített közös vagonos szál­lítást továbbfejlesztik. A szövetke­zég mindig nagyon foglalkoz­nak szakkörökben a Német Biroda­lom öt éves gazdasági tervének nagy sikerével. A terv eddig végrehajtott részé­nek nagy eredménye, hogy a mun­kanélküliek (1936-ban hat millió v­olt, családtagokkal együtt pedig 13 milliónál többet jelentett), el­tűntek, sőt számos iparágban és mezőgazdaságban munkáshiány mutatkozik. Az ötéves terv pénzben megálla­pított főbb tételei: 1932/1933 1937 millió márka Nemzeti jövedelem 45.200 68.000 Ipari össztermelés 37.800 75.000 Kézművesipari ter­melés 99.500 22.000 Kiskeresked. forg.21.800 31.000 Mezőgazd. termelés 8.700 12.000 Betétállomány 11.400 16.100 Behozatal 4.200 5.550 Kivitel 4.900 5.500 Állami bevételek 6.600 14.000 A nagyipari ágazatokban a ter­melés növekedése a beszámoló sze­rint 50—600 százalék között moz­gott a szóbanforgó években, ezt mindennél jobban mutatja a kulcs­iparok termelésének növekedése. Benzintermelés 0.39 1.48 A világhírű német gépipar évi forgalma 37.1 millió márkáról 111 millió márkára növekedett. A belhajózás forgalma 7.35 millió tonnáról 130 millióra, a tengerha­józásé 36 millió tonnáról 61 mil­lióra, az építés alatt álló hajók űrtartalma 22.000 tonnáról 1 mil­lió 120.000 tonnára emelkedett. Az utak építésére és fenntartására fordított összeg 1932-ben 440 mil­lió márka volt, míg 1937-ben már 1450 millió márkát ért el. Megállapítható, hogy Németor­szág ezeket az eredményeket min­den külső segítség nélkül, teljesen a maga erejéből vívta ki. Német­országban a gazdasági fellendülés nem állott meg, hanem még tovább fokozódik. A gazdasági igazságok előtt nem lehet szemet hunyni. 1936 : Kőszéntermelés 2/1933 millió tt 104.7 1937­onna 184.5 Barnaszéntermelés 122.7 184.7 Acéltermelés 9.7 19.2 V­asöntvénytermelés 1.4 3.7 Vasérctermelés 1.3 9.6 Kőolajtermelés 0.24 0.45 zeti értékesítésre a következő ada­tok mutatnak rá: A Hangya szö­vetkezetek a múlt esztendőben 30 vágón baromfit és tojást szállítot­tak a külföldre. A tollértékesítés 82 százalékkal emelkedett. Az 1936. évi 126.781 kg-mal szemben 1937-ben 230.676 kg tollat vásá­roltak. A mézértékesítés 31 szá­zalékkal emelkedett. A „Coopera­­tiva“ Magyar Kamilla Kiviteli Iroda, 3.114.689 kg nyers kamillát váltott be. A közgyűlés az igazgatóságnak azt a javaslatát, hogy az elmúlt üz­letév feleslegéből 35.823.36­0 a tar­talékalap növelésére, 345.758.60 pengő a teljesen befizetett ala­pítványi üzletrészek 4 százalékos osztalék fizetésére fordíttassék, míg az ezután fennmaradó 1152,89 pengő a következő üzletév szám­lájára vitessék át, egyhangúlag elfogadta. Londonban lesz április 27-én a cukor­­konferencia A cukortermelő országok láza­san készülnek az április 27-én Londonban tartandó cukorkonfe­renciára. Néhány állam még nem szentesítette a cukoregyezményt és arra számítanak, hogy a fenti időpontig a késedelmes országok is intézkednek ebben az ügyben. Ennek a konferenciának állam­közi és hivatalos jellege va, ezért Magyarországot Vinnay Géza dr. min. tanácsos képviseli. Valószí­nű, hogy a bizottságban Serbán Iván dr. és Hirsch Albert, dr. is részt vesz. Filléres gyümölcsposta­­csomagok A kereskedelemügyi miniszter legújabb rendelete értelmében a filléres gyümölcscsomagokat ezen­túl egész éven át lehet feladni. A vidéki pénz­intézetek sorozatos p­é V 9 fúziója Sok pénzintézet szűnik meg a vidéken Még élénken emlékszünk arra, amikor Imrédy Béla jelenlegi közgazdasági miniszter, annak idején pénzügyminisztersége alatt szorgalmazta már a pénzintézetek, különösképen a vidéki bankok fú­zióját. Mióta közgazdasági minisz­ter lett, még fontosabbnak tartja, hogy a sok apró intézetet egybeol­vassza és körzetenként u. n. csúcs­­intézeteket létesítsen. Az átszerve­zéssel nagy szolgálatot tesznek a közgazdasági életnek és nagyot len­dít majd a vidék számára az egész átalakítás.

Next