Új Barázda, 1938. április (20. évfolyam, 14-17. szám)
1938-04-03 / 14. szám
4 UJBANIZDA 1938 április 3. A tejkérdésben még ebben az évben radikális rendezés lesz — nyilatkozott Rosta tanácsnok Délelőtt 12 órakor lesz a nagyvásártelepi záróra Az Új Barázda munkatársa a tejkérdéssel kapcsolatban felkereste Rosta János dr.-t, Budapest közélelmezési tanácsnokát, aki a következőképpen nyilatkozott: — Hivatalbalépésem óta állandóan azon dolgozom, hogy Budapest tejellátásának kérdését úgy a fogyasztóközönség, mint a gazdák felé a lehető legjobb módon megoldjam. Súlyos és nehéz akadályok gördülnek állandóan utamba, azonban feltétlenül tudom, hogy a földművelésügyi minisztériummal karöltve még ebben az évben a tejkérdésben radikális rendezés lesz. Fontos, hogy egy milliós város lakosságának egészséges, a higiénia minden feltételének megfelelő tej álljon olcsó árban rendelkezésére. Ez érdeke a magyar gazdatársdalomnak is, mert a főváros lakosságának tejfogyasztása az össztejtermelés jelentős részét teszi ki. Állandó jó fogyasztót jól kell kiszolgálni. A radikális rendezés felöleli majd a tejvállalatok fúzióját, az okszerű üzemvezetést és a tejcsarnokok legkisebb tejeladási mennyiségének meghatározását. Minden várható szabályozás a fogyasztók és a tejtermelő gazdák érdekét fogja szolgálni. További kérdésünk a nagyvásártelepi zárórára vonatkozott. Sajnos, ebben a kérdésben nem oszthatom a gazdaközönségnek azt az óhaját, hogy a nagyvásártelepi záróra délelőtt 10 óra legyen. Nekem, mint a főváros közélelmezési tanácsnokának azt is kell tekintenem, hogy a kevés pénzzel rendelkező kiskereskedők a délelőtti órákban többször is elmehessenek vásárolni a Nagyvásártelepre, mivel ezek egyszerre nagyobb mennyiséget vásárolni éppen pénztelenségük miatt nem tudnak. Jól tudom, hogy a spekulatív elem mindig később megy vásárolni, számítván arra, hogy a késő reggeli órákban olcsóbban tud majd vásárolni. A kisgazdák árusítási ügyét a gazdáknak kellene jól megoldani, hogy a vevőre nem talált árut mint lehetne a kisgazdák megkárosítása nélkül eladni. Ha a zárórát akármilyen koránra is tűznék ki, mindig lesznek türelmetlen eladók, akik az árusítási idő vége felé odaadják lényegesen olcsóbb áron terményeiket. Erre kellene a megfelelő módot megtalálni, hogy a kisgazdák érdekeit tökéletesen megvédhessék. Egyébként a közeljövőben a nagyvásártelepi zárórát délelőtt 12 órában fogom megállapítani. Ezt az időt éppen a kisgazdák délelőtt 11 óráig tartó árusítása miatt kell elrendelnem és ez az egyik oka annak, hogy még korábbi zárórát nem tudok bevezetni. Ezeket mondotta Rosta János dr. tanácsnok. Minden szavából kiérzett a fővárosi polgárok érdekeinek megvédése és mégis szeretettel beszélt a magyar gazdáról, mint aki érzi, hogy a föld nehéz munkából élő népével is törődni kell. A Hangya Központ közgyűlése A Német Birodalom ötévi gazdasági mérlege Balogh Elemér dr. m.kir. titkos tanácsos elnökletével tartotta meg XXXIX. évi közgyűlését a Hangya Központ március hó 29-én. Ezt megelőzően március hó 28-án délután volt a választmányi ülés, amelyen Wünscher Frigyes dr. vezérigazgató tájékoztatta a szövetkezet képviselőit az elmúlt év fontosabb ügyeiről és ismertette a legközelebbi év munkatervét. A közgyűlésen Balogh Elemér dr. megnyitó beszéde után Wünscher Frigyes dr. az általános gazdasági viszonyokról és a Hangya munkásságáról beszélt. Bejelentette a vezérigazgató, hogy az értékesítő mozgalmat tovább fejlesztik, mert tudatában vannak annak, hogy ezzel a kisemberek érdekét szolgálják. A Hangya Központ áruforgalma 1937. évben 80,053.756.62 pengő volt. Ez a forgalom a tavalyival szemben 15,47 százalékos emelkedésnek felel meg. Az egyes árunemekben kifejlődött forgalom igen élénk volt. A ruházati forgalom 1935. évi öt és félmillióval szemben 1937-ben kb. 12 millió pengőre emelkedett. Az olcsóbb áruellátás szempontjából rendszeresített közös vagonos szállítást továbbfejlesztik. A szövetkezég mindig nagyon foglalkoznak szakkörökben a Német Birodalom öt éves gazdasági tervének nagy sikerével. A terv eddig végrehajtott részének nagy eredménye, hogy a munkanélküliek (1936-ban hat millió volt, családtagokkal együtt pedig 13 milliónál többet jelentett), eltűntek, sőt számos iparágban és mezőgazdaságban munkáshiány mutatkozik. Az ötéves terv pénzben megállapított főbb tételei: 1932/1933 1937 millió márka Nemzeti jövedelem 45.200 68.000 Ipari össztermelés 37.800 75.000 Kézművesipari termelés 99.500 22.000 Kiskeresked. forg.21.800 31.000 Mezőgazd. termelés 8.700 12.000 Betétállomány 11.400 16.100 Behozatal 4.200 5.550 Kivitel 4.900 5.500 Állami bevételek 6.600 14.000 A nagyipari ágazatokban a termelés növekedése a beszámoló szerint 50—600 százalék között mozgott a szóbanforgó években, ezt mindennél jobban mutatja a kulcsiparok termelésének növekedése. Benzintermelés 0.39 1.48 A világhírű német gépipar évi forgalma 37.1 millió márkáról 111 millió márkára növekedett. A belhajózás forgalma 7.35 millió tonnáról 130 millióra, a tengerhajózásé 36 millió tonnáról 61 millióra, az építés alatt álló hajók űrtartalma 22.000 tonnáról 1 millió 120.000 tonnára emelkedett. Az utak építésére és fenntartására fordított összeg 1932-ben 440 millió márka volt, míg 1937-ben már 1450 millió márkát ért el. Megállapítható, hogy Németország ezeket az eredményeket minden külső segítség nélkül, teljesen a maga erejéből vívta ki. Németországban a gazdasági fellendülés nem állott meg, hanem még tovább fokozódik. A gazdasági igazságok előtt nem lehet szemet hunyni. 1936 : Kőszéntermelés 2/1933 millió tt 104.7 1937onna 184.5 Barnaszéntermelés 122.7 184.7 Acéltermelés 9.7 19.2 Vasöntvénytermelés 1.4 3.7 Vasérctermelés 1.3 9.6 Kőolajtermelés 0.24 0.45 zeti értékesítésre a következő adatok mutatnak rá: A Hangya szövetkezetek a múlt esztendőben 30 vágón baromfit és tojást szállítottak a külföldre. A tollértékesítés 82 százalékkal emelkedett. Az 1936. évi 126.781 kg-mal szemben 1937-ben 230.676 kg tollat vásároltak. A mézértékesítés 31 százalékkal emelkedett. A „Cooperativa“ Magyar Kamilla Kiviteli Iroda, 3.114.689 kg nyers kamillát váltott be. A közgyűlés az igazgatóságnak azt a javaslatát, hogy az elmúlt üzletév feleslegéből 35.823.360 a tartalékalap növelésére, 345.758.60 pengő a teljesen befizetett alapítványi üzletrészek 4 százalékos osztalék fizetésére fordíttassék, míg az ezután fennmaradó 1152,89 pengő a következő üzletév számlájára vitessék át, egyhangúlag elfogadta. Londonban lesz április 27-én a cukorkonferencia A cukortermelő országok lázasan készülnek az április 27-én Londonban tartandó cukorkonferenciára. Néhány állam még nem szentesítette a cukoregyezményt és arra számítanak, hogy a fenti időpontig a késedelmes országok is intézkednek ebben az ügyben. Ennek a konferenciának államközi és hivatalos jellege va, ezért Magyarországot Vinnay Géza dr. min. tanácsos képviseli. Valószínű, hogy a bizottságban Serbán Iván dr. és Hirsch Albert, dr. is részt vesz. Filléres gyümölcspostacsomagok A kereskedelemügyi miniszter legújabb rendelete értelmében a filléres gyümölcscsomagokat ezentúl egész éven át lehet feladni. A vidéki pénzintézetek sorozatos pé V 9 fúziója Sok pénzintézet szűnik meg a vidéken Még élénken emlékszünk arra, amikor Imrédy Béla jelenlegi közgazdasági miniszter, annak idején pénzügyminisztersége alatt szorgalmazta már a pénzintézetek, különösképen a vidéki bankok fúzióját. Mióta közgazdasági miniszter lett, még fontosabbnak tartja, hogy a sok apró intézetet egybeolvassza és körzetenként u. n. csúcsintézeteket létesítsen. Az átszervezéssel nagy szolgálatot tesznek a közgazdasági életnek és nagyot lendít majd a vidék számára az egész átalakítás.