Új Ember, 1991 (47. évfolyam, 1/2318-52/2267. szám)
1991-06-30 / 26. (2243.) szám
1991. június 30. ÉLŐ EGYHÁZ Harang A harang és a harangozás egész életünket végigkíséri. Ha vidékre utaztam vagy idegen városba, a harang zúgása mindig otthonossá, ismerőssé tette a tájat. Hányszor álltunk már meg életünk során egy városban, amikor megszólalt a templom harangja! Néztünk fel a toronyba, látjuk-e a harangot. Melyik gyerek ne vágyott volna arra,hogy harangozhasson? A harangozás beleépült életünkbe. Ez természetesis. Hányszor örvendezünk kirándulás közben, mikor a falucskát nem látjuk, de templomának harangja már fülünkbe cseng. Egyik legcsodálatosabb gyermekkori emlékem, amint a Balaton partján állva figyeltem a túlsó partról szellőik szárnyán érkező el-elhaló harangszó hangfoszlányait. Próbáltuk eltalálni, hogy melyik irányból jön a hang. Végig se gondoltuk, miért harangoznak. Az ország egyetlen harangöntő műhelyében kerestük fel a tulajdonost, Gombos Lajost. A mai harangöntésről, az üzem múltjáról és a kivonulást ünneplő harangozásról kérdeztem őt. Mint elmondta, már nagyapja is harangöntéssel foglalkozott. Három fia közül kettő szintén ezt a szakmát, hivatást választotta. Évente 25-30 kisebb-nagyobb harangot öntenek megrendelésre. Mint elmondta, hosszú számítások után, papíron megtervezett, szerkesztett minta alapján kezdik a harang készítését. Fontos a tervezés, hiszen a legkisebb hiba a harang hangjának torzságát, használhatatlanságát okozhatja. A tervezés után elkészítik a harang magját. Különféle felületi kezelések után erre teszik azt a réteget, ami a harang ércvastagságának felel meg. Ezután a sablon alá faszéntüzet gyújtanak, s kiszárítják. A kiszáradt anyagra különleges réteget visznek fel, s arra a különféle díszítéseket, feliratokat. Ezt újabb agyagréteg és szilárdító kenderrétegek követik. Száradás után az ércvastagságnak megfelelő réteget eltávolítják, és a harang sablonját az öntőgödörbe teszik. Ott az olvadt bronzot a mag és a külső köpeny közé öntik, amely megszilárdulás után a harang végső formáját veszi fel. Az így elmondott munkafázisok természetesen nagyon leegyszerűsítettek. Egy-egy harang készítése fél évig is eltarthat. A mester elmondta, sokan érdeklődtek nála az utóbbi időben, hogy megtudják véleményét az egyórásra tervezett harangozásról. Tapasztalatok híján, szerinte nem lehet megítélni, hogy technikailag milyen következményekkel járhat. A felszabadult öröm, a hálaadás harangzúgása remélhetőleg nem lesz károk és bajok okozója. Szörnyű volna. B. L. FOTÓK:BOKAY Tornyos (Teplán) Gergely (1888—1951) a Börzsöny hegységben fekvő Kemence esperes-plébánosát a helybéliek szerint a község tanácselnöke vitette el. Tornyos plébános, mivel 1949. szeptember 5-én az elnöki tanács rendelettel eltörölte a kötelező hitoktatást, a rendelet ellen erőteljesen tiltakozott, és az egész falu jelenlétében mondott beszédében kifogásolta a vallás jogainak csökkentését. Ezzel a magatartásával felhívta magára a kommunista hatóságok figyelmét, akik várták az alkalmat, hogy leszámolhassanak vele. A következő év júniusában a tanács vezetősége felszólította, hogy az ún. templomi földön lábon álló gabonáját arassa le. Mivel az még nem érett be, zöld volt, a pap a parancsot nem teljesítette. Ekkor az aratás megtagadása miatt kiírták a falu „szégyentáblájára”. Amikor erről a plébános értesült, elment és a táblát lefényképezte. Erről a tanácselnök értesítette az Államvédelmi Hatóságot. Budapestről több teherautón ávós katonákat küldtek a faluba. A falu előtti ún. „nyúzó völgyben” megpihentek. Közben állítólag leitatták őket. A faluba kapatosan érkeztek, és akivel találkoztak, azt ütlegelték. Ekkor a község népe összefogott, kaszára, kapára kapott, hogy megakadályozza papja elhurcolását. De hiába őrködtek éjjel-nappal a plébánia előtt, az egyik éjszaka, talán június 30-án, kijátszva a falusiakat, a rendőrségnek sikerült a papot és Walcz Ferenc kántortanítót elvinnie. A plébánost nyolc évre ítélték. Valószínűleg a váci börtönben fejezte be életét 1951. november 27-én. A jelenlegi tanács, hogy valamiképpen jóvátegye elődje bűnét, márványból emléktáblát készített, és ezt a templom előtti kis kertben helyezte el, a templombejárattól jobbra. A táblán a következő felirat olvasható: Tornyos Gergely esp.-pléb. Walcz Ferenc kántor-, ny. igazgató emlékére, akik az 1950-es évek törvénytelen elítéltjeiként a börtönben mártírhalált haltak. Az emlékművet 1990. október 7-én áldotta meg ünnepélyesen Deák Mihály c. apát, plébános. A békepapi mozgalommal való szembenállása miatt kellett meghalnia Széll Kálmán (1888—1953) váci kanonoknak. A békepapok országos értekezletének időpontját a rendezőség 1950. augusztus 1-re tűzte ki. Nagy erővel folytak az előkészületek, mellyel kapcsolatban Darvas kultuszminiszter július 26-án telefonon kérte Grősz érsek megértő támogatását. Bár az érsek nem tiltotta meg papjai részvételét, egy sem ment el a gyűlésre. A püspöki kar nem tett közösen semmiféle intézkedést az értekezlet megtartása ellen. Egyedül Pétery József váci püspök tiltotta meg egyeseknek a részvételt. Ennek ellenére hárman mégis elmentek. Ezeket azután a püspök nem a szentszéki bírák, hanem három udvari papja: dr. Brusznyay József teológiai tanár, dr. Oetter György irodaigazgató és dr. Széll Kálmán kanonok által kihallgattatta. A kormány azzal reagált erre, hogy a püspökségen két alkalommal is házkutatást tartott, ahol mindent felforgattak, s az iratokon kívül elvitték a püspökség pecsétjét is. Péteryt éjjel felriasztva négy órán át ruhátlanul falhoz állítva kihallgatták, Széli Kálmán kanonokot, Oetter György irodaigazgatót és Korompay Tibor titkárt letartóztatták 1950. augusztus 6-án. Oetter és Széli a kistarcsai internálótáborba került. Míg Oetter bírta a fogságot és kiszabadult, Széli kanonok a Legfőbb Ügyészség 05279/1954. számú igazolása szerint az internálótáborban 1953. április 14-én meghalt, és Rákoskeresztúron van eltemetve. A munkássággal való „illegális” foglalkozásnak lett a vértanúja Freesz József (1903—1951) herminamezői káplán, az EMSZÓ, az Egyházközségi Munkásszakosztály egyik megalapítója és vezetője. Freesz és társai a Horthy-korszakban Budapesten, de vidéken is az egyháziközségi életen belül igyekeztek a katolikus munkásság lelki életét felrázni. 1942-ben a mozgalom hanyatlani kezdett, mivel nem foglalkozott hatásos szociális érdekvédelemmel. Freesz a kommunista érában is igyekezett kapcsolatot fenntartani az EMSZO egykori tagjaival. Ezért rendszeresen beidézték az Andrássy út 60-ba, ahol egyik kihallgatása alkalmával veséjét szétverték. 1951- ben ebbe pusztult bele. Itthon vagyunk Magyarországon (Folytatás az első oldalról.) a nagyhatalmi térhódítások* közepette — mely küzdelem már a múlt század közepén elkezdődött e térségben, gondoljunk csak az 1848—49-es szabadságharcra — másféle kulturális, szellemi világ nyomta rá hatalmi erő bélyegét az élőkre, mint amely szerint ők éltek. * Szabadok vagyunk, ám mit kezdjünk vele? Máris nehézségeink sűrűjébe tévedtünk. Lássuk jól, mi magyarok: ezt a szabadságot nem mi vívtuk ki magunknak, hősiesség, elszántság és ki tudja még miféle nagyszerű tulajdonságaink révén. Nem, ezt a szabadságot kaptuk. Kaptuk tőlünk, itt élő egyszerű, hétköznapi, földet művelő, fémdarabot esztergáló, gyermeket nevelő, újságcikket farigcsáló emberek elhatározásától és akaratától majdnem függetlenül. Mint ahogyan rabságba esésünk annak idején — 1944-ben —, úgy most szabadságunk sem rendkívüli érdemünk eredménye. A történelem ritkán osztogatja olyfajta kegyeit, melynek most tanúi vagyunk. Átélő, s reménykedő esélyei. Benne élünk a változásban, de a változás belőlünk él. Nincs erkölcsi alapunk — és fiam, s ti többiek mind! — nincs erkölcsi alapunk elherdálni a jelenünket! Magyarországon belül meg kell teremtenünk az egyenlőséget. Nincs magyar és magyarabb nem magyar és még inkább nem magyar ebben az országban. A függetlenség egyik nagy leckéje: megtalálni azt a fogalmi rendszert, melynek segítségével ki tudjuk fejezni magunkat. Az országon belül, a népen, nemzeten belül nem tehetünk különbséget egymás közt. Hiszen ha megcselekedjük ezt továbbrais, azt a származásbeli egyenlőtlenséget teremtjük újjá és tesszük gyakorlattá, amely ellen állítólag éppen a francia forradalom óta küzdenek Európa népei.* Lemaradásban vagyunk. Lemaradásban a saját magunkról elképzelt eszményhez viszonyítva. Itt az ideje, hogy behozzuk a hátrányt. A nemzetnek mozgósítania kell szellemi, lelki, erkölcsi tartalékait. Mindama képességeit felszínre hozni, melyek a mélyben ott élnek, évszázadok óta hagyományozódva nemzedékről nemzedékre, de a „rossz” történelem által lefojtva, elferdítve. A magyar protestáns vidékek szabadságszeretetüket és demokratikus hagyományaikat mint nyomelemeket, itt szórják szanaszét, csak észre kell venni! És a katolicizmus! Aki nem akarja, az persze nem látja meg, sőt ellenkezőjérefordítja mindama szellemi, lelki, erkölcsi erőt és tartalékot, melyet a magyar katolicizmus évszázadok alatt otthonossá tett ezen a tájon. A katolikus életeszmény emberszeretete, népben-nemzetben gondolkodásais gazdagította és őrizte mindazt, amit ma nemzeti kultúra, nemzeti örökség névvel az európai kultúrkörhöz hozzáadott értékként képviselni tudunk. Hozzáadott érték! Álljunk meg ennél a kifejezésnél egy percre. A függetlenség elnyerése nem holmi bezárkózás kezdete, nem holmi elhatárolódás,nem kirekesztés. Éppen ellenkezőleg. A függetlenség annak a fölismerése, hogy a nemzeti sajátosságok minél határozottabb és gazdagabb képviselete lehet az a hozzáadott érték, amelylyel másokhoz, s így egy szélesebb kultúrkörhöz kapcsolódhatunk. A másság! — higgadtan, jól értelmezd, fiam, a gondolatot! — sosem elhatárol. A másságnak örülni kell, hiszen gazdagít. Különbözősége nem a másikat értékteleníti, még csak nem ,is magát helyezi magasabb szintre. A másság nem egyéb, mint a gazdagodó egyenlőség. Ezért a függetlenségét visszanyert Magyarország — ahol itthon vagyunk végre, akarjunk itthon lenni! — egyenlő embereik egymás által gazdagodó közösségévé nőve válhat méltóvá ahhoz a harangszóhoz, mely a mai napon zúg-zeng. * Nem győzőről és legyőzöttről szól — hamis, elavult, nevetséges kategóriák —, hanem jogaikban és méltóságukban egyenlők közösségéről. Arról a lelki Magyarországról, amelyben senki sem előbbrevaló a másiknál — legalábbis nem születése, hovatartozása jogán —, ahol éppen a sokévszázados történelmi hányattatás alakított ki olyan érzékenységet, amely gazdagíthatja azt a bizonyos hozzáadott értéket, ahol a sorsukból kiforgatott országlakosok — munkások, földművesek, középrétegbeliek — végre ismét megtalálhatjáka maguk helyét. Föl kell emelni a szabadság adta lehetőséggel a népet, hogy önmagát fölemelje. Ha képesek leszünk erre — a legfőképpen, te, fiam! — akkor majd meglásd, magától oldódik az a nemzet-nacionalista gúzs, amely most, bárha alig létezik, mégis testünkre szorul. Nemzetinek lenni, hogy nemzetekkel közösen lehessen létezni! A nemzet szellemének és egyéb értékeinek arányát — végre valahára igazi arányát! — megteremteni a szabadsággal. Mindezek után, ugye, azt kérdezed, fiam, mi ez a harangszó? Miért húzom én is a kötelet, s zengetem az érchangot? Dadogó szavaim mi másról szólnának, mint a szabadság érzésének alázatos öntudatáról. — Ha ezt megértetted, már azt is tudod, miért nem dörzsöli tenyeremet a harangkötél. Elmer István HÍREK a cseh és szlovák KÖZTÁRSASÁGBÓL Frantisek Tondra, a szlovákiai Szepesség püspöke lett a június 1-jén nyugalomba vonult Tomasek bíboros utóda a cseh-szlovák püspökkari konferencia elnöki székében. Helyettes elnöknek Prága új érsekét, Miloslav Vlk-ot választották. A döntésnél figyelembe vették, hogy az egyensúly megtartásának érdekében a cseh elnököt szlovák kövesse. Frantisek Tondra 1936-ban született és 1962-ben szentelték pappá. Lelkipásztori működése után docens lett a pozsonyi teológiai fakultáson. Mivel a papi békemozgalomtól elhatárolta magát, Pozsonyból távoznia kellett. Ekkor került a híres zarándokhely, Lőcse plébániájára. II. János Pál pápa 1989-ben nevezte ki a Szepesség püspökévé. * „Mozgó” kápolna Csehország határvidékén. — „Speckpater” (Werenfriedvan Straaten) a Kirchen Not Nemzetközi Segélyszervezet által kialakított kápolnaautót küldött Csehországba, mely a cseh püspöki konferencia újraevangélizációs programjához nyújt segítséget. A mozgó kápolnával járó feladatokat egy cseh domonkos páter és egy flamand diakónus fogja ellátni. Az autóban az oltáron kívül könyvtár, videoberendezés és lakórész található. „Ezt a kápolnaautót próbakocsinak tekinthetjük. Kelet-Európa hatalmas feladatait figyelembe véve nem lehet egyetlen autónál maradni.” — mondta Speckpater. A PÁPAI SZENTMISÉRŐL A HŐSÖK TERÉN Diós István, a pápalátogatást előkészítő püspökkari iroda vezetője az MTI-nak adott nyilatkozatában az augusztus 20-i szentmise előkészületeiről beszélt június 19-én. A Szépművészeti Múzeum előtt felállítandó oltárépítmény többszintes, ácsolt szerkezet, alapterülete 1200 négyzetméter, szélessége 50, magassága 15 méter. A legfelső szinten lesz a trónus és az oltár. Az építmény fölött kötelekkel rögzített, 800 négyzetméteres, baldachin formájú ponyvát feszítenek ki. A pápa sekrestyéje a múzeum Pergamon-termében lesz. Az ének- és zenekar az épület lépcsősorán helyezkedik majd el. KATOLIKUS ISKOLA VESZPRÉMBEN A veszprémi Zrínyi Ilona Általános Iskola ügyében az elmúlt hetekben sajtóvitát rendeztek. A veszprémi önkormányzat, a szülők kezdeményezésére, végül is katolikus iskola indítását engedélyezte szeptember 1-jétől. Az iskolába 406 diákot vettek fel, több jelentkezőt el kellett utasítani. A meghirdetett 25 nevelői állásra 85 pedagógus pályázott. MINDSZENTY-EMLÉKHÉT Mindszenty József bíboros, hercegprímás újratemetése alkalmából Jim Florio, New Jersey állam kormányzója az 1991. május 1-jétől 7-ig terjedő időszakot Mindszenty József-emlékhétnek nyilvánította New Jerseyben. MEGJELENT A „RERUM NOVARUM” A Kereszténydemokrata Néppárt kiadásában — a „Közélet és kereszténység” című, most induló füzetsorozat első darabjaként — megjelent XIII. Leó pápa 1891-ben kibocsátott enciklikája a munkások helyzetéről. Az előszót Surján László miniszter írta. Olvassa azÚj Magyar Híreket, a magyarok ötven országban ismert világlapját! Az Új Magyar Hírek júliusi számából: — Perczel Zita újra itthon — Egy eltűnt felekezet nyomában — Tudnivalók a pápalátogatásról — Merre tart a magyar cigányság? — Magyar templomok Amerikában — Csallóközi csalódások — Milyen a magyar, ha szurkol? — Kováts utca Philadelphiában, magyar sír Lappföldön— Az aranyásó felesége — Hegedűs Géza sorozata Apróhirdetési rovatunkban keresnek: munkát, munkavállalót, rokont, ismerőst, bérlőt, társat, levelezőtársat. Az Új Magyar Hírek előfizetési díja: belföldre mindössze 528 Ft, azaz a 12 számból egy ingyenes. Ne keresse, inkább fizessen elő rózsaszínű pénzesutalványon a Magyar Világ Kiadó Kft címére 1068 Budapest, Benczúr u. 15.