Új Ember, 2003 (59. évfolyam, 1/2840-52/2890. szám)

2003-04-06 / 14. (2853.) szám

– 2003. április 6. Élő egyház Bagdad katolikus érseke a lakosság szenvedéseiről­ ­ Az ötvenhat éves, libanoni származású főpásztor, Jean Benjamin Sleiman érsek­­telefo­non számolt be tapasztalatai­ról az olasz La Repubblica című lapnak. „Az emberek remélik, hogy mielőbb véget ér ez a pokol. Egyes városrészekben a március 21-éről 22-ére virra­dó éjszaka iszonyatosak vol­tak a légicsapások." Az érsek szerint az amerikaiak főként fontos objektumokra sújtanak le, ám amikor egy várost bom­báznak, nehéz megkímélni azt, ami a térségben található. Arra a közbevetésre, hogy a pápa ezt a háborút rendkí­vül fenyegetőnek tartja az em­beriség jövője számára, a bag­dadi római katolikus érsek azt válaszolta: „Ez kétségtelenül igaz, és nemcsak Irak, hanem számos más ország sorsa fo­rog kockán, amint a nemzet­közi kapcsolatok is súlyos vál­ságba kerültek. A háború nem fogja megoldani a problémá­kat, sőt, még nagyobb károkat okoz majd. A Közel-Kelet ösz­­szetett világ, amelyben annyi­féle mentalitás, kultúra és vi­lágnézet szövődik egymásba és ezt külső szemlélő nem ké­pes megítélni. A Közel-Kelet ebből a háborúból teljesen fel­dúlva­ kerül ki, és ennek jelei máris mutatkoznak, például Egyiptomban, ahol a lakosság másként gondolkodik, mint az ország vezetése." Sleiman érsek az interjú­ban beszélt arról a félelméről is, hogy a háború következté­ben megerősödnek a funda­mentalista törekvések, ame­lyek súlyos veszélyt jelente­nek a világ számára. (VR/MK) Európa jövője: közös felelősség és lehetőség A fenti témáról tanácskoz­tak a Szlovéniában rendezett szimpózium résztvevői már­cius 21-22-én. A konferenciát a Közép- és Kelet-Európai Társadalometikai Egyesület szervezte. Az egyesület - amelynek vezetője az Auszt­riában és Csehországban ok­tató professzor, Helmut Re­­neckl - célja a közép- és kelet­európai kommunista rend­szerek bukása utáni társadal­mak helyzetének feltérképe­zése, a problémák megoldásá­nak keresése, mégpedig a ka­tolikus társadalmi tanításból kiindulva. A konferencián tizenegy ország csaknem száz részt­vevője előadást hallhatott a közös Európa keresztény gyökereiről, a keresztény egyházaknak az Európai Unióban betöltött szerepé­ről, a kulturális, gazdasági, politikai és társadalmi kü­lönbségekről és lehetőségek­ről. A tanácskozás fontos ré­sze volt az egyes országok képviselőinek tájékoztatója hazájuk társadalmi helyzeté­ről, egyházairól, feladatairól. Magyarországról Rosta Ger­gely (Pázmány Péter Katoli­kus Egyetem) számolt be. Az előadók és a hozzászó­lók egyetértettek abban, hogy minden nehézség elle­nére nagy lehetőség előtt áll egész Európa - nemcsak a csatlakozás előtt álló, hanem az EU-hoz tartozó országok is. Az igazságosság, béke és szabadság alapján felépített, „újjáalakított" Európa olyan „álom", olyan feladat, amely elől nem térhet ki senki, kü­lönösen a keresztények nem. Politikusoknak, tudósoknak, művészeknek, tanároknak és médiaszakembereknek kö­zös a felelősségük. Egy való­ban szabad, a modern de­mokrácia alapján álló Európa nem építhető fel az erkölcsi értékrend és a vallási tradíci­ók figyelembevétele nélkül. Közép- és Kelet-Európa poli­tikusainak a nyílt, őszinte párbeszéd szellemében kell megbeszélniük a felmerülő vitás kérdéseket. A tanácsko­zás résztvevői közös nyilat­kozatban kötelezték el magu­kat arra, hogy munkahe­lyükön, szűkebb és tágabb közösségükben ebben a szel­lemben dolgoznak. (MK) • • • HÍREK • • • HÍREK • • • HÍREK • • • HÍREK •• • HÍREK • • • HÍREK • • • HÍREK • • • A PÁPA MEGRENDÜLT Megrendülten és gondterhelten fi­gyeli II. János Pál pápa az iraki hábo­rús híreket, de minden más vérontás hírét is a világ más részein. A márci­us 26-i általános kihallgatáson arra szólította ismét a hívőket: imádkoz­zanak a békéért. Ajánlotta továbbá a zarándokhelyek felkeresését és ott a rózsafüzér imádkozását a békéért. (Kathpress) ENCIKLIKA AZ EUCHARISZTIÁRÓL Következő körlevele az euchariszti­­áról fog szólni - jelentette be március 30-án II. János Pál pápa -, és azt nagy­csütörtökön írja alá. Idén a papokhoz írt hagyományos levél ezért elmarad, illetve ez az enciklika szól a papsághoz és rajtuk keresztül az egyház minden tagjához. A dokumentum a szentség lényegét foglalja össze: Jézus az eucha­­risztiában hagyta az egyházra halálá­nak és feltámadásának élő megjelení­tését. Az Élet kenyere az igazi manna, mely Isten népének tápláléka az élet „pusztai vándorlásában." (Zenit) „A HÁBORÚVAL NAGYPÉNTEK ÉRKEZETT EL” Olaszországban a katolikus szerve­zetek is tüntetnek a békéért. Fáklyák­kal, éjszakai imavirrasztással, böjttel. A pápa háborúellenes magatartása mozgósította az olasz katolikusokat - írta az Il Giornale március 21-i száma. Rómában százezer ember, a katolikus munkásszervezet (ACLI) fáklyás me­nete ilyen táblákkal haladt: „Soha töb­bé háborút! Soha többé terrorizmust!" Torino bíboros érseke, Severino Poletto elrendelte a harangozást. A velencei Szent Márk-székesegyház harangjai is megszólaltak. Sok helyütt éjjel-nappal nyitva vannak a templomok, hogy fo­gadják a békéért imádkozókat. Rómá­ban a Szent Egyed Közösség addig tart békeimaőrséget a Santa Maria in Trastevere-templomban, amíg tart az iraki háború. Pietro Brollo udinei érsek kijelentette: „A háború kitörésével megkezdődött nagypéntek." (Kath­press) IMA A BÉKÉÉRT Karl Lehmann bíboros, a német püs­pöki konferencia elnöke március 21- én imafelhívással fordult a német ke­resztényekhez. „Háború idején a ke­resztények Jézusra és szenvedéseire tekintenek, és reményt, erőt meríte­nek keresztútjából" - olvassuk a felhí­vásban. A német katolikus és evangé­likus tábori püspök nyilatkozatában a háborút a politika kudarcának nevez­ték. (KNA) MAGYAR-OSZTRÁK-CSEH KÖZÖS NYILATKOZAT A három ország Justitia et Pax bi­zottságai közös nyilatkozata a nem­zetközi jogba ütköző katonai akció­nak nevezi az iraki háborút. Osztják a Justitia et Pax Pápai Tanács állásfogla­lását, és sajnálják az európai országok egységes háborúellenes állásfoglalá­sának hiányát. A polgári lakosság vé­delmét hangsúlyozzák, és a jövőre vo­natkozóan az ENSZ konfliktusmegol­dó képességének erősítését. (Kath­press) TERÉZ ANYA NŐVÉREI BAGDADBAN A „Szeretet Misszionáriusai" kong­regáció négy tagja, akik 22 iraki árva intézetét tartják fenn, Bagdadban ma­radtak - jelentette az Ucannews ázsiai katolikus hírügynökség. (KNA) TUCCI BÍBOROS A LEGFONTOSABB TEENDŐKRŐL Roberto Pucci jezsuita bíboros, a pápa korábbi útimarsallja és a Vati­káni Rádió egykori igazgatója azt tartja most a legfontosabbnak, hogy amíg az iraki háború tart, gondos­kodni kell a gyors humanitárius se­gítségről, a hadifoglyok státusának tiszteletben tartásáról és az olyan hír­szolgálat kerüléséről, mintha a há­ború egy labdarúgó-mérkőzés volna. (Zenit) HITOKTATÁS NÉMETORSZÁGBAN A német kultuszminiszterek márci­us 21-i konferenciáján megállapítot­ták, hogy az egyházak iskolai hitokta­tásán részt vevő diákok száma az el­múlt tíz évben lényegében nem csök­kent, országos átlagban öt százalék. Németországban nem beiratkozni kell az iskolai hitoktatásra, hanem ki lehet iratkozni. (KNA) TIMOTHY RADCLIFFE SZÉGYENE A domonkos rend kilenc éven át - 2001 nyaráig - volt általános főnöke, az angol Timothy Radcliffe úgy nyilat­kozott a párizsi La Croix-nak, hogy szégyelli hazája részvételét az Irak el­leni háborúban. Egyáltalán nincs meggyőződve arról, hogy Tony Blair valóban erkölcsileg megengedhető módon döntött Nagy-Britannia rész­vételéről a háborúban. Nagyon szo­morúnak tartja Bush felfogását, mely szerint mindenki, aki nem támogatja a háborút, Isten ellensége. Bushra és Huszeinre egyaránt vonatkozik a bib­liai szó: Uram, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek. (Kathpress) MÉDIA - IGAZSÁG ÉS SZOLIDARITÁS A pápa március 26-án fogadta a Pápai Médiatanács közgyűlésének tagjait. A pápa emlékeztetett a - nagy elődje, XXIII. János pápa által kibocsá­tott - Pacem in fern's kezdetű encikli­­kára, amely a tisztességes és elfogu­latlan tájékoztatást morális köteles­ségnek tartja. A közgyűlés tagjai ke­ményen bírálták az iraki háborúról megjelent híradásokat. Miloslav Vlk bíboros így nyilatkozott: nagy fájdal­mat okoz nekem, hogy a médiumok, különösen a televíziók az emberek szenvedését propagandacélokra hasz­nálják. Ezen mindenképpen változtat­ni kell. (KAP/MNK) AMERIKAI LUTHERÁNUSOK A PÁPÁNÁL II. János Pál pápa március 24-én köszöntötte az amerikai lutheránus egyház küldöttségének tagjait, akik ökumenikus utazást tesznek Isztam­bul, Róma, Canterbury városokba. A Szentatya leszögezte: a keresztények közötti teljes egység keresése olyan kötelesség, amely magából az Úr imájából fakad. A pápa örömmel emlékeztetett a két egyház által 1999-ben aláírt, a megigazulás taná­ra vonatkozó közös nyilatkozatra. Ennek szellemében tovább kell fej­leszteni a szeretetközösség lelkisé­gét, közösen imádkozva, közös ta­núságot téve az evangéliumról. Ve­szélyekkel és bizonytalanságokkal teli világunkban minden keresztény arra kapott meghívást, hogy együt­tesen hirdesse Isten országának érté­keit. Az elmúlt napok eseményei ezt a kötelességünket egyre sürgetőbbé teszik. (VR/MK) ÚJ EGYHÁZMEGYÉK SZLOVÁKIÁBAN A szlovákiai püspöki konferencia legutóbbi, szepeskáptalani ülésén kezdeményezte a Pozsony-nagy­­szombati Főegyházmegye kettéosztá­sát pozsonyi és nagyszombati egy­házmegyére. A szomszéd egyházme­gyék felé a határok változatlanok ma­radnak, a két egyházmegye közötti határt további tárgyalások során ala­kítják ki. A görög katolikus egyház­­szervezet egy harmadik eparchiával bővül, Eperjesen és Kassán kívül Po­zsony székhellyel. Az eperjesi és kas­sai eparchia határa megegyezne az állami körzethatárokkal, a pozsonyi eparchia joghatósága pedig kiterjed­ne az ország többi területén élő görög katolikus hívőkre. A változások természetesen csak szentszéki jóváhagyás után lépnek életbe. Legutóbb 1995-ben változott az egyházszervezet Szlovákiában. Akkor hozta létre a Szentszék máso­dikként a kassai érseki tartományt Szepes és Rozsnyó egyházmegyéket rendelve suffraganeus egyházm­egyéivé. Akkor lett a Nagyszombati Főegyházmegye neve Pozsony­­nagyszombati Főegyházmegye. Szlo­vákia 5,4 millió lakosából a 2001-es népszámláláskor több mint 3,7 millió (68,9%) vallotta magát katolikusnak. A görög katolikusok száma 220 000 (4,1%). (Kathpress) TOMAS HALIK AZ IDEI KÖNIG-DÍJAS A Cseh Keresztény Akadémia elnö­ke, Tomas Halik prágai teológus, a szo­ciológia professzora kapta idén a „König bíboros-díjat". A „Communio et Progressio" alapítvány kuratóriu­ma 1992 óta adja ki évente a díjat. Az 1948-ban született Tomas Halik a Charta 77 ellenállás aktív tagja volt, és a hetvenes években döntött úgy, hogy a földalatti egyházban pappá lesz. 1978-ban Erfurtban szentelték titok­ban pappá. (Kathpress) HANS HERMANN GROER BÍBOROS HALÁLA A Bécsi Főegyházmegye 1986 és 1995 között volt érseke, Hans Hermann Groer bíboros március 23-án, nyolcvannegyedik életévében a sankt­­pölteni kórházban daganatos betegség következtében elhunyt. Pár nappal előbb meglátogatta a beteget Franz König bíboros és Christoph Schönborn jelenlegi bécsi bíboros érsek. Hans Hermann Groer 1919. októ­ber 13-án Bécsben született, 1942-ben szentelték pappá, 1974-ben lépett a bencés rendbe. Miután fiatalkori ho­moszexuális vádak érték, amelyeket sohasem ismert be, lemondott érseki tisztéről. König bíboros utódjának ha­lála alkalmából arra kért mindenkit, tartózkodjanak attól, hogy a régi se­beket felszakítsák. (Kathpress) Katolikus újságírók a háborúról A Katolikus Újságírók Nemzetközi Szövetsége (UCIP) március 25-én ál­lásfoglalást hozott nyilvánosságra az Irak ellen folyó háborúval kapcsolat­ban. Az UCIP tagjai, különösen azok, akik az Egyesült Államokban és a ve­le szövetséges országokban illetve a Közel-Keleten dolgoznak, mélységesen aggódnak a háború súlyos következményei: ártatlan emberek szenvedése és halála, a világörökség pusztulása, a gyűlölet, az intolerancia és a népek közötti meg nem értés állandósulása miatt. A háború semmiképpen sem megfelelő és nem is célravezető eszköze a konfliktusok megoldásának - szögezi le az UCIP állásfoglalása - hozzátéve, hogy kizárólag a nemzetközi jog és a megkötött egyezmények lehetnek a világ békéjének és stabilitásá­nak biztosítékai. A katolikus újságírók kifejezik sajnálkozásukat, amiért szá­mos médium illetve újságíró felrúgja a sajtóetika és az emberiesség alapve­tő követelményeit, és a minél nagyobb haszon megszerzése érdekében showműsorként közvetítik a háborút. Az UCIP meggyőződése, hogy az új­ságírói függetlenség és szabadság nem nélkülözheti a felelősséget és a lelki­ismeretességet. A média minden résztvevőjének azon kell fáradoznia, hogy közreműködjék a béke, a jólét és az igazságosság megvalósulásában a vilá­gon. A világ katolikus újságírói II. János Pál pápának a háború és a belőle következő szenvedés elkerülésére irányuló erőfeszítéseihez kívánnak csat­lakozni nyilatkozatukkal. Ima az „új mártírokért" A Szent Egyed Közösség a nagyhét szerdáján a Magyar Szentek templomában (1117 Bu­dapest, Magyar Tudósok körútja 1. - a Petőfi híd budai hídfőjé­nél) ökumenikus imádságot tart az „új mártírok" emlékére, akik a XX. században és napjainkban életüket adták az Evangélium hirdetése közben vagy a rájuk bízottak iránti hűségből. A róluk való emlékezésben már a passió és a húsvét titkait szemlélhetjük. Az ő keresztjeik Krisztus ke­resztje mellett ott emelkednek öt kontinens megannyi golgotáján, de életükkel és halálukkal már a Feltámadottról tanúskodnak. A szertartáson jelen lesznek olyan papok, szerzetesek, szerzetes­nők, lelkészek, akik az előző év­tizedekben Magyarországon szenvedtek üldözést hitükért. Homíliát mond: Erdő Péter prímás, esztergom-budapesti érsek. Röviden ■ Háborúban is emberi jogok. II. János Pál pápa a tábori lelké­szek vatikáni nemzetközi konfe­renciájához intézett üzenetében hangsúlyozta, hogy a „legelke­­seredettebb harcok idején is le­hetséges, sőt kötelesség az el­lenfél méltóságát, különösen a civil lakosság emberi méltósá­gát tisztelni. A konferencián 34 tábori püspökség képviselője vett részt. (Kathpress) ■ Az IRAKI HÁBORÚ ÚJ TERROR­HULLÁMHOZ vezethet. Jean- Louis Tauran érsek szerint az iraki háború újabb terrorista ak­ciókat indíthat el. Az érsek ezt a Famiglia Cristiana katolikus he­tilapnak nyilatkozta. Az iszlám és a kereszténység közötti pár­beszéd nagy kárt szenvedett - mondta. Az iszlám világban amúgy is van egy olyan felfo­gás, amely szerint a keresz­ténység azonos az észak-atlan­ti világgal, ezért sokan a „tizedik keresztes háborúról” beszél­nek. A Vatikán „külügyminiszte­re” hangsúlyozta: a nemzetközi jogi elvek is sérültek, hiszen az Egyesült Nemzetek Chartája le­szögezi, hogy a háború nem le­het a konfliktusok megoldásá­nak eszköze. (KAP/MK) ■ Chirac közel-keleti konfe­renciát javasol. Jacques Chirac francia elnök II. János Pál pápához intézett levelében március 24-én azt javasolta, hogy a Vatikán és Franciaor­szág működjék együtt a nem­zetközi jog, igazságosság és a népek közötti párbeszéd érde­kében. Chirac a La Croix-ban nyilvánosságra hozott levélben sajnálatát fejezi ki az iraki hábo­rú miatt. Megköszöni a Szent­atya fáradhatatlan küzdelmét a békéért. A francia elnök sürgeti levelében az Egyesült Nemze­tek Szervezetének erősítését és a nemzetközi jog tiszteletben tartását, valamint egy jól előké­szített közel-keleti konferencia megtartását. (Kathpress) ■ Venezuelai környező Ma­donna. A venezuelai Ultimas Noticias című lap szerint az ira­ki háború kezdete előtti napok­ban Caracasban a Bélén kollé­gium katolikus iskola kápolná­jában állítólag napokig könnye­zett egy Mária-szobor, amelyet három évvel ezelőtt Németor­szágból hoztak a venezuelai fővárosba. (KNA)

Next