Új Ember, 2009 (65. évfolyam, 1/3151-52/3202. szám)
2009-01-04 / 1. (3151.) szám
2009. január 4.Közélet I ifidet- 3 „Az egész országot szeretném képviselni" Beszélgetés Balassa Jánossal Balassa János nas, négy gyermek édesapja. 1986-ban, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen a nemzetközi szakon végzett, 1988-ban szerzett doktori címet. Dolgozott külkereskedelmi vállalatnál, majd a BHG Híradástechnikai Gépgyárában. 1981 óta a Külügyminisztérium alkalmazottja. Nigériában két alkalommal teljesített külszolgálatot - másodszor már mint nagykövet - , de volt nagykövet Írországban is. Angolul kiválóan, de oroszul és franciául is jól beszél, közel egy éve olaszul tanul. A nagyköveti poszt elfoglalása előtt, a parlamenti bizottsági meghallgatás után, aznap beszélgettünk vele, amikor Sólyom László köztársasági elnöktől megkapta hivatalos kinevezését. Nagykövet sír! Október 7-én a bizottsági meghallgatáson dőlt el, hogy Ön lesz hazánk szentszéki nagykövete. Hogyan készül a külszolgálatra? - A vatikáni a világ egyik legtájékozottabb és legfelkészültebb diplomáciája. Pályám csúcsának tekintem ezt a megbízatást. Amikor felmerült, hogy esetleg engem jelölnek erre a posztra, elmentem Erdő Péter bíboros úrhoz és a püspöki konferencia akkori titkárához, Német Lászlóhoz, aki azóta nagybecskereki püspök lett, hogy bemutatkozzam. Amikor ősszel eldőlt, hogy én leszek az új szentszéki nagykövet minden egyházmegye főpásztorát felkerestem. Hogyan fogadták? - Az elején kicsit féltem, nem tudtam, miként fogok boldogulni ebben a közegben, de így utólag azt mondhatom, hogy nem kellett volna emiatt izgulnom, hiszen valamennyien nagyon kedvesen és segítőkészen fogadtak. Hosszan beszélgettünk: minden látogatás több volt, mint protokollbeszélgetés. Sokat tanultam tőlük, a segítségükkel is igyekeztem megismerni a hazai egyházi viszonyokat, az egyház és az állam közötti kapcsolatokat, a megoldásra váró feladatokat. Volt olyan püspökség, ahol én is tudtam tanácsot adni, miként lehetne egyházi intézményeknek EU-s pályázatokon indulnia. Úgy érzem, a püspökökkel bizalmi kapcsolat alakult ki, és ez a további közös munka alapja lehet. Feladatomnak érzem, hogy a Vatikánban jól tudjam szolgálni a magyar állam és a magyar egyház érdekeit is. Magyarország nagykövete szeretnék lenni: nem csak a kormányé, nem csak a parlamenté, hanem valamennyi párté és a katolikus egyházé is. Januárban foglalja el állomáshelyét. Tudja már, miként telnek majd az első hónapok? Mi a feladata ilyenkor a kiérkező nagykövetnek? Elsőként a megbízólevelemet kell átadnom a Szentatyának. A vatikáni nagykövet azonban a máltai lovagrendhez akkreditált diplomata is. Ott is át kell nyújtanom megbízólevelemet, ez azért is sürgős, mert februárban a máltai nagymester állami látogatásra hazánkba jön, ahová nekem mint nagykövetnek el kell kísérnem. Emellett szeretném felkeresni a vatikáni tisztségviselőket és nagykövet társaimat, hogy bemutatkozzam nekik, és elkezdjem munkámat. Amikor Nigériában voltam, az ottani nunciussal, Carlo Maria Vigano püspökkel jó kapcsolatot építettem ki. Aztán a külügy személyzeti vezetője lettem. Vigano érsek - mert közben érsek lett - ma a Vatikán személyzeti főnöke. Vele különösen várom a találkozást. A bemutatkozó látogatások után milyen feladatok várnak Önre? - Rendszeresek a magas szintű állami látogatások, ilyen esetekben sok feladata van a nagykövetnek a napi munka mellett. 2011-ben Magyarország lesz az EU soros elnöke. Már elődöm kezdte szervezni, hogy ebből az alkalomból a zeneszerető XVI. Benedek pápának Magyarország adjon egy koncertet. Liszt Ferenc több szállal is kötődött Rómához, a Vatikánhoz, az ő műveivel szeretnénk kedveskedni a pápának. Ezenkívül készül egy könyvsorozat, mely Európa összes katolikus templomát, plébánosát bemutatná. Regensburgban van a könyvkiadó, de magyar a tulajdonosa. Elsőként a magyar templomokról jelenne meg kötet. A Szentatya áldását szeretnénk ehhez elnyerni, s a Vatikán valamelyik vezetőjét igyekszünk megkérni, hogy írjon hozzá előszót. Persze annak örülnénk legjobban, ha maga XVI. Benedek írná... A Vatikán fontosnak tartja a környezetvédelmet, és a segélyezés,ben is jelentős szerepet vállal. Sokszor az elmaradott területeken a legsúlyosabb gond a környezetszennyezés. Nigériai tapasztalataimat és Írországban szerzett ismereteimet - ahol nagy figyelmet fordítanak a segélyezésre - a magyar lehetőségekkel egybekapcsolva kialakulhat talán egyfajta speciális munkakapcsolat a Vatikánnal. Az egész család követi Önt Rómába? - Három lányom már felnőtt, ők itthon maradnak. Legkisebb lányom tizenöt éves, ő jön velünk. Feleségem a harmadik gyermek születése óta otthonról segíti a munkámat, a négy gyerekkel volt épp elég dolga. Most is az ő támogatásában bízva kezdem meg nagyköveti munkámat. Szöveg és kép: Bókay László Nagykövet úr! Mikor és milyen tervekkel fogadta el a megbízatást, hogy képviselje a Magyar Köztársaságot az Apostoli Szentszéknél? - Kovács László külügyminiszter keresett meg 2002 nyarán. A Szentszék melletti nagyköveti feladatot rendkívüli megtiszteltetésnek tekintettem, hiszen ez a poszt a nemzetközi gyakorlatban a diplomáciai karrier csúcsát jelenti. Meggyőződésem, hogy az „egyházi kapcsolatok" a diplomácia és a belpolitika szférájában egyaránt a demokrácia egyik speciális sarkkövét s egyben annak próbáját is képezik. Annak pozitív alakításában való részvétel lehetősége ezért nemcsak azt az esélyt hordozza magában, hogy a feladatra „kiválasztott" személy - szerencsés esetben - szerény mértékben hozzájárulhat a kétoldalú együttműködés elmélyítéséhez, illetve a hazai viszonyok jobbításához, hanem különös felelősséggel is jár. Kiküldetésemet így egyszerre tekintettem valódi és egyszeri „isteni ajándéknak", valamint óriási kihívásnak. Milyennek ismerte meg partnereit? - A Vatikán falain belül csodálatos világ várt rám. Az ott dolgozók olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, melyekkel külön-külön is csak ritkán, egyszerre pedig talán sehol sem találkozhatunk. Bár az Antallkormány idején Németországban is voltam nagykövet, azt mondhatom: az ott megismertnél is tökéletesebb precizitás és profizmus, valamint a mediterrán kedvesség és könnyedség jellemezte magatartásukat, mentalitásukat. A bíborosok és érsekek nagyon felkészült szakemberek, akikből árad a tudás és a szeretet. Igényesek és segítőkészek. Elvárják és megkövetelik a szabályok betartását, ugyanakkor rugalmasan elősegítik a problémák megoldását, a hibák kiigazítását. A velük való rendszeres találkozások egyszerre ajándékoztak meg a magas szintű professzionális szakmaiság és az elmélyült intellektualitás élményével. Mi volt az évek során a legnehezebb pillanat? - Egy nagykövet munkája során elkerülhetetlenül adódnak nehéz pillanatok. A magas szintű találkozások sikere a legkörültekintőbb előkészületek mellett is, sokszor egészen apró részletek miatt, veszélybe kerülhet. Váratlanul felbukkanó, tervezhetetlen problémák többször is adódtak munkánk közben, de nagyszerű munkatársaimnak köszönhetően mindig sikerült megoldani azokat, így nem viszek magammal ilyen jellegű kellemetlen emlékeket. A legtöbb szokatlan nehézség és gond a II. János Pál pápa temetésén való magyar részvétel előkészítése és lebonyolítása során merült fel, de a velük való megbirkózás pillanatai sokkal inkább felemelő érzéseket váltottak ki bennünk. Mely pillanatokra emlékszik a legszívesebben? - Több mint hatéves vatikáni tartózkodásom legszebb perceivel II. János Pállal történt találkozásaim ajándékoztak meg. Aki az ő egészen kivételes egyéniségének élményéből közvetlenül részesülhetett, s akit transzcendens elemekben bővelkedő kisugárzása megérintette, aki megtapasztalhatta és személyesen megélhette valódi „keresztútban" kiteljesedő küldetésének epizódjait, maga is sokban átalakult, s már nem ugyanaz az ember, mint a találkozásokat megelőzően. Ugyancsak megismételhetetlen és felemelő élményt jelentettek XVI. Benedekkel megvalósult találkozásaim vagy Erdő Péter bíborossal folytatott beszélgetéseim. Egy nagykövet természetesen nemcsak a szigorúan vett munkájával foglalkozik, magánemberként is felejthetetlen élményekben részesül. Óriási élmény volt számunkra, hogy meghallgathattuk Paul McCartney koncertjét a Colosseum előtt. Hasonlóképpen mindig örömmel fogok visszagondolni az Antall József halálának tizenötödik évfordulója alkalmából a Római Magyar Akadémiával közösen megrendezett emlékülésünkre. Mit tart vatikáni szolgálata legnagyobb sikerének? - A nagykövet munkáját mindenekelőtt természetesen a kiküldő és a fogadó ország illetékesei és nem utolsósorban környezete, valamint a közvélemény értékeli. Ezért is tartottam megtiszteltetésnek, hogy a Vatikántól és a Szuverén Máltai Lovagrendtől is megkaptam a Nagykereszt kitüntetést. Szeretném remélni, hogy az említettekben az elmúlt több mint hat év munkája alapján nagykövetségünkről több pozitív és kellemes, mint negatív és zavaró gondolat, illetve érzés marad. Sok olyan esetet tudok felidézni, melyekre gondolva nem kell majd szégyenkeznem. Különösen szép emlékként marad meg bennem, hogy hozzájárulhattam a Szent Péter-bazilika altemplomában található Magyar kápolnában tartott kedd reggeli magyar misék tradíciójának megteremtéséhez. Ön két pápa alatt is dolgozott diplomataként. Milyen különbséget tapasztalt II. János Pál és XVI. Benedek pápasága alatt a Vatikán részéről a külügyekben? - XVI. Benedek tudatosan vállalta a sok szempontból éppen saját maga által is alakított, II. János Pál-i tradíciókkal való folyamatosságot. A vatikáni külpolitika lényegi prioritásai nem változtak, legfeljebb annak bizonyos hangsúlyai módosulnak a folyamatosan változó külső körülményekhez való szükségszerű alkalmazkodás következtében. Az objektív adottságokon túl ugyanakkor a pápa személyétől sem független talán az az elmúlt néhány évben mutatkozó jelentős előrelépés, amely többek között az orosz ortodox egyházzal fennálló kapcsolatokban vagy éppen a különböző egyházakkal-vallásokkal folytatott párbeszéd területén markánsan kirajzolódik. Milyen tervekkel tér haza? - Január közepétől visszatérek az egyetemi katedrához, s az Eötvös Loránd Tudományegyetem Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékén tervezem oktatói és történészi munkám folytatását. Szöveg és kép: b. 1. Ajándék volt és kihívás Beszélgetés Erdődy Gáborral Az első képviselőnő Slachta Margit Harmincöt évvel ezelőtt, vízkereszt napján halt meg Slachta Margit, a Szociális Testvérek Társasága alapítója, a magyar parlament első nő képviselője, aki képes volt tömegeket közéleti felelősségre ébreszteni, egyéneket pedig közösséggé formálni. Száz éve elsőként lépett be az 1908- ban újonnan alapított Szociális Missziótársulatba - elkötelezve magát a szociális szeretet missziójára. Az akkor divatos radikális feminizmussal ellentétben ő a „keresztény feminizmust" vallotta. Ennek szellemében szerkesztette a Keresztény Nő (1918-tól Magyar Nő) című katolikus folyóiratot, előadókörútjain a munkásnők helyzetéről, a magyar katolikus női összefogás szükségességéről beszélt. A társadalom legsúlyosabb gondjának a szociális problémákat tartotta: érvelt a nők oktatása mellett, tüntetéseket szervezett, napilapokban publikált. 1918-tól a Keresztényszociális Néppárt tagjaként vezette a Keresztény Női Tábort. 1920. február 26-án a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja színeiben ő lett az első női képviselő a magyar parlamentben. 1923-ban megalapította a Szociális Testvérek Társaságát, 1933-ban a Szentlélek Szövetségét, egy év múlva elindította a Lélek Szava című folyóiratot. 1940 telén számos beadványt írt a munkaszolgálatosok védelmében. Miután 1943 februárjában Szlovákia bejelentette a teljes zsidótalanítást, kiharcolt egy pápai kihallgatást. Ezután XII. Piusz pápa utasította a szlovákiai püspököket, hogy tiltakozzanak - ekkor a deportálás elmaradt. A nyilasuralom idején közel ezer üldözöttnek nyújtott menedéket a társaság házaiban. Ennek során szenvedett vértanúságot Boldog Salkaházi Sára. 1945 elején Slachta Margit a Polgári Demokrata Párt listáján került ismét a parlamentbe. Az 1947-es választásokon a Keresztény Női Tábor programjával jutott mandátumhoz. Sürgette a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását a Vatikánnal. Határozottan szót emelt a vallásos nevelés, a szabad hitoktatás, a határon túli magyarok, a családi élet védelmében. 1948 júniusában az egyházi iskolák államosítása ellen érvelt. Amikor a parlament megszavazta a törvényt, és ennek örömére elénekelték a Himnuszt, Slachta Margit tüntetőleg csendben ülve maradt. 1949 januárjától - a letartóztatástól tartva - a domonkos nővérek zárdájában bujdosott, majd Ausztriába, onnan pedig Amerikába emigrált. 1985-ben Izrael állam az Igaz Ember posztumusz kitüntetést adományozta részére, emlékére fát ültettek a Jad Vasem kertjében. 1995. március 15-én Slachta Margit és a Szociális Testvérek Társasága emlékérmet kapott a magyar kormánytól, majd a Magyar Köztársaság Bátorság érdemjelével tüntették ki Margit testvért. A Szociális Testvérek Társasága ma is működik. 1998 óta a pápai jogú apostoli élet társasága és ebben az évben a nemzetközi központ is visszakerült Budapestre az amerikai Buffalóból. Élnek testvérek az Egyesült Államokban, Kubában, Romániában, Szlovákiában. Magyarországon kilencvenhat fogadalmas testvér, öt novícia, két jelentkező van. (Az illegalitás idején mintegy hatvanan csatlakoztak a közösséghez, hogy az ősi szerzetesi szellemet az élet viharai között éljék.) Benedek pápa a világ mostani gazdasági krízisének okát egyértelműen az erkölcsi krízisben, a hit krízisében látja. Margit testvér pedig ezt mondta a két világháború közötti nagy gazdasági krízis idején, 1933-ban. Mi, szociális téren, társadalmi reformokért küzdünk, és egy jobb világért. A szociális bajok oka a léleknélküliség. Dolgozni akarunk, hogy jöjjön el a Szentlélek. A szociális reformokat csak akkor tudjuk igazán végrehajtani, ha a társadalom lélekkel telik el, ha a nyomor oka, a léleknélküliség megszűnik. Sztrilich Ágnes