Új Ember, 2021 (77. évfolyam, 1-52. szám)

2021-10-10 / 41. szám

LXXVII. (3816.) 2021. október 10. Ára 220 Ft ujember.hu ujember@ujember.hu A közel évszázados múltú esztergomi alma mater sok papot, szerzetest, reál és bölcsész műveltségű embert adott a magyar társadalomnak Angyali erők állnak mellettünk Erdő Péter bíboros megáldotta az új közösségi házat az albertfalvi plébánia hármas ünnepén 6. oldal Isten küldöttei Harmincéves a Szentjánosbogár Közösség 8. oldal Egy hivatás a „csodalábas" gyermekekért Beszélgetés Szabó Miklós Károllyal, a hit és az orvoslás kapcsolatáról 11. oldal Mértékadó Gerhard Richter művészete a Nemzeti Galériában A nyolcvanéves Tardy Lászlót ünnepelték a Mátyás-templomban Beszélgetés Szabó Tibor Dante-kutatóval Könyv: Klára és a Nap ISSN 0133-1205 9 770133 120548 Ferenc pápa köszönőlevelet küldött Erdő Péter bíborosnak (2. oldal) Ajándék, hogy újra együtt lehetünk Nagymarosi Ifjúsági Találkozó két év után ismét élőben Három online találkozó után idén ős­­szel, október 2-án ismét élőben, szemé­lyes formában rendezték meg a Nagyma­rosi Ifjúsági Találkozót a járványügyi rendelkezések betartásával. „Mid van, amit nem kaptál?" - ez az újszövetségi mottó alapozta meg az előadásokat, műhelybeszélgetéseket. Két év után ismét benépe­sült a nagymarosi plébániákért az ősz színeivel, fényeivel gyö­nyörködtető októberi délelőt­­tön. „Ajándék, hogy az online alkalmak után ismét együtt le­hetünk" - hangsúlyozta a ta­lálkozó kezdetén a két mode­rátor, Földváry Katalin és Ba­lázs András, akik köszöntötték a jelenlévőket, illetve azokat, akik a média segítségével kö­vették a rendezvényt. A nap nyitányaként a Baja Barátok Zenekar Szentlélek-hí­­vó dallal kezdett, s a zenés áhítaton elhang­zott: „Köszönjük, Urunk, hogy a nehéz idők után most együtt lehetünk! Add, hogy a feltá­madásba vetett hitben, a szeretet jézusi üzene­tével a lelkünkben meg tudjunk újulni! Kö­szönjük a közösséget, a jó időt, hiszen minden tőled van, s áldunk ezért." Dobszay Benedek ferences szerze­tes a találkozó szervezői nevében kö- 21 0­41 szöntötte a fiatalokat: „Az online rendezvények után jó újra látni tite­ket, végre nem a kamerákat kell néz­ni. Isten hozott mindenkit!" - mond­ta, majd rövid beszédében kitért ar­ra, hogy a találkozó bibliai mottója, kérdése - „Mid van, amit nem kap­tál?" (lKor 4,7) - önvizsgálatra indíthatja az embert, valamint arra, hogy elgondolkodjon a kapcsolatairól is. Ez utóbbi gondolat átvezetett a nap főelő­adójának témájára. Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) alelnöke a nap mottójához kapcsolódva mesélt az életéről. Bevezetésként egy fényképről beszélt, amelynek sokszorosított példányait az önkén­tesek kiosztották a fiataloknak. „A fotón egy kicsi lány néz ránk egy törött tükörből. Akár ő is kérdezhetné tőlünk: mid van, amit nem kaptál? A kislány az ország legszegényebb te­lepülésére született, nagyon sok testvére van, az anyukája neveli őket, alkoholista apukája nemrég halt meg. Nagyon aranyos és szeretet­­re méltó a képen, de amikor majd nagy lesz, bizonyára nagyon okos mondatokat fog halla­ni a »jóléti erkélyről«, ahol élünk, például olyanokat, hogy »miért nem dolgozol?«, meg, hogy »miért nem tanultál?«." (Folytatás a 6. oldalon) A békéért és a lelki gyarapodásért Kilencvenéves a Franka Idén ünnepli fennállásának kilencvenedik évfordulóját az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium, közismert nevén a Franka. A közel évszáza­dos múltú alma mater sok papot, szerzetest, reál és böl­csész műveltségű embert adott a magyar társadalomnak. Varga Kapisztrán ferenceses szerzetessel, a nagy múltú katolikus oktatási intézmény lelki igazgatóhelyettesével beszélgettünk. - Hogyan, milyen körülmények között jött létre kilencven esztendővel ezelőtt az esztergomi ferences gimnázium? - Ez nagyon érdekes történet, és visszavezethető XIII. Leó pápának a ferences rendet érintő reformjaihoz. Ezek az intéz­kedések Magyarországon felszámolták a jozefinizmust, amely II. József után még több mint száz évig élt. A ferencesek már a XVIII. században is tanítottak Esztergomban. A jezsuiták fel­oszlatása után először a ferencesek vették át a gimnáziumot, tőlük pedig a bencések. A századforduló nagy ferences alakjai közül először Buttykay Antal - a Budapestet újraevangelizáló „három nagy B" egyike -, majd pedig a Szűz Máriáról Neve­zett Ferences Rendtartomány vezetősége is fontosnak tartotta, hogy rendi növendékeink a saját iskolánkban érettségizzenek. (Folytatás a 3. oldalon) Az igazi sikereimnek a gyerekeimet tartom Pindroch Csaba színművész az apaságról Bányász és paraszti-kisbirtokos felmenői voltak, ő pedig már a világot jelentő deszkákon állhat a fényben. Mégis mindennél többre tartja, amikor a családja körében le­het. Büszke a tehetséges gyerekeire, de rejti, védi őket a nyilvánosság elől. Többször megtapasztalta, mekkora ereje van a bocsánatkérésnek a sértő és a sértett fél életé­ben. Szent József évében Pindroch Csaba mesélt nekünk a felmenőiről, apaszerepeiről és gyermekeiről. - Három gyermeke van. Ön Hogyan éli meg ezt? szerint mi az apaság lényege? ------------------------------------------­-------------------------------------- - Volt egy időszak az éle­­ A felelősség jut először az­zemben, amikor huszonnégy eszembe. Annak a felelőssége, órában színész voltam, mert hogy kiálljunk a gyerekeink ez érdekelt. Negyvenévesen mellett, hogy az apa mindig a rádöbbentem, hogy csökken­tenem kell a munkával töltött időt, ha az nem jelent akkora élvezetet nekem, mint a csa­lád. Színházban dolgozni, ami idegrendszeri munka, pi­henés ahhoz képest, ami ott­hon van, mégis azt választot­tam, hogy a családommal le­gyek.­­ Nemrég szabadúszó lett, sok időt tölt a családjával. (Folytatás a 9. oldalon) támaszt, a biztonságot, a he­lyes utat jelentse nekik. Ezen a téren követtem el hibákat, mint mindenki, de bocsánatot kértem a gyerekeimtől. Lega­lább az megmarad bennük, hogy ha apa hibázott, tudott bocsánatot kérni.

Next