Uj Idők, 1899 (5. évfolyam, 27-52. szám)
1899-07-30 / 31. szám - Igric: Petőfi barátai / Társadalmi ismeretterjesztő cikkek, genreképek, leírások
— 100 A gyermek Petőfi Az egyik gyermek, amikor megszületik, olyan mint a másik. Kicsi, gyámoltalan test, abszolút tehetetlenség: ez a gyermek. Hát a lélek? Tűnődni lehet azon, hol van ebben a csöppségben a lélek, amikor csak emésztési képességei vannak? Mert benne van, ott székel benne ugyanaz a lélek, ugyanazzal a képességgel, amely a sírig elkíséri. Miképp sejlik, mint bontakozik ki, mint kap erőt, mélységet és szárnyakat ez a lelki tehetetlenség? Miként lett Petrovics Sándorból, a tagló mesterének fiából Petőfi Sándor? Hány gyermek született hasonló sorsban és hasonló körülmények közt a Kiskunságon, a Nagykunságon, az egész magyar Alföldön, mint Petrovics Sándorka, mégsem lett egyből sem Petőfi Sándor, a költők költője, csak éppen ő belőle lélek ? Hogyan lehetett a kis mészáros-gyerekből a láng? És, ez az a kérdés, amelynek mélységes titka régen gyötri lelkemet. Egy ilyen titoknak megfejtése minő mássá tenné a lélektan és a nevelés egész tudományát! Elszédítő erre gondolni. Megbolondító volna ilyen kérdés megfejtésére rátenni egy egész életet. A tudós komolyságával nem is kívánok föllépni. Csupán amit a szívem súg, rámutatok néhány sajátos körülményre. Minden nagy léleknek, aki az emberiség sorsát előbbre viszi, aki gyönyörűséget, boldogságot szerzett az emberiségnek, minden ilyen nagy léleknek a születéséhez valamely megfoghatatlan, valamely igen különös, valamely, a későbbi sorsát megmagyarázó titokzatosság, transzcendentális jelenségek emlékezete tapad. Mintha a természet erői, a legnagyobb erők vetekedve igyekeznek bemutatkozni előtte. Az emberiség prófétáinak születéséhez titkok titkai tapadnak. Mózes, Zoroaszter, a munka, Confuciusz a politika, Budha a világosság, Szokrátesz az ész, Jézus a szeretet, Mohamed Arábia prófétája, mindannyian legendáktól vannak körülvéve. Legbájosabbak talán azok a mesék, amelyek Maya királyné fájdalom nélkül született fiának Hymalaya és Ganges prófétájának, Budhának születését veszik körül. Az örökkön élő költők születéséhez is csodás emlékek tapadnak, csakhogy ez emlékeket nem őrizték meg annyira, mint a királyok, hadvezérek, állam- és vallásalkotók születésének emlékeit. Csudálatos, hogy a világzsenik közül kettőnek a születését és gyermekéveit nem veszik, nem fonják körül a legendák virágkoszorúival. E két világ-zseni: Shakespeare és Petőfi Sándor, a legkiválóbb angol és a legkiválóbb magyar. Sorsuk másban is hasonló. Shakespeare atyja mészáros volt. Hajnalonta a kis Vilmos fölgyürt ingujjakkal a vágóhidon állva s mint írják róla, a birkákat és a borjukat egész pompával öldösé. Tizennyol éves korában már megházasodott. A vágás és a házasság közt gúnyolódó verseket írt. Részlet a volt Petőfi-múzeumból Az arckép-szoba Kreith Béla gróf gyűjteménye