Uj Idők, 1941 (47. évfolyam, 1-26. szám)
1941-01-12 / 2. szám - Hegyaljai Kiss Géza: A vőlegény neve: Kossuth Lajos / Tanulmányok, bírálatok, ismeretterjesztő cikkek, útirajzok, kisebb elbeszélések
zelgő Kossuthnéra. Kiemeli a különös ismertető jelek közt testalkata törékenységét és arcvonásainak finomságát. Azt is jelzi, hogy arcán egy lencse látható. A rendőri leírás Meszlényi Teréz műveltségére is rámutat. Beszél: magyarul, németül és szlávul. Megjegyzi: folyékonyan beszél németül, magyaros kiejtéssel. Eszerint három nyelven tudott már külföldi útja előtt. Később franciául, angolul és olaszul is beszélt. Szépnek látszik Meszlényi Teréz, mint Kossuth fiatal felesége, azon a képen is, mely nemrégen került a debreceni Egyetem birtokába. Az ovális daguerrotipia előterében egy nő ül világos szoknyában, sötét mentében, kalapban. Ez Meszlényi Jánosné. Mellette jobbra, csipkés világos ruhában, széles kalapban nagyobbik lánya: Teréz, Kossuthné. És az anyja mögött áll hajadonfővel, csipkedíszes öltözetben a kisebbik lánya, Meszlényi Flóra. Ez az egyetlen fénykép Kossuthné ifjúkorából. És úgyszólván teljesen ismeretlen. A másik képe, amely Kossuth dolgozószobájából ismert, negyven éves korában ábrázolja Kossuthnét, jó olajfestményen. Az okos, művelt és fiatal párt a legteljesebb nemeslelkű szeretet fűzte egymáshoz. Akár látták egymást Kossuth fogsága előtt, akár levélben nyilvánult meg Kossuth iránt Meszlényi Teréz rokonszenve, szerették egymást és szeretetük abban a huszonegy esztendőben, amely sok viszontagsággal következett, mindig erősödött, minden próbát kiállt és a sírig tartott. Wesselényinek írja Kossuth, házassága harmadik évében, a sok vesződségről szólva: „Megszökném elátkozott exisztenciámtól, ha kedves jó nem angyali kedélye nem vidítana munka szín közben." Anyagi nehézségeit felesége a legügyesebben hidalja át. Amit a szerkesztésért kap, abból családját alig tudja ellátni. Mikor Tinnyén hatezer forint adóssággal birtokot vesz, még több gondja van. De felesége áldása a háznak. A szerkesztésért két év alatt nyolcezernégyszáz forintot kapott. Alig marad pár száz forint. „De még ennyi sem maradt volna, — írja — ha kedves nőm, ki éveken keresztül még soha egy borult pillanatot nem csinált, nem oly mondhatatlan számítva viszi háztartásom." Más helyen is szóvá teszi boldogságát. „Csak házi boldogságomban ne bántana a Fátum. Örömeim gyerek az életben családom körén kívül, mert ebben — árnyéktalanul boldog vagyok" — írja Tinnyén," 1843 július 16-án. Amikor beteg a felesége, valamit akar mondani Wesselényinek, de nem mondja el, mert akit szeret, beteg. így ír róla: „Majd elmondom egyszer, de most nem bírom. Félszemem és lelkem egészen betegem mozdulatain csüng." Kedves Később Olaszországban, mikor Kossuthné mellrákban hosszasan szenvedett, Kossuth csodálatos önfeláldozással ápolta. Hogy mennyi szenvedést kell kiállni ennek a „boldog" házaspárnak, arra elég példának, ha meggondoljuk, hogy Kossuthné 1849 őszén miként menekült a leigázott hazából. Gyönyörű haját levágta. Férfiruhába öltözött. Csak így tudott nagynehezen az osztrákok őrvonalán keresztüljutni. Ezer veszélyen át követte férjét az ázsiai számkivetésbe. Urának mindenkor megértője volt. Hogy mennyire szerették ők egymást, azt legszebben fejezte ki Kossuth, a lángelméjű író, abban a levélben, amelyet Nemeskéri Kiss Miklósnak írt felesége halála után. A megrázó levél néhány sora így szól: „Kevés ember képes csak sejteni is a viszony bensőségét, amely engem elhúnyt lelkem nőmhöz csatolt volt. Annak jelzésére az emberi nyelv még szót nem ismert. Mi ketten egy lény valánk. Egymásnak, egymásban élünk. Ő meghalt s én, hátramaradt rom, úgy érzem magam, mint egy eleven halott, ki csak annyiban él, hogy szenved kimondhatatlanul! Mások bízhatnak az idő kezébe, hogy, ha nem gyógyít, legalább enyhít. Az én fájdalmam enyhítést nem ismer. Minden új perc újabb szenvedés. Egyetlen reményem van. Az, hogy nemsokára utána megyek . . ." így ír 1865 november 7-én, amikor már két hónapja múlt, hogy feleségét olasz földön eltemette. S amíg ő is meg nem halt, felesége arcképére mindennap hozott egy csokor virágot. Meszlényi Teréz születési helyét és idejét nem lehet megállapítani. Házasságlevele szerint születési helye: Pest megye. Egy elfogatóparancs szerint születési helye: ismeretlen. Egyesek szerint Győrött Meszlényi Jánosné két leányával. Balra, kalapban, Teréz; jobbra, födetlen fővel, Flóra. Az eredeti daguorrotypet a debreceni Tisza István Tudományegyetem őrzi. 37