Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-08-06 / 29. szám

% ÚJ IFJÚSÁG Az élet a Földön nem a baktériumokkal kezdődött. Nemrégen fedezett fel a tudomány még a baktériumoknál is egyszerűbb lényeket, amelyek még az olvasók széles köre előtt az eddig kevéssé ismert ultra- , mikróba, szűrhető vírus elhelyezést nyerték. Ezek annyira kicsinyek, hogy idáig még a legerősebb közönséges ' mikroszkópjainkban sem sikerült őket meglátnunk. Azért hangsúlyozom azt, hogy „közönséges’*, mert ma már új, nagyobb teljesítményű ■ elektromos mikroszkópokat találtak fel, amelyek a számunkra eddig még ismeretlen világba sokkal mélyebb betekintést nyújtanak. Ha a baktériumokkal teli folyadékot égetett porcellánszűrön bocsátunk keresztül, akkor a baktériumok nem mennek át rajta és a szűrőben maradnak, a fent említett ultramikróbák, vírusuk azonban díszövődnek még a porcellánon is, átfutnak annak rendkívüli vékony pólusain. Ebből következik, hogy ezek a vírusok még a baktériumoknál is kisebbek. A vírustező mérget jelent. A szűrhető vírusok az embernél, állatoknál és növényeknél sok fertőző betegség okozói, tehát a szűrődő vírusok a különleges kórokozók, az ultramikróbák közé tartoznak, így nevezik azokat a rendkívüli apró mikrobákat, amelyek az általunk ismert legerősebb, közönséges mikroszkóp nagyítása alatt még nem látszanak. Világos, hogy a vírusokban egész közel jutunk a legegyszerűbb élőlény és a legbonyolultabb vegyi anyagok határához. A legbonyolultabb vegyi anyagok közé tartoznak a fehérjék. A fehérje molekulája öt különféle elemet tartalmaz: szenet, hidrogént, oxigént, nitrogént és, kerít, néha pedig még foszfort, vasat és néhány más elemet is. És mindezek az elemek a fehérje molekulájában összetett állapotban fordulnak elő. Ezért a fehérje anyagok molekula részecskéje nagyobb szokott lenni minden más kémiai vegyület részecskéjénél, jóllehet, a vírusokat és a fehérjék részecskéjét nem látjuk, a tudomány azonban mégis megtalálja a módját, hogy meghatározza azoknak a nagyságát. Mindez arra a következtetésre vezet, hogy az élet a Földön összetett fehérjék keletkezésével kezdődött. Miből és hogyan született az élet a Földön? Milliárd évvel forduljunk most ismét a múltba, abba az időbe, amikor az élet a Földön éppen csak megszületett. Ma már tudjuk, hogy az életnek ez a születése fehérje anyagok képződésével történt. Ehhez először egyszerűbb, még az élet tulajdonságai nélküli fehérjéknek kellett képződniük, azután pedig belőlük az összetettebb, élő fehérjéknek. Milliárd évekkel ezelőtt, amikor a Földön az élet megszületett, a Föld felszínének viszonyai még erősen eltértek a maiaktól. A Föld felülete akkor sokkal melegebb volt. A levegőnek más volt az összetétele. Nagyon sok meleg vízgőzt tartalmazott. Szabad nitrogén és oxigén a levegőben nem volt, vagy csak nagyon kevés, azonban gazdag volt az akkori levegő más gázokban, mint például szénhidrogénben és ammóniákban. A szénhidrogén, mint maga az elnevezés is mutatja, szénből és hidrogénből áll. Az ammóniákban nitrogén és hidrogén van. Tudományos kísérletek igazolják, hogy szénhidrogénből és ammóniákból keletkeznek olyan kémiai vegyületek, fehérje anyagokká amelyek később alakulnak át. Oparin szovjet tudós alaposan megvilágította azt az utat, ahogyan aránylag egyszerű ásványi anyagokból magában a természetben bonyolult szerves anyagok, fehérjék keletkleznek. Ezek képezik minden élő szervezet alapját, így keletkeztek a távoli múltban, milliárd évekkel ezelőtt a Föld felszínén az első fehérje anyagok. Ezek a fehérje részecskék állandó anyagi cserékben állottak a környező közeggel. Létrejöttek, megnőttek, széthullottak és megint életre keltek. Eközben az említett fehérje részecskék között természetes kiválasztódás zajlott le. Nevezetesen azok maradtak meg közülük, amelyek anyagi cseréjükben és növekedésükben állandóbbak voltak és amelyek még apróbb részekre hullva is megőrizték növekedési képességüket és szaporodni tudtak. Ezekből a fehérjerészecskékből állandóbb rendszerek is keletkeztek, amelyek nagyon parányi, szemmel láthatatlan ős életanyák cseppecskéi voltak, így az egyszerű fehérje anyagok adták az átmenetet az összetettebb fehérje részecskékhez, vagy ilyen részecskék egész rendszeréhez, amelyeknek már birtokukban voltak az élet legegyszerűbb tulajdonságai, más szóval,végbement a szerves anyagoknak szervezetté, az anyagnak élőlénnyé válása. így született meg a Földön az első éllet a szemmel láthatatlan élő nyálka parányi cseppecskéjének formájában. És ezekből az első csírákból a Földön az élőlények roppant változatossága keletkezett, az élet a fejlődés magas fokára emelkedett. Minden élőlényben ,a legegyszerűbbtől a legfejlettebbig fehérje anyagok vannak. Ezek a fehérje anyagok az élőlényekben sajátos különleges állapotban fordulnak elő és saját szerkezetük, saját szervezetük képzésére szolgálnak, nélkülük nincs élet. A legegyszerűbb első lények, az élő fehérjék, amelyek a Földön keletkeztek, még nem voltak sem a növényhez, sem az állatokhoz sorolhatók. Ezek az élő fehérjék, az élettelen fehérjéből keletkeztek és azok rovására újították meg a testüket ,azaz szerves anyaggal táplálkoztak. Jóval később ment végbe az élővilágnak növényekre és állatokra való felosztódása. Mindenesetre azonban ez a megoszlás rendkívül régen kezdődött, még az élet fejlődésének sejtelőtti korszakában. A zöld növények megjelenésének egészen rendkívüli és roppant jelentősége volt egész földi világunk számára. Hányszor néztünk már gyönyörűséggel zöldelő erdőinkre, ligeteinkre, mezőinkre és lélegeztük be friss levegőjüket. Honnan ered zöld színük és van-e valami Ijsége a növényeknek zöldjükre?szük- Ismeretes, hogy a növények a fény felé húzódnak és a nap sugarai felé fordítják zöld leveleiket. Gondoljunk meg milyen nagy a növényzet teljes zöld felülete, amelyet mezőinken, réteinken és erdőinkben besugároz a nap. Egyik legnagyobb szovjet tudós, Tyimirjazev, kiszámította ezt. Ha kb. két hold szántóföldön megszámláljuk, hogy mekkora ez a felület a lucernánál ,akkor kb. 170 hold eredményre jutunk. Most pedig menjünk be az árnyas erdőbe. A fákon fent, középen és lent számtalan zöld levelet találunk, amelyek a nap felé fordulnak. Az élő természet maga oldja meg ezt a feladatot, hogy minél több napsugárhoz jusson. Mi történik napsugarakkal, azonban azokkal , amelyeket a Föld növényei olyan bőségben nyelnek el és felhasználnak szerves táplálékuk elkészítésére? Ezek a napsugaraik a növényekben nem vesznek kárba, csak átalakulnak. Energiájuk azonban a termékekben halmozódik fel, amelyek segítségükkel a zöld növényekben képződnek. Mindenki jól tudja, hogy ha kenyeret eszik, attól fokozódik az ereje. Ha a ló nehéz munka, vagy hosszú fuvar előtt áll, akkor előtte jól kell táplálni éspedig nem széna, vaj, hanem zabhal, mert a zab nagyobb erőt ad neki, mint a széria. Honnan ered ez a raktározott energia a kenyérben és a zabban? A megfelelő növényekből jött létre, búzából ,rozsból, zabból. A növények pedig ezt az erőt a napsugárból merítették zöld leveleik segítségével és felhalmozták azt magvaikban. Amikor a növényvilágra gondolunk, akkor valósínűleg/ vagy a nehéz kalásszal terhes mező, vagy a hatalmas tűlevelű vagy lombos erdő, vagy a színes virágokkal tarkálló rét és fejlett növényzettel gazdag képek jelennek meg szemeink elé. Azonban egyáltalán nem ilyenek voltak a legrégibb, igen egyszerű (klorofilos) zöld növények, amelyek a növények közül elsőknek keletkeztek a földön. A régi növényekre maradványainkon keresztül követ késztethetünk. Ezek nyilván némileg megváltoztak a távoli múlt óta és az új jelleg mellett magukban hordozzák a nagyon régi múlt jellemvonásait is. Ezekhez a növényekhez, az ősi világ maradványaihoz tartozik a kékeszöld algák csoportja. A kékeszöld algák ma is rendkívül elterjedtek a vízben és a szárazföldön is. A vízben az algák néha annyira elszaporodnak, hogy maga a víz is zöldnek látszik. Érthető, hogy a növényvilág fejlődése a Földön nagyon hosszú út volt, az olyan egyszerű növényektől, mint a kékeszöld algák szemmel nem látható golyócskái és fonalacskái, az olyan bonyolult szervezetekig, mint például a tölgy. A Földön a zöld növények állandóan növekvő elterjedése az élővilág számára mind több és több felraktározott napenergiát biztosított, ami lehetővé tette, hogy a Föld elérje gazdagságát és változottságát. Az egysejtű élőlények között már világosan észlelhető növényekre és állatokra való megoszlásuk. Ez a megoszlás a táplálkozás sajátossága alapján megy végbe Mint már említettük, a zöld növények a napsugár segítségével maguk készítik el organikus táplálékukat a környező természet ásványi anyagaiból, szénsavból, vízből és némi sóból.1 .» Az állatoknak nincs meg ez a képességük és a szerves táplálékokat a növényektől közvetlenül, vagy közvetve készen kell kapniok. . Jóllehet a növény és állatvilág fejlődésében messze eltért egymástól, egy részük egész idő alatt megőrizte a mély, elszakíthatatlan kölcsönös kapcsolatot. Az állatvilág nem létezhet a Földön a növényvilág nélkül és a növényvilág az állatvilág nélkül. A zöld növények szolgáltatják az állatoknak a kész szerves táplálékot, az oxigént, a lélegzéshez. Az állatok testükben feldolgozzák és szétbontják ezt a táplálékot, életműködésük, ürülékük, a zöldnövények táplálkozására hasznosak. A növények és az állatok világa azonban nem tudná fenntartani kölcsönös anyagcseréjét és nem fejlődhetne tovább, ha nem lenne az élő természetnek egy harmadik világa is, a rendkívül apró élőknyek, a mikrobák és különösen a baktériumok világa. A mikrobák megtisztítják a Föld felszínét az állatok tetemétől és a sövények maradványaitól, ők a szerves világ valóságos temetkezési vállalatai.. Hatásukra minden fontosabb szerves anyagcsoport, amely az állatok és növények testében előfordul, fehérjék, szénhidrátok és zsírok, fokozatosan egyszerű vegyületekre bomlik, amelyek alkalmasak a növények táplálására, így újból körforgásba kerülnek. Tehát az élő természetben háron világ van, a növények ,az állatai és a mikróbák világa. Ez a huron világ állandó tevékeny anyagcserében áll egymással, létezésük és fejlődésük kölcsönösen, szorosan összefügg. Az ember pedig kivált az állatvilágból és a társadalmi munka következtében magasan az élő természet fölé emelkedett. Hatalmas jelentősége van ebben a felemelkedésben a tudomány és technika fejlődésének. Az ember csak a tudományon és a technikán keresztül ismerte meg és fogja még alaposabban megismerni a természet törvényeit és ezzel a hatalmával fogja irányítani és magának kedvezőnél átalakítani a természetet. TUDOMÁNY ÍSTECH Hogyan keletkezett az élet? Vannak-e még a baktériumoknál is egyszerűbb élőlények? J I K 1952. augusztus 6. ünnepélyes keretek között befejezték a XV. Nyári Olimpiai játékok küzdelmeit Az utolsó versenynap eredményei Szombaton, az olimpiai játékok utolsó versenynapján nagy magyar sikerek születtek. A magyar labdarúgók a dön döntőben gyönyörű játék után győzték le Jugoszlávia válogatott csapatát, a 400 méteres gyorsúszásban, vízipólóban születet ragyogó siker, a késő éjszakai órákban pedig Papp magyar ökölvívó győzött a döntőben és a Magyar Népi Demokratikus Köztársaság 16-ik aranyérmét szerezte meg. Szombaton, az utolsó versenynap a következő eredmények voltak: Néhány szó a magyar labdarúgó válogatott nagyszerű teljesítményéről Az első félidőben a magyar csatár, a sor gyengébben játszott, mint a svédek ellen. A csatárok nem találták a helyüket, rosszul helyezkedtek, s ha hozzájuk került a labda, többnyire rossz helyre adták. A magyar csapat az első percekben idegesen játszott. A jugoszlávok nyugodtabban játszottak és időnként többet is támadtak, a magyar fedezetek azonban ragyogóan küzdöttek ebben az időszakban, számos jugoszláv támadást akasztottak meg és ragyogóan dobta újra meg újra előre a magyar csatárokat. Ezekben a percekben nagyon jól működött a magyar védelem is, s így a jugoszláv támadások nem vezettek sikerre. Fordulás után a magyar csatárok játéka fokról fokra javult, kitünően tartották a labdát, s néhány veszélyes gólhelyzetet is kidolgoztak, ezeket azonban nem tudták kihasználni. Különösen Palotás és Kocsis rontott el jó néhány góllal kecsegtető helyzetet. A jugoszlávok az első félidő közepéig igen gyorsan, keményen jól játszottak, a magyar csapat azonban egyre nagyobb fölénybe került. A vezető gól fordulatot hozott a játékba: a magyar csatársor lehiggadt, az összjáték egyre jobb lett, fölényük mindjobban kidomborodott. A mérkőzés utolsó negyedórájában már jelentős fölényben játszott a magyar csapat. Ekkor a labda szinte állandóan a jugoszlávok félterén pattogott. A magyar védelem biztosan verte vissza a szórványos jugoszláv támadásokat, a magyar fedezetek kitűnő labdákkal futtatták a csatárokat, és Czifeor gólja csak biztosabbá tette a magyar válogatott győzelmét. Mindent összevetve a magyar csapat győzelme teljesen megérdemelt, és ha a csatársor, különösen a jobbszárny nyugodtabban játszott volna, a győzelem aránya lényegesen nagyobb lett volna. A jugoszlávok a magyar csapat nagyobb tudását főleg keménységgel és gyorsasággal igyekeztek egyensúlyozni, de időnként jó összjátékot is mutattak. Erőnlét szempontjából a magyar csapat igen jól vizsgázott. A nagyiramú mérkőzés utolsó negyedórájában még erősíteni is tudott és ekkor teljesen beszorította ellenfelét. A magyar csapat a nagy tét miatt óvatosan kezdett, s így nem tudta csillogtatni igazi tudását. A második félidőben már lényegesen jobb játékot nyújtott és megérdemelten szerezte meg az olimpiai bajnoki címet. A magyar vízilabdázók visszahódították a világelsőséget Igen nagy érdeklődés mellett került sorra szombaton délután a vízilabda torna döntője. A fiatal játékosokból összeállított magyar együttes gyönyörű küzdelem után 4:0 arányban győzte le az USA válogatottját. A magyar vízilabdázók 16 év után visszahódították a világelsőséget. A magyar játékosok ezen az utolsó mérkőzésen kiváló teljesítményt nyújtottak. Elsősorban arra törekedtek, hogy ne kapjanak gólt, ez sikerült. Sokat úsztak, állandóan mozogtak, gyors szöktetéseket és megugrásokat láthattunk a jó formában levő magyar pólózóktól. Zachar kitűnően küzdött, megszerezte az aranyérmet Szombaton a késő éjszakai órákban került sor az ökölvívó viadalok döntő küzdelmeire. Légsúlyban Zachara ökölvívónk az olasz Caprarit győzte le szép küzdelem után pontozással. A kis középsúlyban Papp magyar ökölvívó pontozással győzte le a délafrikai Scharkwyk-t. * y CsISz-tagok készüljetek megtisztelté állampolgári kötelességtek teljesítésére Rövid idő választ el bennünket attól, hogy bevonuljatok népi demokratikus hadseregünkbe. Már most nagy és hatalmas feladat előtt álltok. A hadsereggel együttműködő szervezetben készüljetek fel a katona szolgálatra, hazánk védelmére. Amikor beléptek soraink közé, feladatotok még fokozódni fog. Megszerezni fegyvereinket és megtanulni mesterien a használatát azoknak fegyvereknek, amelyeket dolgozó népünk fog kezetekbe adni. Tőletek függ majd dolgozó népünk további békés élete, az építő munka zavartalansága. Tudjátok azt, hogy az amerikai imperialisták új háborút készítenek elő, hogy romba döntsék mindazt, amit mi áldozatos munkával építettünk hazánkban. El akarják tépni egymástól a testvéreket, apákat a családjuktól és tömegesen akarják legyilkolni hazánk legjobb fiait. Úgy kell teljesíteni szolgálatotokat, hogy ne ismétlődhessen az, ami napjainkban Koreában még folyik. A világ béketábora erősebb és hatalmasabb attól, hogy meg ne tudná akadályozni az újabb világégést. Ezért fontos az, hogy ifjúsági mozgalmunk minden egyes tagja dolgozzon a hadsereggel együttműködő szervezetben és így CsISz tagjai már odahaza készüljenek fel a hazánk védelmére. Kövessétek ezen a területen is a dicső lenini-sztálini Komszomol példáját. Az összes katonai CsISz-csoportok nevében kérlek benneteket arra, hogy tagsági könyveteket bevonuláskor hozzátok magatokkal. Tegyétek rendbe tagsági könyveteket, őrizzétek és vigyázzatok rá, mert ez is hozzátartozik a CsISz-tagok alapvető kötelességeihez. Készüljetek fel megtisztelő kötelezettségetekre hazánk védésére. " Kosztolányi István, közkatona. MHaHtmWlaWIWIMHWIWMHtWWMi ÚJ IFJÚSÁG — a CsISz Szlovákia központi Bizottságának hetilapja. Kiadja a Szaena, a CsISz Szlovák Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava, Soltésovej 2. — Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: Szőke József — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Soltésovej 2. Telefon: 245-51, 2, 3, 229-31, 3. — Nyomja a PRAVDA n. v. nyomdája, Bratislava. — Előfizetés egy évre 100.— Kés, félévre 50.— Kés. — A postatakarékpénztári befizetőlap száma: S-13.S90. — Hírlapbélyeg engedélyezve Bratislava 2. Kerületi Postahivataltól. Feladó és irányító postahivatal Bratislava 2.