Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-01-27 / 4. szám
1953 január 27. 01IPIÚSA6 A pártvezetés — az Ifjúsági Szövetség erőforrása rozsnyói bányákban A rozsnyói bányászok életében a múlt év december 6-a nagy nap volt. E napon, a Siroky elvtárs 50 születésnapja tiszteletére tett kötelezettségvállalás előtt 4 nappal, a rozsnyói bányászok teljesítették egész évi tervüket. A rozsnyói bányászok a párt vezetésével eddig soha nem látott sikereket értek el. Elvitathatatlan az a tény, hogy e sikerekből az ifjú bányászok is nagymértékben kivették részüket. A CsISz munkájáról azonban nem lehetett ezt állítani. A CsISz szervei az egyes bányákban nagyon gyengén dolgoztak és több helyen egyáltalán semmi tevékenységet nem mutattak. Az ifjú bányászok kiváló munkasikereiket nem CsISz szervei jó munkájának köszönhetik, de a kommmunisták tömegeket magával ragadó közvetlen befolyásának. A rozsnyói bányák 195 S. évi terve jóval felülmúlja a tavalyit, így például a Mária-bányának ez idén a tavalyi mennyiségnek több mint a háromszorosát kell kitermelnie. A többi bányák termelési terve is emelkedett. A terv felemelt feladataiból ifjú bányászainkra is nagyobb feladatok hárulnak. Kinek a feladata az ifjú bányászokat mozgósítani a magasabb teljesítmények elérésére, segíteni kezdeményezésük kibontakozását az érckitermelés fokozásában? E feladatot mindenekelőtt az egyes bányák OsISz-szervezeteinek kell elvégezniök. Az üzemi pártszervezet központi vezetősége már hosszabb idő óta figyelemmel kíséri a CsíSz-tagok munkáját, amellyel nem elégedhetett meg. A CsíSz úgyszólván semmi tevékenységet nem fejtett ki. A CsíSz funkcionáriusai csak jajveszékeltek, hogy az ifjúsággal nem megy a munka, mert még gyűlésekre sem akarnak járni, stb. Néhány öreg bányász, látva az ifjúság tétlenségét, csak a kezével legyintett amikor a fiatalokról volt szó. A helyzet azonban egész másként állt és jól látta ezt a pártszervizet. Nem, a rozsnyói bányák ifjúsága nem rossz, az ifjú bányászok nem tehetségtelenek és nincs itt helye semmiféle jajveszékelésnek, vagy kézlegyintésnek. Hisz a Mária-bányában dolgozó Ambrus-csoport, amelyben kizárólag csak fiatalok dolgoznak, már több hónap óta 180—200 százalékra teljesíti tervét. Vagy hasonló jó munkacsoportok tán nincsenek a Szadlovsszky tárnában, Rudnón és másutt? Vannak. Ifjú bányászaink képesek arra, hogy nagy teljesítményeket érjenek el. Gyengék azonban a CsISz-csoportok és a politikai szervezőmunka az ifjúság között. .4 Az üzemi pártszervezet központi vezetősége, miután megvitatta a CsISz.csoportokban levő helyzetet, megbízta párt egyik tagját, Herczog elvtárasát, hogy segítsen az üzem ifjúságának aktivizálásában, az erős CsISz.csoportok kiépítésében, amely közvetlenül segíteni fogja a pártot, továbbá segít a pártnak abban, hogy mozgósítja az ifjúságot az 195 S. évi terv felemelt feladatainak teljesítésében. Herczog elvtárs régi párttag, aki még 1922-ben lépett a pártba. Gyorsan összemelegedett a fiatalokkal s igazi, fiatalos lendülettel kezdett a munkához. Nem sajnálta idejét, s éjjel-nappal azon dolgozott, hogy talpra állítsa a CsISz-csoportot. Herczog elvtárs közvetlen segítségével a vezetőség mindenekelőtt a csoport újjászervezéséhez látott hozzá s a pártszervezet új felépítése alapján az egyes bányákon hozzáfogtak az önálló alapszervezetek megalakításához. Probléma volt elég. A bányában három műszakra dolgoznak. Az éjjeli műszak este tíztől reggel hatig. Mikor hívják össze a gyűlést? Vagy a műszak elején, vagy utána, amikor együtt vannak az ifjú bányászok. Herczog elvtársat, a CsISz járási vezetőségének képviselőjét és a CsISz üzemi szervezete központi vezetősége tagját az évzáró közgyűlések időszakában gyakran lehet látni este tízkor, vagy reggel hatkor, amint élénken vitáznak a CsISz-tagokkal az egyes bányákban és segítik a CsISz-csoportok egyes bányákban, megszervezését az Herczog elvtárs nem sajnálta a fáradságot, ha 3—4 kilométert kelett gyalogolnia, vagy egy-két órát el kellett „lopnia“ az éjtszakai pihenésből. Az ifjúság kedvéért még a Magas Tátrában töltött betegszabadságát is megszakította, mondva: „Most a jövőről van szó“, mondotta Herczog elvtárs. ....... tehát munkára fel!" A régi harcos példamutatása megszégyenítette az ifjúsági funkcionáriusokat, egyidelfileg azonban fölrázta őket tétlenségükből — és rövid időn belül felélénkült az élet bányákban. Herczog elvtársnak az a ifjúság között végzett munkájáról tudomást szereztek a bányákban s az ifjú bányászok és a rozsnyói bányák fiataljai szeretettel fogadták soraikban Herczog elvtársat. Herczog elvtárs minden héten örömteljesen jelentette az üzemi pártszervezet központi vezetőségének: „Az ifjúság már jobban mozog, e héten ezt és ezt végezték el.“ Amikor a CsISz funkcionáriusai látták, hogy ■ 'az egyfeá' bányákban mennyire megkedvelte ■ az ifjúság Herczog elvtársat és az ifjú bányászok mennyire komolyan veszül az öreg harcos szavait, tudatosították, hogy a pártszervezetekkel való szoros együttműködés a CsISz-csoportok fejlődésének és erejének kiapadhatatlan erőforrása. Ezek után a helyzet úgy alakult, hogy problémáikat és nehézségeiket előterjesztették az üzemi pártszervezet gyűlésein és az üzemi pártszervezet funkcionáriusait meghívták vezetőségi és taggyűléseikre. És mit tapasztaltak? Azt látták, hogy nemcsak Herczog elvtárs, de Lacko elvtárs a Szadlovszky tárnából. Kerekes elvtárs a Mária-bányából és sokan mások a párttagok közül készségesen segítik az ifjúságot és hogy az ifjúsági szervezetek tevékenysége és fejlődése mennyire szívügyük a párttagoknak. Nézzük csak meg, mi a helyzet a Mária-bányában. Itt egész a múlt év novemberéig ifjúsági minika tulajdonképpen nem folyt, habár 30 ifjú bányász dolgozott e bányában. Úgy tetszett, hogy az évzáró közgyűlés után sem javul a helyzet. Az új vezetőség sehogysem tudott a munkához fogni. Ekkor Krapovsky elvtárs, a csoport elnöke feltárta a nehézségeket Kerekes elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke előtt. Kerekes elvtárs készségesen? megjelent a CsiSz vezetőségi gyűlésén és’ a vezetőség az ő közvetlen jelenlétében és támogatásával megvitatta a szervezet tevékenységének felélénkítését és egész sor intézkedést tett. Mindenekelőtt megalakítottak két politikai kört, amelynek vezetésére az üzemi pártszervezet megbízásából két elvtársat állítottak. A helyiséget, amelyben a bányászok a műszak előtt és után összejönnek, kellőképpen megjavítják, hogy úgy érezzék magukat, mint egy klubhelyiségben; a CsISz-tagok a párt és az üzemvezetőség támogatásával rádiógramofont szereznek be. Szak és politikai nevelő előadásokat fognak tartani. A legjobb ifjú bányászok megalakítják a CsISz-rohambrigádot, amely a legnehezebb munkát végzi el a bányákban. Megszervezik a takarékossági őrsöt, amelynek feladata lesz felfedni a különféle hiányosságokat az érckitermelés terén. E munkát Kerekes más elvtársak, s főleg a kommunissták közvetlen támogatásával végzik el.A Mária-bánya CsISz-szervezetének é konkrét eredményei és tervei természetesen nem merítik ki teljesen a kommunisták üdvös befolyását a CsISz-szervezet munkájára. A CsISz munkája az utóbbi időben javulást mutat, örömteljes jelenség, hogy a csoportban az alapvető kritika a felelősségteljes és alkotó munka szelleme lett úrrá. Ezt a szellemet Kerekes elvtárs és a többi kommunisták vitték be a csoportba. A CsISz-tagoknál az egészséges öntudat és felelősségérzet fokozódott nemcsak a CsISz- ben, hanem a pártszervezet előtt is. Ennek következménye a termelésben máris megmutatkozik. Csökkent a hiányzás, az ifjú bányászok teljesítményei emelkednek. Ambrus elvtárs munkacsoportja december. A hfti a rosszabbodó munkafeltételek ellenére is 189,5 százalékos eredményt ért el. Hasonlóan a Mária-bányához, a többi bányákban is egészséges szellem fejlődött ki, ahol a CsISz a párt köré tömörült. A rozsnyói bányákban a CsISz összüzemi konferenciája január 4- én zajlott le. E konferencián megválasztották az üzemi szervezet központi vezetőségét. A CsISz üzemi szervezetének központi vezetősége a tavalyihoz képest sokkal jobb körülmények között fogott hozzá a munkához. Az évzáró közgyűlések időszakában az egyes bányákban önálló alapszervezetek alakultak, amelyek a pártszervezetek vezetésével biztató lépéseket tettek. A központi vezetőségnek most minden munkáját úgy kell irányítania, hogy helyesen vezesse az alapszervezeteket, hogy belőlük ez évben valóban rohambrigádok alakuljanak, amelyek segíteni fognak pártunknak mozgósítani az ifjúságot az érckitermelés tervének egyenletes teljesítésében. Úgy kell dogoznia, hogy a rozsnyói bányák CsISz-szervezetei hűen Siroky elvtárs szavaihoz, a párt hű fiaivá és a Komszomol példás tanítványaivá váljanak. Sztrinka Gyula. Hfircoljunk az alkoholismus ellen Mire képes egy elvetemült alkoholista Az Új Ifjúságban vitát indítottunk „Harcdíjung az alkoholizmus ellen“ címmel. A vitához többen hozzászóltak. Most ismét jelentkezünk hasonló esettel, éspedig azzal a céllal, hogy bemutassuk ifjúságunknak, hogy milyen elvetemült emberré válhat egy szenvedélyes alkoholista. Csíz község a tornaljai járásban van, amely gyógyfürdőjéről nevezettís. A felszabadulás után nagy fejlődésnek indult a falu. Az ifjúság úgy kulturális, mint politikai téren szép és eredményes munkát végzett. Azonban mindez megváltozott, amikor Molnár József elnök került az élre. Molnár elhanyagolta az ifjúság nevelését, a szervezet irányítását és nem látogatta renderesen a gyűléseket, helytelen magatartásával káros hatással volt a csoport tagjaira. Csakhamar a lumpolásnak adta magát és szivesebben látogatta a korcsmákat, mint az ifjúsági összejöveteleket. Több esetben megtörtént, hogy részeg állapotban rágalmazta a CsiSz-t és igyekezett még azokat a tagokat is visszariasztani a CsISz-től, akik szivesen dolgoztak a szervezetben. A csoport munkája rohamosan hanyatlott, jobban mondva széjjelesett. Molnár vesztébe rohant. Nem volt már más út előtte, csak az állandó ivás. Már annyira süllyedt, hogy a pénzszerzés minden lehetőségét felhasználva mocskos kezekkel hozzányúlt a szervezet készpénzéhez. A csízi CsíSz-csoport húszezer korona késészt kappott a dolgozók államától a színpad felépítésére. Molnár ezt a pénzt eltitkolta a tagok előtt és elmulatta. Amikor a tagság tudomást szerzett róla, Molnár már egyetlen koronáról sem tudott beszámolni a csoportnak. Ekkor látták a csizi fiatalok, milyen nagy hibát követtek el, amikor nem néztek utána, hogy miből költekezik az elnök. A fiatalok tanultak a történtekből. Felrázta őket ez az eset és teljes erővel megkezdték a munkát. Így akarják jóvá tenni hibáikat. De nemcsak a csíziek tanulhatnak ebből az esetből, hanem minden CsISz-tag. Ez élő bizonyítéka annak, hogy az alkohol a teljes romlásba viszi az embereket. Harcoljunk ezért az alkoholizmus ellen. «• 7 Kartik elvtárs Mi munkás fiatalok Már jóideje megnyílt Harmónián a magyar fiatalok érettségis tanfolyama. Munkás- és parasztfiatalok jöttek ide, hogy előkészüljenek az érettségire s hogy aztán a főiskolán tanulhassanak. Itt tanul Kovács elvtárs, falusi fiú is. Mikor megkérdeztem tőle, hogy mi a véleménye az iskoláról, az alábbiakat válaszolta: — Nagyon meglepődtem, mikor erre az iskolára jöttem. Mikor a szobába léptem, nem tudtam hova lenni az örömtől. Hiszen a múltban ebben az épületben úri dáridók folytak. Én, parasztfiatal, nem tudom, hogyan köszönjem meg pártunknak, hogy megteremtette számunkra a tanulás lehetőségét, hogy nemsokára érettségizhetek. Nem mondom, negyedévi eredményem nem a legjobb volt. Ezentúl igyekezni fogok, hogy a tudásból minél többet elsajátítsak. A gyengébbeknek is segítségére sietek. Kártik elvtárs szintén falusi fiú. Mikor megkértem, hogy mondjon valamint magáról, azt válaszolta: — Mikor falunkban megalakult a CsISz, én sokat olvastam, igyekeztem, hogy minél többet tudjak.' Három hónapi brigádmunkát töltöttem az Ifjúsági Duzzeisztögáton. Napi teljesítményemet itt 110%-ra teljesítettem. Mikor megindult ez az iskola, én is benyújtottam kérvényemet és eljöttem ide. Tanulni akarok, hogy azután másokat taníthassak. Ilyen fiatalok tanulnak a harmóniai érettségis tanfolyamon. , Paksi lászló, Harmónia. A fttszi CsiSz munkájáról A füssi CsiSz még Sztálin elvtárs születésnapjára vállalta, hogy a dohánysimítást határidő előtt végzik el. Felajánlásukat teljesítették, mert a kiszabott öt nap helyett tizenhárom nappal rövidítették meg a si Szelics Margit mítás idejét. Szelics Margit elvtársnő és Farkas elvtárs jó munkát végeztek. Szelics elvtársnő példaképe lehet a füssi fiatalságnak. 'Valamennyi munkában az élen halad. Tagja a járásvezetőségnek is. 'Varga Erzsi, Ferenc Teréz, Varga Frida, Szelics Amália, Tábor Brigitta és Komjáti Elemér szintén a szervezet példás tagjai. Komjáti elvtárs a szervezetben nem valami jól dolgozott, de ígéretet tett, hogy úgy a munkában, mint a tanulásba példát mutat a többieknek, ígéretét valóra is váltotta. A csoportban megalakult az olvasókör is. Sajnos, mindeddig elég gyengén dolgoznak. Egynéhány füssi fiatal elég felelőtlen. Nemrég a kultúrházat szépen felszerelték. Kaptak rádiógramofont, társasjátékokat, stb., de ezekkel úgy áll a dolog, hogy néhányan rongálják a szervezet tulajdonát. Elvtársak, ezek a felszerelések nem azért vannak, hogy néhány nap alatt tönkre tegydik, hanem a szórakozást szolgálják. A jövőben ezen a téren is meg kell javítani a munkát. P. L., Füss. Így dolgozik a CsISz csoltói helyi szervezete Egy félévvel ezelőtt még nem gondolták a csoltói fiatalok, hogy szerveztünk rövid időn belül felélénkül. Különösen a kultúrmunka terén értek el eredményeket. A múlt évben még mindenféle limonádé darabokat adtak. A fiatalok azonban rájöttek, hogy ilyen darabokkal nem igen terjesztik a szocialista kultúrát falvainkban. A múlt év karácsonyán a cseilől fiatalok színjátszó csoportja előadta a „Fösvény“ című egyfelvonásOS színdarabot. Nagy János elvtárs az uzsorás Bajszövöt játszotta nagy sikerrel. Továbbá a ..Legénykéres című egyfelvonásos színdarabot is játszották. Ezekből a darabokból a fioltőiak megtanulták gyűlölni munkásosztály ellenségeit, a kalánkokat, akiknek minden igyekezetük arra irányut, hogy megakadályozzák a szocializmus építését Dicséretet érdemel Giczei Géza elvtárs, a CsISz helyi csoprtjának elnöke, aki fáradtságot nem ismerve, négy éjszakát feláldozott a kultúrterem rendbehozására. Varga Miklós elvtárs is segített neki, ő a villanyt szerelte be és a kulisszákat festette. Nagy Zoltán tanító elvtárs Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteletére gyönyörű kultúrműsorral lépett fel a gyerekekkel. Török László, Csoltó. Tanuljunk, hogy többet tudjunk Nemrégeltartottuk a CsISz évzáró közgyűlését. Ez a gyűlés megmutatta, hogy a múlt évben bizony munkánkban hiányosság mutatkozott. Ezért a CsISz Központi Bizottsága levelének felolvasása után elhatároztuk, hogy az új évben teljes erőnket latba vetjük, hogy a csoport munkája megjavuljon. Nem elég a mi elhatározásunk. Kell, hogy segítségünkre legyen az Ipolysági járási CsISz-vezetőség is, amely mindeddig nem igen törődött a falvakkal. Az évzáró közgyűlés vitafelszólalásai nagyrészt a járási bizottságra irányultak. Több elvtárs megemlítette azt, hogy voltak olyan instruktorok, akik egyszerkétszer egy évben meglátogatták a helyi csoportot és sok mindent ígértek, de semmit sem tettek. A járási elnököt és a titkárt egyáltalán nem ismerjük; ez azért van, mert ők egyetlen egyszer sem látogattak el helyi csoportunkba. Szervezetünk még 1950. decemberében megalakult. Azóta nem tudunk előteremteni egy kultúrhelyiséget, amelyben megmutathatnánk, hogy az ipolyhídvégi fiatalság akar és tud dolgozni. Ez szintén a járás hibája. Ezentúl az Ipolysági járási CsISz-nek sokkal jobban kell segítenie a falvakat, mint eddig, így aztán munkánk eredményesebb lesz. Malik József, Ipolyhidvég. Állami intézet létesült a távösszeköttetési építkezések és berendezések tervezésére A múlt év október 14-én kelt állami tervező intézetekről szóló kormányhatározat alapján a távösszeköttetésügyi minisztérium ez év elején állami intézetet létesített a távösszeköttetési építkezések és berendezések tervezésére. A „Spotprojekt" alapjává a távösszeköttetési minisztérium eddigi tervezési szervezete, a „Rádióprojekt“ válik, amely technológiai, magasépítkezési és komplex rádiókommunikációs tervezési osztályokkal van ellátva Egyúttal osztály létesül a perspektív távösszeköttetésépítkezés fő projektumai számára. Az intézet feladata a tervezett munkák elmélyítése, minőségri javítása és gazdaságossá tétele, a távösszeköttetési építkezés további fejlesztése lehetőségének műszaki és gazdasági részről való felülvizsgálása és a további építkezés távlati terveinek kidolgozása. A „Spotprojekt“ további fontos feladata a műszaki fejlődés, tipizálás, standardizálás és a távösszeköttetési berendezések gépesítésének bevezetése, hogy a beruházási építkezési költségek állandó csökkentése mellett elérjék a berendezések legmagasabb fokú kihasználását.