Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-01-27 / 4. szám

1953 január 27. 01IPIÚSA6 A pártvezetés — az Ifjúsági Szövetség erőforrása rozsnyói bányákban­ A rozsnyói bányászok életében a múlt év december 6-a nagy nap volt. E napon, a Siroky el­vtárs 50 születésnapja tiszteletére tett köte­lezettségvállalás előtt 4 nappal­, a rozsnyói bányászok teljesítették egész évi tervüket. A rozsnyói bá­nyászok a párt vezetésével eddig soha nem látott sikereket értek el. Elvitathatatlan az a tény, hogy e sikerekből az ifjú bányászok is nagymértékben kivették részüket. A CsISz munkájáról azonban nem lehetett ezt állítani. A CsISz szer­vei az egyes bányákban nagyon gyengén dolgoztak és több helyen egyáltalán semmi tevékenységet nem mutattak. Az ifjú bányászok kiváló munkasikereiket nem CsISz szervei jó munkájának kö­­­szönhetik, de a kommmunisták töm­e­geket magával ragadó közvetlen be­folyásának. A rozsnyói bányák 195­ S. évi ter­ve jóval felülmúlja a tavalyit, így például a Mária-bányának ez idén a tavalyi mennyiségnek több mint a háromszorosát kell kitermelnie. A többi bányák termelési terve is emelkedett. A terv felemelt felada­taiból ifjú bányászainkra is nagyobb feladatok hárulnak. Kinek a fela­data az ifjú bányászokat mozgósí­tani a magasabb teljesítmények el­­érésére, segíteni kezdeményezésük kibontakozását az érckitermelés fo­kozásában? E feladatot mindenek­előtt az egyes bányák OsISz-szer­­vezeteinek kell elvégezniök. Az üzemi pártszervezet köz­ponti vezetősége már hosszabb idő óta figyelemmel kíséri a CsíSz-tagok munkáját, amellyel nem elégedhe­tett meg. A CsíSz úgyszólván sem­mi tevékenységet nem fejtett ki. A CsíSz funkcionáriusai csak jajve­­székeltek, hogy az ifjúsággal nem megy a munka, mert még gyűlések­re sem akarnak járni, stb. Néhány öreg bányász, látva az ifjúság tét­­lenségét, csak a kezével legyintett am­ikor a fiatalokról volt szó. A helyzet azonban egész másként állt és jól látta ezt a­ pártszervi­­zet. Nem, a rozsnyói bányák ifjúsá­ga nem rossz, az ifjú bányászok nem tehetségtelenek és nincs itt he­lye semmiféle jajveszékelésnek, vagy kézlegyintésnek. Hisz a Má­­ria-bányában dolgozó Ambrus-cso­port, amelyben kizárólag csak fia­talok dolgoznak, már több hónap óta 180—200 százalékra teljesíti tervét. Vagy hasonló jó munkacso­­portok tán nincsenek a Szadlovsszky tárnában, Rudnón és másutt? Van­nak. Ifjú bányászaink képesek arra, hogy nagy teljesítményeket érjenek el. Gyengék azonban a CsISz-cso­­portok és a politikai szervezőmun­­ka az ifjúság között. .4 Az üzemi pártszervezet központi vezetősége, miután megvitatta a CsISz.csopor­­tokban levő helyzetet, megbízta párt egyik tagját, Herczog elvtár­a­sát, hogy segítsen az üzem ifjúsá­gának aktivizálásában, az erős CsISz.csoportok kiépítésében, amely közvetlenül segíteni fogja a pártot, továbbá segít a pártnak abban, hogy mozgósítja az ifjúságot az 195­ S. évi terv felemelt feladatainak teljesítésében. Herczog elvtárs régi párttag, aki még 1922-ben lépett a pártba. Gyorsan összemelegedett a fiatalok­kal s igazi, fiatalos lendülettel kez­dett a munkához. Nem sajnálta ide­jét, s éjjel-nappal azon dolgozott, hogy talpra állítsa a CsISz-csopor­­tot. Herczog elvtárs közvetlen segít­ségével a vezetőség mindenekelőtt a csoport újjászervezéséhez látott hozzá s a pártszervezet új felépíté­se alapján az egyes bányákon hoz­záfogtak az önálló alapszervezetek megalakításához. Probléma volt elég. A bányában három műszakra dolgoznak. Az éjjeli műszak este tíztől reggel hatig. Mikor hívják össze a gyűlést? Vagy a műszak elején, vagy utána, amikor együtt vannak az ifjú bányászok. Herczog elvtársat, a CsISz járási vezetősé­gének képviselőjét és a CsISz üze­mi szervezete központi vezetősége tagját az évzáró közgyű­lések idő­szakában gyakran lehet látni este tízkor, vagy reggel hatkor, amint élénken vitáznak a CsISz-tagokkal az egyes bányákban és segítik a CsISz-csoportok egyes bányákban, megszerv­ezését az Herczog elvtárs nem sajnálta a fárad­ságot, ha 3—4 kilométert kelett gyalogolnia, vagy egy-két órát el kellett „lopnia“ az éjtszakai pihenésből. Az ifjúság kedvéért még a Magas Tátrában töltött betegszabadságát is megsza­kította, mondva: „Most a jövőről van szó“, mondotta Herczog elvtárs. ....... tehát munkára fel!" A régi harcos példamutatása megsz­égy­enítette az ifjúsági funk­­­cionáriu­sokat, egyidelfileg azonban fölrázta őket tétlenségükből — és rö­vid időn belül felélénkült az élet bányákban. Herczog elvtársnak az a ifjúság között végzett munkájáról tudomást szereztek a bányákban s az ifjú bányászok és a rozsnyói bá­nyák fiataljai szeretettel fogadták soraikban Herczog elvtársat. Her­­czog elvtárs minden héten örömtel­­jesen jelentette az üzemi pártszerve­zet központi vezetőségének: „Az ifjúság már jobban mozog, e héten ezt és ezt végezték el.“ Amikor a CsISz funkcionáriusai látták,­ hogy ■ 'az egyfeá' bányákban mennyire megkedvelte ■ az ifjúság Herczog elvtársat és az ifjú bányá­szok mennyire komolyan veszül az­ öreg harcos szavait, tudatosították, hogy a pártszervezetekkel való szoros együttműködés a CsISz-cso­portok fejlődésének és erejének ki­apadhatatlan erőforrása. E­zek után a helyzet úgy alakult, hogy problé­máikat és nehézségeiket előterjesz­tették az üzemi pártszervezet gyű­lésein és az üzemi pártszervezet funkcionáriusait meghívták vezető­ségi és taggyűléseikre. É­s mit ta­pasztaltak? Azt látták, hogy nem­csak Herczog elvtárs, de Lacko elvtárs a Szadlovszky tárnából. Ke­rekes elvtárs a Mária-bányából és sokan mások a párttagok közül készségesen segítik az ifjúságot és hogy az ifjú­sági szervezetek tevé­kenysége és fejlődése mennyire szívügyük a párttagoknak. Nézzük csak meg, mi a helyzet a Mária-bányában. Itt egész a múlt év novemberéig ifjúsági minika tulajdonképpen nem folyt, habár 30 ifjú bányász dol­gozott e bányában. Úgy tetszett, hogy az évzáró közgyűlés után sem javul a helyzet. Az új vezetőség se­­hogysem tudott a munkához fogni. Ekkor Krapovsky elvtárs, a csoport elnöke feltárta a nehézségeket Ke­rekes elvtárs, az üzemi pártszerve­zet elnöke előtt. Kerekes elvtárs készségesen? megjelent a CsiSz ve­zetőségi gyűlésén és’ a vezetőség az ő közvetlen jelenlétében és támo­gatásával megvitatta a szervezet tevékenységének felélénkítését és egész sor intézkedést tett. Mindenekelőtt megalakítottak két politikai kört, amelynek vezetésére az­ üzemi pártszervezet megbízásá­ból két elvtársat állítottak. A he­lyiséget, amelyben a bányászok a műszak előtt és után összejönnek, kellőképpen megjavítják, hogy úg­y érezzék magukat, mint egy klub­­helyiségben; a CsISz-tagok a párt és az üzemvezetőség támogatásával rádiógramofont szereznek be. Szak és politikai nevelő előadásokat fog­­na­k tartani. A legjobb ifjú bányá­szok megalakítják a CsISz-roham­­brigádot, amely a legnehezebb m­un­­kát végzi el a bányákban. Megszer­vezik a takarékossági őrsöt, amely­nek feladata lesz felfedni a külön­féle hiányosságokat az érckiterme­lés terén. E munkát Kerekes más elvtársak, s főleg a kommu­nis­­s­ták közvetlen támogatásával vég­zik el.A Mária-bánya CsISz-szervezeté­nek é konkrét eredményei és ter­vei természetesen nem merítik ki teljesen a kommunisták üdvös be­­fol­yását a CsISz-szervezet munká­jára. A CsISz munkája az utóbbi időben javulást mutat, örömteljes jelenség, hogy a csoportban az alapvető kritika a felelősségteljes és alkotó munka szelleme lett úrrá. Ezt a szellemet Kerekes elvtárs és a többi kommuni­sták vitték be a csoportba. A CsISz-tagoknál az egészséges öntudat és felelősségér­zet fokozódott nemcsak a CsISz- ben, hanem a pártszervezet előtt is. Ennek következménye a termelés­ben máris megmutatkozik. Csök­kent a hiányzás, az ifjú bányászok teljesítményei emelkednek. Ambrus elvtárs munkacsoportja december. A hfti a rosszabbodó munkafeltételek ellenére is 189,5 százalékos ered­ményt ért el. Hasonlóan a Mária-bányához, a többi bányákban is egészséges szel­lem fejlődött ki, ahol­ a CsISz a párt köré tömörült. A rozsnyói bányákban a CsISz öss­züzemi konferenciája január 4- én zajlott le. E konferencián meg­választották az üzemi szervezet központi vezetőségét. A CsISz üze­mi szervezetének központi vezetősé­ge a tavalyihoz képest sokkal jobb körülmények között fogott hozzá a munkához. Az évzáró közgyűlések időszakában az egyes bányákban önálló alapszervezetek alakultak, amelyek­ a pártszervezetek vezeté­sével biztató lépéseket tettek. A központi vezetőségnek most minden munkáját úgy kell irányítania, hogy helyesen vezesse az alapszerveze­teket, hogy belőlük ez évben valóban rohambrigádok alakuljanak, ame­lyek segíteni fognak pártunknak mozgósítani az ifjúságot az ércki­termelés tervének egyenletes telje­­sítésében. Úgy kell dogoznia, hogy a rozsnyói bányák CsISz-szerveze­­tei hűen Siroky elvtárs szavaihoz, a pár­t hű fiaivá és a Komszomol pél­dás tanítványaivá váljanak. Sztrinka Gyula. Hfircoljunk az alkoholismus ellen Mire képes egy elvetemült alkoholista Az Új Ifjúságban vitát indítot­­tunk „Harcdíjung az alkoholizmus ellen“ címmel. A vitához többen hoz­zászóltak. Most ismét jelentkezünk hasonló esettel, éspedig azzal a cél­lal, hogy bemutassuk ifjúságunknak, hogy milyen elvetemült emberré vál­hat egy szenvedél­yes alkoholista. Csíz község a tornaljai járásban van, amely gyógyfürdőjéről neve­­zettís. A felsz­abadulás után nagy fejlődésnek indult a falu. Az ifjú­ság úgy ku­ltur­ális, mint politikai téren szép és eredményes munkát végzett. Azonban mindez megválto­­zott, amikor­­ Molnár József elnök került az­ élre. Molnár elhanyagolta az ifjú­­ság nevelését, a szervezet irányítását és nem látogatta rend­­­eresen a gyűléseket, helytelen ma­­gatartásával káros hatással volt a csoport tagjaira. Csakhamar a lum­polásnak adta magát és szivesebben látogatta a korcsmákat, mint az if­júsági összejöveteleket. Több eset­ben megtörtént, hogy részeg álla­­potban rágalmazta a CsiSz-t és igy­ekezett még azokat a tagokat is visszariasztani a CsISz-től, akik szivesen dolgoztak a szervezetben. A csoport munkája rohamosan ha­­nyatlott, jobban mondva széjjelesett. Molnár vesztébe rohant. Nem volt már más út előtte, csak az állandó ivás. Már annyira süllyedt, hogy a pénzszerzés minden lehetőségét fel­használva mocskos kezekkel hozzá­nyúlt a szervezet készpénzéhez. A csízi CsíSz-csoport húszezer korona késészt kappott a dolgozók álla­mától a színpad felépítésére. Molnár ezt a pénzt eltitkolta a tagok előtt és elmulatta. Amikor a tagság tu­­domást szerzett róla, Molnár már egyetlen koronáról sem tudott be­számolni a csoportnak. Ekkor látták a csizi fiatalok, mi­lyen nagy hibát követtek el, ami­­kor nem néztek utána, hogy miből költekezik az elnök. A fiatalok ta­nultak a történtekből. Felrázta őket ez az eset és teljes erővel megkezd­ték a munkát. Íg­y akarják jóvá tenni hibáikat. De nemcsak a csíziek tanulhat­­nak ebből az esetből, hanem minden CsISz-tag. Ez élő bizonyítéka an­nak, hogy az alkohol a teljes rom­lásba visz­i az­ embereket. Harcoljunk ezért az alkoholizmus ellen. «• 7 Kartik elvtárs Mi munkás fi­atalok Már jóideje megnyílt Harmó­nián a magyar fiatalok érettsé­gis ta­nfolyama. Munkás- és pa­rasztfiatalok jöt­tek ide, hogy elő­­készüljenek az érettségire s hogy aztán a főiskolán tanulhassanak. Itt tanul Kovács elvtárs, falusi fiú is. Mikor megkérdeztem tőle, hogy mi a véleménye az iskoláról, az alábbiakat válaszolta: — Nagyon meglepődtem, mikor erre az iskolára jöttem. Mikor a szobába léptem, nem tudtam hova lenni az örömtől. Hiszen a múltban ebben az épületben úri dáridók folytak. Én, parasztfiatal, nem tu­dom, hogyan köszönjem meg pár­tunknak, hogy megteremtette szá­munkra a tanulás lehetőségét, hogy nemsokára érettségizhetek. Nem mondom, negyedévi eredményem nem a legjobb volt. Ezentúl igyekez­ni fogok, hogy a tudásból minél többet elsajátítsak. A gyengébbek­nek is segítségére sietek. Kártik elvtárs szintén falusi fiú. Mikor megkértem, hogy mondjon valamint magáról, azt válaszolta: — Mikor falunk­ban megalakult a CsISz, én sokat olvastam, igye­keztem, hogy minél többet tudjak.' Három hónapi brigádmunkát töl­töttem az Ifjúsági Duzzeisztögáton. Napi teljesítményemet itt 110%-ra teljesítettem. Mikor megindult ez az iskola, én is benyújtottam kér­vényemet és eljöttem ide. Tanulni akarok, hogy azután másokat tanít­hassak. Ilyen fiatalok tanulnak a harmó­­niai érettségis tanfolyamon. , Paksi lászló, Harmónia. A fttszi­­ CsiSz munkájáról A füssi CsiSz még Sztálin elv­társ születésnap­jára vállalta, hogy a dohány­­simítást határidő előtt végzik el. Felajánlásukat teljesítették, mert a kiszabott öt nap helyett tizenhá­rom nappal rövi­dítették meg a si­ Szelics­­ Margit mítás idejét. Sze­­lics Margit elv­társnő és Farkas elvtárs jó munkát végeztek. Szelics elvtársnő példaképe lehet a füssi fiatalságnak. 'Valamennyi munkában az élen halad. Tagja a járás­vezető­ségnek is. 'Varga Erzsi, Ferenc Te­­réz, Varga Frida, Szelics Amália, Tábor Brigitta és Komjáti Elemér szintén a szervezet példás tagjai. Komjáti elvtárs a szervezetben nem valami jól dolgozott, de ígére­­tet tett, hogy úgy a munkában, mint a tanulásba példát mutat a többieknek, ígéretét valóra is vál­totta. A csoportban megalakult az ol­vasókör is. Sajnos, mindeddig elég gyengén dolgoznak. Egynéhány füssi fiatal elég fele­lőtlen. Nemrég a kultúrházat szé­pen felszerelték. Kaptak rádiógra­­mofont, társasjátékokat, stb., de ezekkel úgy áll a dolog, hogy né­hányan rongálják a szervezet tulaj­donát. Elvtársak, ezek a felszere­lések nem azért vannak, hogy né­­hány nap alatt tönkre tegydik, ha­­nem a szórakozást szolgálják. A jövőben ezen a téren is meg kell javítani a munkát. P. L., Füss. Így dolg­ozik a CsISz csoltói helyi szervezete Egy félévvel ezelőtt még nem gondolták a csoltói fiatalok, hogy szerveztünk rövid időn belül felélén­kül. Különösen a kultúrmunka terén értek el eredményeket. A múlt év­­ben még mindenféle limonádé da­rabokat adtak. A fiatalok azonban rájöttek, hogy ilyen darabokkal nem igen terjesztik a szocialista kultúrát falvainkban. A múlt év karácsonyán a cseilől fiatalok színjátszó csoportja elő­adta a „Fösvény“ című egyfelvoná­sOS színdarabot. Nagy János elvtárs az uzsorás Bajszövöt játszotta nagy­­ sikerrel. Tov­ábbá a ..Legénykéres című egyfelvonásos színdarabot is játszották. Ezekből a darabokból a fioltőiak megtanulták gyűlölni munkásosztály ellenségeit, a kalá­­n­kokat, akiknek minden igyekezetük arra irányut, hogy megakadályozzá­k a szocializmus építését Dicséretet érdemel Giczei Géza elvtárs, a CsISz helyi csoprtjának elnöke, aki fáradtságot nem ismer­­ve, négy éjszakát feláldozott a kul­túrterem rendbehozására. Varga Miklós elvtárs is segített neki, ő a villanyt szerelte be és a kulisszá­kat festette. Nagy Zoltán tanító elvtárs Sztálin elvtárs születésnap­­jának ti­szteletére gyönyörű kultúr­műsorral lépett fel a gyerekekkel. Török László, Csoltó. Tanuljunk, hogy többet tudjunk Nemrégel­tartottuk a CsISz év­záró közgyűlését. Ez a gyűlés meg­mutatta, hogy a múlt évben bizony munkánkban hiányosság mutatko­zott. Ezért a CsISz Központi Bi­zottsága levelének felolvasása után elhatároztuk, hogy az új évben tel­jes erőnket latba vetjük, hogy a csoport munkája megjavuljon. Nem elég a mi elhatározásunk. Kell, hogy seg­ítségünkre legyen az Ipolyság­i járási CsISz-vezetőség is, amely mindeddig nem igen törődött a falvakkal. Az évzáró közgyűlés vitafelszólalásai nagyrészt a járá­si bizottságra irányultak. Több elv­társ megemlítette azt, hogy voltak olyan instruktorok, akik egyszer­kétszer egy évben meglátogatták a helyi csoportot és sok mindent ígér­tek, de semmit sem tettek. A járá­si elnököt és a titkárt egyáltalán nem ismerjük; ez azért van, mert ők egyetlen egyszer sem látogattak el helyi csoportunkba. Szervezetünk még 1950. decem­berében megalak­ult. Azóta nem tu­dunk előteremteni egy kultúrhelyi­­séget, amelyben megmutathatnánk, hogy az ipolyhídvégi fiatalság akar és tud dolgozni. Ez szintén a járás hibája. Ezentúl az Ipolysági járási CsISz-nek sokkal jobban kell segí­tenie a falvakat, mint eddig, így aztán munkánk eredményesebb lesz. Malik József, Ipolyhidvég. Állami intézet létesült a távösszeköttetési építkezések és berendezések tervezésére A múlt év október 14-én kelt ál­lami tervező intézetekről szóló kor­mányhatározat alapján a távössze­­köttetésügyi minisztérium ez év ele­jén állami intézetet létesített a táv­­összeköttetési építkezések és beren­dezések tervezésére. A „Spotprojekt" alapjává a táv­összeköttetési minisztérium eddigi tervezési szervezete, a „Rádiópro­­jekt“ válik, amely technológiai, ma­gasépítkezési és komplex rádiókom­munikációs tervezési osztályokkal van ellátva Egy­úttal osztály lé­tesül a perspektív távös­szeköttetés­­építkezés fő projektumai számára. Az intézet feladata a tervezett munkák elmélyítése, minőségri javí­tása és gazdaságossá tétele, a táv­összeköttetési építkezés további fej­­lesztése lehetőségének műszaki és gazdasági részről való felülvizsgá­lása és a további építkezés távlati terveinek kidolgozása. A „Spotpro­­jek­t“ további fontos feladata a mű­­­szaki fejlődés, tipizálás, standardi­­zálás és a távösszeköttetési beren­dezések gépesítésének bevezetése, hogy a beruházási építkezési költ­­ségek állandó csökkentése mellett elérjék a berendezések legmagasabb fokú kihasználását.

Next