Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-01-09 / 2. szám
\ 1954. január 9. ÚJ IFJÚSÁG A keskeny erdei ösvény melletti öt fák koronáira zúzmara ülepedett, fagijos hő csikorog cipőnk talpa alatt. Leheletünktől deres lett kabátunk prémje, megyünk célunk felé. Szapora léptekkel Már jó ideje haladunk, mire a távolban kivilágított házak ablakait láthatjuk Bodnárék ablakából is kiáramlik a villanyfény és megvilágítja az udvart is. Korán felkeltek. Lajos bácsi bányászlámpával a kezében tesz-vesz az udvaron. Jolán néni, a felesége nagy fazekakban vizet melegít a tűzhelyen Ilonka, a kisebbik lányuk, mát és vöröshagymát tisztít, fokhagyborsót térdisznóölésre készülődnek. Rövid idő múlva a gazda is betér a konyhába. Gottliber Lajos társaságában Gottliber bácsi kezében élesre köszörült fényes kés van. Ő lesz a hentes Nem kitanult mestersége, de érti a munkáját. A fűszer szaga közé, hazai szilvórium illata vegyül a konyhában Bodnár bácsi tölt a féldecisekbe Ez többször megismétlődik, így megerősödve, útnak indulnak. Elől a hentes, késsel a kezében. Jolán néni a tállal, majd a többiek, akik segédkeznek az ölesnél. Az udvar vége felé tartanak. Lépteik kopogására a disznó röfögve, lassan, talpra áll. Százkilencven kiló súlya húzza a földre A barátságos röfögés, most éktelen sivalkodásba csap- Az emberek megfogják fülét-lábat, a földre teperik. Gottliber bácsi megmarkolja a kést és egy nyomással a disznó szivébe szúrja. Fröccsen, csorog a vér a tálba — ebből lesz a reggeli. Rövid idő múlva felcsap a láng az udvaron. Sercegve kapja le a koca göndör szőrét Mivel a disznót nyúzni kell, a pörzsölés különlegesképpen történik. Azt a részét, amely nyúzásra kerül, egy gödörbe helyezik, így nem éri a láng. A szép, pirosra porzsolt részt most megmossák. A kíváncsiskodó szomszéd gyerekek is ott nézik Egy-egy darab fülivel-tarkával a kezükben hagyták el az udvart. Gottliber bácsi a fényes kést a párolgó húsba kanyarítja. Kerekedik a sonka, kiszakad az oldalszalonna. Pár perc, és a disznó darabokban hever a konyha asztalán. Az asszonyok készítik a rizskasát, az abált darabokat Töltik a kurta hurkát, a tekergő fokhagymás kolbászt. A disznósajtba kézzel dugdossák az apróra vagdalt húsokat, aminek borssal, paprikával, szegfűborssal és fokhagymával adják meg az ízét. Bodnáréknál egy kevés citromot is szoktak belecsepegtetni.Irrcsiklartdozó szagok terjengnek a konyhában. Fő a leves, készül a töltött káposzta, sül a kolbász, hurka. Abálják a hurkát, szalonnát Gyűlnek a vendégek a torra. Mire a nap eltűnik a látóhatárról, terítenek, vendégek lassan körülülik az asztalt . Eljöttek a sógornők, komák közeli rokonok. A fiatal gazdasszony nagy tálban hozza az első fogást, a levest és a főtt húst. Mindenki keveset eszik belőle, mert tudják hogy ezután jön csak a java. A második fogás a tor dísze, a töltött káposzta. Csak úgy omlik szét szánkban az ízletes töltelék Utána a nagy tepsiben pirosra sült kolbász és hurka kerül az asztalra Lajos bácsi, a gazda, bicskával kanyarint a hosszú kolbászból. Kínálja többieket is, — nehogy maradjon, szé gyent ne hozzanak a házra ... " Utolsó fogásnak a hájas pogácsa kerül. Az alata nem sokkal különbözik az előbbiektől, de már nem maradt hely bendőnkben. Hiába volt minden kínálgatás. A vendégek hozzá se nyúltak a finom pogácsához. Kifogott rajtunk. Evés után az edények lekerültek az asztalról. Helyükre a testes, literes üvegek kerültek, aranysárga tartalmakkal Csobban a mézSárga bor a poharakban. Nem panaszkodhatnak a vendégek. Locsolgattuk a töltöttkáposztát, a jó kolbászt, hurkát, éltettük a gazdát, ürítgettük poharainkat az év bőségére. A disznótorból a nóta sem hiányzott. Laci, a vígkedélyű sógor kezdte az éneket. Felcsendült az ajkokon az ének. „Utcára nyílik a csárda ajtó” . .. csak úgy rezgett bele a kis szoba. Egymás után elénekelték nótájukat. Még az öreg Gottliber bácsi is elénekelte legkedvesebbjét. Bodnár bácsi bányászéneket énekelt. Ehhez a felesége is hozzájárult. Vígan telt el a disznótor a családban. A gazda örült ennek, hogy a vendégek jól éreszik magukat. Még jobban annak, hogy ilyen kövér disznót tudott ölni. Ez még csak most történt meg először. .4 190 kilós hízóból bizony sok jut a családnak. A gazda meg volt elégedve az 1953-as esztendővel. Ebben az évben sajátította el a vájármesterség titkait is Felesége szintén a bányánál dolgozik. A legközelebbi fizetésükből a jövő évre valót szerzik be, mert úgy számítanak, hogy 1954 végén 250 kilós kocát fognak levágni. BÁN ZOLTÁN Több gép, több szakember Mezőgazdaságunk gépesítése márte!des léptekkel halad előre. A jövő évben gépállomásainkat újabb nehéz ulajmegmunkáló gépekkel látják el, gép azonban maga nem minden. Ehhez szakemberek is kellenek, akik velük bánni tudnak és karbantartják őket A cseklészi mezőgazdasági gépesítő szakiskola keretében négyhónapos szaktanfolyamot rendeztek amelyre a szlovák és gépállomások legjobb traktorosait küldték, z oktatás elméleti és gyakorlati részből áll. Főképpen a gépek szerkezetével, helyes karbantartásával, javításával és gazdaságos kihasználásával ismerkednek meg. Az erőgépek szakismeretén kívül súlyt fektetnek az összes mezőgazdasági gépek karbantartásának elsajátítására és kezelésére is Elsajátítják a kombájnok kezelését és az összes talajmegmunkáló gépek helyes használatát. A tanfolyamra csak olyan hallgatókat jelöltek, akiknél minden adottság megvan arra, hogy a tananyagot elsajátítsák és helyüket megállják. A négyhónapos tanfolyamon összesen 90 traktoros vesz részt és majdnem minden traktorállomás képviselve van Itt van Czető István a királyhelmec járásban lévő verbenyiki traktoros brigád tagja aki KB gépével az őszi munkák tervét 240%-ra teljesítette. — Azért lőttem ide, hogy tudásomat fejlesszem £ rzom, hogy többet kell tudnom — mondja Czedh elvtárs. Kurc/ István, a köbölkúti gépállomásról került ide. Odahaza DT-54-es hernyótalpassá dolgozik A tanfolyamon sokat tanul és ahogy mondja majd a gyakorlatban nagy hasznát veszi Szatmáry József, az érsekújvári gépállomás tagja. Hivatását nagyon szereti és szakismereteit bővíti. Kovács György eddig a zselizi gépállomás agronómusa volt, de jelenleg traktorossá képezi magát. — Azt üzenem az ifjúságnak — mondja Kovács elvtárs — ne féljenek a tanulástól A téli szünetet használják ki szakismereteik terjesztésére amelynek majd később nagy hasznát veszik Lehetetlen felsorolni az összes jelen lévő traktorost hiszen összesen 90 traktorosról lenne szó. A traktorost az őszi munkákat már elvégezték•s a téli időszakot tanulásra használják A tanfolyam hallgatóinak megvan minden lehetőségük arra, hogy nyugodtan minden anyagi gondtól mentesen tanulhassanak. A tanfolyam minden egyes résztvevője saját személyére az intézettől havonta 150 koronát kap Amennyiben nős, feleségére külön 500 korona segélyt minden gyermek után pedig 100 koronát kap. Ezenkívül az illetékes gépállomástól külön 200 korona jutalomban részesül. A hallgatók havonta 3 napi szabadságot kapnak és utazási költségeiket megtérítik. Az államtól járó családi pótlékot is megkapták és ráadásul teljes ellátásban részesülnek, így nem is csoda, ha traktorosaink a legnagyobb hála és köszönet hangján emlékeznek meg pártunkról és kormányunkról, mely lehetővé tette, hogy anyagi gondoktól mentesen tanulhassanak A tanítók mind a munkásosztályhoz tartoznak, akik kiváló szorgalmukkal és tudásukkal küzdöttéki fel magukat Mi nem úgy tanítunk mint a régi mesterek ők attól féltek, hogy eltanuljuk tőlük a mesterséget — monda Pathó elvtárs, a szakiskola tanítója — majd hozzáteszi Tanonckoromban megtörtént hogy a mesterem a gyújtást állította be ami a szaktudás legfontosabb része 11yenkor azonban mindig kiküldött a műhelyből és mire visszajöttem már be volt állítva és nem láthattam semmit Sajnos, már közben fel is szabadultam, de a gyújtás sorrendjével még mindig nem voltam tisztában. Ma ez már egész máskép van. A mester már nem fél attól, hogy diák okosabb lesz Hogy azóta milyen a változás történt a tapasztalatcsere terén, azt legjobban bebizonyítja Takács elvtárs aki szintén a szakista tanítója. Zsebéből négy levelet húz elő amelyben az előző tanfolyam hallgatói írják milyen rendellenességeket észlelnek a gépükön. Részletesen írják az előforduló hibákat ás Takács elvtársat kérik hogy posta fordulóval válaszoljon hogy távolítsák el az el*adott hibákat Takács elvtárs pedig minden levélre pontosan válaszol Nem fél, hogy a tudományát ellopják és ahogy mondja — annak örülnék leginkban, ha a tanulóim nálam is többet tudnának. F. J Példás tanulók A komáromi magyar tannyelvű pedagógiai iskola III osztálya igazán megérdemmi a példás osztály elnevezést. Az osztályban csak lányok vannak. Példaadásuk nemcsak az osztály tisztaságán tükröződik vissza, hanem az osztály CsISz vezetőségének munkáján is. A munkatervüket is a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel készítették el. A CsISz-vezetőség a fő feladatát a következőkben látja: Segít a tantestületnek, a tanulók oktatásában és nevelésében. Legfontosabb feladatául a tanulók jó előmenetelének fokozását tűzi ki. Az osztályban tanulmányi, kulturális, szakmunka egészségügyi és gazdasági tagozatot állítottak fel. A kultúrtagozat feladatokat tűzött ki maga elé Elsősorban is a magyar klasszikusok műveinek áttanulmányozását. Népdalok és mozgalmi dalok énekkarának megszervezését. Vitadélutánt rendeznek Moliere „Fösvény” című színművének tartalmáról. Ezenkívül még szavalóverseket és több könyvismertetést tartanak a közönségnek. Az osztály CsISz felelőse Kulacs Gizi karöltve az osztályvezetőséggel és a többi tanulóval elvégezte a tervezett munkát. deklődtem. Amikor Hunyák Gizinél éshogy miképpen teljesítették a tervet, ő büszkén azt felelte, hogy amit kitűztünk magunk elé, azt teljesítettük, sőt egyes pontoknál meg túl is teljesítettük Ebből is láthatjuk, hogy ifjú nemzedékünk nevelői tudják azt, hogy minden tudásukat, erejüket latba kell vetni, a tanulás érdekében Bizonyára a szocialista nevelést ,s majd sikeresen folytatják, ha majd tanítani fogják az iskolákban a gyermekeket. somogyi mátyás BRATISLAVA Többszáz csavar óránként Valamikor menetet kézzel vágtak, ,na már erre is korszerű gépeink vannak. Géppel óránként többszáz csavart elkészíthetnek és csak az első csavar elkészítése kíván nagyobb szakértelmet. A többi csavar előállítása- ha a gép már be van állítva - könnyen megy. Képünk azt a jelenetet ábrázolja, amikor Sukan János, a naszvadi brigád tagja, Kovács István a somorjai traktorosbrigád dolgozója, Oravec Mihály sáros traktoros, Tóth elvtárs tanító irányítása mellett a menetvágó gépet beállítják. Az évzáró közgyűlések előtt... A CsISz-szervezet járási vezetősége megtette a szükséges intézkedéseket, hogy az évzáró gyűlések minél sikeresebben folyhassanak le. Zimankós téli napon a járási vezetőség minden községbe szétküldte a meghívókat arra az aktívára, amelyen a helyi szervezetek az évzáró gyűlések menetéről kapnak felvilágosítást. Nagymegyeren az aktívát január 3-án tartották meg. Igaz, kissé csípős idő volt, mert a hideg csak úgy csípte az ember arcát, de a csoportok öntudatos funkcionáriusai ennek ellenére is megjelentek. Sajnos azonban a helyiség, amelyet kijelöltek számukra nem telt meg, mert nem teljes számban jelentek meg. Az aktívát a járási vezetőség elnöke nyitotta meg Utána a járási titkár tartotta meg beszámolóját. Először is azokról a felelőtlen funkcionáriusokról beszélt, akik nem jelentek meg az aktívan. Itt látjuk, hogy még a vezetők sem tartják kötelességüknek, hogy megjelenjenek a megbeszéléseken. Van egy jó magyar közmondás: „Amilyen a pásztor, olyan a nyája is". Ez ráillik az ilyen hanyag vezetőkre, mert mit is várjunk a tagoktól, ha a vezetők sem akarnak és nem tudnak pontosak lenni, nincs felelősségérzetük. Ezzel magyarázhatjuk meg a csoportok rossz munkáját is. A járásban például banyi és alistáli csoportok dolgoznak a a legrosszabban Ha a csoport nem dolgozik, ez arra vall, hogy a vezetőség nem fejt ki jó munkát és nem nyújtanak példaképet a tagoknak. Vagy talán az ilyen funkcionáriusoknak fejükbe szállt volna a dicsőség és banbérjaikon ülnek? Ez nagyon helytelen, mert ha mi valami eredményt érünk el, akkor azt propagálni kell és még többet, még jobban kell dolgoznunk, hogy jelentékenyebben hozzájáruljunk szocialista építésünkhöz. Gerhát elvtárs felkérte a csoportok vezetőségét, hogy jól szervezzék meg az idei évzáró gyűléseket, mert ettől függ a jövő évi munka sikere. Tanuljunk a múlt év hibáiból és a jövőben küszöböljük ki azokat, mert csak akkor érdemeljük ki szeretett elnökünk szavait, aki a CGISz-szervezetet a szocialista építés gerincének, „rohambrigád"-nak nevezte. Hiszen jól tudjuk, hogy a szocialista építés lendítőkereke az ifjúság, aki a munka és építés élén jár. Erre kell felhívni a tagságot s meg kell magyarázni az Ifjúsági Szövetség hivatását. Meg kell magyarázni, hogy miért is kell nekünk ifjaknak az élen járni úgy a munka, mint a kultúrpolitika terén. Ha községünkben nem vesszük kezünkbe a kultúrát, akkor a falu dolgozói majd azt mondják, hogy ezek az ifjak nem valók erre az életre. Pedig mi meg akarjuk mutatni, hogy igenis mi tőlünk tanulhatnak azok, akikben még élnek a múlt rendszer csökevényei Ezek az elvtársak még nem fogták fel, hogy miért is harcolt és harcol a párt. Továbbá a titkár elvtárs felkérte szervezetek vezetőségeit, hogy a járási vezetőségbe a jövőben olyan tagokat válasszanak, akik el is járnak a járási vezetőség üléseire Ne essünk abba a hibába, hogy 3 Pétert azért válasszuk meg, mert ő szeret bejárni a városba, a Julcsát meg azért, hogy ha Péter megy, hát akkor ő is menjen, hiszen együtt járnak mindig Ezzel azt érjük el, amit a múlt évben, hogy a járási vezetőség tagjai egyszer sem jelentek meg teljes létszámban. Bejöttek munkahelyeikről, de nem jelentek meg a az ülésen. A városba mentek bevásárolni és az ülésen csak ketten-hárman vettek részt. Az ilyen méterekre nincs szüksége a járási vezetőségnek. Mert az ilyenek nem segítenek a járási vezetőségének, hanem csak rontják munkáját. Gyakran hivatkoznak erre vagy arra a vezetőség tagra, de titkár elvtárs viszont arról panaszkodik, hogy Dobránszky elvtárs olyan vezetőségi tag, akit csak fényképről ismernek. Sohasem látogatta a vezetőségi üléseket. Hogy mindezeket elkerüljük és aktív vezetőséget válasszanak meg, a vezetőség olyanokból álljon, akik tényleg segíteni fogják a járási vezetőség munkáját. Mert ha olyan vezetőink lesznek, mint eddig, akkor nem várhatjuk, hogy a CsISz munkája színvonalasabb lesz. Óvakodjunk attól is, hogy valótlan jelentéseket küldjünk a járási titkárságra. A járási vezetőség a jelentést tudomásul veszi, jelenti a kerületi titkárságnak és amikor ellenőrzésre kerül a sor, akkor sül ki, hogy a valóságban becsaptuk a járási vezetőséget és a kerületi vezetőséget is. Az új évben a CsíSz csak akkor végezhet jó munkát, ha a munkát megszervezzük. Ezért az évzáró gyűléseken arra törekedtünk, hogy olyan vezetőket válasszunk, akik megbízatásukat becsületesen teljesítik. A járási vezető titkár ezzel befejezte és arra kérte a hallgatókat, hogy minél többen vegyenek részt a vitában. Meg kell azonban állapítanunk azt a szomorú valót, hogy a vita olyan csendesen folyt le, mint mikor halotti tor mellett ül a család. Itt-ott jelentkezett csak egy-egy kéz és néhány szót szólt azután minden elnémult. Elvtársak így nem jutunk tovább, miért hagytok mindent jóvá és miért egyeztek mindenbe bele? Hogyan neveljük saját magunkat, ha nem szólalunk fel gyűlések és megbeszélések alkalmával. a Hogyan tudjuk egymás tapasztalatait kicserélni és kiküszöbölni a hibákat, de nem vitatkozunk, v úgy talán nem volnának problémák? Ahová csak nézünk mindenütt találkozunk problémákkal. Az ülést a járási CsíSz bizottság elnöke zárta le. Beszédében kihangsúlyozta, hogy ha bár gyengén kapcsolódtunk bele a vitába. Adljuk meg helyünket a munkában és azon dolgozzunk, hogy minél előbb elvégezzük a reánk váró feladatokat. Szomorúan, de meg kell állapítani, hogy a meghívottak ötven százaléka jelent meg és így a járási vezetőség egy újabb aktívát hív össze azok részére, akik nem jelentek meg az aktívan (a kiválasztott személyek részére). Bízunk benne, hogy az 1954-es évben a szervezetek munkája és minden szervezet fáradságot fellendül nem kímélve teljesíti a CsISz KB XI. teljes ülésének határozatát, valamint pártunk és kormányunk határozatát, így hozzájárulunk ahhoz, hogy szeretett hazánk mielőbb eljusson a szocializmusig és boldogan lépjünk majd egy új társadalmi rendbe, a kommunista társadalomba. PAKSI LÁSZLÓ OKOCS