Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-07-15 / 29. szám

Catherine Deneuve, a vi­lághírű­ francia jilmszínész­­nő beperelte a Lui című,­ férfiaknak szerkesztett ké­pes havi magazin kiadóját, mert egy — egykori szerelmi a művésznő kapcsola­tairól szóló — cikket négy olyan fotóval illusztrált, a­­melyen a szép Catherine a lehető legegyszerűbb „öltö­zékben" látható. A kompro­mittáló képeket még 1965- ben készítette a művésznő akkori férje, és azokat fele­sége hozzájárulásával adta át a Playboy című képes új­ságnak. A bíróság a iui-t 10 ezer frank kártérítésre ítélte, mi­vel a művésznő magánéleté­re vonatkozó tények, még akkor is, ha azok általáno­san ismertek, nem közölhe­tők az újságban az érdekelt engedélye nélkül. Persze arról a Lui sem te­het, hogy Catherine időköz­ben ennyire kényes lett a jó hírére... 0000 Alexander KarSay, az is­mert szlovák dalszövegíró néhány évvel ezelőtt az E­­gyesült Államokban járt. Ő mesélte az alábbi történetét: — Egy vadászaton négy libát lőttem — kérkedett a szövegíró. — Vad? — kérdezte jó­­hiszeműen Ján Melković ze­neszerző. — A libák nem, de a tu­lajdonos, a farmer,­az egye­nesen bősz volt. 0000 fim Schoenfeld, a Buffalo B­ihres jégkorongcsapatának huszonkét éves játékosa mondta Henry Rich­ardról, a Montreal Canadiens har­minckilenc esztendős csatá­ráról: — Kötelezni kéne, hogy fesse be a haját. Egy ősz embert mégis kínos megpo­­fozni a jégen. 0000 A japánok közismert ud­variasságát, úgy látszik, za­­­varta, hogy a különböző é­­lelmiszer-automaták elterje­dése személytelenné teszi a kiszolgálást. A Suntory-gyár — amely sört, whiskyt és üdítő italokat készít — ez­ért megbízott egy nagy ja­pán számítógép-konszernét, hogy oldja meg ezt a sú­lyos gondot. Néhány napja a Suntory automaták a sör vagy üdítő ital kiszolgálása után csengő női hangon megszólalnak: „Arigato go­­zalmasu", azaz: „Köszönöm szépen." Ez a technikai fejlődés csúcsa. De valószínűség még mindig mint az eleven egyszerűbb kiszolgált­­ személyzetet rávenni a kö­­­­szönésre. ÉRZELMEK ISKOLÁJA Hogyan készül a francia Gustav F­­aubert Az érzel­mek Iskolája című regényét sok Irodalomtörténész modern regényírás egyik el­­­ső remekműveként tartja számon. Maga Flaubert a­­zonban nem örült annak, hogy realista regényírónak nevezik. ,,És tudja, én rettenete­sen gyűlölöm azt, amit ma realizmusnak neveznek, no­ha engem a realizmus Irány­zata egyik vezetőjeként em­legetnek“ — írta egy alka­lommal Georges Sandnak. Bármennyire tiltakozott is Flaubert a realizmus elllen, regénye — teljes és nagyon élethű képét adja kora fran­cia társadalmának. Regényének főhősét a té­véváltozatban Jean Pierre I­eo alakítja. Neve a tévéné­zők előtt ismeretlen, a film kedvelőinek azonban annál sorozatfa­ 111 többet mond. Első jelentős szerepét Truffaut: Négyszáz csapás című filmjében ala­kította, majd ismét egy Truffaut-filmben, Az ameri­kai éjszakában láthattuk vi­szont. A női főszerepeket Katherine Rouvell és Fran­coise Fabian alakítják. — Az érzelmek iskoláját végtelenül nehéz körülmé­nyek között, forgattam — pa­naszkodott a rendező. — Mégpedig elsősorban Jean Pierre Leo miatt. Nagyon nehéz dolgozni vele, ezen­kívül hihetetlen hatással van a­­ többiekre. Rossz hangula­ta egy pillanat alatt átter­jed a forgatócsoport másik harminc tagjára is. Be kell vállalnom azt is, hogy a fran­cia közönség nem fogadta ele­gendő megértéssel és ro­konszenvvel a főhőst, noha Flaubert szerint álmodozó, romantikus, megnyerő fia­talember volt. Most látom csak be, mennyi igazság van abban a megállapításban, hogy a közönséget nem le­het becsapni. A főszerepet tolmácsoló fiatalember való­di egyénisége átüt a filmbe­ Im­, és nem nyerheti meg magának az emberek tetszé­sét. Leo tagadhatatlanul te­hetséges fiatalember, annak azonban, aki vele akar dol­gozni, végtelen türelemmel­­ és jó adag lelkesedéssel kell, felfegyverkeznie. Én viszont már kikerültem abból a kor­ból, amikor az emberek még türelmesek és tudnak lelke­sedni. Éppen ezért a követ­kező tévésorozatom tudomá­nyos-fantasztikus film lesz. Az emberek többsége ugyan­is egyre inkább a látványos­ságok iránt érdeklődik, s i­­gyekszik hátat fordítani a hétköznapoknak. Nagy sikerű előadás Hogy milyen pompás hangulatot teremthet egy kitűnő együttes, azt a napokban a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) lelkes közönség is tapasztalhatta, amikor végignézte két szovjet nemzeti együttes műso­rát. A 105 tagból álló népes gárda mintegy két é­s fél órán át szóra­koztatta az utolsó helyig megtelt színház közönségét. Az együttes tarka műsorában voltak ukrán népi táncok, dalok, sőt a modern táncok sem hiányoztak. Mindkét csoport a stráznicei nemzetközi népművészeti fesz­tiválra érkezett, és immár több mint két hete vendégszerepel hazánk­­­ban. Az ország minden nagyobb városában fellépnek. A stráznicei fesztiválon a Zozunszkíj Nemzeti Tánccsoport az első helyen végzett. Vezetőjük Pavel Zaharovics elmondotta, hogy nyolc éve alakultak, évente több mint 120 fellépést tartanak, és a Szovjetunió legjobbjai közé tartoznak. Hogy mennyire színvonalas együttes, arról a dunaszerdahelyi fellé­pésen is meggyőződhettünk: a közönség szűnni nem akaró tapssal ju­talmazta művészetüket. —ezer— A KÍSÉRLETEZŐ EMBER Érdekes egyénisége a magyar könnyűze­nei életnek Victor Máté. Kompozícióinak­­ stílusa, sajátos hangszerelése,­ avantgarde al­kotói felfogása különös világot tükröz, a­­ popzene áramlataival összefüggésben ugyan, de mégis eltérő módon, rendhagyó eszkö­zökkel. A Zeneakadémián zeneszerzés szakon mű­vésztanári diplomát szerzett, s nyolc-tíz hangszeren is játszik. Mindebből önként kí­nálkozott számára, hogy énekét saját maga kísérje, egyenként sorra véve majd össze­játszva a különböző hangszerek szólamait .A kísérlet bevált, ösztöndíjasként két évig a varsói Zene­akadémián képezhette magát, akkor kezdte az elektromos zene lehetőségeit tanulmá­nyozni. Hazatérte után Botha Lajos — aki­nél főiskolás korában sokáig a Harmónia vokál tagja volt — a rádióhoz hívta zenei rendezőnek, amellett a most induló elekt­ronikus zenei­­ Stúdió egyik munkatársaként hasznosítja ismereteit. Közben hegedűdarab­­ját egy világhírű londoni cég publikálta (természetesen otthon is kiadták, fuvola­­zongorára írt darabjához hasonlóan)­ Victor Máté tehát a komoly zenétől ju­tott el a popmuzsikáig. 1971-ben már az él­vonalban találjuk, a Non-sto­p együttessel II. helyezést ért el a táncdalfesztiválon Lé­legző furcsa hajnalon című dalával. A Hol­naptól nem szeretlek rock-musical zenéjét is ő szerezte. Három éve azonbant az önállóbb életet választotta, hiszen a zeneszerzés és a hang­szerelés a fő célja, vágya, e műfajok fehér foltjai izgatják művészi fantáziáját. Most már maga osztja be az idejét, és munka­tempója egyáltalán nem mondható kényel­mesnek. Nagy feladatot vállalt: televíziós rock-operát komponál. Közben a beat-zenéről sem feledkezett meg telejesen. Hangversenyeként a Gemini­­együttessel lép fel, nekik hangszerel, hoz­zájuk tartozik. Két új száma is­ forog mos­tanában: a Keress meg és a Nehezen élsz című számok. Sokoldalú, magas színvonalú tevékenysé­­­get tovább gazdagodik, a rock és a szimfo­nikus zene szintézisével próbálkozik. Érdeklődv­e várjuk, merre vezet az útja. {*-■) KETTEN KISS MARI Nyékládházáról került Budapestre. — Kezdetben balerina szerettem volna lenni. Negye­dikes koromban azonban végleg elhatároztam, hogy szí­nésznő leszek. A grófi szérűn című Ady verssel kez­dődött minden. Ekkor szerettem meg ugyanis a verse­ket. Nővérem — aki tanítónő — készített fel a Váci­­ Mihály-szavalóversenyre is amelyen a harmadik lettem. A felvételin Autist Iphigénia monológját mondta. Az első nekifutásra felvették Harmadikos volt, amikor már­­ Médeát játszotta, majd Anyát a Cseresznyéskertben. A múlt nyáron pedig találkozott az első főszereppel a Bástyasétány című filmben. Ezt követte a Nandu, majd a Néhány első szerelem, amelyben óriási sikerrel mu­tatkozott be a televízió nézőinek is. Aztán egymás u­­tán jöttek a vizsgadarabo­k: Wickiewicz: Egy kis udvar­házban c. művének anya szerepében friss, pikáns és vibrálóan életszagú. Lillian Heilman Régimódi játékai­ban .Annát alakította feledhetetlen sikerrel. Natalja Sztyepanovnaja sajátos egyéniségéről árulkodik Csehov Leánykérés ,c. vígjátékában. Energiával teli egyéniség, sokoldalú. tehetség.i .>­­Negyedik­ korában gyakran beugrott a­­ Madách Szín­ház darabjaiba. Szerződése, is ehhez a színházhoz köti, és a következő évadlak már végleg­­ játszik Schütz J.­r helyett A pillangók szabadok című darabban. HEGEDŰS GÉZA már másodikos kora óta otthonosan mozog a felvevőgépek előtt. Ibrányban, a Tisza mellett nőtt fel, majd Debrecen­ben építőipari technikumba járt. Nyári gyakorlatra Pest­re jött fel. A Vígszínházban látta A vörös postakocsit, amely olyan hatással volt rá, hogy jelentkezett a Szín­művészeti Főiskolára. Ezt megelőzően azonban 1971 ben Győrött Kazinczy díjat kapott a Péchy Blanka által ala­pított kiejtési versenyen. He­gedüs Géza­ számára ez volt az indulás. Másodikos volt, amikor megbízták az Állványokon cí­­mű tévéfilm főszerepével, ezt követte Örkény Rekviem­je, majd a Zöld dió és nem utolsósorban Oresztész.­­ Ezt a szerepet négyszer alakítottam Először Euri­pidész Oresztészét, azt a csupa ösztön figurát, aki ar­ra keres választ, hogyan lehet az anyagyilkossá­g tuda­tával élni. Ezt követte Sarkadi Imre Oresztész-története, majd Bornemisza Péter Magyar Elektrája Színpadi szerepei közül legemlékezetesebb Luka és Szatyri Az éjjeli menedékhely, a Vérnász Leonardója, Orlando Shakespeare: Ahogy tetszik c. vígjátékéban. Lukan diák a Barbárokban, Bili a Popfesztiválban, és sorolhatnánk még ki tudja meddig. .A legtöbbet foglalkoztatott fiatal színészek egyike. Tv-filmjei közül bemutatásra vár a Fiú a kastélyból és a Húsv­ét, amelyben Horváth Terivel játssza a főszere­pet. Mivel tölti a nyarat? — Vámos László: Johanna a máglyán c. művének narrátora leszek a Fertőrákosi Barlangszínházban. Ősz­től pedig a Vígszínház tagja leszek. Szabó Lá­szló Fotó: archív

Next