Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-27 / 43. szám

XOQVKVZ» inSONa gggSMI „^pzaAuamapzaq b up qajaqaq 'Si BjqqpAO) ai8A qauiajazs luzoqipiBi ap ‘uio)jbi qBUiBJoq )za aiaA luazsqaja) Bq ‘ipjmauiiaiazs b luzpASSam luopm JOqqB qesa A8oq ‘Bfjiyp )zv 'Bjfq qunzoqipiB) joqiui A8aq ‘izapjpq uiau Bqos ‘majaiazs A8oq ‘uiauuaq qiz|q uiau ‘sipuoui )ZB ap ‘qunypfazsso )ui8aui uoipAu 'ip-i-ia ))opn) p sa ‘utpy qispui A8a yoA uiaqau uaq -zpq ap ‘quiDZoqipjBq Jppq '{ujpl qpuiejazs {aAiqB ‘)pi] ASs qajBUisi ipiutojoq soqipBaioAiq ‘quASaA saAp n“ jaqpt UBqiBiosadsq iiajp qsso bjjb ap ‘jaqai BqpjiAuoziq spm jaza qaumaiajazs v ‘lianam pasappzpASSaiu ipfBs iq siJBx iiiaiaipyaj b la ppeSoj as ddpqimmas ‘JEiosa -dsq usai b mau EqpijAuoziq maiaaazs b laaiu ‘iojbsz nij V 'ZSBipA B piApJ uoA3bu ajsppjpq osja zv ’IpSpsuoqBAS ‘iplapi qpqipiB} b ai a-poiBqzoapiBqSam sa ‘pauqajazs B psijAuoztq UBASoq :uba ppuipiqojd ipq UBqpfpiBA •pj psiaq lUBiiBAaq ubiijAu azsjam sp aSaspiaqai uaASai qauipj ipqpuim ipqax 'luzoqtpiBi aApaq uba usaqaAS uaAiiui sa qauqtAjam joqim ‘lUBjiqBiB uaq tq si uejpj b uaza loSgspBqBZ.s spupsaiPH 'ppBSusq b Aub[ b qssa loq -im ‘saSaszsaSa uias afpzaquana zb laqanpf 'laqzaAupui -apzaq pij b qesa ‘qgiijiIP Jzb qiqB ‘jpAuamaipA b qsu -qozB luaisaAiaq uiaM 'iBraiBziq uaAuBzssM laApiiaqa ppi soAuozig pajaA uba uasaAizs py b A3oq ‘paz.ip si psSBm uazstq ‘zsiaqzaAupmapzaq [nqipu spypS biíbj -uapuira ‘ubipoSuAm ‘pBmpiqojd b poiBqpioSam uaAu -Aupq ap ‘ASba UBiBjAuoziq uoASbu uaqsppjpq qispui v •liaAupSi iU xyiVi -oq ‘luzejazsSam )p mpujajazs qaAiquas jpi uiau ajO[ -aASs uozsgq ‘qunzoqip|ei bh '9!J A8a HazsiajSaj^“ qizsjai ASoh" ‘„izs;ais baoh‘‘ ‘,;AASba }}i si ax“- A8j ASoqBiBA qd) ai luiaäiazsaq siaA ipipzaq mauBq ‘taAps -pugzspq B 3am (pa3aia au JoqqB sp ‘iq pzsBipA laqqpi -aiajSauiSai v '(l-iods ‘BpzsBjqno 'izom ‘ipq) paiazaAu -jgSi B ilpAu laqaSespiaqai uaAnm A3oq “paiaiusi ax ■(„iSppBpia ZB jaowozs A9S -ps)|8a« qpuieqinpJO] pAoq ‘qoASqA spqiqppzsag“ „líWaS !51B ‘jsnpsdoSoi B ‘}jsquis5iBzs B ;us3jsj(iBj uasaAipiuazs ASba (i9;soajo iiuazn zb ASba uazjg5( b) iBAgiBjnaq ISOAJO pojBpBiaj qqojSai ap ‘si ugspji bh •(pb(J[bzs sbS -BUI ‘iosSoj Qdpajpia ‘AiaÁu ilpuai) isgijdAias b BtjBq -zo>(o S5Z0HBAI8 lAjazs JoSnuiB ‘JiBiasa >i6uuba aa 'iiutu -Biizo5iI?iB} laiiputaj piosooBa A8ba azsgd sios ASj ‘JIBU ■ -insppuBUP ‘uiau sq j.iaiu ‘naq lUigSujpq Suioq saApiaq qqpspqSai iBqpqiqppzsaq v 'qunpn; uiau njjzsaaasi uib( -qpsBq 8pslp zb maijSas ‘siunjBqpB josdbubi siqBso ■ 9s;a ZB yaSpspiaqai ppqsjaoq v ‘(iSBJ B nqunfS ‘ns J spAaq B loqB ‘zsBizsBipA ipmqBZS ubAio 'gpuomaqpApi paipiaq zsai mau qqafjajSai ‘BipaSBj; mas zb ‘mau bh ■l[Bq B luzpAS popm BI SI isom 8pm iBSspjBqs sp ;8iu -moisSjozs ASbu ASoq ‘;aqaq -popniSam JoqspjBSoxpi •pouSoyaj UBsiqiSBjj peqBzs mau jjpza ‘Bqiq -Spsdpzs updnso ppqiqppzsaq ai v 'IzsaiSam si ppzsaq r^mrsj-vimaa :iira ,,^za UBA )Jpiw '-leqB fupaiazpq qnq;A[amB{BA Bq ‘qauayajBzssiA a;uizs ap ‘uba uioipzaq . qns '8aui[ajaz$ lUByoA uiau 8pm sp ‘qazsa; s8Ap sx“ mau ‘qauayaiaqzpia mau qpij b sjporapzs jjpzg ‘ipuisS [Plps luim ‘zsiojjods uaqqasBAjzs ‘ipAuqozs mim ‘;oS -pjpBU zsEpjoq uaqqasaAizs ‘qqBSoqBJBp si pospSzom b ASoq ‘laqai ‘sndji saipu lisiiozipi ASba mau ‘za uoASaq lomoAu soAuoziq uaqpamayaf ‘piBljaAEq b qp ASj sp ‘paisaaaq ipSpsBSjpi qpy b qqpqui baSoj igipoJoqsiM ■ soipmpAS iiojiii B Spui AS; ‘paypip jBqpy b qpiioqm mas piaipzs 'iJaqma zb mauBq ‘qpuuaq po;pi lijjpj b -ASa paiaA b jura ‘ip payp mas jbiuibSzi zb qaupspjpia •qspjoq ■amjajazs qpij b qizAupiq paqau luim ‘iBqojpjBq B peipi qqASiai UBqqot qp ‘[a ppiH 'qeu -BfipqoAOjdiq qoAupi B ASoq ‘pASsq SN ’saaiu ‘qizsjpi ASp ‘iiQzpq qaiSpJ b jjam ‘yaq pausajaq si jBqojpjsq [n zaqqa ap ‘ipij gzsjaj paqau zsipiex 'qqpspq qssa ‘samjaj -azs lazsaq ‘jpioin siASp ime ‘izb pauiayais y^q ibbN •jaqis ipj za sp ‘ispoSsssoAupiq b poijsoiBpni zpm jjaui ‘piaj „spjpaq“ b zspBisq uoip gf uaqugtna qaqg luim ‘bjiAuub laqapjp mau Spm za paSpj ASoq ‘qBUiopuoS SI mau BJJB qoAupi v IPJgq zsaA iAuub joqims 'loa ■BJS sapuaj ASa lupazsiaj sadpq ASba mau ASoq ‘pBi[BJ qsuzoqiBposa upzg 'ipspjp imau upASa zb uaqaispq qsso ‘sauiu espisq sojgq qauSpsiAipmazs uaAy zy aaiazs v xowoh „(iqeASeA saSpszspSa maip) |a ASaui qapBipA qos sp ‘qoinSzqa] uoASau ‘quuASsA ynASa BH '8oiop ASa UBquozB )upq uoASeiq tp^^ltq^a za qn(> -taSzaAja) jpm ‘iBApij A8a uba uioieiosadaq AiouioM“ siubASiI ‘BJSpipSsziAiq ASamia gu b sq ‘si p[ ypia spigq -SpSSBZpH 'IBqpB ZSpASgASpU B IZSBIPA IJOZOJpiBH yupi mas laj iqau A3oq 'laqai ‘iBApij b Sam pipzsag ■ipnipuuBq b qajaizpq Sam puBiuoq ZB qBSO Bq ‘buioa Jpq ‘[aj psaja^ ‘zsdsq uaq -piapuaj UBZspASpASpu b ;aSps}i3as 'azssp pjBqzoq iBm -mniuauiBaadmai b qqpqui 'aiuuai qsusojpq qaq uiau usquozB qauims ‘uaiaf uba UBiiozoqoj za petpH ‘iBmBAi -oj iBiSpioizij saiazspmjai za ‘sappzdpqqppBipA a ujSas IsniqB imau b ASoq ‘iiAuub qsso ajpiaASa ’laqai iBSspiBq QZpqupinq aJjazBAjazs b ime ‘ipiqojjoASpl paazsmoiBqiB lllBiB spjpiiipASa Z8 qizpqupitiq laipsszpq saaazspuaj b VERONIKA -Biq Aqaiuod.ajd atuajappo ‘BOiuaouiau pu;inqBj) ipqiu -qq iBAB[siiBjq B A3ba ‘pauuaA aqA.upSi uaq IpSpsySas Aipjzso yajnjaq b joqqs ‘jaquiaqazs uaAy sauut usqspj -p[ B BH 'qippqnm iiaiiam AipizsoaSpS -jao '-ipj ispjpi b , 1. Homokszin műszálszövetluil spor­tos kétrészes ruha. Diszk­ó]e azonos színű velúrbőr. Szinbetartott tűzések. 2. Mellény­szoknya pepita szüret­ből, színe barna és bézs. A mellény­ke drapp velúr pasztolozással. 3. Sportos dzseki, betétje mosható szürke velúrbőr. Eleje, derékpántja, ujja és háta fehér, bodros felületű jersey. Acélszürke szoknya, amelyet sok húzás és nagy bőség jellemez. Kétoldalt szabásvonalba rejtett zseb­bel. 4. Méregzöld jerseyből sportos fel­sőrész, zöld velúrbőr betéttel. Szok­nyája a felsőrész anyagával azonos, az aljától 25 centiméterig pliszével. Receptek :IOOMBOCI.EVES Nagyon vékony laskára vágunk 15 deka kelkáposztát, és annyi sós vízben, hogy ellepje, puhára főzzük, majd a levét kinyomkodjuk. Habosra keverünk egy egész tojást meg egy tojás sárgát há­rom deka vajjal. Hozzáadjuk a hab­bá vert tojásfehérjét, csipetnyi sót, tö­rött borsot, a kelt és végül öt deka lisz­tet és három deka zsemlemorzsát. Köz­ben másfél liter vízben 10 percig forra­lunk két leveskockát, egy csokor zöld­­petrazselmet, pár szem borsot, egy ke­vés köményt, egy­-egy darab paradicso­mot meg zöldpaprikát, pici babérlevelet, és leszűrve újra felforraljuk. A kelká­­posztamasszából kis gombócokat formá­zunk és a forró levesbe főzzük. Adhat­juk tejföllel és anélkül is. X-M­­Tielí- XQI­S­Nyolc k­eményre főtt tojást meghámoz­zuk és hosszában kettévágjuk, a sárgá­ját kikaparjuk és összekeverjük 10 de­ka darált vagy nagyon apróra vágott pirított májjal (az előző napi máj ma­radékával), illetve ha nincs maradék, egy doboznyi konzerv májpástétommal. Beledolgozunk egy kiskanálnyi mustárt, csipetnyi törött borsot, majoránnát és a fél tojásokba visszarakva eredeti for­májukra összeállítjuk. (Ha van maradék tojásfehérjénk ajánlatos a tojás vága­tát ezzel megkenni, úgy jobban össze­ragad. ) A tojásokat lisztben nyers to­jásban, zsemlemorzsában megforgatjuk, és bő forró olajban ropogósra sütjük. Készíthetjük úgy is, hogy a tojásokat kikent tűzálló tálra egymás mellé rak­juk, és két deci tejföl, egy tojássárgája, 5 db­ka reszelt sajt még egy csipetnyi reszelt szerecsendió keverékével leönt­jük, és sütőben megsütjük. Azoknak, akik vállalkoz­nak rá, hogy otthon maguk készítsenek lámpaernyőt, bemutatunk két változatot. Az ábrák mindenkit meg­győznek arról, hogy nem is olyan ördöngős munka az elkészítésük. Az első lámpaernyő vé­kony puha mosóanyagból a legszebb. Gondosan kell megválasztani a mintát és a színt, mert a nagyon sö­tét anyag elnyeli a fényt. Ter­­észetesen készülhet egyszínű textíliából is — legkellemesebb a sárga va­lamely árnyalata. Az ernyő kiszabásához két méret szükséges;­ a drót­­váz alsó, nagyobb körének a kerülete, valamint a me­revítő tartóbordák hossza. A kiterített (és beáztatott!) anyagból olyan hosszú csí­kot kell levágni, amely leg­alább a másfélszerese, de lehet a duplája is a lemért közterületnek. (Ettől a hossztól függ ugyanis az ernyő redőzöttsége.) Hogy milyen szélességű legyen ez a csík, azt megadja a tartó­­borda mérete, amelyhez hozzá kell számítani még 12 centimétert (A). Miután kiszabtuk az anya­got, a rövidebb végét egy­másra illesztve összevarr­juk. Ezután mindkét szélén teljes hosszában gumiházat készítünk, amelyre 1,5—1,5 centit kell számítani. Kalap­­gumit fűzünk bele, lapos, tompa végű gumifűző tűvel. Először a lámpaernyő felső szélét húzzuk össze, de csak annyira, hogy a villanykör­te fölé ne kerüljön anyag. Ezután a drótvázra illeszt­ve az alsó tank gumit szélébe is hú­amelynek rögzítése után igazítsuk el a ráncokat, hogy minde­nütt egyformán, szépen le­gyen redőzve az anyag (Bj. A másik lámpaernyő el­készítése sem bonyolult. Ki­terített kartonlapon (1-4.) forgassuk végig a csupasz drótvázat, miközben a két, széle által leírt körpályát ceruzával megjelöljük. Jó erősen szorítsuk rá a vázat a papírra, hogy el ne csússzon. Körbevágva el­lenőrizzük a vázon, hogy jól rajzoltuk-e ki. Az így ka­pott papírpalástot fektessük a sima kiterített textilre, majd mindenütt körben rá­hagyva két-két centit, szab­­ d EM­ juk ki az ernyőt. Ezután a kisebb körív mentén centi­méterenként szabdaljuk be az anyagot a papír széléig. A palástot a drótvázra bo­rítva, az ernyő szélességé­nél ráhagyott kétcentis csí­kot kenjük be ragasztóval és rögzítsük. Ezt követően a felső körívnél beszabdalt kis füleket ragasztózzuk, és a drótvázon áthajtva, belül­­egyenként ruhacsipesszel is meger­ősíthetjük. Már csak az alul kima­radt kétcentis csíkot kell­bekennünk ragasztóval, és visszahajtogatva ezt is rög­zíteni. Ennél az ernyőfajtánál még lényegesebb a helye­sen megválasztott textil, mi­vel itt sima felületet ka­punk. Az ismertetett módszerrel készíthetünk lámpaernyőt öntapadós tapétából is. Iyenkor egy művelettel­ (a 1- ragasztózással még rövidebb lesz a munkamenet]. s. 1 I­f­i •­­ ^ í. A Szocialista Ifjúsági Szövet­ség Szlovákiai K­özpont] Bizott­ságának lapja • Kiadja : Stnaga kesztőség Kiadóvállalat • Szer és adminiztiécb S9714 Bratielava, Praviská N­ ralatov; 468 19 • Föezerkem tő: dr. Strassei György # A főszerkesztő helyettese: Czik Imre • Nyomja a Z­ápa doslovenské d­atiarne. 197 i Bratislava, Daklianska 39 t Elűfizetési díj egy évre 52. ~ KSs, túl évre 26.— Köz • Ter­jeszti a Posta Hírlapszolgálata előfizethető minden postahiva­talnál vagy kézbezítőnél • A­­ap kútföldre a PNS Ozirerin ispedicia a dovnz Halte 884 '' Bratislava. Goltwaldiion­nán a 48 fitjén rendelhető mes­t séziratokat nem őrzü­nk mpg és nem külldünk vissza ! ■ . to ans :,?| / &[fMsl || Ss a­m V- -■‘■if

Next