Új írás, 1973. július-december (13. évfolyam, 7-12. szám)

1973-11-01 / 11. szám - KÖRKÉP - Berend T. Iván-Ránki György: A magyar társadalom a két világháború között (II., befejező rész)

BEREND T. IVÁN - RÁNKI GYÖRGY A magyar társadalom a két világháború között II. rész A proletár jelleg kialakulása gyorsabban haladt előre a faluról elszakadt proletár rétegek esetében. A társadalom tőkés modernizálódásának jellegzetes vonásaként ugyanis tovább nőtt a városi proletár elemek száma, szerepe a magyar társadalomban. A falusi nincstelen és vá­rosi nagyipari munkás proletár rétegei között természetesen nagyon sok átmeneti lépcsőfok található. Sőt a két világháború közötti Magyarországon a­ városi proletariátus többsége nem nagyipari munkás, és majdnem a fele egyáltalán nem is az iparban talált megélhetést. 1930-ban a városi proletariátus létszáma - 1 1­60 000 kereső - az összes kereső létszám 29%-át tette már ki. Jóllehet ezen belül az iparban és bányászatban foglalkoztatottak létszáma növekedett leggyorsabban, de még így is a városi proletariátus mintegy­ 45%-ára rúgott a kereskedelemben, közlekedésben, közszolgálatban, illetve háztartásokban dolgozó munkások, napszámosok és cselédek száma. A városi proletariátus rétegződési megoszlása rajzolódik ki a következő táblázat adataiból: A városi proletariátus megoszlása A nem iparban dolgozó városi proletár rétegek, bár a termelőeszközökhöz való viszonyuk és anyagi helyzetük tekintetében lényegében nem sokban különböztek a proletariátus egyéb csoportjaitól, de a termelés szervezetében elfoglalt helyüket illetően társadalmi helyzetük, szervezettségük és szemléletük folytán erősen elütöttek tőlük. A közlekedésben és közszolgá­latban dolgozók esetében elsősorban az határozta meg e csoport sajátos helyzetét, hogy túl­nyomó többségében állami vagy közületi alkalmazottakból állt. A Horthy-rendszer államhatalma pedig különösen nagy súlyt helyezett arra, hogy az alkalmazásában levő munkásokat elide­genítse, távol tartsa a munkásosztály egészétől, annak szervezeteitől és mozgalmától, s kü­lönböző intézkedésekkel a rendszer kiszolgálóit teremtse meg bennük. Ezért tartotta fontosnak a Bethlen-kormány, hogy a Szociáldemokrata Párt jobboldali vezetőivel kötött paktummal megakadályozza a közalkalmazottak és közlekedési dolgozók szervezését. Befolyásolásuk év­ 1920 szám% 1930 szám% Ipar és bányászat 464 445 52.2 660 775 56.9 Kereskedelem és hitel 60 980 6.9 84 223 7.3 Közlekedés 85 626 9.7 82 830 7.1 Közszolgálat 46 673 5.3 58 078 5.0 Napszámos 50 118 5.7 61 046 5.3 Házicseléd 155 892 17.6 176 987 15.3 Egyéb 22 785 2.6 36 033 3.1 Összesen 886 519 100.0 1 159 972 100.0

Next