Új írás, 1988. július-december (28. évfolyam, 7-12. szám)

1988-12-01 / 12. szám - KÖRKÉP - Kéri Piroska: "Tanulni és tanítani" (Sós Aladárról)

Elek beszélt. Közgazdaságiakról Rácz Gyula és Pikter J. Gyula, történelemről Kunfi Zsigmond és Szende Pál, esztétikaiakról Lukács György, Balázs Béla, Bánóczi László, Hatvany Lajos, orvosiakról Hahn D­ezső beszélt. A szabad iskola hatását kívánták csökkenteni a Társadalomtudományi Társaság­ból kivált konzervatívok. Apáti István a kolozsvári egyetem természettudós tanára vezetésével megalapították a Magyar Társadalomtudományi Egyesületet. Sőt az Országos Magyar Gazdasági Egyesület - a nagybirtokosok érdekképviselete is szociológiai előadásokat tartott. Elsősorban a szocializmus ellen keltek ki, s hallga­tóságuk többnyire elegáns hölgyekből állt. Sós Aladár ezek ellen az előadások ellen fölháborodott hangú cikket írt a Népszavában Morus Tamás álnév alatt. A Szocialista Diákok Szervezete előbb alakult meg, mint a szabadgondolkodó­ké. Ebben olyan diákok vettek részt, akiket inkább a szociológia és főképpen Marx tanításai érdekeltek. Közéjük tartozott Mérő Gyula, Vágó Béla, Szerdahelyi Sán­dor, Tímár Miklós és még sokan mások. A két diákszervezet jó kapcsolatban állt egymással. Összejártak, már csak azért is, mert a szocialistáknak nem volt helyisé­gük. Többen voltak az egyetemi hallgatók közül olyanok, akik mindkét szervezet­nek tagjai voltak, így Sós Aladár is. A két szervezet idővel egybeolvadt. A szabadgondolkodók összejövetelein egyre többen gyűltek össze. Amíg eleinte a többség jogászokból állt, egyre inkább a medikusok kerültek túlsúlyba, élükön Rohonyi Hugó, Surányi Ede, Messier Béla és Kende Zsigmond. Egy szép napon megjelent Polányi Károly jogász és szocialista diák, és kifejtette, hogy az egyetemen belül és kívül szükség van egy szélesebb látókörű, tájékozot­tabb, haladó felfogású diákságra és abból kinövő értelmiségre. Ezt csak egy maguk körül kialakított tömegszervezet biztosíthatja. Kende Zsigmondot győzte meg először, azután már társai is csatlakoztak. A Galilei Kör alapító tagjai a fent említett orvostanhallgatókon kívül Rubin László és Turnovszky Sándor jogászok, Vértes Sándor, Loránd Jenő, Korach Mór, Sós Aladár műegyetemi hallgatók és Pólya György bölcsész voltak. Hivatalosan 1908 novemberében alakult meg a Galilei Kör, a Társadalomtudo­mányi Társaság székházában (Károly körút 14.). Később sem a vendéglátó társa­ság, sem a vendégkör nem fért el a termekben. Hiszen a Galilei Kör tagjainak létszáma a második év végére 1080-ra emelkedett. Ebbe csak a nyilvántartottak számítottak bele, a rokonszenvezők száma ennél jóval több volt. A VI. kerületi Anker köz egyik házának II. emeletét bérelték ki, ahol a kör már nem mint vendég, hanem albérlőként szerepelt a Társadalomtudományi Társaság kötelékén belül. A Galilei nevet Pikter Gyula tanár ajánlotta, mert Galilei volt az, akit az inkvizíció fogságra és hallgatásra ítélt, de kitartott meggyőződése mellett, hogy „mégis mozog a föld". A kör a kutatást és a helytállást kívánta Galilei nevével kifejezni. A Galilei Kör nem lehetett független egyesület, mert erre engedélyt a hatóságok­tól nem kapott. De a Szabadgondolkodók Magyarországi Egyesületének volt hivatalos működési engedélye, és így a Galilei Kör, mint a szabadgondolkodók fiókegyesülete alakult meg, és az is maradt végig, noha az anyaegyesület mindin­kább zsugorodott, és a leánykor egyre nőtt méretben és jelentőségében. A Galilei Kör Budapest közéletének fontos tényezője lett. A kör megalakulása után kiáltvánnyal fordult az egyetemi hallgatókhoz. Ebben panaszolta, hogy milyen elavult a magyar iskolákban és egyetemen a tananyag. Ráirányították a figyelmet a modern társadalmi szervezkedésre, osztályharcra, földkérdésre. A Galilei Kör otthont akart szerezni az egyetemeken és főiskolákon a szabad tudománynak és a szabad gondolatnak. Komoly önképzésre sarkallt. Célul tűzte maga elé Magyarország társadalmi felszabadulása érdekében művelt és harcos értelmiség kinevelését. A kör a kiáltványban foglaltakhoz híven működött. Előadásokat és szemináriu­mokat szervezett természettudományi és társadalomtudományi ismeretek terjesz­

Next