Uj Kelet, 1921. április (4. évfolyam, 71-93. szám)
1921-04-12 / 79. szám
J Gin) (Kolozsvár) 5681 nisan 4 Ara plhruftam Is -----------“Bdd 921 április 12 ,/iü fék. , Lejár: A tusakvó Anglia Amikor az angol bányászsztrájk kitört, •helyütt fekete gond“ címen cikket írtunk erről az eseményről s előrevetettük azt a gyamunkat, hogy a bányamunkásoknak ez a harca minden politikai fordulatnál súlyosabb és terhesebb. Pesszimista jóslatunk sajnos valóra vált. Bekövetkezett, amitől Angliát és magunkat, egész Európa gazdasági konszolidációját féltettük: a bérharc jellegű mozgalom elharapódzott s hatalmas dimenziókat öltött. A legerősebb munkásföderáció, a bányászok, szállítómunkások és vasutasok hármasszövetsége kimondotta a sztrájkot, nem lehetetlen, hogy e pillanatban már a többi munkásszervezetek is csatlakoztak és Anglia öt hatmilliós munkástömege minden vonalon letette a szerszámot. Mint a minapi cikkünkben jelentettük, a háborúságot a bérleszállítás idézte elő. Úgy látszott, hogy a politikai okok csak mellékesek. De mihelyt a harc nekitüzesedett, kibukkant a háttérből a politika; a munkásság egyre többet követelt, elővette félretett ultimátumát, nacionalizálni kell Anglia valamennyi bányáját! A nacionalizálástól, vagyis az állami kisajátítástól a bányászság azt várja, hogy a bérleszállítás elmarad: az állam rendszerint előzékenyebb, mint a magánvállalat, kevesebb haszonnal is megelégszik, s ha kell, veszteséggel dolgozik, csakhogy az ország ipari életére oly fontos szénüzemeket fentartsa. A sztrájkolómunkásság persze nem maradt meg ennél a nacionalizáló jelszónál, újabb és újabb politikai motívumok keveredtek a harcba és nehezítették meg a békés megegyezést. E pillanatban horribilis problémává dagadt a bányászsztrájk, mert nem szólva arról, hogy egymillió kétszázezer szénbányász nem dolgoz, aminek előbb utóbb az lesz a következménye, hogy valamennyi gyér, műhely, ipari üzem sztrájk nélkül is kénytelen beszületni a munkát, s a vasutak és hajók akkor is megállnának, ha a vasutasok és a szállítómunkások nem is csatlakoznának — az eddig beérkezett jelentések szerint a szivattyú- és gépházi munkások könyörtelen munka abbahagyása folytán már a bányák nyolcvan százalékát elöntötte a víz. Tegyük fel, hogy a jelentés túlzott, mondjuk ,hogy csak negyven százalék ment eddig tönkre, így is kiszámíthatatlan a kár és felbecsülhetetlen az az anyagi összeomlás, amit a nagy tárnáknak az összeomlása okoz. Ha hirtelen nem találnak ki valami megoldást, és úgy látszik, mintha miden okosság csütörtököt mondott volna, ez a szörnyű rombolási düh, amely a bányászság munkabeszüntetését dominálja, több milliárdot emészt, mint az ötödféléves háború. Az angol sajtó a döbbenet rémült hangján sikolja, hogy Anglia történetében ez a legsulyosabb korszak. Ha nem is fogadjuk el a kétségbeesésnek ezt a szuperaktivuzát ténynek, nagyon, de nagyon komolynak kell látnunk a helyzetet, nyiván Cidweil óta ez a szigetország legmozgalmasabb korszaka. Az ostromállapot már kevésnek bizonyult, a hadiállapotot rendelték el Anglia egész területére, a kitűnő Llyod Georget, aki százszor bevált békijőnek munkások és munkaadók között, most hogy százegyedszer az ő tudománya is csődöt módot kinevezték mindenható diktátorrá. S a diktátor igyekszik lemásolni az intézkedések lecapjst, amely az angol munkásság almi moss-.hrajja idején a háborúban bevált. Akkor a pragi enkente-ek százezreit szolnotán mu kapa, technikai tagok százai láttak el a pata, a vasút, a vilgins es az eleituiszerszálas dogat, repülőgépok közekedők a nagyobb váróok között, a bányákhoz kard a ágat rendelők s a nagysztrájkot lassacskán leszerelték. A harc mert súlyosabb és véresebb. Noha a hadiállapotot kihirdették, noha mozgótottak, ma, ha a vasút megálltak, a mozgósítás végrehajtása maga is nagy művelet: a kormány nem rendelkezik akkora mozgatható tömeggel, mint a háborúban. Néhány héttel ezelőtt Lloyd George megfújta a vészharsonákat : tömörülésre szólította fel Anglia polgárságát, mert a munkáspártok veszedelmesen olvasztik magukba a nemodavaló elemkét. Akik Lloyd George dinamit-stílusát ismerik, azt hiették, nincs is olyan nagy baj, a háttérben sokkal csendesebb minden, mint ahogy az angol miniszterelnök feltünteti, mert az ő impulzív szónoki modorához hozzátartozik a túlzás, amely sokszor ép megdöbbentő hatásával ér el sikereket. úgy látszik, ezúttal a floydgeorgei beszéd több volt, mint szónoki túlzás, Angliában komoly politikai harc kezdődött a munkásság és a kormány között. A legenyhébb még az a feltevés, hogy a tekintélyért folyik: aki győztesen kikerül, azé a fölény, azé a többség, az ország nagyobbik felének tapsa és szimpátiája. Szó is van róla, hogy Lloyd /George, ha másként nem megy, azonnal kirja a választásokat, az angol népre bízza adöntést: kit akar maga fölött, az eddigiuralmat vagy Henderson—Thomas—Vivianmunkáspártjait. Bizonyos, hogy az angol munkáspártok, amelyek még a szocializmus tekintetében is sokkal konzervatívabbak ez európai szocialistáknál, nem jelentenek akkora túlzást az angol politikában, mint ezt sok helyütt elképzelik. Az angol munkáspártok, a parlamentarizmus alapján állnak, az ő urainak bizonyára a radikális polgársággal kooperáló demokrata uralom volna. Bár hiszen erről ma még korai beszélni, egyelőre áll a harc s a fölény a diktátor Lloyd George kezében is van. Több mint valószínű, hogy az ő győzelmével fog végződni, bizonyos, hogy egy ilyen győzelem esetén a nemzetre fog appellálni s bizonyos, hogy már már megcsappanó táborát sikerül majd újra erőssé és hatékonnyá tenni. Egyelőre nem tehetünk mást, várjuk a jelentéseket, elfojtott lélegzettel figyeljük, mi történik odaát a szigetországim Amerika ugitárgyalást remél a szövetségesek és Németország között - Az Új Kelet tudósítójától — Berlin, ápr. 10. Diesel amerikai megbízott a német kormánynak az amerikai kormányhoz intézett ismeretes memorandumára átadta Amerika válaszát, amely így hangzik : Az amerikai kormányfő emmel Útja dr. Simons memorandumában a német kormánynak azt a kétségbevonthatatlan készségét, hogy a helyreállítában fizetőképességének határáig részt akar venni. Az amerikai kormány épen úgy felelősnek tartja Németországot a háborúért, mint a szövetséges kormányok, ezért Németországnak erkölcsi kötelessége a kártérítésfizetés. E kötelezettség elismerése az egyetlen bázis, amelyen a biztos és igazságos béke helyreállhat. Az amerikai kormány reméli, hogy a szövetségesek és Németország között új tárgyalások indulhatnak meg. Reméli, hogy ezek a tárgyalások, ha megkezdték azokat, gyors eredményre fognak vezetni. Olyan eredményre, amely a szövetségesek jogos igényeit kielégíti és egyidejűleg lehetővé teszi, hogy Németország ismét megkezdhesse termelő munkáját. * Newyork, ápr. 10. A „Telegraf” értesülése szerint a köztáraságiak vezetői új világbarekonferencia összehívásán dolgoznak, hogy lehetővé tegyék a szövetségesek új tárgyalásait Németországgal. A meghívókat egy hónapon belül szétküldik. Új megegyezés Anglia és Franciaország között , Berlin, április 10. A „ Vossische Zeitung" jelentése szerint Anglia megegyezést kötött Franciaországgal, amelyben biztosítja Franciaországnak a szükséges katonai segítséget Németország ellen. Ennek fejében Franciaország lemond ázsiai érdekeltségéről és oroszországi külön poétikájáról. Angliát megtámadtatása esetén Franciaország katonaságával és hajóhadával támogatja. A bolgár hadsereg Szófia, ápr. 10. (Dumán) A szobranje megtiltotta, hogy a képviselők és miniszterek az önkéntes bolgár hadsereg felállítása érdekében agitáljanak, mert az eddig kibocsátott felhívások nem jártak eredménnyel. A közvélemény szerint egy önkéntes hadsereg összetoblázása teljesen lehetetlen és továbbra is az állandó hadsereg rendszerét kell fentartani, amihez a bolgár kormány legutóbb az antant hozzájárulását kikérte. Harding nemzetközi konferenciát hív össze. - London, ápr. 10. (R T. I.) A „Time»* jelenti, hogy Harding a nyár folyamán Washingtonba nemzetközi konferenciát akar összehívni A konferencia a nemzetközi adósságok kérdését, a jóvátételi kérdést, a valutaügyet és a szabad nemzetközi kereskedelem útjában álló akadályok elhárítását tárgyalná meg. A konferenciára Anglia, Franciaország, Olaszország, Németország ésJapán kapna meghívást. A Duna bizottság ülése Pária, ápr. 10. (Damian) A nemzetközi Duna-bizottság pénteken újból összeült. Napirend előtt Steliaa helyére Ristic szerb meghatalmazottat választották meg alelnökké. A konferencia arról tárgyalt, miként lehetne a hajózást és a tranzitoforgalmat mind gyorsabban megindítani. A cseh-orosz áruforgalom Prága, április 10. (R T. I.) Az orosz szindátusok képviselői útban vannak Prága felé, ahol a csehszlovák gazdasági szövetkezetek központjával együtt nagy bankot akarnak létesíteni, amely Csehszlovákia és Oroszország között az árucserét közvetítené. Jugoszlávia Csehszlovákiával közvetlen határt akar Belgrád, április 10. (R. T. 1.) A jugoszláv kormány tárgyalásokat kezdett Kalina csehszlovák és Simon francia követekkel arról a már egyszer felmerült tervről, hogy Jugoszlávia és Csehszlovákia között összekötő korridort létesítsenek A tárgyalásokra a legújabb magyarországi események szolgáltatják az alapot. Pasics reméli, hogy az Antant most már hozzájárul a tárgyalásokhoz. A római konferencia Róma, április 10 A konferencia tárgyalásai kedvezően haladnak. Mindamellett bizonyos közömbösség észlelhető, amelynek az oka, hogy a konferencia csak tanácskozásokra nyújt alkalmat s a határozatokat a portorosei konferencia fogja hozni. A konterena egyik alelnökéül egyébként Magyaroszág megbittjait, Nniest választották meg A konferencia két bizottsága megkezdte munkálatait.