Uj Kelet, 1926. július (9. évfolyam, 141-167. szám)
1926-07-01 / 141. szám
Megérkezett az olcsósági hullám. Sipos-céghez jött először. Vegyen harisnyát, keztyűt és fehérneműt Síposnál, Cluj, Reg. Ferdinand 8 szám. ZSIDÓ KÖZÉLET * A gyulafehérvári Barisszia június 27 én tartotta meg ezévi Herzl ünnepélyét a zsidó iskola termében. Rosenberg Jenő és Steinherz Manó ünnepiszédiket mondottak, Lázár Rezső pedig Giszkahy: „Messiás heroldja“ című versének elszaválásával járult hozzá az ünnepély sikeréhez. Ugyancsak ezen a héten adt meg a gyulafehérvári zsidó elemi iskola évzáróünnepélyét Weinstein Dezső tanító vezetésével. Az ünnepélyen az iskola növendékei román, héber és jiddis versekkel, dalokkal szerepeltek. Az évzáró vizsgák során az iskola III. és IV. osztályú tanulói minden tantárgyából héber nyelven feleltek. A temesvári helyi csoport vasárnap délelőtt 11 órakor Herzl és Marmorek Sándor halálának évfordulója alkalmából nagyszabású gyászünnepélyt rendez a belvárosi hitközség diostermében. Az ünnepélyre szóló meghívókat már szétküldötte a helyi csoport vezetősége, mely a temesvári körzet csoportjait ezúton hívja meg. Az „Ezra“ Herzl-matinéját a jövő hétre halasztották A kolozsvári „Ezra“ 2 sidó főiskolai hallgatók Herzl-matinéját, közbejött technikai akadályok miatt a vezetőség július 11-ére halasztotta el. Marosvásárhelyi hírek A marosvásárhelyi Barisszia Herzl-ünnepélye. A marosvásárhelyi barisszia július 4 én Herz gyászünnepélyt rendez. A matiné keretében fellépnek dr. Krusz Mór, a helyi csoport ügyvezető alelnöke, Komjáti Klári, Hirsch Simon, Halmos László és a Vásárhelyen vendégszereplő vilai társulat egy-két tagja. A nívósnak ígérkező előadás iránt általános érdeklődés nyilvánul meg. Héber nyelvkör Marosvásárhelyen. Június 27 én alakult meg Marosvásárhelyen Lerovitz Béla csoporttitkár kezdeményezésére az „Ivria“ héber nyelvkor, melynek már első gyűlése a Akiba írta Giszkalay János De ennek a tiz tizenöt évnek szervező munkája dúsan meghozta a gyümölcsét. A nagyszerű szabadságharcra minden készen állott: fegyver, harcos, élelem és lelkesedés. Most már nem érhette a nemzeti ügyet olyan váratlan fordulat, mint amely a nagy vasgyűrű összeomlását okozta. És ha Akiba még mindig nem találta eljöttnek az időt arra, hogy a felkelés zászlaját kitűzze, annak egyetlen oka volt. Fegyver és harcos volt már bőven és nagyszerű megszervezettségben. De nem volt még vezér, aki győzelemre vezessen fegyvert és harcost. Hiszen! Ha csak húsz esztendővel lett volna fiatalabb , Akiba ez egyszer félre tette volna minden ösztönös szerénységét és maga állott volna a zsidó hadak élére. A helyzet és a maga zsenijének ereje szinte szinte meg is követelte azt. Josua ben Chananja halála óta Akiba volt a zsidó nemzet elismert feje és vezetője. Nem azért, mert bármiféle tisztséget vállalt volna. Akiba végtelen szerénysége továbbra is visszahúzódott minden tisztségtől. De a szava törvényerejű parancs volt és osztatlanul uralkodott a zsidó lelkeken. Ha csak húsz évvel fiatalabb lett volna. De ebben az időben Akiba már túl volt a hetvenen — és a hadak nagy szervezőjét már csak egy vágy, egy feladat nyugtalanította: megkeresni, megtalálni azt a valakit, aki méltó vezére legyen a zsidó fegyvereknek és diadalmas befejezője Akiba évtizedes életművének. Mit bántam a végső győzelem dicsőségét: legyen az másé, fiatalabbá, erősebbé, mint amilyen az ő agg teste: nem a név a fontos, hanem az, hogy a nemzeti ügy diadalt üljön, hony és Judea lerázza végre a nyakáról a római jármot. Ez volt Akiba. ■ Az a két esztendő, amely Hadrian látoga- tása óta elmúlott, ebben a nagy keresésben telt el. És Akiba méltó módon tetőzte be második, csudálatos életművét. Hogyan, milyen körülmények között találta meg, nem tudjuk , de megtalálta. Azt, aki feje, vezére, harci kardja és diadalmas lobogója legyen a szabadságáért birkózó zsidó nemzetnek a csudálatos Hőst, a Ragyogót, a végzet küldöttjét, a negyven év előtti önmagát, a megifjúkodott Akibát. Simon Bar-Kozibának hívták ezt az emberi testbe sűrűsödött nemzeti életakaratot. Honnan jött, mikor jött, ki volt apja, ki volt az anyja — nem tudjuk és nem tudták talán a kortársai sem. Ki kérdezi az éjszaka sötétjét keresztülhasító üstököstől, hogy honnan jött és miért jött. Az üstökös a végtelen semmiből sugárzik elő, ragyogása megtölti a szemet és a lélek elkáprázottságában elnémul minden fölös kérdés. Talán valamelyik titkos szemleútján találkozott vele először és Akiba ösztönös rásejtéssel véste az alakját emlékezetébe. Aztán egyre több alkalommal hozta őket együvé a szent ügy szolgálata. Akiba még mindig nem szólt, de feszülten figyelt. A figyelésre bőven volt ok. Valami ellenállhatatlan bűvös erő sugárzott ki ennek a ragyogó ifjú titánnak egész lényéből. Csudálatosan szép volt. Az arca, a feje olyan volt, mintha valamelyik ősi asszír dombormű királyalakja lelkesedett volna életre a bazaltok halott anyagából, sudár alakján úgy vibráltak az izmok, mint amikor teli vér csikó táncol a napsütésben, sötét szeme végtelen izzó mélységek kútja volt, a száján soha mosoly nem ült és a leghalkabb szava is úgy hatott, mint az ellentmondást nem tűrő parancs. Az agg harcos, Akiba titkon figyelte. Senki parancsnokká nem nevezte ki, senki vezérré nem választotta és mégis, a fegyveres tízezrek úgy lesték minden intését, mint a forradalmi gondolat inkarnációját, mint a testet öltött nemzeti akaratot. Talán ő maga se vette észre, hogyan történt mindez. Mert ez a ragyogó végzet embere nem szavakkal paracsolt, hanem tettekkel. Ha valami lehetetlent kellett lehetségessé tenni, ha egyre nagyobb fegyverszállítmányokat kellett a római helyőrségek orra előtt titkos rejekhelyekre szállítani, ha három napig étlen-szomjan, nyeregből le nem szállva kellett végig száguldani az országot, táborhelytől táborhelyig, ha legyőzhetetlen akadályokat kellett elhárítani, ha vihart szimatoló római orosztagokat kellett hirtelen rajtaütéssel megsemmisíteni, ha életet kellett játszva kockára tenni, senki sem küldötte, de mindenüvé ment. És sohasem mosolygott. Görög szobrászok ilyennek álmodták a félisteneket. A halhatatlanság ereje sugárzott ki belőle és ha ő megmozdult, ezrek sorakoztak vakon mögéje. Tudták, érezték, hogy az ő háta mögött nem érheti baj őket. A jövendő szabadságharc gyürköző hősei, csak a maguk rejtekhelyét ismerték. Százával voltak ezek a rejtekhelyek az ország területén. Barlangok, föld alá vájt tárnák, megközelíthetetlen hegyszakadékok , mindegyikét ösmerte. Hirtelen, váratlan megjelent majd az egyikben, majd a másikban. A csüggedőkre rávetette mély pillantását és a vér az arcukba szökött és szemükből vaderő csapott ki. A türelmetlenkedők ránéztek szótalan szájára és úgy érezték, hogy fék szorult, toporzékoló lelkükre. És amikor végre, már két esztendő múlott el azóta, hogy Hadrián császár Judea földjéről távozott, amikor a felgyülemlett energiákat már semmi fék visszatartani nem tudta, — egy bizakodó, diadalmas, eget ostromló orditás szakadt ki éjszakák sötétjében ezernyi barlangok mélyéből: Bar-Koziba, Barkoziba. (Folytatás. következik. ÚJ KELET Csütörtök, 1926 Jil.u* 1 munka jegyében folyt le. Az egyesület célja a héber beszédnek társalgás általi tökéletesítése, a héber irodalom, művészet és tudomány elsajátítása és terjesztése. A körnek már 14 aktív tagja van, akik mind beszélnek héberül. Azonkívül kurzusokon mintegy 30 leány és fiú tanulja az ősi nyelvet biztató eredménnyel. A marosvásárhelyi somorydal julius 10 ikére hirdetett előadása közbejött akadályok miatt két héttel kitolódott és julius 24 ikén lesz megtartva. Az erdélyi körúton levő vilnai zsidó színtársulat július 3 tól 6 ikáig Marosvásárhelyen vendégszerepel. Csatorna a Földközi- és a Holt-tenger között Egy párisi márnök toros Palesztina villamosítására (Pária, június 30. Az Új Kelet tudóajtójától). Egy párisi mérnök a napokban egészen eredeti tervvel lépett fel, amely azt célozza, hogy Palesztinát villamos árammal lássa el. Ez a terv azon az ismert tényen alapszik, hogy a Hit tenger négyszáz méterrel a Földközi-tenger színe alatt fekszik. A két tenger között egy hegylánc húzódik, amely a Genezáreth tó felé lejtősödni kezd, majd ismét a magasba emelkedik. A párisi mérnök, akit Pierre Gaudillonnak hívnak, azt tervezi, hogy ennek a hegyláncnak legmélyebb részén csatornát ásat, amely a Haifa—Beisan vesut vonal mentén húzódna. A Földközi-tengerből vizet szivattyúznának a csatornába, onnan pedig a vizet tovább nyomnák a Jordán völgyébe. Ahhoz, hogy a vizet a körülbelül nyolcvan métert kitevő hegylánc-nyereg magasságáig nyomják fel, bizonyos energiakészlet szükséges, amit azonban a négyszázméteres magassági differencia önmagától ad. Ennek a négyszázméteres magassági különbözetnek az energia mennyiségét olyképen akarja Gaudillon mérnök villamosság céljaira kihasználni, hogy a Fekete-tengertől északra eső lejtőn, amely háromszáz, illetve négyszáz méternyire van a Földközi tenger színe alatt, villamosművet állítana fel. A hegygerinctől számítva tulajdonképen ötszáz métert tesz ki ez a lejtősödés és ezzel a mérettel csupán az a nyolcvan méter magasság áll szemben, amelylyel a Földközi-tenger partján a vizet emelni kell. Az ilyképen nyert elektromos árammenynyiség kiszámíthatatlan jelentőséggel fog bírni Palesztina kulturális életére. A terv keresztülvitele annál könnyebb, amennyiben a Rattenberg-fáró vízművek folyatonosan újabb vízmennyiséget szorítanak a Holttengerbe. Minthogy pedig a Holt-tengernek tudvalevőleg nincsen lefolyása, a víztükör állandóan emelkedik. Ezt a folytonos dagadást úgy akarja megakadályozni Gandillon mérnök, hogy a Jordán folyót, amely Palesztina apróbb vizeit a Vörös-tengerbe továbbítja, gáttal elrekeszti és vizét a Jordán-völgy öntözésére használja fel. A francia mérnök tehát egy csapásra tét eredményt akar elérni: elsősorban is négyezer lóerősségű áramot akar nyerni, másodsorban vízzel akarja ellátni az egész Jordinvölgyet. Cionista körökben Gundillon terve iránt nagy érdeklődés mutatkozik. 9«*«* ****•«»■•«*•■»*• | Budapestre utazóki | ^Olejesmappvizumot!óa főt Apu vasúti Jegyet (oda vissza) Stroloxevánon kizárólag a Főtér 1 szám * alatti menetjegyirodában szerezhetik be. 9 *•«*«■»»••» ««ft \ Tavaszi vásárt mélyen leszállított árakkal t I * # Kettyű ás r ’ útára nagy riasztókban és HELIOS-nál ! Főtér 7 szám. * Muslin harisnya 7770... lei 88 Cérna flór...................... lei 97 Selyem flór ........................ lei 115 Selyem, tartós ............... 150-180