Uj Kelet, 1929. február (12. évfolyam, 26-48. szám)

1929-02-01 / 26. szám

a „Kiöregedett" filmsztárok Egyik sem öreg, sőt egyik sem „öreg­szik" meg és mégis mind­­­hárman a »»kiöregedett" filmsztárok köté szárnya­nak ma már Amerikában. A három kö­zött a legöregebb kétségtelenül JACKIE COCOAN. Bizony, nagyon öreg. Lehet most: ti­zenötéves. Hollywoodban találkoztam vele két évvel ezelőtt. Kastélya kapu­jában fogadott. Aprócska, kék matróz­ruhás gyermek Fürtös, szőke hajjal, rá­­kényszerített kisgyermeki pózban, szinte már groteszk ugrándozással. A parkban aprócska gyermekeknek való játékok­kal szórakozott, karikát kergetett, labdá­kat dobált a levegőbe, fűben hempergett és hintázott, és —­ és betanult csacsi­sá­­gokat beszélt. Látszott, hogy kényel­metlen neki ez a nagy fiatalság, amit gondos üzleti érzékkel ilyen kegyelleteü­ rákényszerítettek. Melette sürgölődött a nevelője, hórihorgas édesapja, motett édesanyja, akik reszkető félelemmel vi­gyázták Jackie minden lépését s bizony, minden szavát is. Jaj volt Jackienek, ha egy­ egy okosabb mo­zoatba kezdett. Ke­gyetlenül belevágtak a szavába, nem engedték, hogy tovább beszéljen. És most? Jackie- Mr- Jackie Cooson itt van Európában. Többé már nem az ugri-bugri kisgyerek, — már felnőtt, a filmből kiöregedett úriember­ Verseket szaval a breton, táncol és szinészoők­­be szerelmes. GLORIA SWANSON Még ma is a legvonzóbb külsejű­ film­­színésznők egyike Amerikában. Csak épen hogy — nem játszhatik. Miért­nem? Erre csakugyan nem tudunk fe­leletet­ Több mint egy éve, hogy nem láttuk jelentős új szerepben. Ő is férjhez ment. Ő is eltűnt a nagy iramban előre­­törő fiatalok között, ő is „kiöregedett "? úgy látszik. igen. Nem kell féleni. Egy szép napon bizonyára ő is fel fog buk­kani­i Európában. A Haggifihor-bál A szezon legsikerültebb mulatságának ígérkezik a Haggibhor február 2-iki ál­arcosbálja, melyre lázasan follynak az előkészületek. A város zsidóságának körében szokatlan érdeklődés nyilvá­nul meg a bál iránt, am­it érdekesen bi­zonyít azoknak a száma, akik az álar­cosbálra meghívót igényeltek. A Hag­­gibbor rendezősége teljes apparátusá­val dolgozik a bál sikerén, melyen olyan pazar öttetű trüikökkel lepi meg a közön­séget, amire még Kolozsváron nem volt példa. A Haggibbor vezetősége, hogy a bál teljes rendben legyen legördíthető, felkéri az összes rendezőket, úgy a höl­­­­gyeket, mint az urakat, hogy este pont­­ 9 órakor megjelenjen. A rendez­őgárdát lefényképezik és ezután veszi kezdetét a­, álarcos felvonulás­ Felkérnek az összes álarcosok, hogy legkésőbb egy­negyed 10-re feltétlenül megjelenjenek, mert az álarcosbálról filmfelvétel képzi. Az elsőnek érkező 25 álarcos között ér­tékes ajándékot fognak kiosztani­ A ■szépségverseny fogja eldönteni, melyik a legszeribb és tesér­dekesebb álarc s a két győztes is értékes ajándékot: disz­­album­a kap. A bál ezernyi meglepő 1** közül kiemeljük, h­ogy az egyik kolozs­vári zeneszerző Haggibbor tangót szer­zett. Azok, akik ennek a tangónak a ze­néjére a legszebb táncot, lejtik, szintén jutalomban részesülnek. Ezeken kívü­l még számos meglepetés készül, ami a legattrakciósabb téli mulatsággá fogja avatni a Haggibbor álarcosbálját. ÚJ KELET ­Péntek, 1919 február (A­luj-Kolozsvár, január 31. Az Új Kelet tudósítójától.) Kolozsvár város nagytanácsa ma, délelőtt kezdte meg rendes közgyűlését, amelynek ezúttal legfontosabb pontja a város 1929. évi költségvetése, amelyet tudvalevőleg há­­rom költségvetési bizottság vizsgált át pontról-pontra, hogy a közgyűlésen pro­­ponálhassa az esetleges módosításokat A közgyűlést délelőtt féltizenegy órakor nyitotta meg Mihali polgármester és mindjárt a megnyitás után Simon pénz­ügyi tanácsos előterjesztette a költség­vetési tervezetet. Osvada tanácsos volt az első, aki általánosságban hozzászó­lott a költségvetéshez és a városi pótadó életbeléptetését, valamint a községi üze­mek kommercializálását követelte. Il­a- Bos mérnök szidom kritikát mondott a városi üzemek fölött. Ellene van a kom­­mercializálásnak. Ezután dr­ Kertész Jenő emelkedett szólásra és kérte, hogy a költségvetés tanulmányozására kiküldött bizottság prepozícióit a tanács vegye tekintetbe és a bizottságok által javasolt módosítá­sokat vigye keresztül. Ugyanezen az állásponton van Osvada tanácsos is. Ez­után dr. Lucián szólal fel és hangsú­lyozza, hogy a költségvetésnek igen nagy jelentősége van a város adminisz­trációjának szempontjából és azért meg­vitatása során a tanácsnak a legnagyobb teszi ismeretességgel kell közreműködnie a különböző pontok megszavazásánál. Négy és félmillió a rendőrséettek Több felszólalás után a polgármester a közgyűlést felfüggesztette és kihir­­dette, hogy a közgyűlést délután fél ötkor folytatják.­­­Délután több jelentéktelen pont letár­­gyalása után a községi rendőrség fen­­tartására előirányzott négy és félmillió lej ügye került megvitatás alá. Simon tanácsos bejelentette, hogy a belügy­minisztériumtól átiratot kapott, mely szerint a miniszter ragaszkodik a rend­őrség városít­ásához . Említést tett to­vábbá arról is, hogy a rendőrprefektus átirt, amenyiben a város nem biztosítja a rendőrség lovainak ellátását, úgy azokat el kell adni. Osvada a költségvetési bizottságnak azt az álláspontját ismerteti, amely en­nek a tételnek a költségvetésbe való vé­telét szerzi. Socol mellette szólal fel. Szerinte szükség van a községi rendőr­ségre. Ehrenflil szocialista tanácsos el­lene van és kifejti, hogy­­a város nem is szavazhatja­ meg­ ezt az összeget mind­addig, míg nincs precizírozva, hogy a városnak milye­n rendelkezési joga van a rendőrség fölött. Több felszólalás után a tanács többsége mégis amellett szava­zott, hogy a négy és félmilliót vegyek be a költségvetésbe. Háromszázezer lej új Szamos­hidra Banescu egyetemi tanár a Szamos sza­bályozását és a partok betonnal velő kiépítésát javasolja és kéri, hogy a város mérnöki hivatala legalább a ter­vet készítse el és szukcesszive mn­­den évben történjék valami a terv megvaló­sítása érdekébe. Ebnenfeld szocialista kifogásolja a Mihali-tisor és a Csíkos­telepen építendő hídra előirányzott 300 ezer lejt és kijelen­ti, hogy amíg a kül­városi utcákban az oit­berek íslábakon kénytelenek keresztülgázolni a sáron, a város nem fordulhat 300 ezer lejt nem feltétlenül fontos dologra. Oroiu tanácsos megjegyzi, hogy igen is szükség van erre. Ehrenfeld azt vála­szolja, hogy annak, aki a gazdagok nevé­ben beszél, szükséges, de neki, aki a sze­gényeket képviseli, teljesen fölösleges. Megszavazták. Dal­mi esperes 800 ezer lejt igényel hátbér fejében azért­ az iskoláért, m­ely­ 1922-ben még a görögkatolikus egyház tulajdona volt, de államosították. Re­noválás címén 150 ezer tejt igényel- So­col tanácsos azt javasolja, hogy az ál­landó választmány lépjen összeköttetés­be az egyházzal ennek a kérdésnek az elintézése érdekében. Háromszázezer tej a kisebbségi iskolá­knak . Ezután a kisebbségi iskolákn®k nyúj­tott háromszázezer lejes segély ügye került szőnyegre- Huncu volt liberális szenátor kifogásolja a magas összeget és kéri, hogy annak egy részét a román iskoláknak adja a város- Dr. Socol Aurel felpattan a helyéről: — Gyulafehérváron már mi leszögez­tük azt az álláspontunkat, hogy a kisebb­ségi polgárokat egyenlő elbánásban kell részesíteni. Erre kötelez egyébként ben minket a trianoni békeszerződés is. De mindezektől eltekintve mint román, be­csü­letbeli kövességemnek tartom köve­telni a*t, hogy ebben a váro*ban* ahol * kisebbségi polgárok vannak többségben akik az adó nagyobbik részét fizet»* egyenlő elbánásban részesüljenek . Az iskolák fenntartását a város lakosság*á­nak adózásával biztosíthatjuk és ért, ezért azt a pénzt, amely ebből az adó­ból folyik be, egyenlően kell elosztani. Mihali polgármester közbeszól: De hiszen ez az összeg amúgy is oiy®n css­­kély, hogy kár fölötte vitatkozni. .­­ Itt említjük fel, hogy a kisebbségi is­kolák ezideig még egyáltalán nem kap­tak segélyt a városoktól s ennek Koloz?, váron való kiforszirozása dr. Socol Au­rélnak, a nemzeti parasztpárt demokra­tikus érzelmű és közszeretetnek érve­s­­dő tagjának az érdeme. A 300 ezer tejes iskolesegély rmegs?..*­­: vazása után több jelentéktelen pontot tárgyaltak, majd Mihali polgármester­i ülést azzal zárta be, hogy azt holnap délelőtt 10 órakor folytatják. Négy és félmilliót a rendőrségnek, 300 ezer lejt egy új Szamos-hídra és 300 ezer lejt kisebbségi iskolákra szavazott meg Kolozsvár város nagytanácsa költ­ségvetésének mai vitája során Socol tanácsos e trianoni békeszerződésre és a gyulafehérvári pon­­tokra hivatkozva emelt szót a kisebbségi iskolák érdekében A szenátus ratifikálta a Kellogg-paktumot (Bucur­esti, Buka­rat, január 31. Az Uj . Retet tudj A kamarában dr. Hoth Ottó a németek nevében kijelentette, hogy utólag­ öt fim­mel c­satlakozik a Keilogg­­paktu­m ratifikáltteához, miután a tegna­pi ülésen nem vehetett részt. Hanes kéri a F­undi­tie Carol könyvtá­rának­ támogatását. Margearu vála-v­pl Sei­simnak minapi kérdésér­­el közli, hogy a Melcaru által felhozott területeik a kataszter bizonyí­téka szerint nem az állam területei. A CFR-nél tapasztalt szabály­talanság ellen panaszkodik Lazar a bukaresti Operánál vizsgálatot kivnél tartani. Larionescu a bukovinai hadiikárpótlá­­sok ügyében szólal fel és annak a gya­nújának ad kifejezést, hogy többm­illió politikusok zsebébe került a károsulta­ké helyett. Interpellációt je­lent be ebben az­ ügyben. Djuvilo szintén ebben az ügyben szó­lást 1CS A töBBnétus ülésén Mbnoncheu­s kül­ügyminszter beterjesztette a Kellogg­­paktumot Orfesmu kérdést intéz a m­niiszterel­­nökhöz, a képviselők­ állítólagos egszetre lemondása (demita in albi ügyében. Vajtona­m interpellációt jelent be 10V. ügyében. Vajda belügy­miniszter kifejti, hogy a kormány programjában benne van az IOV rendezése- Gradisteanu a tighinai primar elleni vizsgálatról érdeklődik. Vajda közli, hogy a vizsgálat még nem ért véget. A szenátus ezután megszavazta a nem­zetközi útegyezmé­nyhez és a nemzet­közi automobilegyeményhez való csaló fokozásról szóló javaslatokat. Szünet után Argetoianu a titovai vár­­osztás ügyét teszi szóvá és kifejti, hogy a crendörsé­r szükséges a választásoknál a rend feltartása végett. Chamberlain szerint Anglia nem ak­ár bele­avatkozni Afganisztán belügyibe Amanullah csapatai körülfogták a lázadó csapatokat London, január 31. Az alsóház tegna­pi ülésén Chamberlain külügyrmniszter egy a kortnáiiyho® intercerti interpellá­­­cióra adott válaszában kijelentette, hogy Anglia nem avatkozott és nem is fog beleavatkozni Afganistán belügyeibe. Az angol kormány mindenesetre nagy rajgnyugivással fogadná, ha végre az egész népesség bizalmát és szere­tetét bíró uralom venné át az országban az irányítást és rendcsinálást, de Anglia nem nyújt segédkezet az afgán trónkö­vetelők egyikének sem. Amanullah na­pokkal ezelőtt kinevezett kormányával szemben Angliának az az álláspontja, hogy a Kabul ellen vonuló trónaspiráns lemondott a trónról, az angol kormány tehát ezt a minisztériumot mindaddig nem ismerh­eti el, amíg kétségbevonha­tatlanul beigazolást nem nyer, hogy az afgán lakosság túlnyomó többsége, lekö­szönése ellenére, Amamik­eht tartja tör­vényes királynak Chamberlain kijelen­tette értég, hogy a be nem­ avatkozás Pe­­litanájának fenntartása érdekében a kor­mány újabb utasításokat is küldött úgy a hat­i­li angol követndre, mint az angol­­indiki határvidék főhatóságainak. Reisin, január 31. A Taos távirati iro­da jelenti Morvából ,hogy az afgán nagykövet hivatalosan közölte a szovjet kormánnyal Ama Potteh trónra való visszatérését. Az összes külflödi afgán követségek már­­m­ csakis Amanullah kormányainak utasítását fogadják, el. A király csapatai Kabul környékén körül­fogták a lázadó felk­elő csapatokat.

Next