Új Kelet, 1930. március (13. évfolyam, 50-74. szám)
1930-03-27 / 72. szám
Kolozsvár, 1930 március 27. ú J KELET S Takáts Alice Szomory Dezső uj darabjának bemutatója a kolozsvári Magyar Színházban. A tündöklő szinek, vérző szavak mestere, a lélek és test kavargó üstjének ■ pokoli páráit himes füstté szövő művész — sőt bűvész: Szomory Dezső uj színpadi művében felérkezett a legmagasbb irodalmi ármokra. Tíz sőt húsz éves molnáriáda, kurzus-blöff és fodorlászló-offenzíva után tegnap este visszaadatott a művészetnek a kolozsvári színház rivaldája, mely előtt Takáts Alice irodalomtörténeti jelentőségű problémái, lelki és testi konfliktusai életre támadtak. Minden szó, ami a drámai cselekmény folyamán, főleg a hősnő ajkairól felhangzott, nem festett vérzések, mondvacsinált fájdalmak és konfliktusok színpadi kifejezése volt, hanem a modern élet szava, mely a művészet eszközeivel szólott hallgatásra kényszerített lelkiismeretekhez, a hazugság szentelt vizében megfürösztött szemeket nyitott tágra s az irodalmi hamisítás talmiarany-csengésétől elbódult füleket kényszeritett figyelemre. Az egész darab, elejétől végig, süritett problémakomplexum, melyet Szomory Dezső raffinált tudása, nagy mesterek elért eredményeit felhasználni tudó művészete izgalmas színpadi feszültséggé tudott sűríteni három felvonáson keresztül. S amint s ahogyan ezek a problémák kibogozódnak, — abban semmi sincs a nehézkes bölcselkedések szelleméből; ezek a problémák az életből adódnak és nehéz, villámterhes életté alakulnak át. Mélységek tárulnak meg előttünk, amelyekbe szinte kedvvel szédülnénk bele magunk is, de a művész csak megcsillantja előttünk a szakadék borzalmait, hogy utána ismét az emberi élet mély völgyeibe vezessen bennünket. Takács Alice élő, a kor és a miliő minden súlyát, nehézkedési erejét és büszke lázadását megtestesítő figura. A jövendő független, akaratos, felszabadult asszonytípusa, akit azonban még lehúznak körülményei, származása, s azok a forgandó körülmények, melyek meghatározzák végzetét, kilendítik céltudatos útjából, megsebzik testét és megsebzik a lelkét. Félelem és merészség, férfias akaraterő és női gyöngeség szintézise Takáts Alice. Vonzalmainak kettős iránya: a szerelem, a modern női lélek legmélységesebb és legmeggondolkoztatóbb ellentmondásait hozza felszínre. Menekül a rajongott férfi emlékétől s e kétségbeesett rohanásban az érzékileg vonzó férfi karjaiba szédül. Amikor pedig az érte mártíriumságot szenvedő férfi újra jelentkezik a színen, akkor egész tragikus lelkiségével és viharzásával a másikat követné, — ha elébe nem állana a saját letörtsége, kiábrándultsága és fáradtsága A melléje komponált alakok is csupa eleven élettől duzzadok. Takáts Zoárd, Alice apja, szinte gorkiji figura. — a pesti élet infernójának színeire és hangjaira áthangszerelve. Markovits László figurája pedig akaratlanul is Gerhardt Hauptmannt juttatja az eszünkbe. A férfi-tisztaságnak, nemességnek, önfeláldozásnak ezt a tömör revelációját csak nagy költő álmodhatta valósággá, — s Szomory Dezső ezzel a darabjával bebizonyította, hogy valóban nagy költő. Mert csak nagy költő tudja a valóságnak olyan teljes illúzióját adni, mint ebben a darabban Szomory Dezső teszi, aki minden dekadens pesszizmusa, keserű levertsége ellenére is: a modern élet olyan távlataiba, olyan forrongásába zár ajtót, amelyen keresztül fojtó levegő és vihardús áramlat csapja meg az arcokat. Ami a darabban fellelhető hiba, az a konklúzió mentessége. Szenvedésbe és hiábavalóságba omlik el minden benne s a költői igazságszolgáltatás zord pallosa kiolt, megöl minden reménységet bennünk. Ami derű és egészség fel-felcsillámlik a három felvonáson keresztül, az mintegy keretül szolgál csak, hogy annál sötétebben kavarogjanak szemünk előtt a szédítő mélységek s a megoldhatatlan, de egyszer feltétlenül megoldódó problémák. Aki pedig e darab hatalmas sikere után is azt meri mondani, hogy a közönségnek nem kell igazi művészet, — az enyhén szólva hamisít. A közönség a darab első felvonásában megérezte már, hogy igaz költő és igazi problémák szólanak hozzá s mindvégig lélegzetfojtottan, szinte feszülten várta végig az előadást. Hatalmas tapsorkán, a színe szek vasfüggöny elé való kihívása jelezte, hogy a színpadról ezúttal az élet beszélt s nem a művészetnek kikiáltott élethamisítás. Bebizonyult, hogy nemcsak zseniálisan üres molnáriádák és Fodor László-féle giccsek kellenek, hanem kell az igazi művészet is, csak legyen, aki megcsinálja. Az előadás a szezonban az első előadás volt, amelyben az összjáték csaknem minden zavaró momentum nélkül egységes és művészi volt. Kaszab Anna olyan mélységeket szólaltatott meg, mint a legnagyobb művésznők szoktak. Erőteljes, fáradt, kétségbeesett és szárnyaló tudott lenni egyben. Nagyszerű színésznő, aki bármelyik pesti színpadon is a legnagyobb sikereket tudná aratni. Mellette Forgács Sándor figurája volt szinte döbbenetesen eredeti, a keserűség, a humor és a groteszkség mellett is tragikus. Többször ,nyíltszíni taps jelezte a közönség elragadtatását alakítása iránt. Mészáros Béla ezúttal szinte kifogástalan volt. Hovatovább ő is levetkőzi káros jellegzetességeit ésszokásait. Tóth Elek, mint mindig, most is illúziót keltően pompás színésznek bizonyult. Tompa Sándor, Czoppár Flóra, Balázs Samu és Mihályffy László epizódszerepeikben is kiválót nyújtottak És végül egy megjegyzés: ezt a pompás magyar, sőt európai viszonylatokban is irodalomtörténeti értékű darabot az a Szomory Dezső írta, akinek darabjait száműzték a budapesti Nemzeti Színház színpadáról s akinek megszólalását éveken keresztül terrorizálta le Budapesten a kurzus csőcseléke. (s. I.) Egy előkelő orosz nő azt állítja, hogy szemtanúja volt Kutyepov hajóra szállításának, ezzel szemben a normandiai lakosság információi szerint a vallomás nem felelhet meg a valóságnak Paris, március 26. A rendőrség előtt megjelent egy előkelő orosz nő s vallomást tett arról, hogy szemtanúja volt Cavour közelében Kutyepov tábornok hajóraszállításának. A hölgy vallomása szerint a tábornok elrablásánál közreműködött szürke és vörös autók egymásután érkeztek a normandiai partvidékre. Utasaik ezután, az álrendőr és egy hölgy kivételével, elhagyták a gépkocsikat s a part közelében rendelkezésre állt motorcsolnakba ültek át Kutyepov e vallomás szerint eszméletlen volt s igy vitték a motorcsónakba is. A hölgy látta azt is, hogy a motorcsónak a csatorna nyílt vizein horgonyzó gőzösre vitte az autók utasait. A lapok a vallomással kapcsolatban annak a gyanújuknak adnak kifejezést, hogy a gőzös szovjet hajó volt. A Matincaeni tudósítója ezzel szemben megállapítani kívánja a környékbeli lakosok információi alapján, hogy a környékbeli lakosok nem adnak hitelt a vallomásnak, mert a normandiai partvidék sziklás és a meredek partról csak keskeny gyalogösvények vezetnek le a tengerszinthez. Egy másik oka a vallomás alaptalanságának a lakosok szerint az, hogy a partvidék közelében mindenütt igen sekély a tenger mélysége s még igen kis motorcsónakok sem közelíthetnék meg a partot a sekély vízmélység miatt A nagyváradi törvényszék informátornak beidézte Bratianu Vintilát de a liberális párt vezére a jelenlegi alkotmányos rezsimre való hivatkozással minden felvilágosítást megtagadott Bucuresti-Bukarest, március 26. (Az Új Kelet tudósítójától.) A Tischler-féle erdőüggyel kapcsolatosan a liberális lapok többek között Armand Calinescu földművelésügyi államtitkárt is megvádolták azzal, hogy különböző pénzösszegeket fogadott el és ezek fejében tette lehetővé az ismeretes egyezmény létrehozását. Ezek a rágalmak a liberális párt arges megyei hivatalos lapjában, a „Viitorul Argesului“-ban is napvilágot láttak. Minthogy a lapnak sem főszerkesztője, sem felelős szerkesztője nincsen, Calinescu Bratianu Vintilát, mint a liberális párt vezetőjét tette felelőssé a rágalmakért, kérve a port arelek útján, hogy a „Viitorul Argesului“ ban cáfoló nyilatkozatot tétessen közé Amennyiben ez nem történne meg, Gali nescu Bratianu Vintila ellen fog feljelentést tenni rágalmazás miatt. Nem érdektelen, hogy a liberális párt vezérét a nagyváradi törvényszék vizsgálóbirója is megidézte. Erre az adat alkalmat, hogy az elmúlt év nyarán a liberális párt szatmári szervezetének gyűlésén a régenstanácsot támadó beszédek hangzottak el. Bratianu Vintila az idézésre a következő választ küldte a vizsgálóbírónak: „Biró úr Megkaptam 1930 március 18-tól keltezett idézését, amelyben információkat kér tőlem a szatmári liberális párti tagozat gyűlésére vonatkozólag. Azt hiszem, hogy tévedés forog fenn, mint hogy a jelenlegi alkotmányos rezsimben a vizsgálóbíró hatáskörébe büntettek kivizsgálása és felfedezése és nem a politikai pártok tevékenységének és megnyilatkozásainak ellenőrzése tartozik. Sajnálom, de feljogosítva érzem magam arra, hogy semmilyen információt ne adjak olyan kérdésekre vonatkozólag, amelyek meghaladják az igazságszolgáltatási fórumok hatáskörét Bratianu Vintila“ Most már csak Japán, Amerika és Anglia tengerészeti egyezményeinek m megkötéséről van szó a londoni leszerelési konferencián Az angol delegáció arra tett javaslatot, hogy hat hónapra fügesszék fel a konferencia tárgyalásait Megegyezés jött létre Japán, Amerika és Anglia között a három hatalmi szerződés feltétlen aláírására London, március 26. A Daily Mail beavatott helyről származó értesülése szerint a tengerészeti konferencián a főmegbízottak tegnapi értekezletén az angol delegáció azzal a javaslattal állott elő, hogy Amerika, Anglia és Japán kössenek előzetes megállapodást s ezután a konferencia további tárgyalásait hat hónapra függesszék fel, mely idő alatt a kormányoknak alkalma fog nyílni arra, hogy Franciaország és Olaszország között közvetítsenek. Ez idő alatt Franciaország és Olaszország köteleznék magukat arra, hogy a flottafejlesztési programot nem viszik keresztül A lap azt írja, hogy Amerika és Olaszország a javaslatot kedvezően fogadta és ahhoz Japán is hozzájárult Franciaország még természetesen nem nyilatkozott, mert a kormány egy tagja sem tartózkodik Londonban és Fleurian francia nagykövet utasítások bevárása nélkül, úgy látszik, nem akart nyilatkozni. Franciaország szomorú szerepe London, március 26. A Daily Cronicle a három hatalmi tengerészeti egyezménnyel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy ez a megegyezés szintén rendkívüli horderejűnek tekintendő, mert a világ legnagyobb három tengerészeti hatalma köti meg. Az egyezmény olyan pressziót van hivatva kifejteni a tengeren még intenzíven fegyverkezni óhajtó Franciaországra, hogy végeredményben kénytelen lesz deferálni. A lap hangoztatja, hogy Franciaország jelenlegi magatartása akadályozta a londoni konferencia sikerét és ezen túlmenően, sajnos, kihatással lesz a szárazföldi leszerelés ügyére is. A Daily Telegraf beavatott helyről származó értesülése szerint Amerika, Anglia és Japán máris megegyeztek, hogy a háromhatalmi megegyezést feltétlenül létrehozzák, tekintet nélkül a francia kormánynak a hat hónapos konferenciaszüneteltetési javaslattal szembeni állásfoglalására. A lap megállapítja, hogy a konferencia így mégis eredménnyel fog zárulni, noha az eredmény kevesebb, mint ahogy azt az összehívók remélték Briand pesszimizmusa A konferencia köreiben feszült érdeklődéssel figyelik azokat az előjeleket, amelyekből a francia kormány válaszára következtetni lehet. A déli lapok szerint a francia kormány ebben a kérdésben is megőrzi intranzigenciáját. A sajtó Briandnak a szenátusban elmondott külpolitikai expozéjából idéz s hangoztatja, hogy a francia külügyminiszter pesszimisztikusan nyilatkozott a londoni konferenciáról, amelyhez francia részről immár semmi reményt sem fűznek. Briand leszögezte, hogy Franciaország politikája kifejezetten békés szándékú, de a Londonban felajánlott leszerelési javaslatokat neme fogadhatja el anélkül, hogy partvidéki és messze fekvő gyarmatainak biztonságát ne veszélyeztesse. Plenáris ülés London, március 26. A tengerészeti konferencia fődelegátusai ma értekezletükön elhatározták, hogy a hét folyamán össze fogják hívni a konferencia plenáris ülését. Diplomáciai körökben elterjedt hírek szerint Grandi azt a javaslatot tette, hogy az értekezlet munkáját hat hónapi időtartamra függesszék fel. Paris, március 26. A Paris Midi közlése szerint Briand ma délben Londonba utazik, hogy a francia kormány képviseletében újra megjelenjék a tengerészeti konferencia ülésein. Az elutazás megtörténtét nem erősítették meg. a „TfiCfWCJL" ezüstárugyárban készült minden darab evőeszköz és dísztárgy ezen védjeggyel van ellátva .800-as finomság* „Tacamul“ ezüstárugyáj Clui, str. N. Iorsa 11a i.