Új Kelet, 1930. május (13. évfolyam, 96-119. szám)

1930-05-01 / 96. (97.) szám

Í­J KELET Csütörtök, 19­10 május 1. . t . ^ r r­­ .w „ _ ._ ■ . . . ._. 1____ .______ .--------- -----------------------------------­­_ ___________ —| Az élet a legnagyobb csoda Ismerjük meg a Mindenség titkait — ember, állat, növény életét — a test és a lélek működését — az egészség és a betegség törvényeit — a világ kelet­kezését és fejlődését — a szerelem, álom, és halál rejtelmeit H.G. WELLS korunk legnagyobb gondolkodója és Julian Huxley a világhírű természettudós, hatalmas munkájuk­ban összefoglalták mindazt, amit ma az életről tudni lehet és tudni kell. AZ ÉLET CSODÁI 3 nagyalakú, díszes kiéí­iéé&u, f&hór­iamentes papírra nyomott d­íszfet, tOOO oldal, WOO foto­, autotypia és színes műmelléklet Izgalmasan érdekes ma minden művelt­ségre törekvő férfi és nő számára Élvezetesen megírt, tudományos szem­pontból is tökéletes alapvető munka Ezernyi praktikus je­lentőségű probléma megvilágítása a legújabb kutatások eredményeivel A Pantheon Irodalmi Intézet r.-t. megbízásából rend­kívül kedvezményes előfizetést hirdetünk Aki 1930 május 10-ig előfizet erre a hatalmas mű­re, három jelentékeny kedvezményben részesül: 1 A művet 2500 lei bolti ár helyett 1900 lei előfizetési áron kapja 2 Az előfizetési összeget havi 190 lejes részletekben törlesztheti Teljesen ingyen kap 8 Wells-regényt eg?észvászon kötésben Küldje be azonnal ezt a szelvényt és biztosítsa magának a hármas előfizetési kedvezményt Itt khr&aandi T. Soc. Col. Novit­as K­T Könvterjesztő Vállalat Cluj, Calea Victoriei 35 Ezennel előfizetők H. G. Wells és J. Huxley Nagy Biológiájára 1900.— Lei kedvezményes áron, melyet májustól kezdődőleg havi 190.— Leies részletekben tör­lesztek. Az általam aláhúzott 8 Wells-regényt egész­­ úszónk ütésben ingyen és bér­mentve ajándékul kapom. Tudomásul veszem, hogy a mű ez év karácsonyra készül el, míg az ajándékre­­gényeket junius, julius, augusztus és szeptember h­ónapokban két kötetenként küldik. A havi részleteket postán küldöm. Név, foglalkozás, pontos cím Wells regénysorozata. "‘bő2. &£ £ £ £ 4. A láthatatlan ember. 5—6. William Clissold világa. 7. Mr. Polly láza­dása. 8. Amikor az Üstökös eljön. 9. Egyelőre ... 10. Élet és kaland. 11—12. Tono Bungay. 13. Mr. Britling. 14. Csodálatos történetek. 15. Az álom. 16. Bealby. 17. Mr. Lewisham és a szerelem. 18. A tengeri tündér. 19—20. A szenvedélyes barátok. Felmentettek egy őrmestert, aki tettleg inzultálta főhadnagyát, mert a főhadnagy elcsábította feleségét Cluj-Kolozsvár, április 30. (Az V. Kelet tudósítójától.) A kolozsvári had­bíróság tárgyalásainak szürkeségéből a maga érdekességével és különös fordu­lataival kiemelkedett Joana Nicolai ab­­rudbányai őrmester bűnügyének tárgya­lása, aki fellebbvalója ellen elkövetett inzultus vétségével állott ma délelőtt a kolozsvári hadbíróság előtt. A vádirat szerint az őrmester 1929 november 30-án, amikor az egyik ab­­rudbányai korcsma előtt meglátta Sta­­matici főhadnagyott, kardjával súlyos ütést mért annak vállára. A vádlott őrmester elmondotta, hogy Stamatici főhadnagy feltűnő módon kö­zeledett feleségéhez és még akkor sem hagyott fel az udvarlással, amikor az őrmester feljelentése következtében ez­redese megtiltotta ezt neki. Stamatici főhadnagy elcsábította és arra bírta az őrmester feleségét, hogy kislányával együtt költözködjék el férjétől. Stama­tici főhadnagy felborította Joana Ni­colai őrmester családi életét. Az őrmes­tert lelkileg összetörte felesége elvesz­tése és amikor egy napon kislánya kön­­nyezve mondotta el apjának, hogy a főhadnagy aznap megverte anyját, az őrmester rendkívül feldúlt lelkiállapot­ban kardjával ráütött felettese vállára. Az inzultus a főtéri korcsma előtt tör­tént. Stamatici főhadnagy a korcsmá­ból ki­löve­tt szembe találta magát az őrmesterrel, aki hirtelen fordulattal eléje lépett, előrántotta kardját és­­ az­zal súlyos ütést mért a főhadnagy vál­lára. Az őrmester vétségének tudatában nyomban jelentkezett százada parancs­nokánál és elmondotta a történteket. A hadbíróság ma délelőtt megtartott tárgyalásán dr. Mircea Georgescu és d­r. Du ura Jenő ügyvédek látták el a védelmet, akik rávilágítottak arra, h­ogy Stamatici főhadnagy tönkretette az őr­mester családi boldogságát és az őrmes­ter önkívületi állapotban emelte kard­ját felettese ellen. A katonai ügyész ezzel szemben sú­lyos katonai bűnnek minősítette Joana őrmester cselekedetét és ezért egy évi börtönbüntetést kért számára. A hadbíróság honorálta a védelem ar­­gumentálását és Joana őrmestert fel­mentette a vád és annak következmé­nyei alól. Edison új találmányon dolgozik és dudvából semmit akar elő­állítani Nem szereti a hangosfilmet. A Wildwest képeket, a drámát és a romantikát szereti a filmben Kewyork, április 30. Az Unió egyik legjobb újságírója, James B. Krowell a napokban meglátogatta Edisont, aki azonban épen akkor újságot olvasott és nem volt hajlandó interjút adni. Azt azonban szívesen megengedte, hogy az újságíró Edisonnéval beszélgessen és ha türelme van — úgymond — várjon, a­m­íg a lapokat átböngészi. Edisonné mondja: n .­em szeret semmiféle orvosságot. A legegyszerűbben étkezik, nagyon vi­gyáz arra, hogy minél többet legyen a levegőn, soha nem mulasztaná el napi sportját, amely néhány lendületből és mozdulatból áll. Természetesen napos időben légfürdőt vesz és hideg lemosá­sokat. Nagyon szereti a­ jó vicéket, ami­ken fiatalos örömmel tud kacagni. A munkát játékos kedvvel végzi. Levele­ket nem szeret írni, titkárának pár szót mond, hogy mit válaszoljon. Ünnep­napokon is zavartalanul dolgozik, szü­letésnapját egyáltalán nem engedi meg­ünnepelni. Most min dolgozik a mester? kérdi az újságíró. — Szeretné az amerikai földek­ dudvá­ját és fölösleges füveit és gyökereit ké­miai uton gummivá átdolgozni. A múlt­kor megkérdeztem tőle, miért ambicio­nálja ezt, mire azt mondotta­, hogy függetleníteni akarja hazáját gummi tekintetében az egész világtól. Kérdem Edison feleségétől: — Melyek azok a filmek, amik külö­nösen tetszettek urának? Az asszony erre nem tud válaszolni, odamegy Edisonhoz, gyöngéden meg­fogja a karját és megzavarja olvasá­sában. — Hogy melyik? Ki az ördögöt érde­kelheti ez­? De azért engedd csak, hogy gondolkozzam. Pár pillanatig gondolkozik, azután megmondja: — Már tudom! A film címe: Egy nem­zet születése. Azután megint belemélyed újság­­jaiba. — Bosszús természeti Edisonné felkacag: — Ments Isten. A legjóindulatúbb, a legvidámabb ember, aki valaha a föl­dön élt. Akkor Edison is letette lapjait és oda­jött hozzánk. — Mondhatom magának, a hangos­film minden illúziómat elrontotta. Bot­rány, hogy az ember már nem láthat jó dolgokat a vásznon. Ezek az új ren­dezők minden súlyt a beszédre helyez­nek és a játékot teljesen elhanyagol­ják. Én ehhez jobban értek, mert süket vagyok. El se hiszi, hogy a s­iket men­­nyivel jobban lát a rendes hallású em­bernél. Felesége elmondja ezután, hogy a hangosfilm valósággal tragikusan érinti Edisont, mert a film volt minden szóra­kozása. Különösen a Wild­westről fel­vett képek, a romantika és a drámai filmek tetszettek neki. Tudtam, hogy Edison beteg volt, meg­kérdeztem tehát: — Négy heti betegsége alatt dolgo­zott valamit? — Edison — mondja, a felesége — soha nem volt munkaképtelen, akkor sem, amikor tüdőgyulladásban feküdt legutóbb. Szellemét akkor is a gummi­­probléma foglalkoztatta. Betegsége alatt nem volt hajlandó semmiféle gyógy­szert magához venni és azt hitte, hogy jó alvással és böjttel le fogja győzni betegségét. Edisonnak egyébként is az a meggyőződése, hogy az emberek kel­leténél többet esznek és alusznak. Edisonné elmondja ezután férjének mostani életrendjét. Reggel hét órakor kel, nyolckor reggelizik, kilenc órakor már munkahelyén ül, azután egész nap dolgozik. Vannak napok, amikor ebédre és vacsorára haza sem jön. Három-négy napon át, ha nagyobb munkával van elfoglalava, alig alszik. A laboratórium­ban ledől kicsit a díványra és szundiz két-három órát. De ha munkáját befe­jezte, hazajön, elmondja feleségének, mit végzett és ilyenkor szívesen oda­adja magát a pihenésnek. Megtörténik, hogy egyfolytában 18 órát is alszik. Ilyen esetei azonban évente kétszer-há­­romszor ismétlődnek meg. Edison az erős szimpátiák és ellenszenvek embere. De nem gyűlöli az egyes embereket, ha­nem inkább tulajdonságaik azok, ami­ket kritizál. Szereti a vidámságot és gyűlöli a rendetlenséget. Naponta nyolc lapot olvas. Ezeket gyorsan átfutja, an­nál behatóbban foglalkozik tudományos művekkel. Szereti az útleírásokat, az élettörténeteket és kalandos históriákat olvasni. A munkát végtelenül kedveli és nem egyszer mondotta, hogy egy jól befejezett munka többet ér számára, mint egy hónapi pihenő. Edison külön­ben hosszú életű családból származik, nagyapja és dédapja száz évesnél idő­sebbek voltak. Végül mégis letette a lapokat és ki­jelentette: — Amit az ember sohase hagyjon fi­gyelmen kívül — mondotta — az, hogy vigyázzon saját fizikumának kitűnő gé­pezetére. Ami pedig az embereket talán job­ban érdekli, kérem írja meg, hogy a hangosfilm nem az én esetem. Ne fe­lejtse el, uram, süket ember számára nincsen borzasztóbb a hangosfilmnél. Azután barátságosan kezet fogott. Elbúcsúztam Edisonnétól is, aki bizto­sított afelől, hogy Edison rövidesen meg fogja lepni a világot egy újabb nagy­szerű találmányával: gummit fog készí­teni dudvából, Hirdessen az Új Kelet-ben

Next